NAGY-BUDAPEST TÉRKÉPE 1930

A térkép megtekinthető ITT


Részlet az 1930-as Nagy-Budapest térképből (Tabán, a bontás előtti állapot)

FÁK KÖZT PADON (HORGAS JUDIT &ÁCS IRÉN:TABÁNBAN)

Így óvja Shakespeare Vízkeresztjében barátját Antonio, amikor partra szállnak Illyriában, az Adria keleti partján. Hiába a figyelmeztetés: Sebastiano szerelembe és bajba keveredik, Antoniót letartóztatják a herceg darabontjai, a marcona illirek, akiknek ősei, az eraviscusok az i.e. I. sz.-ban telepedtek meg a Tabán területén.

     A régészeti kutatások során tűzhely- és kemencemaradékokat, edényeket, ruhakapcsoló tűket, fibulákat találtak, így körvonalazódott az egykori Civitas Eraviscorum: a hegytetőn, a mai Citadella helyén állt az illir-kelta keveredésű eraviscus törzs székhelye; a lejtőn, a kemencés tűzhelyű kunyhókban a törzs - és lent, benyúlva a Tabánba, a gödrös településben a szegények. Kétezer évig élnek ott, népek jönnek, hódítanak, majd maguk is meghódolnak az új jövevényeknek, de a Tabánban mindig a szegények laknak, egészen az 1930-as évek elejéig, amikor végre lebontják a gyakori járványoktól, tűzvészektől és az Ördög-árok áradásától sújtott, csatornázatlan városnegyedet. 

Míg csendesen bandukolok lefelé a Hadnagy utca kongó kövein, kissé elszomorodva gondolok rá, hogy nemsokára vége lesz itt mindennek, muskotálybornak, romantikának és tücsökmuzsikának. Átjön ide is a budapesti barbár, csákányt fog ezekre z apró, csupa stílus házakra és agyonüti Biedermeyer urat. Amerikai körutakat épít a Tabánból, beülteti kétoldalt gipszből és hózentrágerből összekomponált utálatos bérkaszárnyákkal, házmesterekkel, poloskákkal, és egyéb kultúrintézménnyel s tíz év múlva itt, ezen a helyen, ahol most majd kitörtem a lábam, rendőr fog állani egy ragyogó ívlámpa alatt és fölírja gyors menésért a 107. számú autótaxit.

     Kárpáti Aurél pontosan tíz évet téved: 1923-ban az első világháborúnak köszönhetően még él a tabáni romantika, a terv halasztódik, vitáznak, kisajátítanak és rengeteget írnak a regényes, vad Tabán embernemjárta utcáiról, ahol az ember nyugodt lehet, vagy boldog is talán; micsoda szerencse, hogy a törökök az ott dolgozók nyomán Tímártelepnek, Debaghane-nak nevezték a negyedet, majd a betelepedő szlávok Tabahon-ná ferdítették, s végül lett belőle Tabán, amire olyan remekül rímel a talán, és így nevében hordoz valami fájó nosztalgiát, rejtelmes bizonytalanságot.

     A bontáskor talált késő kőkori és bronzkori edénytöredékek azt bizonyítják, hogy az illir-kelta települést megelőzően is laktak a Gellérthegy környékén, az eraviszkuszokat a rómaiak követték, majd a honfoglaló magyarok használták a kényelmes dunai átkelőt, a tatárjárás elpusztította, a középkorban újra felépítették, a Várhegyen lévő főváros elővárosa lett, jöttek a törökök, a szlávok, a szerbek, a menekülők és a lecsúszottak, behúzódtak a vén Tabánba, bort ittak meg mostak, csurgott a szennyes lé a macskakövek között.

     Nem épültek bérkaszárnyák gipszből és hózentrágerből: a lebontott házikók, boltok, vendéglők helyét parkosították, játszóteret építettek, padokat állítottak és szobrokat, meg emlékművet az Apród utca 10. lakójának, Virág Benedeknek, a Jeremiás keservei szerzőjének.

Hát illy véletlen, s illy gyászos sorsra jutott-e

E váras, melly büszke fejét, mint földi királyné,

Fenntartotta minap; s amellynek imádta hatalmát

Minden egyéb nemzet, diadalmit látta, csudálta?

Forrás: Liget.org

http://liget.org/cikk.php?cikk_id=1157

MEGKEZDŐDIK A "ZÓRÁD 100 " ÜNNEPSÉGSOROZAT

   A kiállítás megnyitója sajnos csak meghívottak részére ,
     de másnaptól november közepéig megtekibthető

                                                                            kassius

ELADÓ KÉP A TABÁNRÓL

ELADÓ KÉP A TABÁNRÓL

Kedves Látogató!

Egyik olvasónk jelezte , hogy az alábbi Guzsik Ödön kép, amely az egykori Holdvilág utcát ábrázolja, eladó!!(a keret virtuális!)
Egyéb részleteket nem tudok, de az esetleges érdeklődők emailcímét az eladonak  továbbítom!
   Jelentkezés a " MEGJEGYZÉS KÜLDÉSE " rovatban, vagy kassius@citromail.hu  email-en

Guzsik Ödön: Holdvilág utca

További Guzsik -képek Tabánról     ITT

KOSZKOL JENŐ: A RÉGI TABÁN

FATÁLIS VÉLETLEN

Kárpáti Aurél Budai képeskönyvében találtam egy linómetszetet az Ív utcáról. Az utca neve ugyan nem szerepel  a metszeten ,de nagyapám fotóalbuma segített és ez a fatális véletlen a dologban, hogy mindketten ugyanabból a szögből tartották érdemesnek megörökíteni a kis kanyargó tabáni utcát

