PELLENGÉR VAGY LÁMPAOSZLOP?

A blog jobboldalán van egy kép a tabáni "pellengérről"

Szégyenoszlop a Fehér Sas téren,vagy csak piaci lámpa tartója?!

Eldőlt a kérdés:

Stumpf András cikke( heti válasz 8. évfolyam 21. szám, 2008.05.22)

(részlet)

-Szép, szép a tabáni domboldal parkja déli verőfényben, de ahogy Saly Noémi idegenvezetésével a gyepen sétálunk, azt kívánjuk, bárcsak százötven évvel ezelőtt lépkednénk ugyanitt, szabadnapját töltő pesti polgárként.

Ha ősz lenne, sült gesztenyét vennénk a Döbrentei téri piacon, majd indulnánk tovább, fel, a Hadnagy utcán, betérve a Gellért-hegy oldalában valamely fenyőgally díszítette házba. A gallyról tudnánk, hogy épp bormérés van aznap a háznál: annak idején szőlő borított itt mindent, a Gellért-hegyet, a Nap-hegyet is, s mivel HACCP rendszerről akkoriban nemigen hallottak még, a gazdáknak joguk volt árulni saját borukat. Amikor aztán a filoxéra az 1880-as években elpusztította a szőlőket, máshonnan hozatták a bort, s a Tabán boros jellege egy darabig még megmaradhatott, ahogy falusias látképe is, egészen az 1930-as évekig, amikor a városrészt szinte teljes egészében lebontották. A Hadnagy utca emlékét sem őrzi semmi, s ha nem irodalom- és Budapesttörténész "házigazdánkkal" sétálnánk itt, sosem tudnánk meg, hogy a Hegyalja út alatt futó kis ösvény helyén nyüzsgő élet volt egykor. De Saly Noémi szerencsére minden fűszálat ismer.

Az átépítés alatt lévő - mintha bombatalálat érte volna - Rác fürdőtől gyaloglunk a Nap-hegy irányába a parkon át, Saly pedig mindig tudja, hogy a fű, amelyet taposunk, melyik egykori utca helyén nő. Balra tőlünk épp a nagy tabáni rockkoncertek régi színpada. "Remélem, lebontják.

A helyi legendárium szerint az alapjába van bebetonozva a híres "tabáni pellengér", amely valójában egy köztéri olajlámpás oszlopa volt, az 1700-as évektől jellegzetes műtárgya a Tabánnak" - így Saly.

Amúgy, ahogy a tősgyökeres tabániak általában, ő sem szereti az itteni koncerteket. "Hangosak, és utánuk fél évig tele van a domboldal törött sörösüveggel" - mondja. A Krisztina tér felől érkező "tabáni sztráda", a volt Árok utca mellett kis focipálya - a Ketrec -, fölötte fehér kőkereszt áll, rajta márványtábla, amelyet díszes rézgombok tartanának, ha többségüket aprópénzre nem váltotta volna már a MÉH-ben napjaink barbárjainak egyike.

.....................................Saly Noémi irodalomtörténész kedvenc eperfája....

Erről a keresztről nevezték el az egykori Kereszt teret, amely a Tabán egyik főtere volt. Remek vendéglők, kiskocsmák voltak itt akkoriban: a legjobb halat köztudomásúlag az Albeckerben lehetett enni, a "libás Huber" pedig arról kapta a nevét, hogy ilyentájt, május környékén páratlan "idei libával" várta a vendégeket. Az Arany Kakasról vagy az Arany Kacsáról még utcát is neveztek el, s idegenvezetőnk rögtön mutatja is a fűben, hol futottak ezek annak idején. Neki térkép e táj - de szülőhazája is. Teszünk még néhány lépést észak felé, balra: felettünk '56-os emlékmű magasodik. "Túl azon, hogy ronda, értelmetlen is. A Tabánt közvetlenül nem érintette ötvenhat." Nem sokkal később már egy élő emlékmű előtt állunk. Göcsörtös fa, körülötte papírcetlik "védett" felirattal. Hivatalos tábla sehol, egy buzgó lokálpatrióta akciója lehet a papírlapokra írt szűkszavú tájékoztatás.

Pedig mennyivel többet érdemes tudni erről a törökszederről! Nem csak azért, mert ez nem a falusi udvarokban megszokott, kínai eredetű eperfa, hanem a perzsa származék, amelyet a fügével és a törökmogyoróval együtt a törökök honosítottak meg itt. Történelmi vonatkozása is van. "Állítólag 1686-ban, a török kiűzésének örömére ültették a helyiek." Régen egy nagy udvar végében állt, s amikor a mögötte álló házat az 1920-as években bontani kezdték, aggodalmas újságcikk jelent meg a budai sajtóban: vajon mi lesz a fával? De túlélt mindent, még a két éve, augusztus 20-án pusztító vihart is. "Kijöttem másnap megnézni őt, és végigbőgtem az utat: egy romhalmaz volt a völgy. Ez a vén jószág viszont konokul gubbasztott, ága se görbült." Ez már csak azért is szerencse, mert Saly Noémi megint főzhet majd be finom eperlekvárt, amelyhez erről a fáról szokott szüretelni. Idén jó termés várható - csak úgy sorjáznak a gallyakon az "eperfiókák".-

Én hiszek Saly Noémi irodalomtörténésznek,tabánkutatónak,kávéházi tudornak a pel-

lengér ügyében,érdekes lenne a történet,ahogyan ezt kiderítette.Talán " kékharis"

is innen vette az infót.Oszlopunk ártalan,minden szégyen nélkül állhatna elénk,ha nem lenne bebetonozva.

ÉV VÉGÉRE ÁTADJÁK AZ *****+ HOTEL BAGLIONIT

Nézze meg mi épül 8 milliárdért a Tabánban! - Sok képpel

Az év végéig megnyílik a Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa, s ismét látogatható lesz a luxusszállóval egybeépített műemlékgyógyfürdő, a Rác. Tíz év, 8 milliárd forint, koncepciók, elképzelések, érvek és ellenérvek csatái; mondhatni a szokásos üzletmenet, amely eredményeként visszakaphat Budapest egy patinás épületet. A végeredmény, a már látható jegyek alapján impozáns; modern megoldások, amelyek között fel-fel bukkannak a múltból megőrzött emlékek….

A Magyar Építő Zrt. az eredetileg tervezett nyári időponthoz képest kis késéssel, de várhatóan október végéig befejezi a munkálatokat az épületegyüttesen. A belsőépítészek folyamatosan veszik át a terepet, s várhatóan 2009 végre, de legkésőbb 2010 januárjára megnyílik a Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa – közölte az Ecoline.hu érdeklődésére Valkó Csaba, az ingatlant fejlesztő Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosa.

A Gellért-hegy gyógyvizét hasznosító műemlékfürdő, s az új öt csillagos, 67 szobás luxushotel igazi csemege lesz a különleges létesítmények iránt érdeklődőknek. Lehet majd szeretni vagy szidni a Tabán szegletében újjáéledő létesítményt – ahogy szoktuk -, az azonban biztos; unalmas nem lesz. (Klikkeljen a képre és tekintse meg a létesítményről képgalériánkat.)

Lesz? Nem lesz? Mi lesz?

Ybl Miklós, amikor a II. Szulejmán által építtetett török fürdő fejlesztésére megbízást kapott olyan helyet álmodott, amely „dísz csín, kényelem és célszerűség tekintetében mintának vehető s amilyennel a főváros egyetlen hasonló intézete sem mérkőzhetik”. Nos, az 1900-as évek derekán ez közel sem volt jellemző az épületre.

A fürdő a második világháborúban súlyosan megrongálódott, s csak 1965-ben nyitották meg újra. A létesítmény fejlesztéséről az ezredfordulón döntöttek, amikor elkészült a terület rendezési terve. A Fővárosi Közgyűlés 2002 májusában adta hozzájárulását a szállodaépítést is tartalmazó fürdőrekonstrukcióhoz. A fürdőt bezárták, a régészeti feltárás megkezdődött, majd az építkezést 2005. májusában indította el a generálkivitelező Magyar Építő Zrt.

Tervek, tulajdonosok, üzemeltetők, engedélyek

A terv megvalósítására létrehoztak egy projekttársaságot, a Rác Nosztalgia Kft-t, amelynek 25 százalékban a Fővárosi Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Budapesti Gyógyfürdő és Hévizei (BGYH) Zrt. (a fürdőt korábban üzemeltető cég) a tulajdonosa, a fennmaradó 75 százalék a két magánszemély (Valkó Csaba, Prekuta Bálint) által birtokolt Rác Beruházó Kft-é.

A beruházás összköltségét induláskor 5 milliárd forintra becsülték. A ráfordítás azonban várhatóan eléri majd 8 milliárdot. Ebből 6014 milliót hitelből finanszíroznak, 1303 millió a saját erő, 750 millió forintot pedig 2005-ben támogatás formájában kaptak meg.

Nemcsak a költségvetés módosult azonban időközben. A ház megnyitását eredetileg 2005-re tervezték, az üzemeltető a Kempinski lett volna, a terveket pedig Kaszab Ákos építész készítette volna. A régészeti feltárások, illetve az engedélyezési eljárások csúsztak, a partnerek közötti ellentétek miatt pedig koncepcióváltásra került sor.

Az olasz Baglioni dinasztiával, illetve az új tervezővel, a Budapesti Építészműhely építészével, Dévényi Tamással 2007 elején állapodtak meg. Az olasz partnerek hazai bemutatkozásakor még bíztak abban, hogy bő egy év elegendő lesz a munkálatok befejezéséhez, ennek azonban közel háromszorosa kellett, hogy a finishez érjenek.

Régi-új Rác fürdő

A megújjuló Rác fürdő 3 különböző élmény kínál majd.

Az eredeti török környezetben hagyományos török fürdőkultúra bemutatása mellett a monarchia-kori rész teljesen megegyezik majd az YBL által megálmodott létesítménnyel: két óriási kupolás medencetér, közte exkluzív pihenőtér, és a hosszú zuhanyfolyosó, amelyeket az eredeti formájukban állítanak helyre.

Az emeleti „XXI századi” medencetér egy panorámás medence, illetve egy szauna szint lesz. Kialakítanak továbbá egy VIP rész, amely csak a „bérletesek” részére lesz fenntartva.

Külön területen, két szinten helyet kap továbbá egy day-spa részleg, ahol 100 különböző arc- és testkezelést lehet igénybe venni. Ennek üzemeltetése a francia Thalgohoz kerül. A cég, amely a világon az első között valósította meg azt a filozófiát, hogy a szépészeti beavatkozások akkor a leghatékonyabbak, ha belül és kívül egyszerre történnek, jelenleg csak termékeivel (étrendkiegészítők, kozmetikumok, gépek) van jelen Magyarországon.

Szobák, lakosztályok, árak; öt csillag fölött

A hotelben minden a mai világról szól; egyszerű vonalvezetésű, letisztult formák dominálnak majd. A belsőépítészeti tervezéssel a milánói Studio A-t bízták meg.
A legkisebb szobák 34 négyzetméteresek, de a 67 egység harmada lakosztály kategóriájú, az elnöki lakosztály pedig 200 négyzetméter, 300 négyzetméteres saját terasszal.

A szolgáltatások az olasz szállodaipari tradíciókat követő Baglioni-brandbe illeszkednek: egyedi hangulat, különleges programok, személyre szabott szolgáltatások dominálnak majd. (A magánvállalkozás Olasz- és Franciaország mellett az Egyesült Királyságban működtet házakat. A Travel & Leisure Magazin és a Harris Interactive közvéleménykutató cég "World's Best Awards" felmérése a bolognai Grand Hotel Baglionit az idén a legjobb európai hotelként minősítette.)

A Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa árai a luxusszolgáltatásokhoz igazodnak majd; a standard szoba ára a 200 eurótól kezdődik, míg az elnöki lakosztály ennek jócskán többszöröse lesz. (Csak összehasonlításként a Four Season brandhez tartozó Gresham Palotában az árak 250 eurónál kezdődnek, a budapesti Kempinskiben 129 euró fölött lehet egy kétágyas szobában megszállni.)

Egy láb még hiányzik

A fejlesztésnek része lenne a Gellért-hegyre tervezett sikló is, amely a Hegyalja út másik oldaláról, a hegy alatt indulna, és az Orom utcánál bukkanna a felszínre, majd a Citadellánál végződne. Alsó végállomását gyalogosalagút kötné össze a fürdő előtt kialakításra kerülő buszparkolóval.

Ennek megépítéséhez az építési engedélyt megkapták, ha jogerőre emelkedne egy év alatt megépülhetne a sikló, amelynek ötlete már több mint száz éve, többek között Széchenyi fejében is felmerült. Valkó Csaba azonban egyelőre nem kívánt a jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra lesz meg ez a kiegészítő beruházás. (A létesítmény látványterveit a képre klikkelve megtekintheti.)

Megtérülés 17 év alatt

A szálloda a fejlesztők és az üzemeltető tervei szerint 55-60 százalékos éves kihasználtsággal működik majd. Így a beruházás 17 év alatt térülhet meg.

A mérce igen magas, különösen az idei drasztikusan visszaeső turistaforgalom mellett. Valkó Csaba azonban e tekintetben is optomista. Ez elsődlegesen az épületek egyediségéből, a szolgáltatások sokszínűségéből fakad, miszerint ilyen színvonalú fürdő-szálló épületegyüttes nemcsak Budapesten, de megítélése szerint Magyarországon sem található.

Arra a kérdésre, hogy a sikló elkészülte miként befolyásolná a megtérülést a fejlesztő úgy válaszolt; biztos abban, hogy pozitívan, bár a két projektet üzletileg teljesen elkülönítik egymástól.

Németh Teréz Katalin
Ecoline

Saly Noémi:Séta a budai körúton.....

................................... Saly Noémi előadása a pesti kávéházakról

A Budai Színkör és a Philadelphia kávéház

(részlet a Törzskávéházamból zenés kávéházba c.könyvéből)

A Krisztinaváros régi hangulatához a templom, a kisvendéglők és az iskolák mellett a Horváth-kert északi végében állt Budai Színkör is hozzátett egy derűs árnyalatot. Az 1200 férőhelyes "aréna" és mellette a kertvendéglő 1843 óta várta a pest-budai publikumot. Eleinte csak német társulatok játszottak benne, később már magyarok és németek felváltva. Hogy miket? A "Budai népszínház első évi emlénye 1861-ik évről", amelyet Égeni Elek súgó adott ki, arról tudósít, hogy Az ezred leánya, A Peleskei nótárius és a Fehér Othello után "május hó 1-jén a Bányarém, n[ép]sz[ínmű]: 3 felv. és allegória" következett.

1868 nyarán a Bem apó című darabhoz a Gellért-hegy oldalában fölállított mozsárágyúk szolgáltatták a háttérzajt. Kassai Vidor így emlékszik: Molnár színigazgató "összegyűjtötte mindazokat az életben lévő negyvennyolcas honvédeket, akik csak vállalkoztak s napidíj mellett szerepeltette őket. Érdekes volt látni, hogy a színpadi 1848 is mennyire megvillogtatta szemeiket s mily hősies lelkesedéssel rohantak be a színkör tágas udvaráról a nyitott színpadra, melynek hátterét a Gellért-hegy képezte, a színpad elején pedig sodrony volt átvezetve; de még így is majd belerohantak a zenekarba. [...] ágyúztunk, ropogtunk, puffogtunk, trombitáltunk, ordítottunk, egészen fölkavartuk a Krisztinaváros csöndes svábjait, amikor bevettük Szebent."

Ide érkezett a temesvári színészekkel Krecsányi Ignác "1883. év június hó 5-én a reggeli vonattal... A nagy, tágas udvart fölverte a csalán, szamártövis, útilapu és katángkóró. Az útilaput alkalmasint elődjeim talpára növesztették. Én is kiszemeltem saját részemre egy jó széles levelű, nagy párt… A nézőtéren az ablakok nagy része körös-körül betörve. Ezeken keresztül, a belül mennyezetlen tetőzet alatt a verebek ütöttek tanyát. S eltekintve attól, hogy a földszint korhadt, festett deszkákból álló ülőhelyeit látogató-jegyeikkel ugyancsak sűrűn elcsúfították, kora reggeltől késő estig olyan sipogó, csiripelő hangversenyt rendeztek, hogy csak úgy zúgott tőle a fejünk… A pénztárban nem volt kivilágítás. A jegyeket egy szál gyertya pislogása mellett árulták."

Krecsányi 1895-ben "Fővárosi Nyári Színházra" kereszteli a roskatag faépítményt. A budai sajtó eztán már Szacsvay Imre, Gabányi Árpád, Góth Sándor, Beregi Oszkár felléptéről közöl ujjongó tudósításokat, Jászai Mari "adja" Médeiát, Blaha Lujza játszik népszínművekben, Környei Béla, Szoyer Ilonka és Küry Klári énekel operettet, és Hauptmann Takácsokja után itt mutatják be Budapesten többek között a Cyranót, Ibsen Nóráját és az Éjjeli menedékhelyet.

"...a színkör nyílt udvarán, harminchat fokos melegben, a nagy, nyitott ponyvasátor alatt Gorkij klasszikus darabjából reggel nyolc órától délután kettőig szakadatlanul próbáltunk. Az udvaron gyermekek kiabálása, a bal oldali zongorateremben énekpróbák, az utcáról villamoskocsik csöngetése, lovak patkóinak csattogása és a tőszomszédságban levő templom tornyából lezúgó harangszó képezte próbáinkon a kíséretet."

Hogy a színkör mennyire volt része a Krisztina hétköznapjainak? Figyeljük, mit rendel a Philadelphiába betévedő ifjú Balassa Imre, Kosztolányira lesve: "...nyakkendője is kevésbé látszott nyakkendőnek, mint máskor, gyermekded mosolyú arcába hullott homlokáról a haja, és verset írt… másik asztalnál telepedtem le. Egy »Haraszty Micit« fogyasztottam habbal. Ez egy helybéli likőr volt, a szemben lévő zöldre pingált Krisztinavárosi Színkör szép művésznőjéről, Haraszty Miciről

Üljünk le mi is a sarokban, s nézegessük a kávéház leghíresebb-hírhedtebb vendégét, Szabó Dezsőt, akiről még szobor is itt készült: Somogyi Imre, nem kis feltűnést keltve, az író törzsasztala mellett pacsmagolt az agyaggal. Bohuniczky Szefi meséli: "A Philadelphia kávéház pincérei, különösen a művelt és áldott jószívű Károly, gondoskodtak legnehezebb napjaiban élelmezéséről, ők látták el tüzelővel és néha kitakarították a piszkos Fillér utcai lakást. Gonosz nyelvével és rágalmaival úgyszólván minden barátját elvesztette már, de Károly mindig hű maradt hozzá, s talán ő [Sz. D.] is szerette, hiszen egészen becsaládiasodott a kávéházukba."

Hogy az író szerette-e a derék Dubrova Károlyt (vagy egyáltalán bárkit), nem tudni. Karinthy Ferenc epés szavaiból mindenesetre nem ez tűnik ki. "A mester dühöngve, s magas keménygallérjába dagadva szidta itt a kávét, a kávést, a pincéreket, a kormányt, a világot. Öreg fizetők tanúsítják, hogy soha olyan nyűgös, elégedetlen, morgó vendég nem járt még ide, mint Szabó Dezső, aki esténként ordítozva megfogadta, hogy soha többé be nem teszi a lábát ebbe a bejzlibe, ami belőle él, amit rá alapoztak, s ahol mégis mindig ő kapja a legzaccosabb feketét, legrosszabb kiszolgálást."

Legrosszabb kiszolgálás? Mi egyébről gondoskodott volna Szabó Sámuel nagy csapata, Kasza Sándor, Queberger Pista, Czeig János, Krekuska Lajos, Fojt László, Bagi Tóni, Lederer Antal pincér, Bene Pálné Kapuszta Jozefin és Gajdusek Berta felírónő, Pajzer József konyhalegény (aki a Fillér utcai lakást fűtötte és takarította), Szabó József és Nagy Zsigmond kávéfőzőmester, Szabolcsa Anna kenyereslány és a többiek, mint arról, hogy az undok író, a háklis hentes, a finnyás primadonna, a leharcolt gimnáziumi tanár és a méltóságos báró úr is jól érezze magát a Philadelphiában?

A nehéz gazdasági helyzet és a Tabán bontása még ezt a szilárdnak tűnő budai bástyát is megrendítette. Szabó Sámuel és László fia egy 1936-os riportban szomorúan sorolja a bajokat: "Leszállították a tisztviselői fizetéseket és talán még ennél is nagyobb mértékben a nyugdíjakat… A fizetéscsökkentés után felére esett vissza a napi forgalom. Következett az állami hivatalok és a Délivasút igazgatóságának elvándorlása erről a környékről… Majd a kegyelemdöfést a Tabán adta meg, amit leromboltak. Elköltöztek a lakók és igen sok jó vendégünk végleg elmaradt… A gyarmatáruk egytől-egyig megdrágultak, ugyanakkor az árakat mi kénytelenek voltunk leszállítani, hogy a megmaradt közönséget megtartsuk… Napról napra jobbat kell nyújtani, ami szintén nem kis mértékben teszi veszteségessé az üzletet. Az eredmény a köztartozások számláján mutatkozott… El kellett adni az egyik házat, annak árából kiegyenlíteni a terheket, hogy adósságmentesen, emelt fővel állhassunk bárki előtt."

A Philadelphia elköltözött. Nem messzire, csak a szomszéd házba, a Budai Polgári Kaszinó épületébe. Az új üzletet Erhard Ernő építész tervezte. Kisebb, szerényebb lett, mint a "régi Fila", de a vendégek visszatértek.

1938-ban visszajött Szabó Dezső is, de csak rövid időre. Szabó Imre, a kávés fia így emlékszik a búcsúra: "Megjelent egy Sümegi nevű volt színigazgató, akit még Erdélyből ismert. Nem engedte leülni az asztalához, sőt még a szemben lévő asztalokhoz sem, hanem csak a háta mögöttihez. Így társalogtak. Pár napig ez így ment, egyre hangosabban. A vendégek panaszkodtak. A főpincér udvariasan megkérte a Mestert, hogy ültesse Sümegit az asztalához, és halkabban beszéljenek. Szabó Dezső megsértődött, fizetett, és többé nem láttuk."

Itt megsértődni? Összeveszni? 1944. május. Békés kártyaparti. Szabó Sámuel fekete zakóban, nyakkendősen. A pékmester nyilas zöld ingben. A kárpitos sárga csillaggal. Túlélésre játszanak.

Egyiküknek sem sikerült. A kávéháznak sem.

