1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2009. augusztus 29., szombat

PELLENGÉR VAGY LÁMPAOSZLOP?

A blog jobboldalán van egy kép a tabáni "pellengérről"
Szégyenoszlop a Fehér Sas téren,vagy csak piaci lámpa tartója?!


Eldőlt a kérdés:

Stumpf András cikke( heti válasz 8. évfolyam 21. szám, 2008.05.22)
(részlet)


-Szép, szép a tabáni domboldal parkja déli verőfényben, de ahogy Saly Noémi idegenvezetésével a gyepen sétálunk, azt kívánjuk, bárcsak százötven évvel ezelőtt lépkednénk ugyanitt, szabadnapját töltő pesti polgárként.

Ha ősz lenne, sült gesztenyét vennénk a Döbrentei téri piacon, majd indulnánk tovább, fel, a Hadnagy utcán, betérve a Gellért-hegy oldalában valamely fenyőgally díszítette házba. A gallyról tudnánk, hogy épp bormérés van aznap a háznál: annak idején szőlő borított itt mindent, a Gellért-hegyet, a Nap-hegyet is, s mivel HACCP rendszerről akkoriban nemigen hallottak még, a gazdáknak joguk volt árulni saját borukat. Amikor aztán a filoxéra az 1880-as években elpusztította a szőlőket, máshonnan hozatták a bort, s a Tabán boros jellege egy darabig még megmaradhatott, ahogy falusias látképe is, egészen az 1930-as évekig, amikor a városrészt szinte teljes egészében lebontották. A Hadnagy utca emlékét sem őrzi semmi, s ha nem irodalom- és Budapesttörténész "házigazdánkkal" sétálnánk itt, sosem tudnánk meg, hogy a Hegyalja út alatt futó kis ösvény helyén nyüzsgő élet volt egykor. De Saly Noémi szerencsére minden fűszálat ismer.

Az átépítés alatt lévő - mintha bombatalálat érte volna - Rác fürdőtől gyaloglunk a Nap-hegy irányába a parkon át, Saly pedig mindig tudja, hogy a fű, amelyet taposunk, melyik egykori utca helyén nő. Balra tőlünk épp a nagy tabáni rockkoncertek régi színpada. "Remélem, lebontják.

A helyi legendárium szerint az alapjába van bebetonozva a híres "tabáni pellengér", amely valójában egy köztéri olajlámpás oszlopa volt, az 1700-as évektől jellegzetes műtárgya a Tabánnak" - így Saly.

Amúgy, ahogy a tősgyökeres tabániak általában, ő sem szereti az itteni koncerteket. "Hangosak, és utánuk fél évig tele van a domboldal törött sörösüveggel" - mondja. A Krisztina tér felől érkező "tabáni sztráda", a volt Árok utca mellett kis focipálya - a Ketrec -, fölötte fehér kőkereszt áll, rajta márványtábla, amelyet díszes rézgombok tartanának, ha többségüket aprópénzre nem váltotta volna már a MÉH-ben napjaink barbárjainak egyike.

.....................................Saly Noémi irodalomtörténész kedvenc eperfája....

Erről a keresztről nevezték el az egykori Kereszt teret, amely a Tabán egyik főtere volt. Remek vendéglők, kiskocsmák voltak itt akkoriban: a legjobb halat köztudomásúlag az Albeckerben lehetett enni, a "libás Huber" pedig arról kapta a nevét, hogy ilyentájt, május környékén páratlan "idei libával" várta a vendégeket. Az Arany Kakasról vagy az Arany Kacsáról még utcát is neveztek el, s idegenvezetőnk rögtön mutatja is a fűben, hol futottak ezek annak idején. Neki térkép e táj - de szülőhazája is. Teszünk még néhány lépést észak felé, balra: felettünk '56-os emlékmű magasodik. "Túl azon, hogy ronda, értelmetlen is. A Tabánt közvetlenül nem érintette ötvenhat." Nem sokkal később már egy élő emlékmű előtt állunk. Göcsörtös fa, körülötte papírcetlik "védett" felirattal. Hivatalos tábla sehol, egy buzgó lokálpatrióta akciója lehet a papírlapokra írt szűkszavú tájékoztatás.

Pedig mennyivel többet érdemes tudni erről a törökszederről! Nem csak azért, mert ez nem a falusi udvarokban megszokott, kínai eredetű eperfa, hanem a perzsa származék, amelyet a fügével és a törökmogyoróval együtt a törökök honosítottak meg itt. Történelmi vonatkozása is van. "Állítólag 1686-ban, a török kiűzésének örömére ültették a helyiek." Régen egy nagy udvar végében állt, s amikor a mögötte álló házat az 1920-as években bontani kezdték, aggodalmas újságcikk jelent meg a budai sajtóban: vajon mi lesz a fával? De túlélt mindent, még a két éve, augusztus 20-án pusztító vihart is. "Kijöttem másnap megnézni őt, és végigbőgtem az utat: egy romhalmaz volt a völgy. Ez a vén jószág viszont konokul gubbasztott, ága se görbült." Ez már csak azért is szerencse, mert Saly Noémi megint főzhet majd be finom eperlekvárt, amelyhez erről a fáról szokott szüretelni. Idén jó termés várható - csak úgy sorjáznak a gallyakon az "eperfiókák".-


Én hiszek Saly Noémi irodalomtörténésznek,tabánkutatónak,kávéházi tudornak a pel-
lengér ügyében,érdekes lenne a történet,ahogyan ezt kiderítette.Talán " kékharis"
is innen vette az infót.Oszlopunk ártalan,minden szégyen nélkül állhatna elénk,ha nem lenne bebetonozva.


2009. augusztus 27., csütörtök

ÉV VÉGÉRE ÁTADJÁK AZ *****+ HOTEL BAGLIONIT

Nézze meg mi épül 8 milliárdért a Tabánban! - Sok képpel

Az év végéig megnyílik a Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa, s ismét látogatható lesz a luxusszállóval egybeépített műemlékgyógyfürdő, a Rác. Tíz év, 8 milliárd forint, koncepciók, elképzelések, érvek és ellenérvek csatái; mondhatni a szokásos üzletmenet, amely eredményeként visszakaphat Budapest egy patinás épületet. A végeredmény, a már látható jegyek alapján impozáns; modern megoldások, amelyek között fel-fel bukkannak a múltból megőrzött emlékek….

A Magyar Építő Zrt. az eredetileg tervezett nyári időponthoz képest kis késéssel, de várhatóan október végéig befejezi a munkálatokat az épületegyüttesen. A belsőépítészek folyamatosan veszik át a terepet, s várhatóan 2009 végre, de legkésőbb 2010 januárjára megnyílik a Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa – közölte az Ecoline.hu érdeklődésére Valkó Csaba, az ingatlant fejlesztő Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosa.

A Gellért-hegy gyógyvizét hasznosító műemlékfürdő, s az új öt csillagos, 67 szobás luxushotel igazi csemege lesz a különleges létesítmények iránt érdeklődőknek. Lehet majd szeretni vagy szidni a Tabán szegletében újjáéledő létesítményt – ahogy szoktuk -, az azonban biztos; unalmas nem lesz. (Klikkeljen a képre és tekintse meg a létesítményről képgalériánkat.)

Lesz? Nem lesz? Mi lesz?

Ybl Miklós, amikor a II. Szulejmán által építtetett török fürdő fejlesztésére megbízást kapott olyan helyet álmodott, amely „dísz csín, kényelem és célszerűség tekintetében mintának vehető s amilyennel a főváros egyetlen hasonló intézete sem mérkőzhetik”. Nos, az 1900-as évek derekán ez közel sem volt jellemző az épületre.

A fürdő a második világháborúban súlyosan megrongálódott, s csak 1965-ben nyitották meg újra. A létesítmény fejlesztéséről az ezredfordulón döntöttek, amikor elkészült a terület rendezési terve. A Fővárosi Közgyűlés 2002 májusában adta hozzájárulását a szállodaépítést is tartalmazó fürdőrekonstrukcióhoz. A fürdőt bezárták, a régészeti feltárás megkezdődött, majd az építkezést 2005. májusában indította el a generálkivitelező Magyar Építő Zrt.

Tervek, tulajdonosok, üzemeltetők, engedélyek

A terv megvalósítására létrehoztak egy projekttársaságot, a Rác Nosztalgia Kft-t, amelynek 25 százalékban a Fővárosi Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Budapesti Gyógyfürdő és Hévizei (BGYH) Zrt. (a fürdőt korábban üzemeltető cég) a tulajdonosa, a fennmaradó 75 százalék a két magánszemély (Valkó Csaba, Prekuta Bálint) által birtokolt Rác Beruházó Kft-é.

A beruházás összköltségét induláskor 5 milliárd forintra becsülték. A ráfordítás azonban várhatóan eléri majd 8 milliárdot. Ebből 6014 milliót hitelből finanszíroznak, 1303 millió a saját erő, 750 millió forintot pedig 2005-ben támogatás formájában kaptak meg.


Nemcsak a költségvetés módosult azonban időközben. A ház megnyitását eredetileg 2005-re tervezték, az üzemeltető a Kempinski lett volna, a terveket pedig Kaszab Ákos építész készítette volna. A régészeti feltárások, illetve az engedélyezési eljárások csúsztak, a partnerek közötti ellentétek miatt pedig koncepcióváltásra került sor.

Az olasz Baglioni dinasztiával, illetve az új tervezővel, a Budapesti Építészműhely építészével, Dévényi Tamással 2007 elején állapodtak meg. Az olasz partnerek hazai bemutatkozásakor még bíztak abban, hogy bő egy év elegendő lesz a munkálatok befejezéséhez, ennek azonban közel háromszorosa kellett, hogy a finishez érjenek.

Régi-új Rác fürdő

A megújjuló Rác fürdő 3 különböző élmény kínál majd.

Az eredeti török környezetben hagyományos török fürdőkultúra bemutatása mellett a monarchia-kori rész teljesen megegyezik majd az YBL által megálmodott létesítménnyel: két óriási kupolás medencetér, közte exkluzív pihenőtér, és a hosszú zuhanyfolyosó, amelyeket az eredeti formájukban állítanak helyre.

Az emeleti „XXI századi” medencetér egy panorámás medence, illetve egy szauna szint lesz. Kialakítanak továbbá egy VIP rész, amely csak a „bérletesek” részére lesz fenntartva.

Külön területen, két szinten helyet kap továbbá egy day-spa részleg, ahol 100 különböző arc- és testkezelést lehet igénybe venni. Ennek üzemeltetése a francia Thalgohoz kerül. A cég, amely a világon az első között valósította meg azt a filozófiát, hogy a szépészeti beavatkozások akkor a leghatékonyabbak, ha belül és kívül egyszerre történnek, jelenleg csak termékeivel (étrendkiegészítők, kozmetikumok, gépek) van jelen Magyarországon.

Szobák, lakosztályok, árak; öt csillag fölött

A hotelben minden a mai világról szól; egyszerű vonalvezetésű, letisztult formák dominálnak majd. A belsőépítészeti tervezéssel a milánói Studio A-t bízták meg.
A legkisebb szobák 34 négyzetméteresek, de a 67 egység harmada lakosztály kategóriájú, az elnöki lakosztály pedig 200 négyzetméter, 300 négyzetméteres saját terasszal.

A szolgáltatások az olasz szállodaipari tradíciókat követő Baglioni-brandbe illeszkednek: egyedi hangulat, különleges programok, személyre szabott szolgáltatások dominálnak majd. (A magánvállalkozás Olasz- és Franciaország mellett az Egyesült Királyságban működtet házakat. A Travel & Leisure Magazin és a Harris Interactive közvéleménykutató cég "World's Best Awards" felmérése a bolognai Grand Hotel Baglionit az idén a legjobb európai hotelként minősítette.)




A Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa árai a luxusszolgáltatásokhoz igazodnak majd; a standard szoba ára a 200 eurótól kezdődik, míg az elnöki lakosztály ennek jócskán többszöröse lesz. (Csak összehasonlításként a Four Season brandhez tartozó Gresham Palotában az árak 250 eurónál kezdődnek, a budapesti Kempinskiben 129 euró fölött lehet egy kétágyas szobában megszállni.)

Egy láb még hiányzik

A fejlesztésnek része lenne a Gellért-hegyre tervezett sikló is, amely a Hegyalja út másik oldaláról, a hegy alatt indulna, és az Orom utcánál bukkanna a felszínre, majd a Citadellánál végződne. Alsó végállomását gyalogosalagút kötné össze a fürdő előtt kialakításra kerülő buszparkolóval.

Ennek megépítéséhez az építési engedélyt megkapták, ha jogerőre emelkedne egy év alatt megépülhetne a sikló, amelynek ötlete már több mint száz éve, többek között Széchenyi fejében is felmerült. Valkó Csaba azonban egyelőre nem kívánt a jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra lesz meg ez a kiegészítő beruházás. (A létesítmény látványterveit a képre klikkelve megtekintheti.)

Megtérülés 17 év alatt

A szálloda a fejlesztők és az üzemeltető tervei szerint 55-60 százalékos éves kihasználtsággal működik majd. Így a beruházás 17 év alatt térülhet meg.

A mérce igen magas, különösen az idei drasztikusan visszaeső turistaforgalom mellett. Valkó Csaba azonban e tekintetben is optomista. Ez elsődlegesen az épületek egyediségéből, a szolgáltatások sokszínűségéből fakad, miszerint ilyen színvonalú fürdő-szálló épületegyüttes nemcsak Budapesten, de megítélése szerint Magyarországon sem található.

Arra a kérdésre, hogy a sikló elkészülte miként befolyásolná a megtérülést a fejlesztő úgy válaszolt; biztos abban, hogy pozitívan, bár a két projektet üzletileg teljesen elkülönítik egymástól.

Németh Teréz Katalin
Ecoline

2009. augusztus 26., szerda

Saly Noémi:Séta a budai körúton.....

................................... Saly Noémi előadása a pesti kávéházakról

A Budai Színkör és a Philadelphia kávéház

(részlet a Törzskávéházamból zenés kávéházba c.könyvéből)

A Krisztinaváros régi hangulatához a templom, a kisvendéglők és az iskolák mellett a Horváth-kert északi végében állt Budai Színkör is hozzátett egy derűs árnyalatot. Az 1200 férőhelyes "aréna" és mellette a kertvendéglő 1843 óta várta a pest-budai publikumot. Eleinte csak német társulatok játszottak benne, később már magyarok és németek felváltva. Hogy miket? A "Budai népszínház első évi emlénye 1861-ik évről", amelyet Égeni Elek súgó adott ki, arról tudósít, hogy Az ezred leánya, A Peleskei nótárius és a Fehér Othello után "május hó 1-jén a Bányarém, n[ép]sz[ínmű]: 3 felv. és allegória" következett.

1868 nyarán a Bem apó című darabhoz a Gellért-hegy oldalában fölállított mozsárágyúk szolgáltatták a háttérzajt. Kassai Vidor így emlékszik: Molnár színigazgató "összegyűjtötte mindazokat az életben lévő negyvennyolcas honvédeket, akik csak vállalkoztak s napidíj mellett szerepeltette őket. Érdekes volt látni, hogy a színpadi 1848 is mennyire megvillogtatta szemeiket s mily hősies lelkesedéssel rohantak be a színkör tágas udvaráról a nyitott színpadra, melynek hátterét a Gellért-hegy képezte, a színpad elején pedig sodrony volt átvezetve; de még így is majd belerohantak a zenekarba. [...] ágyúztunk, ropogtunk, puffogtunk, trombitáltunk, ordítottunk, egészen fölkavartuk a Krisztinaváros csöndes svábjait, amikor bevettük Szebent."

