1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2009. november 21., szombat

Mit lehet írni Pestről?


Budapest Krúdy Gyula írásaiban.................
részlet..(teljes cikk a Tabán irattárban)

Kép:Krúdy Zsuzsa rajza


Ha a százados zárványokat is őrző Pest az épülő, terjeszkedő, mozgalmas és nagyra törő nagyváros, akkor Buda - Krúdy, illetve a Krúdy-hősök interpretációjában - az "enyészet, a csendes elmúlás" városa: "a régi Buda lassan meghal. Az utca még a hegynek görbül, és zárt erkélyek, ólomkarikás ablakok bámulnak azokra, akik a szűk utcácskán végigballagnak, de az utca végéről már hallatszik a villamos csengetése. Valamikor ifjú korukban paloták lehettek a szélkakasos házak, manapság, ha meglátja őket a járókelő, azt kérdezi magában: »Ugyan, miféle emberek lakhatnak e furcsa házakban?«"
Krúdy, aki akkor - a 19. század végén - érkezett a fővárosba, amikor egész utcákat és tereket (és még gyakrabban: házcsoportokat, házakat) romboltak le a városrendezők, hogy utat nyissanak az új, modern építkezéseknek, hidaknak és közlekedésnek, élete utolsó éveiben tanúja volt egy régi budai városrész: a Tabán teljes eltűnésének. A Tabán - másik nevén Rácváros - számos írásának lett hosszabb-rövidebb időre feltűnő helyszíne. Az Őszi utazások a vörös postakocsin hősei még mint Andersen-mesékből való városkát szemlélik egy ködös-havas téli estén a Gellért-hegy oldalából: "Alant a Tabán havas háztetői, mély udvarai esti aluvásukat kezdték, mintha éjszakára elúsznának valahová messzire a tündérmesékbe. Egy varrógép pergett egy féldiónyi házikóban, és egy sikátorban kis fekete

kutya a katonagomb nagyságú sápadt holdat ugatta a torony mögött." A másfél évtizeddel később (a lebontás végső időszakában) közzétett Zöld Ász történetében azonban már úgy van jellemezve mint céltalanul (mondhatni jövő nélkül) élő emberek elöregedett lakóhelye: "Hegynek kanyargó és kiismerhetetlen végzetű utcák, már csak botlásra való kapuküszöbök, megbetegedett ajtók, amelyek szinte leestek helyükről, amint idegen kéz nyúlt hozzájuk [...] elkeseredett, sánta, agg kakasok [...] síri enyészet módjára porló udvarok, halálosan fáradt kőolaj-lámpák, nevezetességüket, szépségüket, bókokra érdemességüket régen felejtett női kontyok, közönytől megsárgult, foszlott kötélen hintázó női ingek [...] szerelmi éj varázsának ismerete nélkül imakönyvbetűvé törpült asszonyok, már gyermekkorukban megbabonázott és hóbortosságban megvénült férfiak [...] a harisnyakötőjükre már zárdanövendék korukban se ügyelő szüzek [...] kisbaba nélkül maradt menyecskék és hivatalos kabátjukra kísértet-lepedőt teregető altisztek hazája, Tabán!"
A két Tabán-kép különbsége persze a megjelenített nézőpont különbségéből (is) adódik. Az Őszi utazások hősei szerelmi sétájuk közben (és kellő távolságból) pillantanak a városrészre, a Zöld Ászelbeszélője mintegy lépésről lépésre veszi szemügyre az utcai látványokat, amelyeket nyilvánvalóan hosszú (vagy nagyon intenzív) értelmezési folyamatokban kiérlelt szavakkal ír le. Elmondható, hogy vannak bizonyos pesti és budai látnivalók, amelyeket a Krúdy-veduták többször is megörökítenek, és mindig másképp. Számos részlet azonos ugyan rajtuk, de egészüket mégiscsak a szemlélők (elbeszélők és hősök) folyton változó (távolabbi vagy közelebbi, illetve külső vagy belső, szemlélő vagy emlékező) nézőpontja határozza meg.

Fábri Anna írása
Budapesti Negyed 34. (2001/4)

2009. november 20., péntek

BÉKEBELI HIRDETÉSEK


Szemelvények a Vasárnapi újság 1897-1900 -as évfolyam számaiból.


A Vasárnapi Újság 1854-1922 között megjelenő képes, ismeretterjesztő hetilap. Egy olyan magyar néplap volt, amelynek célja a nemzeti szellem ápolása, a magyar nyelvművelés, és mindenféle közhasznú ismeretek közreadása. A rendkívül sikeres hetilap írói között a korszak legnépszerűbb tollforgatói, kiemelkedő magyar tudósai szerepeltek. A lapot Heckenast Gusztáv - mint kiadó-tulajdonos - 1854. márciusában indította el. A Vasárnapi Újság melléklapja1855-1867 között a Politikai Újdonságok. Heckenast virágzó vállalkozását 1873-ban eladta az akkor megalakult Franklin Társulatnak. Ettől kezdve a Franklin adta ki a hetilapot. A lap neve – Vasárnapi Újság – Brassai Sámueltől származik, aki még 1848 előtt egy hasonló nevű, és koncepciójú kolozsvári újság alapítója és szerkesztője volt.










2009. november 18., szerda

In memoriam HOLDVILÁG utca a festő szemével


A régi Tabán egyik legtöbbet festett utcája volt. Az utcában pedig a legtöbbet festett ház
egy kis földbesímuló, kerítéssel egybenőtt boltíves bejáratú házikó, a Holdvilág u 14.



Kis kamarakiállításunkban bemutatjuk a Holdvilág utcát ,ahogyan festőink látták( ITT)


.........................................

.......................................a zongoránál Zórád Ernő:Ma éjjel szabad vagyok

Magyar festők a Tabánról.....

Ma újabb 33 képpel bővült a Magyar festők a Tabánról c.kiállításunk.

Egy kép a 33 közül:



A többi kép megnézéséhez ITT is be tudsz lépni

kassius

A TABÁN FESTŐNŐJE, VAJNOVSZKY KRISZTA

Dr. Nagy Béláné Vajnovszky Kriszta, festőnő.(1896. május 20., Tiszanána – 1975. február 5., Budapest) 1921-26 között végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, mesterei Glatz Oszkár, Bosznay István és Réti István voltak. Két nyarat Vágó Pál Jászapáti Művésztelepén töltött, egy nyári kurzust (1926) pedig Nagybányán is végzett. Tagja volt a Nemzeti Szalonnak és a Magyar Képzőművésznők egyesületének. 1949-ig rendszeresen kiállít Budapesten.


Holdvilág utca a Tabánban, (1933k)

A politikai változások után azonban osztályidegenné nyilvánítják, mert 1945-ben elhunyt férje táblai tanácselnök volt. Többet nem állít ki Magyarországon. Külföldön azonban igen, négy saját gyermekéből három a II. világháborút követően ill. 1956-ban Brazíliába, Németországba és az Egyesült Államokba emigrál. 1964-től őket látogatja sorra, s állít ki az utóbbi két országban, az Egyesült Államokban többször is. Posztimpresszionisztikus, a felületet fellazító, gyors ecsetvonásokból és keményebb, tömörebben összeálló felületekből építkező, intenzív színeket használó, lendületes festészete végig következetesen megmarad. Festett portrét, csendéletet, életképet, tájképet. Egyik legsikeresebb képe, aHoldvilág utca a Tabánban (1933k), is ez utóbbiak közül való. Életét és életművét bemutató monográfia készülőben van.

Előszó

Festőnő. A szót hallva Ferenczy Károly képe, a magyar piktúra egyik csúcsa, A festőnő jelenik meg szemünk előtt. A gyönyörű, napfény elöntötte nagybányai tájban, domb oldalán festőállványa előtt álló nőalak épp most óhajtja birtokba venni a látványt, képbe írni a valóságot. A kép az 1900-as évek elején született, de „érvényessége” napjainkban sem veszett el.

Dr. Nagy Béláné Vajnovszky Krisztina alakja szememben hasonló a Ferenczy Károly alkotta idolhoz. Művészi tehetsége már gyerekkorában kibontakozott, ezt azután a Képzőművészeti Főiskolán neves tanárok pallérozták, irányították, kiteljesítették. Mint oly sok tehetséges társa, ő is járt Nagybányán, a szabadiskolában. Elsajátította mindazt, ami teljes fegyverzetében mutatja meg a festőt. Professzionista volt, a szó legjobb értelmében. És művész – munkáinak bizonysága szerint. Örömömre szolgál, hogy arra hivatott szakember, Somogyi Zsófia végezte a tudományos kutatást és művészeti elemzést Vajnovszky Krisztina életművéről.

Portréi, csendéletei, tájképei a kiegyensúlyozott, mindig mindenben a szépet meglátó művészi szemléletről szólnak. Nem zavarta meg a modernség. Hagyományos festészetet művelt: nem érintették meg a korszak vad, expresszionista szín-kapavágásai, nem vonta bűvkörébe a szürrealizmus önmagát sem értő, álmokat hüvelyező mozgalma. Nem festett absztrakt képeket: a látomás helyett a valóság vonzotta. Az a valóság, melyben nem csak művészként, hanem emberként is helyt kellett állnia. Hosszú élete során csodálták helytállásáért, munka- és családszeretetéért. Élete példaként állt és áll ma is családja előtt. A família egy része szétszóródott a történelem viharaiban, sokuk él idegen országokban. Számos tehetséges tagja van Európában és Amerikában egyaránt. A Magyarországon élő leszármazottak abban a zuglói villában élnek, ahol Krisztina leélte életét. Képei között, emlékezve rá.

Kutatásaim során szerencsém volt a művésznő mind a négy gyerekével megismerkednem.

Alakját nemcsak szeretettel őrzik, hanem szeretnék megmenteni az utókor számára, ezért határozták el, hogy méltó emléket állítanak emberségének és festői működésének. Emlékét őrizze ez a honlap, melyet látogat az Olvasó.

Dr. Görgényi Frigyes

A MÜEZZIN ÉNEKE A BAH-NÁL?


ISZLÁM KÖZPONTOT TERVEZNEK BUDÁRA

Vallási központ felépítését tervezik Budapest legforgalmasabb helyén, a BAH-csomópont közelében. Az újbudai önkormányzat korábbi döntését felülírva, a városfejlesztési bizottság elutasító állásfoglalása, valamint a lakossági tiltakozások ellenére engedélyezte az Iszlám Kulturális Központ létrehozását a Budaörsi út

38. mögött található telken.

Duló Ildikó:A müezzin



A szakhatósági engedélyek megszerzése után imaközpont, előadó- és iskolatermek, könyvtár épülhet a Budaörsi út - Bajmóci utca - Holdvilág utca által határolt terü leten. Az eredeti tervekben egy mecset felépítésének a terve is szerepelt.

A telek a főváros legforgalmasabb csomópontja, a BAH-csomópont közelében, a Petőfi Sándor laktanyával szemben található. A környék lakói úgy vélik, hogy egy nagy tömegeket megmozgató beruházás ellehetetlenítené az életüket, és elértéktelenítené a lakásukat - emellett a fővárosi forgalmat is jelentősen akadályozná. Azt szeretnék, ha az iszlám központ helyszíne távolabb kerülne a közlekedési csomóponttól - s ehhez akár a XI. kerületen belül is találnának helyet.

A Budaörsi út 38. környezetében lévő lakásokat 2005-től kezdte felvásárolni a Jótékonysági Békealapítvány. Az alapítvány elnöke, Saleh Tayseer palesztin származású fogorvos egyben a 2003-ban bejegyzett Iszlám Egyháznak is a vezetője, akinek a neve Mose Kacav izraeli elnök 2004-es magyarországi látogatásakor vált ismertté. (A vezetőt terrorcselekmény előkészítésének gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték, bizonyítékok hiányában azonban az ügyészség hamarosan megszüntette az eljárást.) Mivel az újbudai iszlám hívők száma Saleh Tayseer szerint 20 ezer főre tehető, s kinőtték a Bartók Béla úti központjuk méreteit, ezért szeretnének maguknak egy nagyobb területet kialakítani.

2007-ben már elkezdődött a tervek kidolgozása egy leendő iszlám vallási és kulturális központ kiépítésére. Egy ilyen beruházáshoz fontos kikérni a környék lakóinak véleményét, ezért az önkormányzat a tervezők, Tayseer úr, valamint Schreffel János kerületi főépítész megjelenésével lakossági fórumot szervezett 2008 júniusában. „Itt szembesültünk először azzal a ténnyel, milyen gigantikus beruházás készül. A terület egyébként is túlzsúfolt, a zaj és légszennyezés a mai állapotában is szinte elviselhetetlen" - mondta lapunknak Surányi Ilona fideszes önkormányzati képviselő. A tervek szerint az iszlám központba napi 500-1000 látogató érkezne, ez pedig több száz autó parkolásával együtt járó mozgást jelent ott, ahol a mellékutcák most is túlzsúfoltak.

Mivel a tervezett építkezéshez a városrendezési szabályzat módosítására is szükség volt, a téma az önkormányzaton belül is vita tárgyát képezte. „Hosszas mérlegelés után a Városfejlesztési Bizottság arra az álláspontra jutott, hogy nem javasolja a módosítást"- nyilatkozta lapunknak Balázs Piri László, a bizottság elnöke. Ezek után a képviselőtestület 2009. január 22-ei ülésén elutasította a tervet, a lakók és az érdekükben eljáró képviselők pedig megnyugodtak: pont került az ügy végére.

Azonban a Molnár Gyula szocialista polgármester által vezetett önkormányzat újra napirendre tűzte a kérdést. Történt mindez az utolsó, nyári testületi ülésen, amelynek időpontját váratlanul a június 18-áról június 5-ére, az EP-választások előtti utolsó péntekre hozták előre. „A Fidesz az EP-választási kampánnyal volt elfoglalva, így ezen az ülésen nem jelent meg" - tájékoztatta lapunkat Surányi Ilona. Az MSZP-SZDSZ koalíció az eredeti terv kisebb módosítása után ellenszavazat nélkül megszavazta az iszlám központ engedélyezését.

„A beépíthető magasságot 21 méterről 16-ra csökkentették, a látogatók számát pedig napi 300-ban határozták meg - kérdés azonban, hogyan lehet a papíron meghatározott forgalmat a gyakorlatban kontrollálni - főleg nagyobb vallási ünnepek esetén" - mondta Surányi Ilona, hozzátéve, hogy nem a vallás gyakorlását akarják korlátozni, csupán annak helyszínét szeretnék, ha arra alkalmasabb helyre, s nem egy amúgy is túlzsúfolt területre terveznék.

A lakók újabb lakossági fórumokat szerveztek, a körzetben élő mintegy 310 választópolgárból 264-en írták alá azt a tiltakozást, amelyet a Fővárosi Bíróságnak, az Alkotmánybíróságnak és a Középmagyarországi Regionális Államigazgatási Hivatalnak is benyújtottak - tudtuk meg Zsigmond Lászlótól, aki önkéntes munkában vállalta a lakók szóvivőjének a szerepét. Tiltakozásuk tárgyát képezi az is, hogy a kerületi önkormányzat milyen jogon adta meg a tervezett központ számára az úgynevezett alapintézményi bónuszt, amely a beépíthető területet 20 százalékról 40 százalékra növeli. Alapintézményi szolgáltatásnak számít ugyanis egy bölcsőde, óvoda, iskola vagy kórház létesítése, s véleményük szerint nem sorolható ezen alapintézmények közé egy iszlám vallási központ kialakítása ott, ahol jelenleg egyetlen muszlim lakos sem él. „Noha kereszténynek vallom magam, egy keresztény templom felépítését is ellenezném ezen a helyen" - mondta lapunknak Péchy György Bajmóci utcai lakos. Egy magát megnevezni nem kívánó lakos pedig attól tart, hogy ha a környéket arab lakosokkal népesítik be, akkor előbb-utóbb elértéktelenedik a lakásuk, valamint idegenné válnak egy betelepülő, számukra idegen kultúrában, és nekik távozniuk kell otthonukból. A lakók beadványára eddig még nem érkezett válasz, Molnár Gyula polgármester pedig alaptalannak tartja a környék lakosainak félelmét. „A mostani kedvezőtlen adottságú, rendezetlen terület kultúrált beépítése és fejlesztése vonzóbbá teszi az ottani lakásokat azok esetleges értékesítése esetén" - írja sajtóközleményében a polgármester. „A szabályozási terv elkészítésekor természetesen minden szükséges szakhatósági eljárást lefolytattunk...és megkaptunk, így a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Fővárosi Önkormányzat, de még a beruházások tekintetében rendkívül kritikus Levegő Munkacsoport is támogatta a tervet" - írja a polgármester a sajtóközleményében.

Tekintve azonban, hogy a lakók egy része az idegen kultúrától való félelmét is megfogalmazta, megkérdeztük a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy a muszlim lakosság száma mekkora lehet, illetve a központ kialakítása milyen nemzetbiztonsági kockázatokkal jár.

A következő választ kaptuk:

„Az, hogy egy vallási közösség milyen imaházat, templomot vagy vallási találkozóhelyet szervez a maga számára, ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, ez nem fér bele a hivatal feladataiba" - mondta lapunknak az NBH illetékese.

hetek.hu Somorjai László . (XIII/32)

2009. november 17., kedd

SZERBEK PEST-BUDÁN és BUDAPESTEN

...................................A Szerb utca neve is az itt élt szerbekre emlékeztet

Szerbek Budapesten? Az V. kerületi Szerb utca biztosan ismerős mindenkinek, sőt, a Rácvárosnak (közismert nevén: Tabán) is gyanúsnak kell lennie. Az viszont meglepő lehet, hogy a 18–19. században Pesten és Budán alakult ki a szerbség kulturális központja.A szerbek a 14. századtól, a török elől menekülve érkeztek Magyarországra, és telepedtek le folyamatosan Pesten és Budán. Budán a Tabánban alakult ki a szerb közösség, nem véletlenül hívták az elővárost Rácvárosnak is. Már a török hódoltság alatt is számottevő szerbség élhetett itt, úti beszámolók szerint három templomuk is volt. Buda ostromában a Tabán is elpusztult, lakosságának csak töredéke tért vissza, de a balkáni harcok elől menekülő szerbek a század végére újra élettel töltötték fel Rácvárost: a 17–18. század fordulóján népszámlálások szerint 5500-6000 szerb élt itt, ami akkor az előváros teljes lakosságának 95%-át jelentette.

..................................A tabáni szerb templom egy régi képeslapon

Ugyancsak ezen a téren, a templom szentélyapszisánál állt a pravoszlávok egyházközösségi épülete: a négyemeletes bérpalotát már a 30-as években elbontották. Az 1557-ben alapított budai szerb püspöki katedra püspöki palotája 1897-től a templomhoz közeli Döbrentei utca 14. szám alatt állt. A főhomlokzatával a Dunára néző eklektikus épület Vladimir Nikolic neves szerb építész egyetlen budapesti épülete volt; a háborúban megsérült, 1952-ben államosították, majd 1955-ben lebontották.

A teljesen eltűnt városrészből az Aranyszarvas ház maradt csak meg az épületről elnevezett Szarvas téren. Itt a 19. században szerb irodalmi központ alakult ki, a kor jelentős írói és költői gyakori vagy éppen állandó vendégek voltak; visszatérő látogató volt Vuk Stefanovic Karadzic, a szerb irodalmi nyelv megújítója is, őrá mellszobor is emlékeztet a téren.

...................................Tabán látképe a vár felől a szerb és a katolikus templommal

Pest a 18. században az egyetemes szerb kultúra központja lett. 1838-ban létrejött a Tökölyanum, a pesti egyetemen tanuló szerbek kollégiuma a templomtól nem messze, a Veres Pálné utcában egy kétemeletes klasszicista házban. A házat 1907-ben lebontották, hogy helyén felépülhessen a Tökölyanum új épülete. A Veres Pálné utca 17–19. szám alatti hatalmas épületet Fellner Sándor tervezte: Vujicsics Sztoján szerint talán az említett budai püspöki palota építészének, Vladimir Nikolicnak egy másik alkotása, az újvidéki püspöki rezidencia vagy a karlócai szerb gimnázium példájára – de biztosan a régi szerb egyházi építészet dekoratív kőplasztikáinak hatása alatt. A második és a harmadik emelet közötti homlokzatrészen három dombormű mutatja be a Tökölyanum történetét: az alapító, Tököly Száva 1790-ben a temesvári szerb nemzeti kongresszuson; a Tökölyanum 1838-as megnyitása; Tököly Száva mellszobrát babérkoszorúval ékítik. A Veres Pálné utca 17. alatti udvaron pedig megtalálható az egykori klasszicista épület rossz állapotú homlokzati szoborcsoportja. A kollégiumot 114 éves működés után államosították, ez alatt több mint 400 szerb fiatal szerzett a pesti egyetemeken diplomát.

A Tökölyanumban a kollégium mellett a Matica srpska, a szerb irodalmi és tudós társaság is helyet kapott. Egyéb könyvek mellett a társaság adta ki 1826-tól a Letopis című szerb újságot, amelyet a pesti egyetem budai várban működő nyomdájában nyomtak – ez sokáig a szerbek egyetlen nyomdája volt. A Matica srpska emellett könyvtárat és művészeti galériát is alapított.

...........................A szétbombázott szerb templomot a II. világháború után 1949-ben lebontották

A nyelvújítási kérdésekben a Budára járó szerb értelmiséggel többször összekülönböző pesti szerbek a Szerb utcai templommal szemben levő egykori Josef vendéglőben, valamint a Veres Pálné utcában, a kétnyelvű magyar-szerb író, Vitkovics Mihály házában találkozgattak: ahogy Kazinczy, Kölcsey, Kisfaludy és Vörösmarty, úgy a szerb irodalom jelentős képviselői is rendszeresen tiszteletüket tették itt. Pesthez köthető a szerb színjátszás kezdete is: az Apáczai Csere János utca és a Régiposta utca sarkán egykor állt őrbástyában, a pesti Rondellában nem túl nyereségesen működő Magyar Színjátszó Társaság érzett rá a lehetőségre, és kezdte el becsalogatni a szerb lakosságot a színházba. ’Cerny Gyuró vagy Belgrádnak megvétele a Törököktől’ című, szerb nyelvű dalokkal teletűzdelt darabjuk óriási siker volt. Pár évvel később ugyanitt, a Rondellában játszották az első teljesen szerb nyelvű színielőadást is.
................................................A szerb templom tornyának megmaradt modellje

A Matica srpska 1864-ben elköltözött Újvidékre (ahol ma is működik), a városrendezési okokból lebontott Tabán lakossága szétszóródott Budapesten, az egész ország szerb lakossága pedig a 19. században megkezdte délre húzódását, így létszámuk folyamatosan csökkent - legdrasztikusabban az I. világháború utáni visszatelepítések során. A KSH utolsó, 2001-es népszámlálási adatai szerint az országban a szerb nemzetiségűek száma 3816 (ebből 3388 szerb anyanyelvű), 996-an élnek Budapesten. Így, bár találunk szerb neveket a pesti Szerb utca környékén a kaputelefonokon, szerb városrészről már nem lehet beszélni - emlékeztetnek rá azonban az utcák, valamint az államosított, majd visszaadott hitközségi és felekezeti iskolákban működő szerb közösségi házak, klubok hálózata. 2009. október 12-én pedig megnyílt a magyarországi szerb kisebbség kulturális központja a Nagymező utcában.

(HG.HU 2009 október 18 Zsámboki Miklós)

2009. november 15., vasárnap

BUDAPEST TÉRKÉP ANNO 1940

......................................................a térkép címoldala

Német barátom, Michael szüleinek hagyatékából került elő ez a 1940-es Budapest térkép,a Magyar Államvasútak hivatalos utazási irodájának , az IBUSZ-nak a kiadványa.Bécsben adták ki az idelátogató német túristák számára.

...................................Bp-i buszjáratok (a térkép hátoldaláról)


A papa eljött megcsodálni Budapestet,aztán hazament Drezdába és eltette könyvei közé
a térképet.Időközben volt egy világháború,Drezdát porig bombázták, a térkép túlélte.
1987-ben hosszú évek kérvényezései után az NDK hatóságok barátomat kiutasították az
országból,áttelepülhetett Bietioheim-Bissingenbe ,Nyugat -Németországba.A drezdai teherpályaudvarra betoltak egy tehervagont,abban menekíthették át az új hazába bútoraikat,személyes holmijaikat,köztük a térképet.


.......................................Bp-i villamos járatok(a térkép hátoldaláról)



Az idén nyáron tett látogatásakor Michael ,-aki tudott a blogról -megörvendeztetett
evvel az érdekes térképpel,mely rögzítette a múlt egy darabját.Szüleim utcája , a Csend
utca nem sok térképen van feltüntetve , itt igen.


...................................A térkép belvárosi részlete

Köszönet a térképért Michael

kassius