címet nem írt - minek is írt volna ?- a képek alá, nem gondolván az utókorra.
A TABÁNI KISKERTEK.
Néhány éve sok szó esik nálunk a kertekről és a kertstilusokról. Beszélünk a geometriai
kertről és az újkori díszítéséről, a természetes vagy angol kertstilusokról, a műépítészeti
stilus ősi és újkori alakulásairól és e közben megfeledkezünk a kisemberek pusztuló kis¬
kertjéről, a kertek egyik ősi típusáról, a mely az idők folyamán szinte önállóan alakult ki
és fejlődött, részben a falun, részben a városban.
Mind a két helyen megvan a kisember
kertjének a maga eredetisége, önálló alakulása és növényzete. A kisember kertjének önálló
típusában bizonyos törekvést látunk a részarányosságra, - - a szabályosságra — anélkül
azonban, hogy a művészi összhangra ez a törekvés számot tarthatna. E törekvés abból
a meggyőződésből ered, hogy a kertben rendnek kell lenni. Ez eredményezi a növények
elhelyezését az egyenes és a körvonal határai között, tekintet nélkül a növények természe¬
tére. Ezektől nem követelnek egyebet, mint hogy tartósak, szinte elpusztíthatatlanok
legyenek.
Ehhez járul a szin és az illat. A színekben az élénk, erőteljes, tiszta színek a jel¬
lemzők, a melyek nagy csomókban, foltokban lépnek föl a virágon, az illatban pedig az
erős, átható vagy fűszeres illat a kedvelt. A virág- vagy növényalak mellékes. A finom
kecses alak szinte ki van zárva, ha csak a monda, rege, babona vagy a hit nem ruházta
föl valami misztikus jelleggel. Ezek szerint alakul a növényzet a kisemberek kertjében,
úgy a városban, mint a falun. Ez jellemzi Budapest egyik legrégibb városrészének,
a pusztulásra szánt Tabánnak kis kertjeit, a melyekből egy kis jellemző tipussorozatot
mutatunk be, megmentve ily módon a régi Budapest egyik eredetiségét.
Az ősi eredeti növényeken kívül az újkori kertészet növényeiből alig jutott valami, csu¬
pán ott módosult és keveredett, a hol közvetlenül érintkezett az újabb építkezések
folytán a modern kultúrával. Ez a néhány példa az átmenet az ősi eredetiből a modern
kultúra terére. A kis, alig néhány négyzetméter kertecskók eredeti növényzete hozzá
alkalmazkodik a Tabán hegyes-halmos, zeg-zugos helyi viszonyaihoz. A hársfa, a bodza,
- - itt-ott százados példányokban, -— az akácz, a galagonya, a juha r, a vadgesztenye,
a szil, a fűz, a fagyai, néhol az olajfa, azután a labdarózsa, az orgona és a rózsa.
Elmaradhatatlan egyegy ősi gyümölcsfa. Százados savanyúfái, vagy törökszeder,
három-négy méter kerülettel; a körte, az alma és a birs.
A tabáni kertekegyik sz.ép, jellemző cserjéje az örökzöld japáni evonymus, a melyből
egyik-másik kis¬kertben rendkívül nagy példányok díszlenek, részben fedetlenül
állván ki a telet, részben takarás által megvédve a kemény fagyok ellen.
Megvan e kiskertek különleges fölfutó és kúszó növényzete i s :
mint a nemes szőlő, az iszalagbércze, az örökzöld borostyán, a kuszórózsa
és a kékvirágos örökzöld. Az illatos, fűszerező, meg gyógynövények sem
hiányozhatnak e kis kertecskékből, legalább egy tőnek kell lenni belőlük.
A bazsalikom nélkülözhetetlen; de ott találjuk az izsópot is, a rozmaringot, az illa¬
tos rezedát, a zsályát és az erős szagú mentát.
A díszítő növények és virágok közül első helyen áll természetesen a muskátli,
égő piros színeivel, azután jönnek sorban a pünkösdi rózsa, a sárga viola, a szegfű,
az égő szerelem, a Kossuth-hajnalka, a mályvarózsa, a sarkantyúka, a napraforgó,
a nefelejts, a fehérliliom, a szentáhítat lilioma, a császárkorona, a varázserejű fülfű
a bogárhátú házikók tetején, a pulykamóreg, az oleander, a gránátfa avagy
pomagránát, mint a régi magyar kertek egyik neves írója, Lippai János mondja.
A Tabán kipusztuló kiskertjeinek van ezeken kívül még néhány jellegzetes
növénye a pozsgás vastaglevelű növények csoportjából:
ikaktuszok, a melyek festői módon illeszkednek bele a hepe-hupás hegyoldalba szinte be¬
vésett kis kertecske keretébe. Csaknem mindegyikben látni egy-két gömbkaktuszt, kigyó-
meg fáklyakaktuszt. A sokat és hálásan virító nagyvirágú leveles kaktusz • - Phyllokaktus
Ackermanini - - nagy példányai, meg a százéves aloé (Agave Americana) kis és óriás pél¬
dányai csaknem minden egyes tabáni kertecske jellemző sajátja.
Föltaláljuk e kiskertekben,vagy a kicsiny házacskák ablakaiban a tengeri hagymát és az elpusztíthatatlan örökzöld leve¬lesnövényt, az Aspidistrát.
Mindezek a növények a specziális helyi viszonyokhoz alkalmazva, minden szabály
és rendszer nélkül vannak elhelyezve a térnek lehető legnagyobb mértékű kihasználásával.
Sokszor alig másfél vagy két négyzetméter az udvar kertecskéje,gyakran egy méternél sem
nagyobb, de azért ott díszlik benne egy sor növény, vagy egy cserje, egy magányos fa,
vagy néhány cserép virág, vagy egy százados fa foglalja el az egész kis udvart,
hatalmas ágaival befedve az apró házat és udvart.
K. A.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése