1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2012. május 26., szombat

FESTMÉNY ÉS MODELLJE: A HELYSZÍN



Turmayer Sándor eddig a blogon nem publikált festménye:  Tabán , Holdvilág utca.


és a helyszín , ahol festette. Persze a fotó és a festmény nézőpontjában van némi eltérés.. Íme:



Az azonosítási pontok segítenek a helyszín felismerésében. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a festő a helyszínről csak annyit említ: TABÁNI RÉSZLET

OTTLIK GÉZA: TABÁNI REGGELI



"Ahol a nagy híd nekifut a hegynek, s a városi villamos sínpárjai ijedten térnek jobbra-balra", a püspök felemelt kőkarja alatt, az autóbusz is új lélegzetet vesz a hegyi út kaptatójához, asztmásan átkapcsol, s egy pillanatra kinézünk az ablakán. Üres telket látunk, melyet hó borít. Ezen a helyen állott az Erzsébethíd-kávéház.

Barátom felém fordult. A szeme csillogni kezd. Tudom, mit akar mondani. Egy régi farsangi kora reggel jut az eszünkbe.

Emlékszem, emlékszem. "Várj, nem tudod a végét!" De minek a végét? Nem esett itt semmilyen tréfa, semmilyen csattanós, mókás történet, csiklandozó furcsaság. Csak azon nevettünk most, hogy egyszer mennyit nevettünk itt. Rekedtre nevettük magunkat egyszer, kékre vált arccal dőltünk a falnak, fuldokoltunk, alig bírtunk hazamenni, a hídon is meg-megálltunk, olyan ellenállhatatlanul mulatságos volt, hogy élünk. Természetesen nevettünk Gyula bácsin is, barátom rokonán, aki vidékről jött fel a farsangra fehér képű kislányával, de akkor is nevettünk volna, ha Gyula bácsi a világon sincs.


                         Tabán, Döbrentei-tér, Erzsébet -hídi kávéház


Egy bál után, reggel hét óra körül zajos társasággal kísértük őket szállásuk felé, Budára. Ilyenkor igen nehéz szétoszlani, abbahagyni az éjszakát. Az Erzsébethíd-kávéház előtt megálltunk. A tükörablak mögött frissen borotvált úriemberek reggeliztek. Megfontoltan kenegették kiflijükre a vajat. Térjünk be még ide. Gyula bácsi szemöldöke felszaladt a homlokára. Micsoda gondolat, egy kávéházba? A kislány sápadtan pislogott apjára. Az anya egyetlen pillantást vetett csak az urára, és Gyula bácsi dühösen vágta fejét a szügyébe, megfordult, berobogott az ajtón. Magába süppedve ült a bársonypamlagon. Elfelejtkeztünk róla, csak a végén lettünk megint figyelmesek rá. A fizetőpincérrel vitatkozott. Mi ez? - kérdezte. Hát ez? Hát ez? Ujjával a számla tételeit bökdöste. "Két tojás pohárban" - lehelte a főpincér. "Micsoda?" - csattant fel Gyula bácsi. "Maga nekem ötvenkét fillért számít két hígtojásért?"

Mindnyájan feléjük fordultunk. Gyula bácsi az asztalra csapott. "Rablók" - kiáltotta. Barátom felállt, odalépett. "Igazad van, Gyula bátyám - mondta. - Ez árdrágítás. Üldözendő. El fogjuk intézni a dolgot. Tudomására hozzuk az egészet Kovácsovszky őméltóságának. Kovácsovszky igazságos ember, de szigorú. Légy nyugodt, Gyula bácsi, ez a kávéház el fog tűnni a föld színéről. Itt kő kövön nem marad." Gyula bácsi kelletlenül dörmögött.

Kovácsovszky egyébként a kémiaprofesszorunk volt, egy bandzsító idős tudós, akinek az előadásain a hallgatóság még aludni is unt. Sok-sok év telt el. Gyula bácsi a nyáron ismét fent járt a fővárosban, s a barátom nem állta meg, hogy el ne vigye a Döbrentei térre.

"Látod - mutatott rá a napraforgókkal övezett üres házhelyre. - Lebontották a kávéházat a miatt a dolog miatt." Ne bolondozz - hördült fel Gyula bácsi. De az öccsének meg se rezzent a pillája. Gyula bácsi végül lesütötte a szemét, és bizonytalan hangon motyogta maga elé: Ez a Kovácsovszky, ez a Kovácsovszky...

Hát ez már majdnem csattanója lehetne a történetkének, de ahogy a barátom elmesélte, nem nevetett egyikünk sem. Fene tudja, miért, inkább elszomorodtunk.

Forrás:TVN.HU
Foto: Falanszter.blog.hu

2012. május 25., péntek

BAKANÓTÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL

Előüzent Ferenc Jóska                

Megállj, megállj kutya Szerbia…

Beállok rózsám katonának          

A virágos csákóm…                  

Fütyül a masina…                     

A gőzösnek kattog a kereke       

32-es baka vagyok én               

Csuhaj,ha felülök…                 

Kimegyek a doberdói harctérre

Mikor megyek Galícia felé        

Esik az eső                         …

                                              

Sej haj katona se lettem volna soha 


                                              
Ellőtték a jobb karomat



                                             

Fiuméből sebesülve…..

                                             

 Lemberg mellett van egy kerek erdő

RENDEZÉSI ELKÉPZELÉSEK ATABÁNRÓL 1913










Az új Tabán


A régi Ráczváros, Budapestnek ez a maga eredetiségében legtovább fennmaradt egyik legfestőibb ősi területe, úgy látszik valóban végső napjait éli. A Tabán egész területét tudvalevően a főváros - modern művészeti és városrendező szempontból - leromboltatja és bérház-, valamint villanegyeddé fogja átépíteni a legközelebbi öt év folyamán.




A főváros, főleg a pesti oldal csaknem példa nélkül álló rohamos fejlődésében, csodálatos módon benn a város szívében a fejlődéstől csaknem érintetlenül maradt fenn e vidék eredeti állapotában, zeg-zugos utczáival, apró festői csoportosítású, düledező házaival.





Körülötte pedig minden megváltozott, közvetlen környezetét is a fejlődés ugyancsak átalakította. Elkészült a királyi palotának a Tabánra néző szárnya büszke arányaival; felépült az Erzsébet-híd, hogy impozáns íveivel ezt a városrészt egész közel hozza a főváros szívéhez, a Belvároshoz.



     Gipszmodell a rendezési tervekhez


A híddal kapcsolatban kiépült a Döbrentei-tér, a Duna-part fényes palota sorával. Sőt e városrész egyetlen forgalmi útján az Attilla-körúton is épült fel néhány nagyobb ház. Maga a Tabán ennek daczára lényegében megmaradt eredeti állapotában, pedig már régebbi időben volt e városrészre nézve megállapított szabályozási terv.





Csakhogy e vidék sajátos alakulatánál fogva emez tervbe vett kis mérvű korrekcziónak a befogadására sem volt alkalmas. Azok a girbe-görbe, gyakran pár lépés széles zsákutczába vezető sikátorok köré csoportosított telkek, a legtöbbször szűk kis udvarok köré csoportosított házak sehogy sem illeszthetők be a szabályozási tervbe.





Ebből a vidékből egy csak közegészségügyi és tűzrendészeti követelményeknek is megfelelő városrész ki nem alakítható. Ezt ismerte fel Bárczy István mindjárt polgármestersége legelején, mikor a Tabán régi szabályozási tervében a meglévő utcza hálózat korrekcziójával iparkodtak alkalmazkodni a régi telekalakulatokhoz.





Bárczy már a megoldás pénzügyi részére való tekintettel arra az álláspontra helyezkedett, hogy a szabályozás keretébe az egész elhanyagolt terület bevonassék s a régi tulajdonjogi határok megszüntetése érdekében a főváros az egész területet megszerzi és egységes szabályozó terv szerint újra értékesíti.



Intencziója szerint az egész Tabán területét felölelő több ilyen terv készült el. Mindegyike a régi telekalakulatok figyelmen kívül hagyásával, modern új városrész létesítésére irányulták. Hosszas hivatalos tárgyalás után dr. Harrer Ferencz tanácsnoknak sikerült a kérdést annyira előre vinni, hogy az összes hivatalos tényezők a Tabán rendesésére elfogadták a Warga László műszaki tanácsos által készített tervet.