Még egy werklidal

WERKLIDAL ŐSZI HANGULATBAN

VÉGIG A HADNAGY UTCÁN

FESTMÉNYEK A TABÁNRÓL

.....................................Turmayer Sándor:Tabán

..........................Batthyány Gyula:Szerelmesek a Tabánban

............................................Nagy Béláné:Tabán

...........................Simon Gy.János:Kereszt tér a Tabánban

....................................Farkas Lőrinc: Tabán

..................................Szabó Vladimir:Tabáni séta

.............Ismeretlen festő P.A. jelzéssel:Tabán,Kőmúves lépcső

......................................Scheiber Hugó: Tabán

.....................................Pap Géza :Tabáni részlet

.........................................Szigeti Jenő:Tabán

...........................Molnár C.Pál:Kereszt tér a Tabánban

...............................Molnár C. Pál:Tabáni utcarészlet

Volt egyszer egy ALBECKER vendéglő

......Az ALBECKER épülete a Kereszt tér 4. szám alatt.Háttérben a budai vár

A Tabán szívében ,a Kereszt téren volt a tabáni kisvendéglők egyik reprezentánsa,a messze földön híres "ALBECKER" ,a 4-es számú házban.Zórád Ernő visszaemlékezései szerint remek bort mértek,pl sashegyit ,vagy a szikrai kadart .Minden vendéglőnek meg volt a saját ételspecialitása,itt a halételekhez értettek a legjobban.Megtévesztő neve ellenére a tulajdonos nem sváb volt,hanem arab származású ,eredetileg Al-beckr -nek hívták.

...................................Vidám társaság a vendéglő bejáratánál

A hely hírnevét mutatja,hogy Mátéka Béla "Filléres budapesti útikalauza"négy vendéglőt tart a környéken említésre méltónak,höztük az ALBECKER-t.

A vendéglő speciális szolgáltatása volt,hogy az átmulatott éjszaka

után tántorgó léptekkel hazainduló vendéget égő lámpással kísérték hazáig.

A tabáni kisvendéglők hírnevét a helyi borok , az ínycsiklandő ételek ,az olcsó árak

alapozták meg.

...................................................................A kerthelyiség

.................................................a söntéspult

Idézet az mfor Mesél a műlt c cikksorozatából:

Remek sajtokat is kínáltak a görbe utcákban szerénykedő vendéglők. Különösen népszerű volt a szerb hagyományból származó köményes és borsos, amelyet kis szeletekre vágva kínáltak a jóféle nedűk mellé. Ugyancsak örömmel eszegették eleink a házi disznótorosokat: akadt hely, ahol hetente kétszer is öltek, mert a „népek” olyan tempóban ettek, hogy a ritkább utánpótlás már kikezdte volna a firma jó hírét. Mámoros tollal írt irodalmi művek szólnak a zsírban pirosló hurkákról, a foszlós kenyérről, a kalácsokról, az apróra vágott gyümölcsökkel rakott süteményekről, az esztendős befőttekről, a déltájban vagy estefelé az egész Tabánt belengő nyálcsorgató illatokról.

..........................Iparosok javítják a duhaj vendégek által leamortizált székeket

S bár való, akkoriban még nem dívott a cigizők elkülönítése, e miatt mégsem jutott eszébe tiltakozni senkinek. Sőt, egyesek szerint volt valami izgató abban, ahogy a főtt házi debreceni és a tulajdonos által saját kezűleg reszelt és almával vegyített torma illata, a sörök és borok kipárolgása összekeveredett a havannák kékes füstjével.

................................A "hazakísérünk" szolgáltatás nyújtója ,a Lámpás Rudi

Mai ésszel pedig szinte felfoghatatlan, micsoda földöntúli gyönyört jelenthetett egy, a macskaköveken zörgő konflison tele hassal hazatérni egy olyan helységben, amely gyakorlatilag egy generáció szeme láttára lett közepes méretű településből világváros. Őszintén sajnálhatjuk, hogy eleink lebontották a Tabánt."

További képek az ALBECKER-ről: ITT

SZINDBÁD HAZATÉR A "TABÁNI KAKAS"-BA

Avagy egy mai tabáni vendéglő tesztelése:

Dal a túrós csuszáról és a kakaspörköltről

A késő tavaszi szél egy langy meleg esti fuvallata hazafutta Szindbádunkat, haza a kispörköltek és fröccsök világába. A Tabáni kakas – a cégér még a régi – állapította meg az öreg hajós – de a berendezés bizony új, afféle jellegtelen, semmilyen, de sebaj. Az étlap ugyanis már vidámabb, s az árak sem elvetemültek. A két pincérlányka pedig édesen csivitel, jön megy – igyekszik a vendég kedvében járni.

Kezdjük hát egy nyírségi húsgombóc levessel (690 HUF) amely jókora tálban érkezik és meglehetősen zletes, mondhatnánk úgy is, finom.

Kérhettünk volna persze konyakos fácán erőlevest fürjtojással (750 HUF) is, de most a gyomrunk valami egyszerűbbre volt beállítva.

Közben, itt jegyezzük meg, kitanulmányoztuk a Bortársaság jegyezte borlapot is, és elégedetten állapítjuk meg, hogy nemcsak sok finomság halmozódott itt fel, de kimérve is lehet bort kérni. Mi persze egy palack Irsai Olivért hozatunk ki, minek azt aprózni.

Még egy unicummal is megerősítjük a lelkünket, mert a következő problémával kell szembenéznünk.

Együnk e egy lazacsteaket roston, grillezett zöldséggel (1.800 HUF). Vagy ne együnk? Rövid ideig még játszik egy süllő egészben sütve vajas-rozmaringos burgonyával. De aztán győz bennünk a Szindbád.

Tudjuk, a név kötelez és a többi. Ezért aztánegy kakaspörkölt következik, túrós csuszával. (1.600HUF), ráadásul egy zónát kérünk. Kedes pincérlánykánk ránk hunyorít azzal, hogy „megpróbálom elintézni”. Később egy elég tisztességes méretű adaggal jelenik meg, és bájos fejecskéjét rázva erősíti meg, hogy bizony ez egy kisadag.Kicsi, de tökéletes. A pörkölt isteni, ahogy csak egy középkorú, vanília illatú szép úrihölgy tudná elkészíteni a régi sparheltjén. A túrós csuszáról meg ódákat tudnánk zengeni, ha nem lenne vele tele a szánk.

Akadnak, akik azt hiszik, hogy a túrós csusza egy egyszerűen elkészíthető, már már primitív étel. Az ilyen balgaságok terjesztőit vessük meg és ne engedjük a közelünkbe.

A túrós csusza olyan, mint egy népdal. Évszázadok bölcsessége kristályosodik ki benne, ízei, zamatai fölidézik a legszebb pillanatokat. Itt a Tabáni kakasban mindenképpen.

- Mi hát a tanulság, - kérdezték a vacsora végén asztaltársai Szindbádot?

- Csak annyi – felelte -, hogy gyöjjünk néha haza, s együnk egy jót a mi Tabáni kakasunkban.

S ezzel kihörpintette Irsai Olivérje maradékait.

Tabáni kakas, Budapest, I., Budapest, Attila út 27

(http://kocsmologia.blogspot.com/) 2009 április 29

SZÁMOLÓCÉDULA ANNO (1900-1933)

Reklám a kézben - mondhatni a kicsiny, hosszúkás, képes papírszeletre, a gépi pénztárblokk elődjére: a számolócédulára, a hatékony reklámhordozóra.

"Azért született a világra, hogy mosolygó színes arcával mindenkit meghódítson, akinek csak a keze ügyébe kerül, vagy akinek a pillantása reá esik, de örökösen csak a hátát mutogatja, a hátát, amin ott van a számla, amit fizetni kell..."

(Reklámélet, 1938.)

A számolócédula a 19. század utolsó harmadában jelent meg. Virágkorát a századforduló idején élte.Gyártók és kereskedők nyomatták ezerszámra cégük, vagy árujuk reklámozására, melyet összekapcsoltak a számlaadással.

Használatuk nem csak az elegáns fővárosi üzletekre korlátozódott: közkézen forogtakvidéki boltokban és számoltak rajtuk kávéházak, vendéglők pincérei is.A számolócédulákat az előlapot díszítő reklámgrafika sokfélesége jellemzi. Ábrázolnak gyárakat,üzleteket és megszámlálhatatlanul sok árucikket, melyek hol bájosan-kedvesen, hol vidáman, sokhumorral, hol harsogóan, olykor kihívóan hívták fel magukra a figyelmet. Az egykori vevőket szlogenek, rímes sorok szólították meg. Stílusuk a kor ízléséhez igazodott, fénykorukban a szecesszióhoz kapcsolódtak. A művészi kivitelt a megrendelő anyagi ereje és igényessége határozta meg. A névtelen grafikák sorából kiemelkednek azok az ábrázolások, melyeket neves művészek, Berényi Róbert, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza és mások alkottak. A már rendkívül népszerű és nívós utcai plakátok megjelentek a számolócédulákon is, felhasználásuk fokozta az emlékeztető hatást.

Az önállósult reklámgrafika különböző irányzatai a számolócédulákon is békésen megfértek egymás mellett. Versenytársai ugyan megszaporodtak a reklám és a számlaadás területén, mégis megélték a második világháborút is. Leginkább a kisebb üzletekben, ahol az eladó és a vevő kapcsolata még erős volt.A számolócédulákkal a gyermekszíveket célozták meg és meg is hódították. Az egy-egy árucikket reklámozó és variációk már a buzgón gyűjtő apróságok örömére készültek. Javarészüket ők mentették meg az utókor számára. Hajdan volt "kincseik" alapozták meg a Magyar Kereskedelmi és Vendég-látóipari Múzeum többezres számolócédula-gyűjteményét.

Nagy Anikó dr

Online számolócédula kiállításunk-mely a Vaterán(korunk internetes Ecseri-piaca) jelenleg eladásra felkínált számolócédulákra épült,

ITT TEKINTHETŐ MEG!!!

ÖRDÖGÁROK-ÖN TUDJA ,HOL VAN???????

Vajon a budapesti fiatalok közül hányan tudnak az Ördög-árok létezéséről? De az idősebbje sem tudja nagyon – még ha hallotta is ezt a nevet –, hogy merre keresse a térképen Buda sok vihart megélt, mára “láthatatlanná" tett vízfolyását!

A Budapesten áthömpölygő Dunának fővárosunk területén betorkolló vízfolyásai nem csupán e nagy folyóhoz képest, hanem önmagukban is elenyésző vízhozamúak (a Duna közepes vízhozama másodpercenként 2340 köbméter). Az öt jobb parti (a budai oldalon lévő) mellékvíz észak felől sorra a következő: Dera-patak, Aranyhegyi-árok, Ördög-árok, Hosszúréti-árok és Benta-patak. Közülük is a középső vízfolyás - az Ördög-árok – a maga 65 négyzetkilométernyi vízgyűjtő területével a kisebbek közé tartozik.

Kis vízgyűjtő – nagy vizekkel

Az Ördög-árok vízfolyása a Nagykovácsi-medencében ered, s onnan délkeleti irányban a Kopasz-erdő és a Remete-hegy között, majd a Remete-szurdokon áttörve a Hűvösvölgybe érkezik. A Vadaskert és a Hárs-hegy között már kőlapokkal burkolt mederben folyik, azután a Hidász utcát elérve – egy nagy iszapfogó csapdán átfolyva – a föld alatt folytatja útját. A Hűvösvölgyi út laktanyáitól a Gábor Áron és Raul Wallenberg emlékművei alatt, a Városmajor, a Maros utca, a Déli pályaudvar, a Vérmező, a Horváth-kert, az Árok utca és a Döbrentei tér nyomvonalon kanyarog. A Dunát az 1646,2 folyamkilométernél éri el, s az alsó rakpart alatt ömlik a nagy folyóba. Az Ördög-árok medrét jól kiemeli a hátlapunkon bemutatott Buda látrajzokkal díszített, 1837-ben készített térképe (az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdona).
A vízfolyás az alsó szakaszán csak a pleisztocén végén vágódott be. Ekkor alakult ki a Vérmező, mint az Ördög-árok hordalékos lapálya. Az Ördög-árok által felfűzött medencék hossztengelye mind megegyezik az uralkodó törésvonalak irányával: északnyugati–délkeleti irányúak, és valamennyiüket lösz tölti ki.

Az Ördögárok emléktábla felirata:

HAJDANÁN A NAGYKOVÁCSIBÓL

JÖVŐ SZENT PÁL PATAKÁRÓL

A KÉSŐBBI ÖRDÖGÁROKRÓL

1878-TÓL ÁROK UTCÁNAK

NEVEZTÉK A MAI KRISZTINA

KÖRÚTNAK AZ ORVOS LÉPCSŐTŐL

A DÖBRENTEI TÉRIG TERJEDŐ

RÉSZÉT A VÁROSMAJORTÓL A

DUNÁIG A MÚLT SZÁZADBAN

BEBOLTOZOTT PATAKMEDERNEK

EZEN SZAKASZÁN ÖT HÍD

VEZETETT ÁT,AMELYEK EGYIKÉNEK

KÖZÉPKORI TÁMFALA ÉS HÍDFŐJE

MÁIG FENNMARADT.

Legnagyobb oldalvize a Kis-Ördög-árok; ez a Kopasz-erdő déli oldalán ered, majd a Julianna-major és a Petneházi-rét érintésével a Nagy-Hárs-hegyet nyugati oldalán megkerülve érkezik az Ördög-árokba a hűvösvölgyi Nagyrétnél. Oldalárkai: a Zugligeti-árok, a Budenz-árok, a Kapi-utcai árok, a Diós-árok ma már - a nagyfokú beépítettség miatt - nehezen érzékelhetők, holott napjainkban is tetemes mennyiségben vezetnek le csapadékvizeket.
Az Ördög-árok vízgyűjtő területére hulló évi 600-650 milliméternyi csapadék lefolyása a térség nagy szintkülönbségei ellenére sem okoz különösebb gondot. A budai patakok négyzetkilométerenként és másodpercenként átlagosan mindössze 3 liternyi vizet gyűjtenek össze (a karsztos felszíneken mintegy 8 liternyi vízzel számolhatunk). Ám a városias környezetben (a burkolt terek, utak és a “háztetőtenger” miatt) a lehulló csapadék csillapítatlanul, szinte azonnal megjelenik a vízlevezető rendszerekben.

............................................Az Árok utca helye 1878 előtt...

Az Ördög-ároknak igencsak fontos szerepe lehetett ezen a Dunához közeli, hegyekkel övezett katlanban, környékét a neolitikum óta lakták. A rómaiak Contra Aquincum dunai átkelőhelyének “budai” őrtornya szintén az Ördög-árok dunai torkolatának közelében állt. A török hódoltság alatt a magyar lakosság teljesen elhagyta ezt a vidéket, s helyüket szőlőművelő, iparos- és kereskedőcsaládok foglalták el. Zömük görögkeleti vallású délszláv volt, még a XIX. században is használták a Raizen Stadt (Rácváros) elnevezést. A mai Rác-fürdő is az ő emléküket őrzi. A városrész máig fennmaradt Tabán elnevezése a cserzőműhelyt jelentő török Debagháne, Tabahan szavakból ered. Az Ördög-árkot pedig abban az időben Tímár-pataknak nevezték, utalva a partján működő szattyánkészítő és tímármesterekre.

Az elmúlt évszázadokban az Ördög-ároknak egyébként is számtalan neve volt, a Pál árkántól Szent Pál patakján át a Szent Pál árkáig (ez utóbbiak arra utaltak, hogy vize a pálosok budaszentlőrinci főmonostora környékén ered). Ma használatos neve a középkori mondavilágra utal, amikor is a szeszélyes vízjárású, rejtélyes medervezetésű árkokat szívesen illették az ördög jelzővel. Az már a véletlen játéka lehetett, hogy Ördög-árkunk éppen az egykori Boszorkányok hegyének (a mai Gellért-hegy) lábánál ömlött a Dunába...

..................................Az Ördögárok nyomvonala Nagykovácsitól a Tabánig

Az átfogó rendezési terv nélkül fejlődő városrész egyre szűkebb, támfalak közé szorított mederbe kényszerítette az Ördög-árkot, és a porták határán kanyargó bűzös vízfolyást szemétlerakóhelyként is használták. Az el-ső környezetvédelmi vétót Buda városa 1861-ben emelte, amikor is a honvédség a mai Alkotás utcában épülő kórházának szennyvizét az Ördög-árokba szándékozott vezetni. Az árok rendezése a lendületesen fejlődő városrész egyik alapkérdésévé vált.

................Barabás Miklós festménye az Ördögárokról a XIX.század közepén

Az 1870 márciusában - gróf Andrássy Gyula miniszterelnöksége idejében - létrehozott Fővárosi Közmunkák Tanácsa már szeptemberben átvállalta az Ördög-árok rendezésének ügyét. A Fővárosi Pénzalapból 376 000 forintot különített el 1873-ban a munkálatok kivitelezésére, s azt Buzzi Bódog és Kéler Napoleon vállalkozók 1873. március 5-én a Horváth-kert déli végén lévő Szent János téri hídnál kezdték meg. A munka a következő évben a Szent János tér és az Áldásy ház (ma Krisztina krt. 57., az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum otthona) között folyt, s úgy tervezték, hogy 1875-ben a Városmajorig haladnak.

A vízfolyás pokoljárása

A városra 1875. június 26-án este 6 órakor óriási felhőszakadás zúdult. A korabeli hírlapi tudósítások mérhetetlen pusztulásról számolnak be: “Az Ördög-árok régebbi boltozata több helyen beszakadt: a rajta épített házak a lakókkal együtt elsodortattak és eltemettettek; az árvíz tartama alatt a Vérmező és Kelenföld síktengernek látszott."