Ide érkezett a temesvári színészekkel Krecsányi Ignác "1883. év június hó 5-én a reggeli vonattal... A nagy, tágas udvart fölverte a csalán, szamártövis, útilapu és katángkóró. Az útilaput alkalmasint elődjeim talpára növesztették. Én is kiszemeltem saját részemre egy jó széles levelű, nagy párt… A nézőtéren az ablakok nagy része körös-körül betörve. Ezeken keresztül, a belül mennyezetlen tetőzet alatt a verebek ütöttek tanyát. S eltekintve attól, hogy a földszint korhadt, festett deszkákból álló ülőhelyeit látogató-jegyeikkel ugyancsak sűrűn elcsúfították, kora reggeltől késő estig olyan sipogó, csiripelő hangversenyt rendeztek, hogy csak úgy zúgott tőle a fejünk… A pénztárban nem volt kivilágítás. A jegyeket egy szál gyertya pislogása mellett árulták."

Krecsányi 1895-ben "Fővárosi Nyári Színházra" kereszteli a roskatag faépítményt. A budai sajtó eztán már Szacsvay Imre, Gabányi Árpád, Góth Sándor, Beregi Oszkár felléptéről közöl ujjongó tudósításokat, Jászai Mari "adja" Médeiát, Blaha Lujza játszik népszínművekben, Környei Béla, Szoyer Ilonka és Küry Klári énekel operettet, és Hauptmann Takácsokja után itt mutatják be Budapesten többek között a Cyranót, Ibsen Nóráját és az Éjjeli menedékhelyet.

"...a színkör nyílt udvarán, harminchat fokos melegben, a nagy, nyitott ponyvasátor alatt Gorkij klasszikus darabjából reggel nyolc órától délután kettőig szakadatlanul próbáltunk. Az udvaron gyermekek kiabálása, a bal oldali zongorateremben énekpróbák, az utcáról villamoskocsik csöngetése, lovak patkóinak csattogása és a tőszomszédságban levő templom tornyából lezúgó harangszó képezte próbáinkon a kíséretet."

Hogy a színkör mennyire volt része a Krisztina hétköznapjainak? Figyeljük, mit rendel a Philadelphiába betévedő ifjú Balassa Imre, Kosztolányira lesve: "...nyakkendője is kevésbé látszott nyakkendőnek, mint máskor, gyermekded mosolyú arcába hullott homlokáról a haja, és verset írt… másik asztalnál telepedtem le. Egy »Haraszty Micit« fogyasztottam habbal. Ez egy helybéli likőr volt, a szemben lévő zöldre pingált Krisztinavárosi Színkör szép művésznőjéről, Haraszty Miciről

Üljünk le mi is a sarokban, s nézegessük a kávéház leghíresebb-hírhedtebb vendégét, Szabó Dezsőt, akiről még szobor is itt készült: Somogyi Imre, nem kis feltűnést keltve, az író törzsasztala mellett pacsmagolt az agyaggal. Bohuniczky Szefi meséli: "A Philadelphia kávéház pincérei, különösen a művelt és áldott jószívű Károly, gondoskodtak legnehezebb napjaiban élelmezéséről, ők látták el tüzelővel és néha kitakarították a piszkos Fillér utcai lakást. Gonosz nyelvével és rágalmaival úgyszólván minden barátját elvesztette már, de Károly mindig hű maradt hozzá, s talán ő [Sz. D.] is szerette, hiszen egészen becsaládiasodott a kávéházukba."