A művész további 60 linómetszete Tabánról  ITT

KÁRPÁTI AURÉL:BUDAI KÉPESKÖNYV 1914

Előszó
*

Egy darab ittfelejtett mult...
Agyonnyomott, besüppedt, copfos tetejű házak aprók, tarkák és régiek, amelyek fölött álmokat keltegetve jár a hold. Olyan az egész, mint egy régi fametszet, csak a kép sarkából hiányzanak a naív betűk: BVDA, ANNO 1820.
Lenn, a Három Arany Kacsa-utca végén álmosan himbálódzik a falból kikönyöklő vastartóraakasztott olajlámpás. Egy kis zöldkapus ház előtt, a kerítésen áthajló fáról halk koppanással esik le olykor egy szem fekete szeder. Az ódon török hárem ablaktalan kőfala komoran mered bele a nyári ég mély kékjébe s valahol a harmadik utcában egy kutya ugatja a holdat. Szűk, görbe sikátorok, a legtöbbjére ablak alig nyílik, csak alacsony, kőpárkányos kapu, amelyen még ott rozsdásodik a kopogtató karikája, zeg-zugos utcák, lefelé futó lépcsősorral s a kerekre koptatott kövek közt barátságosan ütöget elő a csalán, a lapátfű és a keserűlapú.
    Itt-ott egy bástyafal támasztó oszlopa ugrik ki a félöles utca közepére s mögötte, az alacsony deszkapalánkon túl, fehér holdfényben úszik a kert, a vadpiszkebokor, az ereszhez támasztott létra és a kutyaház.
Itt mindenki alszik most, nyugodtan, láz nélkül, nem félve a holnaptól.
Egy házból kihallatszik az éles, csengő óraütés: egy, kettő, három, négy...
Tizenegy óra.
Egy hálósipkás öreg polgár talán most fordul a másik oldalára, míg  valamelyik Májer kisasszony szalagos párnájára könyökölve nézi a holdvilágos ablak négyszögét, mintha várná, hogy odakinn mikor kezdi rá egy érzelmes, szép, meleg bariton:


Álltam ablakid alatt...

    A görögök utcáján már nem égnek a lámpák. Apró, öreges léptekkel jön fölfelé valaki a visszhangos macskaköveken. Lassan előrehajolva közeledik, már látszik kezében a gombosvégű sétabot s alacsony, lehajtott gallérja alatt a fehér ingmellre boruló papillon.
- Kudnám, - mondja csendesen, miközben előkeresi zsebéből az ijesztő kapukulcsot s szuszogva lépeget föl az ajtóhoz vezető lépcsőkön. Azután eltűnik és megint csend lesz. Furcsa, szinte érthetetlen világ ez, de szép és álmokat ébresztő. A nagyapáink kora él itt a kovácsolt vaskosaras ablakú házakban, a fiókos almáriumok, halkhangú spinétek és  ovális képek között. S a kontraszt úgy kinálkozik, mint egy Rembrandt-képen a komor bitumeből
kicsendülő aranyos fénycsomók, csak egy pillantást kell vetni az utca elejére, a török terrász felé. Alig öt percnyire innen csillog a Duna s benne a pesti oldal szelíd ívben hajló lámpasora:
azon túl a legraffináltabb élet folyik. Ott börzespekulációkkal, esztétikával, dekadens szerelmekkel, a pénz lázával törődnek az emberek, Rabindranath Tagoreról és Ady Endréről beszélnek, Strauss Richardot hallgatják és az albániai táviratokat olvassák; írók, uzsorások, grófok, stréberek, jóllakottak és éhesek, milliomosok és szocialisták, összevegyülve népséggel és katonasággal, zavaros, nyughatatlan káoszban gomolyognak, tülekednek és hullámzanak, itt
pedig a  Kék ördögben gitár mellett énekli valaki Csokonai ábrándos dalát Tihanynak riadó leányáról s az üvegbúrás kerti gyertyatartók körül mosolygó kövér polgárok József császárról mondanak csintalan anekdótákat, békésen csendítvén össze poharaikat.
Följebb, a Csend-utca felé langyos szél kerekedik, illatot hozva egy  megkésett hársról. A füves domboldalban tücsök szól s a hold lenn jár a fák ágai között, mint egy majálisról ittfelejtett sárga lampion.
Az egyik sarokházból még világosság szűrődik ki.
Schrammel-zene és vidám nevetés.
Ez itt a Fekete remete vagy a Három víg szőlőkapás vagy amit akartok, de mindenesetre olyan hely, ahol félliternél több muskotályt még nem ivott halandó egyszerre. Nem ad többet a kocsmáros még Hornyák miniszteri tanácsos úrnak sem, aki pedig a tulajdon sógora.
- Másnak is kell, - mondja határozottan és csettint egyet a nyelvével.
A másik Májer viszont a vacsora rendelésénél szokott szót emelni:
- Három natúrszelet? Mit, elég lesz kettő is hármuknak, - s nem  is várva a választ, már elkocog.
És egy negyedóra múlva a natúrszelettel együtt kisül az is, hogy Herr Májernek csakugyan igaza volt. A szeleteken új királyságot alapíthatna Nikita.
Néhol lyányok is vannak. Nem leányok, még kevésbé lányok, de lyányok, Májer úr lyányai. Szeplősek, szőkék és szentimentálisak. Igénytelenek, de kedvesek. A ruhájuk tele van szalaggal és lehetetlen csipkével, gyűlölik Pestet, „azt az utálatos bűnfészket” és könnyes szemmel, kipirulva tudják citálni Puskint, a Bérczy Károly gyönyörű, antik zengésű nyelvén:


Tavasz, te szerelem idénye.
Jöttöd mi bánatos nekem!
Mi felhullámzó érzeménybe
Szorul el sóvár kebelem...


A férjhezmenésről úgy beszélnek, mint a rántottcsirke készítéséről s ha nagyon szépen megkéred őket, még koccintanak is. De csak egy kortyot, - mondják elpirulva és akkor is aggodalmasan pillantanak át a másik asztalhoz, ahol apa a báróval ostáblát játszik. Mert a báró is
idejár. A báró, aki résztvett a szabadságharcban, - amennyiben azon az éjszakán született, amikor Görgey honvédei lábtókkal kapaszkodtak fel Budavár bástyáira, - de aki még mindig hódító jelenség, kecsegeorrú cipőjében, kockás Podmaniczky-nadrágjában és széles zsinórra kötött monoklijával, mikor rosszalólag csóválja meg a fejét:
- Mavgitka, Mavgitka, maga máv megint kacévkodik velem.
Ez a Margitka különben az, aki legjobban gyűlöli azokat a dámákat, ott, odaát.
- Micsoda puccott visznek és milyen rafinérozottak, - mondja megbotránkozva és valljuk be: egy kicsit irígykedve. 
És ilyenkor rendesen egy sóhajtás következik.
Éjfélkor azonban már itt is eloltják a lámpákat.
Kinn az utcán, az összeboruló fák árnyékában alszanak az apró, tarka házak. Itt-ott egy macska fut végig a kerítés tetején.
Mindenki alszik, még az öreg Vendel is, aki télen lámpással szokta lekísérni a vendégeket a Három kádárokból a hídig.

S míg csendesen bandukolok lefelé a Hadnagy-utca kongó kövein, kissé elszomorodva gondolok rá, hogy nemsokára vége lesz itt mindennek, muskotálybornak, romantikának  és tücsökmuzsikának. Átjön ide is a budapesti barbár, csákányt fog ezekre az apró, csupa stílus házakra és agyonüti Biedermeyer urat. Amerikai körutakat épít a Tabánból, beülteti kétoldalt gipszből és hózentrágerből összekomponált utálatos bérkaszárnyákkal, házmesterekkel, poloskákkal és egyéb kultúrintézménnyel s tíz év múlva itt, ezen a helyen, ahol most majd kitörtem a lábam, rendőr fog állani egy ragyogó ívlámpa alatt és fölírja gyors menésért a 107. számú autótaxit. És én ekkép a jövőbe gyönyörödvén, mégsem tudok örülni a nagyszerű  perspektívának, bár szeretem a kultúrát, leszámítva a mozit és a fonográfot, mert hát minek ide kéremszépen rendőr, bérház és villanylámpa, mikor itt nincs se tolvaj, se olyan öngyilkos, aki emeletről kívánja a halált, ellenben van egy olyan kultúrhistóriai múzeum, amilyennek párját még a fiúmei ó-városban sem találjuk meg. Mert ódon, furcsa ritkaságok gyüjteménye, kedves, szimpátikus emlékek tanyája az egész régi Buda.
Egy darab ittfelejtett mult...


Budapest, 1914. július hó.

K. A.


A könyv Tabánról készült illusztrációi  ITT 

MUHITS SÁNDOR:Tabán illusztrációk

MUHITS SÁNDOR

 (Bakonypéterd, 1882. márc. 9.–Bp., 1956. máj. 8.)

Festő, iparművész. A budapesti Iparművészeti Iskolában tanult. 1909-től ebben az iskolában tanított. A KÉVE tagja. 1921-1925 között a miskolci művésztelep vezetője volt. Irodalmi műveket illusztrált. Több murális (1) munkája van. Templomi freskókat festett, üvegfestményeket tervezett. Kerámiával is foglalkozott.



Kárpáti Aurél : Budai Képeskönyv c . 1914-ben megjelent könyvéhez készített illusztrációinak többsége 

(61 db) a hajdanvolt Tabán házairól, utcáiról készült. Ebből mutatunk be ízelítőnek három linómetszetet.A többi  a Tabán Anno Galériában látható. (kassius)

Tabáni udvar, lépcsőház, gang (belső körfolyosó)

A fenti linómetszet a Fehérsas és Görög utca sarkán a "Mélypince " vendéglőt ábrázolja, még az első világháború előtti időkből. Erdekessége, hogy  a későbbi kocsmaajtó helyén még ablak van. Az ajtót valószínűleg az 1918-ban jelentkező új bérlő (Krausz Poldi) alakíttatta ki  a meglévő ablak átalakításával.

Metszet a Holdvilág utca elejéről

(1) A murális művészeti alkotásokat közvetlenül falra, mennyezetre, vagy más, állandó felületre hozzák létre. A szűkebb értelemben vett muráliák közé a festett képek tartoznak, mint afreskó, szekkó és a szgrafittó (ez lehet egyszerű vagy többszintű – festett, karcolt), de ide érthetjük a falat díszítő egyéb technikákat is, például kerámia, mozaik, stukkó, stuccolustro, dekoratív téglafalak, illetve a marouflage. Határesetként a graffiti, a stencilezés, és az óriásposzter is ide sorolható.

A LEGKÖZELEBB LEBONTANDÓ ÖREG HÁZAK 1908

Folytatva a búvárkodást a Vasárnapi Újság múlt század elejei évfolyamaiban közlök egy fotóriport sorozatot a hetilap 1908  november 15-i számából Balogh Rudolf felvételeből. Érdekessége ,hogy a később Argentinába kivándorolt művész Andaházy Kasnya Béla három témához illő rajzát is közreadja a szerkesztő:

Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00030/02865/pdf/VU_EPA00030_1908_46.pdf

100 éve született Zórád Ernő

Októberben lesz Zórád Ernő születésének 100 .évfordulója.Ebből az alkalomból bemutatunk néhányat
a festő híres tabáni figuráiból  az eredeti helyszínekre álmodva:

Abrakolás a Bor és Sörcsarnok előtt

Az elmúlás hangjai a vén Tabánban

Vidám asztaltársaság az Albeckerben

Kereszt téri szobabelső akttal

           Éjféli randevú az Árok-köz 4 előtt

   Libapásztorlány a Hadnagy utcában 

       Vándorköszörűs a Hadnagy utca 41 előtt

                 Légyott a romantikus Holdvilág utcában

         Itt voltunk fiatalok és itt is öregedtünk meg!

              Kurizáló gavallér a Kőmüves utcában

    - 10 hordó sör rendel!- fuvaros a Kereszt utcában

 Vajh, benn ül -é a családi asztalnál a hallgatag Krúdy?

                    Öregurak napi pletykázása a Jakab lépcsőnél

A VÉN TABÁNBAN SZÜLETTEM, A KRISZTINA KÖRÚT A MINDENEM.....

A vén Tabánban születtem, a Krisztina körút a mindenem,
a gyermekkort itt éltem át és itt kerültem az iskolát.
az emlékeim ösvényein  találok talán egy kis megnyugvást, percnyi megnyugvást....

KISKOCSMÁK ÉTELEI

Minden amit a pörköltről tudni kell....



A pörköltöt (perkelt) hagyományosan magyar ételnek tartják. Ezt az ízes, szaftos ételt különböző húsfajtákból készítették. Készülhet marhából, sertésből, csirkéből, birkából, illetve különböző vadhúsokból is.

A magyar konyha e híres ételének története a honfoglalás előtti időkből származik, hiszen a pörköltszerű ételeket (hívjuk tokányoknak őket) már ebben az időben sűrűn készítették. Igazi gasztronómiai hírnevet Európában a 19. század végén szerzett. Az úgynevezett magyaros ételek, amelyekről legtöbbünk és a külföldiek azt hiszik, hogy attól számít hungaricumnak, mert őrölt pirospaprikával készítik. Ez egy tévhit. A korábbi évszázadok során, a középkorban is fogyasztottak pörköltszerű ételeket (természetesen paprika nélkül).

A mai értelemben vett pörkölt története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, amikor (1874) a Ganz Művek kiváló tervezője, mérnöke, Mechwart András tervei alapján elkészítették az első hengerszéket. Ez a találmány nemcsak a malomipart segítette – Budapesten, a Soroksári úton épültek fel az új, modern malmok, a főváros a világ második legnagyobb malomipari központja lett (az első Minneapolis az USA-ban) -, hanem a fűszerek világában, a konyhaművészetben is komoly szerepet játszott. Ebben az időben lesznek az úgynevezett magyaros ételek „pirosak”, hiszen a modern technikának köszönhetően a különböző fűszereket is finomra lehetett őrölni. Pirospaprikát előtte is tettek az ételbe, de nem ilyen mennyiségben és minőségben.


A jó, magyaros pörköltnek a titka a kiváló minőségű hús, és az alap. A pörköltalap megfelelő mennyiségű, apróra vágott vöröshagymából, fokhagymából, pár darab paradicsomból és TV paprikából áll. A paradicsomot és a paprikát vagy kockákra vágjuk, vagy karikára. Természetesen lehet a pörköltbe tenni hegyes erős paprikát is, ez háztartásonként változik. Megjegyzendő, egy étel nem csak azért magyaros, mert pirospaprika van benne és méreg erős.

A pörkölt, vagy, ahogy a legtöbb külföldi nevezi „gulasch”, a mai napig a legismertebb magyar étel, amely az éttermek étlapján szerepel, és amelyet a legtöbben keresnek. A pörköltet az ország különböző régióiban sokféle módon készítik el. Van, ahol tesznek az ételbe köménymagot, borsot, van ahol nem. A magyaros pörköltnek a lényege, az adott hús omlóságán kívül, a szaftja. Ezt a tartalmas „lét” a magyar háztartásokban szívesen fogyasztják kenyérrel, ezt hívjuk tunkolásnak. A különböző húsokból készült pörköltöknek van egy másik változata is, ez a paprikás. A paprikás annyiban különbözik a hagyományos pörkölttől, hogy az étel befejezése előtt tejfejjel dúsítják, esetleg behabarják. A pörkölt a mai napig őrzi népszerűségét a magyar háztartások konyháiban, illetve a külföldi turistákkörében.


Forrás :Óbuda Múzeum-egy falat múzeum időszaki kiállítása:


Ó,TI BOLDOG VENDELINEK...................!!!!

AZONOSSÁGOK

Egyik előző bejegyzésemben  "TABÁNI KISKERTEK"  cím alatt van egy kép egy tabáni udvarról , szemben felfutó keskeny lépcsővel, kis facsemetével 1909-ből. Most kezembe került uigyanannak az udvarnak 24 évvel későbbi, lebontás előtti pillanatképe. Facsemete nincs, bánatos kisfiú ül a lépcső alján, néz szembe mereven a fotomasina lencséjével, mintha azt kérdezné:- Hát én már hol fogok most lakni ezentúl?-

A RÉGI UDVARON

 A régi udvaron a régi léptek

Halk kopogását hallgatja szivem,

Míg az alkony, mint apám idejében

Leszáll fáradt fejemre szelíden.

I tt  j á rt ő egyre lassúbb lépkedéssel

S nézte a néma, fénytelen eget.

Kihunyó tüzek méláztak szemében,

Neki oly korán csönd és este  l e tt

Most én rovom a régi kövek útját

És régi léptek neszét hallgatom

És rámragad a régi szomorúság

S eszembe  j ut egy régi, bús dalom.

És körülvesz a magányos gyerekség

S árva ifjúság minden árnya ma

S szivemben fölsír minden régi esték

Vigasztalan zsongású dallama  . . .

Juhász Gyula

AZ ÚJ TABÁN (VASÁRNAPI ÚJSÁG 1913)

AZ ÚJ TABÁN

A régi Rácváros, Budapestnek ez a  maga eredetiségében  legtovább fennmaradt egyik legfestőibb ősi területe úgy látszik valóban végső  napjait éli. A Tabán egész területét tudvalevően a főváros modern művészeti  és városrendező szempontból  leromboltatja  és bérház-valamint villanegyeddé fogja átépíttetni  a legközelebbi  öt év folyamán. A főváros, főleg a pesti  oldal csaknem  példa nélkül álló  rohamos fejiódésében. csodálatos módon benn  a város  szivében  a fejlődéstől es csaknem éríntetlenül maradt fenn  vidék eredeti állapotában, zeg-zúgos utcáival , apró festői csoportosításó, düledező házaival. Körülötte pedig minden megváltozott, közvetien  környezetét is  a  fejlődés ugyancsak átalakította. Elkészült a a királyi palotának a Tabánra néző szárnya büszke  arányaival:felépült az új  Erzsébet-hid, hogy impozáns ívével ezt a városrészt egész  közel  hozza főváros  szívéhez, a Belvároshosz. A híddal kapcsolatban kiépült a Dőbrentei-tér. a Duna-part fényes palota sorával. Sőt e vároarész  egyetlen forgalmi útján  ás Attila körrúton is  épült fel néhány nagyobb ház. Maga a Tabán .ennek   daczára  lényegében megmaradt  eredeti állapotában, pedig már régebbi időben volt e városrészre  nézve  megállapított szabályozási  terv.  Csakkhogy  e vidék sajátos alakulatánál fogva emez  tervbe vett kis mérvű korrekcziónak a  befogadására sem volt alkalmas. Azok a girbc-görbe. gyakran pár lépés  széles  zsákutczába vezető  sikátorok  köré csoportotitott  telkek, a legtőbbszőr  szűk kis udvarok köré csoportosított hátak sehogy sem  illeszthetők be a szabályozási tervbe. Ebből a vidékből egy csak közegézségügyi  és tűzrendészeti  követelményeknek is megfelelő városrész ki nem  alakítható. Ezt ismerte   fel Bárczy István mindjárt polgármestersége legelején, mikor a Tabán régi  szabályozási  tervében a  meglévő utca hálózat korrekc iójával iparkodtak alkalmazkodni a régi  telekalakulatokhoz  . Bárczy már a megoldás pénzügyi részére való tekintettel arra az álláspontra  helyezkedctt, hogy a szabályozás kereetébe az egész  elhanyagolt terület bevonassék. t á régi tulajdonjogi határok  megszüntetése  érdekében a főváros az egész területet megszerzi  és és egységes szabályozási terv szerint újra érékesíti.Intencziója szerint az egéász Tabán területét felölelő több ilyen terv készült el. Mindegyike a  régi telekalakulatok figyelmen kívül hagyásávak, modern új városrész létesítésére irányultak. Hosszú, hivatalos tárgyalások után dr Harrer Frencz tanácsnoknak  sikerült a kérdést annyira előre vinni, hogy az összes hivatalos tényezők a Tabán rendezésére elfogadták  a Warga László műszaki tanácsos által készített tervet. Eszerint a mintegy 80000 négyszögöl  nagyságú  s a főváros által megszerzendő területnek  osszes épületei lebontatnak , csupán a Rácz templom , az Attila körút és a Görög utcza sarkán  álló négyemeletes bérház, a Rácz –Fürdő, a Fehérsas téri és Czakó utczai iskola illesztetnek be az új várorész tervébe .