A felhőszakadás az Ördög-árok vízgyűjtő területén is iszonyú pusztítást végzett. Erről egykorú leírásában Horváth Farkas így számolt be: “A gyönyörű budai hegyvidék, gazdag fürtökkel kecsegtető és bő termést ígérő szőlők a vihar után olyan képet tártak fel, amelyre a fájdalom könnyei nélkül tekinteni nem lehetett. Az országutak 3–6 lábnyi iszappal és kőtörmelékkel borítottak, a közutak betömettek, minden közlekedés meg volt akasztva; a vízlevezető árkok ölekre menő szélességben kimosottak, hidak, védfalak elsodortattak, az utakon és egyes szőlőkben helyükről csak lőpor segítségével kimozdítható roppant kövek hevertek.” Egy 1879-ben végzett összesítés alapján az ördög-árki katasztrófa teljes kárösszege 3 113 024 forint 90 krajcárra rúgott (ez tízszerese volt az 1873-ban a baj megelőzésére tervezett összegnek!).
Az Ördög-árok katasztrófája a néhány éve tevékenykedő Közmunkatanács első nagy kudarca volt, amelyet az jelentésében a készültség részleges voltával magyarázott: "... a csatorna a Vérmezőn létező nyílt árokkal nem lévén még összekötve, a János-hídnál fenntartott beömlő nyíláson át a hegyekről lesöpört hordalék az árok Horváth-kerti részének oldalfalaiból kirántott nehéz fedkövek a csatorna belsejébe rohamos erővel behajtattak. Ez nem történt volna, ha az árok a Vérmezőn a nyílt árokkal már összekötve és a köztük tervezett anyagszedő akna már kiépítve lett volna...”
Ez az összeköttetetés végül is 1876 júniusában – a katasztrófa egyéves évfordulójára – készült el, a “kőfogó gödörrel” együtt. Ezt követően a nyílt árok a Szent János hídig betölthetővé vált. Ettől kezdve csupán az 1838-ban állított, majd 1877-ben Nepomuki Szent Jánosnak, a vízkárok védőszentjének szobra idézte fel a róla elnevezett kis téren a hajdani Ördög-árok nyomvonalát, illetve ottani hídját. (Az 1950-es években eltávolított, erősen megrongálódott szobrot a közeljövőben ismét felállítják a nevezetes hely közelében!)

...................................Az Ördögárok torkolata az Erzsébet híd mellett

A Városmajorig terjedő szakasz befedésével 1878 májusában készültek el. Aztán a munka elakadt, pedig az akkor már 100 éve közparknak kiépített területet, a Stadt-Mayerhofot feladatának kiteljesedésében a közepén folydogáló, poshadt vizű Ördög-árok (s a XIX. század elején kialakított vurstli) igencsak akadályozta. Az Ördög-ároknak a közparkra eső szakaszát csupán jóval később, századunk tízes éveinek végén - részben orosz hadifoglyok közreműködésével – fedték be. Ezzel teljessé vált az 5 kilométer hosszú, boltozott meder. A Városmajorban 1933 és 1935 között (Árkay Aladár és Bertalan tervei alapján) épült meg a nagytemplom és a harangtorony. A vasbeton harangtornyot a beboltozott Ördög-árok miatt kellett elválasztani a templomtól. Ebből a szükségből született a templomot és a tornyot összekötő hangulatos árkádsor.

Kitörési kísérlet a csatornán át

Budapest ostromának kilátástalan, utolsó szakaszában, 1945 januárjának közepén az Ördög-árok neve a hadtörténetbe is bekerült. A Buda elfoglalásáért vívott elkeseredett harc befejező szakaszában a Vannay riadózászlóalj az Ördög-árkon keresztül jutott egy szovjet lőszerraktár közelébe, amelyet aztán felrobbantott.
A minden oldalról körülzárt budai Várban február 11-ére a védők helyzete már tarthatatlanná vált. A német és a magyar parancsnokság – ötszáz fős rohamcsapatával - a vári Alagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján keresztül készült kitörni. Ez volt az egyetlen esélyük arra, hogy csatlakozhassanak csapattörzseikhez. Egy szemtanú így írt erről visszaemlékezéseiben: “Az Alagút kijáratától mintegy 200-300 méterre lévő Krisztina körúton, azt hiszem a 97. számú háznál, ott volt a bejárat a szennyvízcsatornába... Végre megérkeztünk a fentebb említett ház pincéjébe, egy kb. méteres átmérőjű, enyhén lejtős, többméteres, hordó alakú nyíláson jutottunk le a csatornáig... Ez a csatorna ... kb. 3x3 méter kör alakú folyosó volt. A fenekén kb. 40 cm mély árokrésszel... Időnként csigalépcsős vaslapokkal lezárt nyílások alatt mentünk el, ahol hallani lehetett a föld feletti elkeseredett harci zajt... A víz sodra minden elképzelhető anyagot hozott magával, volt ott mindenféle. Harci felszerelés, sisak, kulacs, kézigránát, páncélököl, ami mind akadályozta a továbbjutást. És többek között egy női hulla is.”

A kitörési kísérlet kudarcot vallott: a különböző pontokon felszínre vezető aknákon, lefolyórácsokon előbukkanó, testileg és idegileg kimerült katonákat a szovjetek azonnal elfogták vagy kivégezték. Sokan még elfogatásuk előtt öngyilkosságba menekültek. A csatornában rekedtek között pánik tört ki, többen visszafordultak, megpróbálva ily módon menekülni.
A ma már szemünk elől eltüntetett Ördög-árok évszázadok, évezredek emlékeit őrzi. Minderre aligha gondolunk, legföljebb a dunai torkolat sirálycsapatain pihen meg szemünk.

Dr. Szablyár Péter