Hogy az író szerette-e a derék Dubrova Károlyt (vagy egyáltalán bárkit), nem tudni. Karinthy Ferenc epés szavaiból mindenesetre nem ez tűnik ki. "A mester dühöngve, s magas keménygallérjába dagadva szidta itt a kávét, a kávést, a pincéreket, a kormányt, a világot. Öreg fizetők tanúsítják, hogy soha olyan nyűgös, elégedetlen, morgó vendég nem járt még ide, mint Szabó Dezső, aki esténként ordítozva megfogadta, hogy soha többé be nem teszi a lábát ebbe a bejzlibe, ami belőle él, amit rá alapoztak, s ahol mégis mindig ő kapja a legzaccosabb feketét, legrosszabb kiszolgálást."

Legrosszabb kiszolgálás? Mi egyébről gondoskodott volna Szabó Sámuel nagy csapata, Kasza Sándor, Queberger Pista, Czeig János, Krekuska Lajos, Fojt László, Bagi Tóni, Lederer Antal pincér, Bene Pálné Kapuszta Jozefin és Gajdusek Berta felírónő, Pajzer József konyhalegény (aki a Fillér utcai lakást fűtötte és takarította), Szabó József és Nagy Zsigmond kávéfőzőmester, Szabolcsa Anna kenyereslány és a többiek, mint arról, hogy az undok író, a háklis hentes, a finnyás primadonna, a leharcolt gimnáziumi tanár és a méltóságos báró úr is jól érezze magát a Philadelphiában?

A nehéz gazdasági helyzet és a Tabán bontása még ezt a szilárdnak tűnő budai bástyát is megrendítette. Szabó Sámuel és László fia egy 1936-os riportban szomorúan sorolja a bajokat: "Leszállították a tisztviselői fizetéseket és talán még ennél is nagyobb mértékben a nyugdíjakat… A fizetéscsökkentés után felére esett vissza a napi forgalom. Következett az állami hivatalok és a Délivasút igazgatóságának elvándorlása erről a környékről… Majd a kegyelemdöfést a Tabán adta meg, amit leromboltak. Elköltöztek a lakók és igen sok jó vendégünk végleg elmaradt… A gyarmatáruk egytől-egyig megdrágultak, ugyanakkor az árakat mi kénytelenek voltunk leszállítani, hogy a megmaradt közönséget megtartsuk… Napról napra jobbat kell nyújtani, ami szintén nem kis mértékben teszi veszteségessé az üzletet. Az eredmény a köztartozások számláján mutatkozott… El kellett adni az egyik házat, annak árából kiegyenlíteni a terheket, hogy adósságmentesen, emelt fővel állhassunk bárki előtt."

A Philadelphia elköltözött. Nem messzire, csak a szomszéd házba, a Budai Polgári Kaszinó épületébe. Az új üzletet Erhard Ernő építész tervezte. Kisebb, szerényebb lett, mint a "régi Fila", de a vendégek visszatértek.

1938-ban visszajött Szabó Dezső is, de csak rövid időre. Szabó Imre, a kávés fia így emlékszik a búcsúra: "Megjelent egy Sümegi nevű volt színigazgató, akit még Erdélyből ismert. Nem engedte leülni az asztalához, sőt még a szemben lévő asztalokhoz sem, hanem csak a háta mögöttihez. Így társalogtak. Pár napig ez így ment, egyre hangosabban. A vendégek panaszkodtak. A főpincér udvariasan megkérte a Mestert, hogy ültesse Sümegit az asztalához, és halkabban beszéljenek. Szabó Dezső megsértődött, fizetett, és többé nem láttuk."

Itt megsértődni? Összeveszni? 1944. május. Békés kártyaparti. Szabó Sámuel fekete zakóban, nyakkendősen. A pékmester nyilas zöld ingben. A kárpitos sárga csillaggal. Túlélésre játszanak.

Egyiküknek sem sikerült. A kávéháznak sem.

Még egy werklidal