   Most ennek az elfogadott tervnek   gipszmodellü topográfiai képe került bemutatásra. Warga László vezetésével Bóné Rudolf és Faragó Árpád  a városépítési ügyosztály  tagjai készítették abból a célból, hogy rajta az egyes telkek értékesíthetőségét és a beépítés módjának  általános esztétikai hatását ellenőrizni lehessen.E modell úgy van szerkesztve, hogy ahhoz a Tabánon át nyitandó 30 méter széles körútszakasznak az Erzsébet –hídfőre  irányuló betorkolására  készített alternatív megoldás is beilleszthető.

Ezáltal t.i. a   Döbrentei  tér  értékesebb  épületei  a szabályozástól megkíméltetnek, úgyszintén a z Ördög-árok áthelyezése is fölöslegessé válnék. E megoldással a szabályozás keretébe még az Attila körút és Döbrentei  téri  telektömb is  bevonatik . Az eddigi  elvek szerint  a Tabán alsóbb nívóiban magas és zártsorú épületekre adnának engedelmet  a telkek leendő tulajdonosainak,feljebb viszont villarendszerű alacsonyabb, szétszórt építkezést engednének meg .A régi   Rácz város helyén tehát  újperspektíva nyílik, mely az idők folyamán az újjáépített Tabán képét tárja elénk.

H.H.I.

Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00030/03097/pdf/VU_EPA00030_1913_14.pdf

NYITHAT A RÁCZ FÜRDŐ

Rác fürdő: elbukott a Fidesz

Megszüntették a nyomozástr a Rác fürdő ügyében. A BRFK szerint a fürdő üzemeltetőjét, vagyis a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-tugyanis nem érte kár azzal, hogy a fővárosi közgyűlés 2003-ban egy magáncéget vont be az épület felújításába, mert önerőből képtelen lett volna a beruházásra.

A nyomozók vizsgálták azt is, hogy a többszöri határidő-módosítások nem okoztak-e kárt és arra jutottak, hogy a csúszásokat az engedélyező hatóságok lassúsága, a régészeti feltárások elhúzódása, vagy műszaki akadályok okozták. A kirendelt igazságügyi szakértők szerint elmaradt hasznot sem lehetett kimutatni.

A Rác fürdő felújítása ügyében a fővárosi Fidesz-frakció tett feljelentést, 2009-ben. A nyomozást megszüntető határozat jogerős, mert a büntetőeljárások gyorsítását szolgáló törvények idén júliusban hatályba lépett módosítása miatt a feljelentő - mivel közvetlenül nem érintett az ügyben - nem tehet ellene panaszt.

Forrás: Népszabadság 2011 szept 24

DÖBRENTEI UTCZA BONTÁSA 1898

A BUDAI RÁCZVÁROS BONTÁSA. 

1898 február 6  45.évfolyam 6.szám

A főváros budai része ki állta szilárdan a viharokat, az árvizeket. Apró, emeletes házai  meg nem

 rendültek, ha két három hétig is áztatta földszintjüket a Duna felduzzadt  hulláma. Amikor végre

 az árvíz elvonult a pestinél alacsonyabb budai részekből, a házak maradtak tovább is úgy, ahogy voltak. Elemi csapás azoknak nem  ártott. A tűz ellen  is  hatalmas bolthajtások biztosították. Az egész főváros rendkívüli  áramlatának azonban Buda erős  házai sem bírtak ellenállni. Egymás  után bontották le s keletkeztek helyűkben a modern paloták. Az a keskeny, de  roppant hosszú  utcza-vonal, mely a Gellérthegy alól  indult és a Duna mentét követve még Ó-Budán is keresztül kacskaringózott, hajdanában a bécsi  országút tőlünk kiinduló útja volt, s a fuvarozás nyomán alakult, mindenféle apró boltjával, szállójával, korcsmájával. Olyan megrögzötten helyezkedett el, hogy nem bírt vele az idő. 

Mikor már feltöltötték előtte az utczát, mögötte a Dunapartot, még akkor is ott szorongott a mélységben. A feltöltött utakról már az emeletekbe látott az ember. De a budai burger konrzervativ. Meglakik ő ezentúl is ott, a hol az apja és nagyapja lakott. Minek neki nagyobb ház. Kezdtek végre ezek is  eltűnni, de ám csak lassan. A Dunapart kiépült, csakhogy  arra beljebb a kis emeletes házak mélyen benőttek az ősi talajba. Kigyomlálni nehéz volt. Legtovább  ellenállott a Ráczváros, Budának ez a tősgyökeres része, egész nemzetiségi telep a múlt században s ennek a századnak első felében. A szerb templom körül keletkezett, leért a Dunáig. Ez az intelligens szerbek negyede volt.  Fent a hegyoldalban a Tabán, a szegényebb szerbek  helye, a kik Buda ostroma  a l a tt maradtak itt s kaptak kis telkeket. Kereskedtek, üzleteket csináltak, korcsmákat nyitottak. Igy vagyonosodtak s megalkották jövedelmeik epikuri forrásait, lent a Duna felé, a hol a karloviczi rácz ürmöst  ütötték csapra, zsiros csaját sütöttek és török  dohánynyal szolgáltak. Még ezek a helyek a

h a t v a n as években is megvoltak. De a Ráczvárosból a szerbek művelődéstörténete is jegyez föl egyet-mást.  I tt képződött a szerb  intelligenczia,  itt —a szentendrei püspökség  oltalmában — kezdték mívelni a szerb irodalma t. A szerb  irodalmi mozgalom innen  indult ki, ment Újvidékre, és csak  onnan Belgrádba. Magyarországon  azonban a szétszórt  szerb lakosság mi n d e n ü tt gyorsan fogyott, összezsugorodott. A fővárosban a  T a b á n n ak és Ráczvárosnak  hiába állt  h á ta mögött a szentendrei  szerb püspökség. A ráczok beolvadtak s különös   alakú, nyilt gangú sütő műhelyeik, ahova a  városi lakosság kenyeret és pecsenyét vitt a tűzhöz, Pe s t en és Budán egymás  u t án  tűn tek  el.