E szerint a mintegy 80,000 négyszögöl nagyságú s a főváros által megszerzendő területnek összes épületei lebontatnak, csupán a Rácz-templom, az Attila-körút és Görög-utcza sarkán álló négyemeletes bérház, a Rácz-fürdő, a Fehérsas-téri és Czakó-utczai iskola illesztetnek be az új városrész tervébe.





Most ennek az elfogadott tervnek gipszmodellű topográfiai képe került bemutatásra. Warga László vezetésével, Boné Rudolf és Faragó Árpád a városépítési ügyosztály tagjai készítették abból a czélból, hogy rajta az egyes telkek értékesíthetőségét és a beépítés módjának általános esztétikai hatását ellenőrizni lehessen.





E modell úgy van szerkesztve, hogy ahhoz a Tabánon át nyitandó 30 méter széles körút szakasznak az Erzsébet-hídfőre irányuló betorkolására készített alternatív megoldás is beilleszthető. Ezáltal t.i.a Döbrentei-tér értékesebb épületei a szabályzástól megkíméltetnek, úgyszintén az Ördög-árok áthelyezése is fölöslegessé válnék.





E megoldással a szabályozás keretébe még az Attila-körűt és Döbrentei-téri telektömb is bevonatik. Az eddigi elvek szerint a Tabán alsóbb nívóiban magas és zártsorú épületekre adnának engedelmet a telkek leendő tulajdonosainak, feljebb viszont villarendszerű alacsonyabb szétszórt építkezést engednének meg. A régi rácz-város helyén tehát új perspektíva nyílik, mely az idők folyamán az újjáépített Tabán képet tárja elénk. H. H. I.


Forrás: huszadikszázad.hu

MÁRAI SÁNDOR: TABÁN DOLGA (1933)


Tabán dolga


Ujság (Műsoron kívül), 1933. március 29.


