1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1866. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 1866. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 27., kedd

HIRDETÉS 1866-BÓL


                                         A BUDAI
                                  RUDAS-FÜRDŐ
                                              ÉS
                               GYÓGYINTÉZETEK
                     megnyitása f.évi május 16-án

Az alulirt fürdő-igízgstóság tisztelettel értesiti a t. ez. közönséget, miszerint
k i t ü nö  g y óg y h a t á s á r ól hazánkban átalánosan  i sme r e t e s, és a fürdővendégek nagyobb kényelmére ujonan átalakított rudas-fürdő f. évi BiaJRB 16-án megnyittatott.
A rudas-fürdő természetes, só és luganytartalmu 37° meleg forrásvizének kétségtelen gyógyereje a legels orvosi tekintélyek által elismertetett különös en  a j á n l h a tó p e d i g:  k ö s z v é ny ellen, idült csuz,  többf é le  b ő r b a j o k n a l:  k i v á l ó a n* azonban az i z z ag és pikkel y - sömörné l, nemkülönben tőbbnemü alhas-i  b á n t a l m a k n al hat.
Be lha s zná l a ti  j a v a l t a t n ak e  g y ó g y f o r r á s o k: kftszvény és máj-túltengésbol  s z á rma z o tt  g y o m o r h u r u t n a t, a midőn e* utóbbi még igen érzékeny;  gyomorf eké l ynél ; Idült  b é l h n r n t n a l, ma k a cs  sztékrekedésnél , előre haladt korú zsongtalan
egyéneknél stb.
Jótev és üdítő hatás-t pyakorol a beteg állapotára a fürdóintézet  t á g a s, és
t i s z ta lég he l y i s é g e, ki es fekvése és átalakított árnyékos sétánya.
A Rudas Fürdö ásványvíz forrásainak nagy mennyiségénél, és czélszerúcn átalakí
t o tt vizvezatéseinél fogva, a fürdővendégek a  t e rmé s z e t es meleg  for r á sokat nemcsak f ü r d é s re é»  i v á s ra használhatják, hanem kívánságukra maláta-, vas és  s ó t a r t a lmú fürdők is  k é s z í t t e t n e k.
A fürdóvendégek folytán közóhajtása folytán több kádfürdő  kőfürdővé  alakitat
tik át, és az összes fürdők czélszerüen berendezett  v i z zuhanyokkal láttatnak el.
A vendéglői helyiségek ujonan átalakíttatván és megnagyobbittatván, a fürdő
közönség részére egy olvnsószoba  r e n d e z t e t e tt be, melyben  m a g y ar és német politikai, szépirodalmi és élez  l apok találhatok; egyszersmind gondoskodva van, hogy a fürdővendégek jutányos árak mellett Ízletes étkekkel s italokkal láttassanak el.
A vendégszobák czélszerüen átalakitattak, ezek, nem különben a fürdők  á ra
t e t eme s en  l e s z a l l i t t a t o t t; a szobákra és fürdőkre nézve pedig nagyobb százalékos elengedés mellett bé r l et  n y i t t a t o t t.
Az egész fürdóintézttnek átalános átalakításán kivül a kies fürdö-sétányon a
közönség kényelmére egy díszes kiosk fog felállittatni, melyben  m a g y ar zene mellett meleg italok "és hűsítők kaphatók lesznek.
A fürdöorvos teendőit a testvérvárosokban átalánosan ismert  d r. Hoffer István
tiszt, városi phyfikus volt szives elvállalni, ki a fürdóintézetben naponkint délelőtti
9 — 10 óra  k ö z ö tt  t a r t ja rend* leli idejét.
A  k ö z l e k e d és Budapest között részint a helybeli  gőzha jók, részint  
csónakok, részint  t á r s a s k o c s lk által tartatik fenn, mely utóbbiak részére czélszerűség tekintetéből állomási helyül Pesten a széna tér tüzetett ki.
A fürdő kezelése egy külön  i g a z g a t ó ra bízatott, kinek főteendöje:  s z i gorú
h á zi  r e n d et s  t i s z t a s á got  t a r t a n i, és a közönség kényelmére különös gondot fordítani; előfordulható visszásságok meggátlása tekintetéből az olvasószobában egy pana s zk ö n yv található, melybe a fürdóvendégek kívánságaikat bejegyezhetik.
Egyátalában gondoskodott Buda fővárosa mint fúrdőtulajdonos arról, hogy a
t. ez. közönség igényei lehetőleg minden tekintetben kielégittessenek, s midőn e czél
elérésére nézve tetemes pénzbeli áldozatot hoz, bizton reményli, hogy a t. ez. közönség, elismerve a rudas fürdö  t e rmé s z e t es  á s v ány v i z ének ki tünö  
g y ó g y e r e j é t, szives részvétét jövőre sem fogja ez intézettől megtagadni, söt az abban található nagyobb kényelem e meleg részvételt még inkább növelni fogja.