A régi Ráczvárost, hol még nem oly régen is  széltében hangzott a  tambura, bontogatják foly­tonosan, 

az őszszel pedig  rámérték  a döntő csapást, és egész utcza  tűnt el, még pedig az úribb részből, a Rudas fürdőtől a Döbrentei térig terjedő utcza.  Az új hidnak, — melynek építéséhez e tavaszszal fognak — kell itt hely. Csupa erős kőház emelkedett itt, a földszint ablakain rostély és kiálló kosár. A legtöbb egyemeletes volt, régi módi szerinti kettős fedéllel. A legismertebb, egykor népszerű épület volt köztük az «Arany lud», még a múlt századból való fogadó.  Az utczának a hegyalatti oldalát  már lebontották. Képünk a bontás romjait mutatja. A szemközti sor még megvan, de több ház  lakatlanul állt  már a télen  is ; most pedig  itt is ont-bont a csákány. Széles utcza közvetíti majd  itt a forgalmat az uj hídhoz. Az  eitűnt régi városrész helyén keletkező új városban a budai (vagy szentendrei) püspökség is díszes, modern  palotát  építtet a Dunaparton.  Itt emelkedik a közmunkatanács palotája is. Ez képünkön a  háttérben kimagasló új palota.

Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00030/02295/pdf/02295.pdf 

ZÁDOR ISTVÁN RAJZAI 1914 TABÁN

Zádor István
(Nagykikinda, 1882. január 15. – Budapest, 1963. május 24.) magyar grafikus, festő, portréfestő.

A középiskola elvégzése után 1906-ig, mint banktisztviselő dolgozott. Munka mellett 1901-től a budapesti Mintarajztanoda tanfolyamain képezte magát. 1906-1909 közt Párizsban élt, ahol az École des Beaux-Arts-ban folytott tanulmányokat. T. A. Steinlen grafikus volt a mestere. 1909-1910-ben a firenzei akadémia növendéke.

Az I. világháború idején hadirajzoló volt Vadász Miklóssal és Vaszary Jánossal, 1918-1919-ben forradalmi riportrajzokat készített. A kommünbukása után Weimarban, majd Münchenben élt.

Magyarországra visszatérve egyik alapító tagja lett a Szinyei Merse Pál Társaságnak. Többször járt a Szolnoki Művésztelepen az 1930-as években. 1938-tól Hollandiában élt és alkotott, a II. világháború után tért haza. Egész pályája során, de kivált az 1950-es években sokat foglalkozott könyvek illusztrálásával. Például: Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák c. művét[1], s számos orosz klasszikus író, köztük Puskin, Lev Nyikolajevics Tolsztoj magyar fordításait illusztrálta.[2]

Művészetére hatással volt a nagybányai művésztelep plein air stílusa, a szecesszió és Fényes Adolf sötét tónusú szimbolikus világa. Főleg portréfestőként ismert, de grafikusként is jelentős, rajzolt krokikat is. Egyik legismertebb portréja Bajor Giziről készült. Portréfestészetére a realizmus jellemző.
Forrás: http://epa.oszk.hu/00000/00030/03159/pdf/VU_EPA00030_1914_23.pd

JÓKAI MAJDNEM MEGVALÓSULT ÁLMA-TABÁNI KÁBELVASÚT

Mikor a Svábhegyen épült fogaskerekű vasút a közforgalomnak átadatott, a megnyitó ünne­

pélyes lakomán a vállalat derék igazgatója egy  felköszöntőt mondott, melyben kiemelte, hogy

ennek a vasútnak az eszméjét ő (a Bigi vasút létrehozója) nekem valamelyik regényemből

vette, melyben én a jövendő titkaiba pillantva, a többek közt azt is leírom, hogy a Svábhegyre

vasút fog felkanyarogni. (Mikor ezt  í r t am, akkor a legúriasabb közlekedési eszköz volt a

kétszama r as leptika a Svábhegyen.)  Es így a buda­pesti közönség nekem köszönheti,

hogy most fogaskerekű vasúton  j á rhat fel a Svábhegyre.

Há t ha még egy köszönetet csikarhatnék ki a hálás utókortul, a kábelvasút megjövendölé­

sével ? Ez ugyan egy kis háládatlanságnak  látszik  ré sz emről, az  irántam oly tettleges elismerést

t anús í tó fogaskerekű  i r ányában, hogy egy  r ánézve konkur r ens vállalatnak csinálok reklá­

m o t; de majd mindjárt kimagyarázom én, hogy semmi álnokságot sem követek el a fogaskerekű

i r á n y á b a n, különösen most, a midőn az villamossá készül  á t a l a k u l n i.

  Mint mindennek a világon, úgy a Svábhegynek is két oldala van : az egyik az éjszaknyugati,

a másik a délkeleti. Az éjszaknyugatin vonul végig a fogaskerekű. Ez en a tájon van a pompá snál pompásabb nyaralók telepe, s  túl rajta a gyönyörű őserdők, a János-hegy, a Farkasvölgy s a főváros

á l t al nagy áldozat  á r án megszerzett ezerkétszáz holdas tölgyfa-erdő, és az egyetlen élő vízforrás, a hideg­

víz-gyógyintézet, a nagy vendéglő, az új vendégfogadó. Ezen vidéken korlátlan úr fog ma r adni

mindenkor a fogaskerekű. Ezek mind nyá ri lakások, a melyeknek nagy részét a vasúttársaság

építteté, s  jut ányos lefizetési mód mellett  árúba bocsátá. A nyaraló közönségnek egészen elégsé­

ges is a mos t ani fogaskerekű  v a s ú t: már t. i. annak, a melyik az éjszaknyugati villaterületet

lakja. De itt egészen má s rul van szó, mi nt a svábhegyi nya r a lókrul, a melyekben a há rom hóna­

pos időzés kellemetes azoknak, a kik a pénzzel   könnyen bánnak.

