1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2009. szeptember 2., szerda

2009. augusztus 31., hétfő

MIVEL UTAZTAK NAGYSZÜLEINK?

A BUDAPESTI BUSZTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN:

1914. március 31-én a főváros nemzetközi pályázatot írt ki, egyrészt 80 autóbusz szállítására, felmondta a bérleti szerződést a Székesfővárosi Közlekedési Vállalattal (SZKV) is, és saját kezelésébe vette a közlekedést, ez lett később a Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat. 1915. február 16-án autóbusz-próbaüzem létesült. A típuskiválasztó kísérlet 1915. március 1-én reggel 7 órakor indult egy emeletes, akkumulátoros, és egy egyszintes, benzinmotoros autóbusszal.

A forgalmat 1917. április 10-én gumi- és üzemanyaghiány miatt meg kellett szüntetni.Az újraindulásra több mint négy évet várni kellett: a forgalmat 1921. szeptember 24-én indították be a régi 1-es vonalon négy autóbusszal.

1924. október 24-én Budán új autóbuszvonal is létesült, 3-as jelzéssel, itt már csak benzinmotoros autóbuszokat üzemeltettek.

1925-ben bevezették az utasszámlálást a forgalom nagyságának napszakonkénti megállapítására.

1926-ban egy új, háromtengelyes, nyergesvontató-szerű Laurin-Klement autóbuszt vettek bérbe. Ez volt az első fúvott abroncsú haszongépkocsi Budapesten.

1926 őszén egy Büssing, egy Associated Equipment Company, egy DAAG, egy Rába, egy Renault, egy Daimler-Benz, egy Fross-Büssing, és két Tolling-Stevens gyártmányú benzinüzemű próbakocsi állt forgalomba.

1926. decembertől a Blaha Lujza téren - kísérletképpen - forgalomirányító jelzőlámpa segítette az áthaladást. A SZAÜ 1929 októberében már 29 autóbusszal rendelkezett, egy hónappal később pedig utolsó omnibuszvonala is megszűnt.

1930. november 15-én megnyílt a Szent Domonkos (később Récsei) garázs.

Még ebben az évben Dél-Budán is építkezésbe kezdtek.


.......................................Térképes átszállójegy a 30-as évekből

1937-ben az összes autóbusz oldalát kékre, tetejüket először fehérre, majd szürkére festették.

Tekintettel a hálózat rendkívül nagy kiterjedésére, az igen gyakori útvonal- és viszonylatváltozásokra, csak a legfontosabb eseményeket említettük. A pénz értékének igen nagy változásai miatt az utazási árakat is csak tájékoztatás gyanánt említjük (1915-ben egy vonaljegy 14 fillér, 1924-ben 4000 korona, 1931-ben 30 fillér, 1943-ban 60 fillér)


Bővebben:

TABÁN TÉLEN,TÉVEDÉSSEL



A varoskepp.blog.hu oldalon találtam ezt a gyönyörű fotót az alábbi felirattal:

"Bal oldalt a szerb templom, jobb oldalt a Rác fürdő, középen a fedetlen Ördög árok, valamikor a harmincas években, télen."

A bal oldal o.k.,a jobb oldal is,még a téllel sincs gond, az Ördög-árokkal ellenben némi baj van,de kezdjük az elején.
Még a harmincas évekre való utalás is helytálló,bár nem mindegy,hogy 1933 előtt,vagy után,ugyanis 33-34-ben bontották le a régi tabáni házakat.A Rác fürdő előtti nagy sík terepet és az ültetett fenyőket nézve 1937 táján ,vagy az után készülhetett a felvétel,az új utcalámpák és a járda is mintha ezt igazolná.Igen ,az a járda melyet a kép aláírőja Ördög-ároknak nézett.Szegény pedig csak nedvesen csillog a kétoldalt gondosan felstócolt hóbuckák között.

..................................A tabáni szerb templom meg a járda,akit ördögnek néztek

Tovább ragozva a problémát: az Ördög-árok a Lenkei Ákos féle Tabán Atlasz tanúsága szerint nem a szerb templom tövében sietett a Döbrentei tér felé ,hanem attól jobbra jó pár háznyira. Különben is az árkot az 1876-os nagy árvíz után beboltozták,igy akkor már jó ötven éve csatornaként működött.A többi stimmel.

.................................A Tabán 1875 előtti térképrészletén a tavolság jól látszik


kassius