Budán, 1866. évi május 17-én.

 A rudasfíirdő igazgatósága

2012. február 28., kedd

BARLANGLAKÁSOK A GELLÉRTHEGY ALATT 1866-BAN

Barlanglakások a Gellért hegye körül. (Vasárnapi Újság 1866 deczember 30)

A természettudósok azt beszélik, hogy az emberek eleinte fák és kiálló sziklák alatt s barlangokban laktak; csak később vezette őket testi elpuhulás és lelki müvelődés mesterséges lakok készítésére. Utazóktól azt halljuk, hogy Déli Oroszország kietlen vidékein, Örményország hideg fennsikjain, és az észak-amerikai jeges tenger szomoru mellékén az emberek máig is földbe vájt lakásokban: lebujokban élnek. Természetes
következtetés  ebből, hogy a barlangokat lakásra oly emberek használják, kiket vagy végtelen hátra
maradottság, vagy a természet mostohasága ösztönöz erre. Tegyük hozzá még az ^elvetemült tu
nyaságot, és mondjuk rá, hogy: ugy van. De engedjük meg azt is, hogy a lakássá alkalmazott
barlang mégis csak több a czigány ponyvájánál, a pásztor-ember nádkunyhójánál, a várostromló katona földbe vájt odvánál, a szorultlégü nagyvárosi pinczelakásnál s ugy erkölcsi, mint egészségi tekintetben végtelenül felette áll annak az irtózatos spelunkának, melyben párisi és londoni szorgalmas munkások az éjet töltik.
A közép-Duna mentén nagy számmal ta'álni sziklaüregeket.  Itt maga a természet nyitott effélét, ott az épitéshez való kövek kiásott helye kínálkozik menhelyül, másutt e két tényező közremüködése folytán keletkezett az ingyen szállás. Sajátságos hatást tesz az emberre ily földalatti falvak tetején járni, hol a hegyoldalból alacsony kémények nyulnak ki, és mesterséges, olykor művészileg nyaktörő utak vezetnek az alvilágba. Különösen Promentorban számos ily fold alatti üreg van, miket a Vasárnapi . Ujság már régebben ismertetett, melyek közül egy, majdnem negyed óra járásnyira vezet a hegy gyomrába, s oly tágas
hogy négy-lovas kocsi megfordulhat benne.
E barlangot borkereskedők szabályozták, hatalmas oszlopokkal látták el, merész ivü bejárókat alkalmaztak a külön ágakba, a tetőt megszilárdították, a talajt kiegyengették, s most ezer meg ezer akó számra tartják benne ama tüzitalt, melyből magok a budai hegyek többet teremnek évenkint 200,000 akónál. Kisebbszerü barlangokat lakásul használnak. A többnyire széles bejárót megszükitették, szabá
lyosabbra vették, és ajtóféllel s ajtóval ellátták. Ha a természet konyhát, kamarát, ólat is készen nyujtott, annál jobb; ha nem, akkor vájnak effélét, mint a hinduk és egyiptomiak. Elvétve ablakot is találunk e lakásokon, hanem azok nem igen dicsekedhetnek  nagy terjedelemmel; egy négyszög rőfnyinél  ritkán nagyobbak, s ha a bennlakóknak több világosságra van szükségök, ott az ajtó.
A lakások belsején minden esetben van egy egy kis igazítás. Némelyiket négyszögre vették, a tetőt kissé boltozatosán hagyva, s a falat vakitó fehérre meszelte a szorgalmas háziasszony. Deszkapadlózat fényűzés volna itt, s bútornak is elég egy faszinű asztal,pár naturalista szék, egy láda, egy tenyérnyi tükör, egy szent kép, és egy gyarlón  összetákolt nyoszolya, magasra tornyosodé ágy
bélivel. Ez ujkori troglodytok többnyire favágók, kőfejtők, napszámosok, a munka és nyomor népe; de vannak köztök tisztességes vinczellér családok is, melyeket inkább a szőlőhegy közelléte s czélszerűség, mint végszükség ösztönzött e választásra. Fölösleges mondanunk, hogy e barlanglakások kőzül kettő  sem hasonlit egymáshoz. Váltózatosak, mint magasztos épitészök: a természet.




 Az, a melyiket ezuttal képben bemutatunk, a Szent-Gellért hegy déli oldalán van és tisztességes lakhelyet képez épületekkel, kerítéssel, udvarral, fával az udvaron, és könnyen kielégithet  emberek  nemcsak lakályosnak találhatják, hanem még vonzerőt is fedezhetnek föl ama kettős kilátásban, mely a 700 láb magas szikláról, elől a dunamenti termékeny  rónára s a promontorvidéki  hegyekre, pár lépéssel oldalt pedig a Rákoson épült „ifju óriásra" nyilik.( az épülő Pestre. megj. kassius)

2011. augusztus 25., csütörtök

SZÜRETI VERS 1866-BÓL

Egy évvel a kiegyezés előtt jelent meg a Vasárnapi Újság 1866 november 11-i
számában Fejes István szüreti verse némi politikai felhanggal. Íme:


Szüreti köszöntés.                     


F el pohárra, folyjon a bor,
Öntsük a szivet vele;
Ha nem öntjük, lehull róla
A remény zöld levele.
Fel pohárra, fel pohárra,
Örvényt fúrjon a bor árja —
És a gondot és keservet
A fenéken fojtsa el.
Fel pohárra, fel Dohárra,
Habot vessen a bor árja,
É» a kedvet lenn a szívből
Mind a színig hozza fel.
Fel pohárra, habzik a bor,
Lakjuk el a gond  torát;
Uj időre, uj reményre
Csapjuk össze a pohárt.
Fel pohárra! nincs igazság,
Csak a borban mai napság;
Ám azért is hát kocezintsunk
És vegyük be a mi — szent.
Fel pohárra, fel pohárra,
Lelket ád a lángbor árja
És a csüggedés ködéből
Verőfényes napra kelt.
Fel pohárra, itt a lángbor, —
Zord az ég, ez melegít;
Zord időben meg ne fagyjon
Keblünkben az égi hit.
Fel pohárra, fel pohárra,
Van a búnak is ha t á r a;
Kél még víg nap bús egünkön,
Kél még víg nap, igazán, —
Fel pohárra, fel pohárra,
S szemünk villanó sugara
Hadd mutassa e világnak.
Hogy élünk még e hazán!
Fel pohárra! a ki búsul,
Mája nő, míg szíve fogy, —
És haj majd reg a tettre,
Akkor ő már összerogy.
Fel pohárra, vért az érbe,
Mert a férfiak kezére
A szabadság istenének
Egykor még szüksége lesz . . .
Fel pohárra, fel pohárra.
Derül még reg a hazára,
És az önkény és a pártharcz
Mindörökre éjbe vesz!


Fejes István.