Arrul van szó, hogy mi legyen a Svábhegy  délkeleti oldalával. Ez volt a hajdani budai bortermő vidék. Most már kopár sivatag az egész, az Orbán-hegytől kezdve egész a Sashegyig. Egynehány  tormába

esett gazda szőlőskertjén kívül nincs ott már  szőlő : nem is lesz soha többet.

Hogy miért nem lesz ? Azért nem  l e s z: me rt a svábhegyi telkeknek az  á ra felment (az új

építkezések miatt) négyszögölenkint öt forintra. Nyolczezer forintot érő egy holdat szőlővel

be­ül te tni vagy Rotschildnak, vagy poétának  való spekuláczió. Ennek a kamatját szőlőtőke ki

nem csepegteti.  Ellenben házteleknek az ötforintos négyszögöl milyen nagy olcsóság.

Hát hol van még a pesti oldalon ötforintos  négyszögölű  t e l ek? Nem vesztegetem én a 

s z ó t a n n ak a hí r e s z t elésére, hogy  milyen  egészséges a svábhegyi levegő ! hogy ott soha sem

 jár se tífusz, se kholera, se difterisz, se egyéb nehéz nyavalya, a mi a pestieket kínoz z a: a drága levegőrül nem beszélek, hanem az olcsó földrül.  Ide lehet — ide kell egy új városnegyedet

építeni. Elkezdve a fináncz-őrtanyátul fel az óráig, a «két házig»,  azut án a mártonhegyi

pompás új kígyózó útig, s az állami kertésziskoláig. Egy nagy üresség kínálkozik elénk,

mely egy varázsütésre házsorokká  a l akulhat  á t:  Budapest legészségesebb és legolcsóbb város­

negyedévé. Vegyük csak a kr é t át a kezünkbe és kalkulálj u n k.

Pesten a belvárosban egy négyszög ölnek az á ra 1500 forint. Ennek a 4°/o-os kamatja 60 frt.

Ez a négy emeletre felosztva négyszög ölenkint 15 frt. Ez tesz egy 12 négyszög öl teriméjű szo­

b á n ál 180 forintot. Tehát a bérlakónak csak a puszta  t e rül e t é rt kell már szobánkint 180 forin­

tot fizetni. A legszélső külvárosi területeken is  á t l ag 150 forint az  á ra egy négyszögölnek,  t ehát

szobánkint 20 forint (mert itt már csak háromfelé osztható a  k ama t ); de miut án az udvar és

kert területe is a bérlőnek számít,  t e h át legalábbis 30 forint: míg a Svábhegy délkeleti oldalán

épülendő bé rhá zaknál a terület szerinti  bérjárulék  nem  t enne ki többet szobaszámra 1 frt 50

krajczárnál.  S annyival olcsóbb ott az építkezés is. Követ  maga a telek ád, homokot is az  épí t é she z; nem kell a külsőre drága czifraság: egyszerűen  l ehet építkezni. Aztán lehet mindenüvé ke r t e t, fákat t e r emt e n i: paradicsomot csinálni a gyerekeknek. Betegek  s z ámára pedig ott vannak közelben a legnagyszerűbb nyi lvános kórhá zak.És hogy mindebből valóság legyen, nem kell

hozzá egyéb, mi nt egy olcsó, biztos és télen­n y á r on ha s zná lha tó közlekedési eszköz.

H át ez volna az általam fennirt kábelvasút. Ez egy olyan vasút, melyet egy szüntelen

körben futó, gép által hajtott drótkötél  t a rt örök  mozgásban, ebbe a kötélbe kapaszkodnak meg

a harapófogóikkal az egyesben futó waggonok; ha a fogó szétnyílik, a kocsi egyszerre megáll,

a kötél tovább szalad. Ennél nem fordulhat elő vasúti szerencsétlenség: ez nem gyulladhat ki,ez nem ugorhat ki a sínekből, ez még el sem  gázolhat  s e n k i t; mert ugyanaz a fogó, mely a

kötelet harapva, a kocsit futásba hozza, azzal a nyomással, melylyel a kötelet elereszti, a sinfalakhoz tapadva, a kocsit még hegynek alá futt ában is rögtön megállítja.

És aztán minő  időnyer és!  Az ember az Eskütérről  tizenkilencz perez alatt fenn van a sváb­

hegyi  templomt é r en. És minő pénzkimé l é s!  Az egész svábhegyi  ekszpediczió  n em ke rül többe, mint egy omnibuszjárás Pe s t en. így aztán ot thonául vehetné az áldott levegőjű

Svábhegyet a két legszegényebb osztálya is a  fővárosi  t á r s a d a l omn a k: a hivatalnok és a kézi­mu n k á s.  Ebbül a szempontbul üdvözlöm én a most  tervezett budai kábelvasútat, mely a pesti par­tot, a Gellérthegyet, a Ráczvárost  összekötné a  budai hegyek délkeleti oldalával. Más oldalon ezt nem is lehetne létesíteni,  a n n ál az egyszerű  oknál fogva, hogy ezen az oldalon van a sváb­hegyi vízvezeték főcsatornája, me ly szintén egyik életföltétele a keletkező házcsoportok­nak.  Óhajtom, hogy mindez minél előbb megvalósuljon.

* Nem  t a r t om fölöslegesnek a mai  korrupció bűzzel megillatosított légkörben  részemről

kijelenteni, hogy nekem ebben az egész vállalatban semmi  érd ekem : részvényese  n em vagyok, eladó telkem  nincsen, házat  nem építek a kábel vasút közelében, még csak közel sem fog a há­zamho z  j á r n i, hogy egy esetleges szabadjeggyel  való lekenyereztetés kilátása kecsegtessen. Egyedül a főváros közönségének a háláját óhajtom kiérdemelni, régen.

Azt pedig már megkaptam

                dr. Jókai Mór.

A kábelvasút, a mely a  t abáni Egyház-térről a Svábhegyre fog épülni, óriás változást tehet a

budai hegyvidéken és szóval ki nem fejezhető  szolgálatot a fővárosi lakosságnak. Gyors és biztos

összeköttetést teremt Pest és Buda között, főkép  az eskütéri híd megépítése  u t á n. Gyors egymás­

u t á n b an induló kocsijaival megszünteti az eddig fennállott távolságot s Budának legszebb részeit

egyszerre beolvasztja a főváros lakható  t e rületébe.

Azzal a tervvel, amelynek alapján meg akarj ák építeni, nemcsak közlekedő eszköz lesz, ha

nem első rangú tényezője a városrendezésnek. A budai részeken az I. kerület teljesen  á t a l akul.

A mai szűk, meredek utczák eltűnnek s tágas, rendezett utak lesznek a helyükön. Az Arok-utcza, Fehérsas-tér, Aranykakas-, Czipő-utcza, Hadnagy-utcza és az egész Nap­hegyen minden utcza, a me r re a vasút elvonul, tíz ölre szélesíttetik ki, úgy a Koronaőr-utcza is a déli vasútig. Az Isten-hegyi út tól fel a Svábhegyre maga a mos t ani úttest érintet-len marad, mert a vasút az  út jobb oldalán mindenütt a  vállalat területén fog végig ha l adni. A kettős sínpár részére 4.7 kilométer hosszaságban négy ölet kell kihasítani a vonalába eső mai utakból,

illetőleg a házsorokból.  Az új vasút létesítéséhez természetesen nagyon sok  r eményt fűznek, bár igen sokan ma sem tudják elképzelni, hogy milyen az a kábelvasút.

A kocsik  v o n t a t á s á ra szolgálandó drótkötél  sokakat megijeszt, me rt azt hiszik, hogy az utca közepén apró hengereken szalad a 
 lármás kötél 8 kocsi,  ló, ember, mi nd megbotlik  benne.

Pedig nem. Az egész va sútnak nagyon egyszerű, de elmés és nagyon célszerű a szerkezete.

A végnélküli drótkötél a föld  a l a tt van elhelyezve olyanforma va s c s a tornákban, mi nt a villamos vasút földalatti csatornája. A csatorna-szerkezet  fölött a földszinnel egyirányban három sínvonal húzódi k; két szélső a kocsikerekek vezetésére  szolgál; a középső sín ketté van szelve, s keskeny nyílása  a r ra szolgál, hogy a kocsihoz erősített  fogó-készülék elérhesse és megfoghassa a csa­tornában futó kötelet. A fogó-készüléket a kocsivezető szabályozza szinte hihetetlen gyorsaság­ga l. A kezében levő kis hajtókerék forgatásával a forgó-készüléket ki vagy beakaszthatja a kö­télbe, de ugyanakkor nyolcz kocsiféket is mozgásba hozhat állító vagy ellenkező műkö­désbe. A kábelt egy központi erőtelepről hajtják olyan sebességgel, mint a villamos kocsiké. A rend­kívül erős drótkötél (a mely tiz-tizenkétszeres  biztosságú) egy óriás nagy keréken kezdi meg a

pályáját, de már a gépteremben nagy kanyarulatokat tesz azokon az apróbb-nagyobb kerekeken, a melyek elvezetik rendeltetése  helyé r e: a kábelcsatornába.

A milyen otrombának gondoljuk azt a nagy vas óriást, amely végignyúlva a csatornában, szélsebesen szalad, olyan könnyű az irányítása. Akármilyen elhajlásokat lehet vele  t é t e tni, sőt

a legújabb szerkezetű önműködő kábelváltó segítségével rendes kitérőket is lehet felállí­t a n i. Egy angol mérnök, Colám W. N., aki  j e l en­leg az edinburghi összes lóvasutakat, körülbelül nyolczvan kilométer hossaságban kábelrendszerre építi át, tervezője a budapesti kábelvasútnak  i s, a melynek eszméjét az engedélyesek, Móssmer József és Weszely István minden erejükkel megvalósítani igyekeznek.

A budapesti kábelvasút teljesen az itt bemut a tott angol mint ák szerint fog  épülni. A kocsi kényelmes, nagy formájú, negyvenöten férnek bele. Kitűnő fékszerkezetével  biztosan megy hegynek-völgynek. Mert, hogy el ne feledjük megjegyezni: a kábelvasútnak az a főelőnye, hogy bármilyen alakú földterületen egyenlő sebességgel haladhat. A leghepehupásabb vidé­ken úgy gördül át minden zaj nélkül, mint a síkságon.  Járása  gyors és  z a j t a l a n: mert a

vezetékek zaj fogóval vannak ellátva.  Ép a miatt az előnye miatt, hogy bármilyen változatos fölszinen egyenlő a sebessége az üzemerő fokozása nélkül), legelőször a hegyes-völgyes amerikai városokban kezdték alkalmazni. Neiv-York, Philadelphia, Los Ange­les, Camas-City,  Baltimore, St -Louis, Cleveland, Vakland, Chicago, stb. már tíz-tizenötéve használják a kábelvasútat. Az amerikaiak  u tán az angolok vették  át az új  rendszert s azt a legnagyobb mértékben tökéletesí-tették. Birmingham, Mathloh,  Belfort, London, Edinburgh részben már átalakították, részben most alakítják át a vasútaikat  kábelrend-szerüvé.

Glasgowban pedig az egész várost földalatti kábelrendszerű vasútt al hálózzák be. A kábelvasút elterjedését annak már említ ett előnyén kivül az üzem  olcsósága biztosítja. Olcsóbb az üzeme a villamos vasuténál is s épp  erre való tekintettel hiszik a budapesti engedé­

lyesek, hogy az általuk tervezett vonalnak  jó  sikere lesz. Sokan le  akarták az engedélyeseket beszélni, azt mondván, hogy rövid a vonal, s nem számíthatnak  a r r a, hogy a vállalatot  financzirozni tudják. A két tervező erre meg is ijedt s hogy a valóságról meggyőződjenek, csi­

náltak egy kis próbafinanczirozást — csak úgy, reklám nélkül a távolabbi ismerősök között.

A kísérlet öt  nap alatt kilenezszázezer forintnál  több biztos aláírást eredményezett. Pedig nem szólt a nagy  d o b; bankok és bankárok sem csapkodták keserű sóhajjal a Wertheimjaikat, az aláírók egyszerű polgáremberek, a kik a  főváros közúti közlekedésének egyik igen fontos tényezőjét látják és akarják megvalósítani a kábelvasútban.

A nagy közönség még csak ezután fog ha l l ani a kábelvasútról, melynek építéséhez előreláthatólag a kora tavaszon hozzá fognak. Felvilágosításokkal  azonban  ma is készséggel szolgál Budapesten IV. Királyi Pál-utcza 14. szám  a l a tt levő vállalati iroda.