    Tabán dolgában sűrűn és hosszan tanácskoztam az illetékesekkel, t. i. a tabániakkal. Szerencsés vagyok ismerni ott egy kőfaragót, egy nyugalombavonult szobafestőt és több kocsmárost. Ismerek továbbá még egy tabáni urat, aki a rác templom mellett lakik, állandóan biciklin jár és nem lehet megtudni foglalkozását. Ezekkel a kiváló tabániakkal alaposan megvitattam Tabán problémáját, s mondhatom, az élet kevés gyakorlati kérdését ismerem olyan megbízhatóan, mint a tabáni kérdést. A tabániak, mintegy háromezerötszázan, megkapták már a főváros felmondását, s bizonyos tartózkodó pesszimizmussal néznek Tabán sorsa elébe. Nagyon kevesen jártak csak közülök új lakás után s elítéléssel beszélnek egy cipőfelsőrészkészítőről, aki már májusra lakást keresett a Vízivárosban. A szobafestő szerint, aki a legöregebb emberek egyike a Hadnagy-utca és a Szent János-tér között, a Tabánt valószínűleg lebontják egyszer, de semmiesetre sem most, mert a fővárosnak és az államnak együttesen nincsen annyi pénze, hogy megfizesse a kubikusokat. Ebben lesz valami, ha a szobafestő mondja, mert az öreg állítólag kezet fogott még Kossuth Lajossal és sok mindent tud, amit általában az emberek nem tudnak. Nagyjából megoszlanak a vélemények. A biciklis úr, aki éjjel is tologatja biciklijét a meredek Kereszt-utcán, mikor az Avar, vagy Albekker felé igyekszik, s mint huszár a lovát, a kocsmában is ott őrzi a kerékpárt az asztal mellett, minap azt a hírt hozta, hogy valóban felbontják a Tabánt, még pedig fenn kezdik, a Hadnagy-utca meredek végében, de felépíteni már nem tudják, sőt az is kétes, hogy a közműveket megcsinálják-e, mert a fővárosnak és az államnak újólag nincsen pénze. Általában ez a refrén. A tabániak, amilyen komoly emberek, megbízható értesülésekre támaszkodva makacson ismétlik, hogy az állam és a főváros anyagi viszonyai nem a legjobbak. Ez az utolsó reménysugár. Már a Rácfürdőben is beszélik. 
    Ami Tabán hangulatát illeti e kritikus hetekben, az kétségtelenül levert, de túlzás lenne kétségbeesésről vagy forradalmi elkeseredésről beszélni. A tabániak, mind a háromezerötszázan, külön törzs, komoly és megfontolt emberek, s mint a zsidók között a szamaritánusok Nablusban, ők is a budai nép legelőkelőbb és legrégibb törzsének tartják magukat, s bizonyos keleti bölcsességgel szemlélik a világ eseményeit. Tabánból, így tetszik, inkább a fogalom fontos nekik, mint a pár koszos utca, s jobban izgatja a kedélyüket, milyen lesz az új Tabán, mint az, hogy köveiben elpusztul a régi. A tabániak meglehetősen gőgös emberek. A Szarvas-téren, abban a házban, ahol most a patika működik, hetven évet élt egy Tóni keresztnévre hallgató nagybátyám, bizonyos dohányjövedéki igazgató, aki arról volt híres Tabánban, hogy életében soha, egyetlenegyszer sem járt odaát Pesten. Gyanús volt neki… Ilyen gőgös emberek ezek. A tabániak, akik lelkük mélyén meglehetősen megvetik az olcsó romantikát kereső pesti kirándulókat, s lenézik a szerelmes férfiakat, akik ilyen filléres hatással akarnak nőt hódítani, mint séta Tabánban, meglehetősen beletörődtek már a gondolatba, hogy a rendkívül piszkos és úgy a műemlékek becsét, mint az üzleti tehetőségeket nélkülöző utcák sorát lebontják. Tabán már évek óta jórészt abból él, hogy lebontják; mint az üzlet, amely állandóan és visszavonhatatlanul végkiárusítást hirdet. Tabánt sem azért keresik fel a pesti látogatók, mert van, hanem, mert évek óta az a híre, hogy megszűnik. Tabán törzsi életet él, s nem törődik a romantikával, melyet állítólag kisugároz. Ez a törzs egyszerre, egy napon vándorol majd el innen, mint a zsidók Egyiptomból, s szerteszóródnak a Vízivárosban és Óbudán. Pest ne reméljen sokat a tabániaktól. Ezek már itt maradnak a környéken. 
    Mintha ők maguk is megunták volna Tabánt, a tabániak… A legbölcsebb ember megunja egy napon, hogy pesti kupléírók slágerszövege legyen. Az utcákért nem kár; de az embereket fájlalhatjuk, hogy nem maradnak együtt, mert kiváló emberek éltek itt, akiknek szélszóródását csak sajnálni lehet. Egyébként fogalmam sincsen, műemlék-e Tabán, vagy sem, mert gyakran láttam ugyan, de nappal soha. A szobafestő, aki minden szobát belülről látott itt nyolcvan év alatt, azt állítja, hogy építészeti szempontból nem kár érette. Csak a tabániakért kár, – mondja ő is. S ha valaki, ő tudja, aki kezet fogott Kossuth Lajossal. És a biciklis is ezt mondja, akinek egyszer éjjel, sajnálatos körülmények között, homlokára léptek a Fehérsas-téren. Kedves törzs volt, inkább bölcs, mint józan, de mindenképpen filozófikus hajlamú törzs élt Tabánban. Ahogy ismerem őket, ezek inkább Óbudán keresnek majd lakást, mert a svábok keze alatt tisztábban forr ki az újbor.

HELBING UTÁNZAT A VATERÁN

A Vaterán újabb megvételre kínált Tabán kép jelent meg Soproni P. szignóval. Nem az eredeti helyszínen készült , a Holdilág utca 14 szám előtt, hanem ügyes másolata a kor híres grafikusa, Helbing Ferenc alkotásának. Helbing Tabán sorozata  képeslapokon lett népszerű az 1930-as Budapestjén, a bontással egyidőben.
A sorozat képei megtekinthetők a Tabán Anno Galériában, ugyanott további képek a Holdvilág utcáról 





a másolat.....




                                    és az eredeti...........

2012. május 20., vasárnap

KÖNYVBEMUTATÓ A KRÚDY HÁZBAN....

Különleges könyvbemutatót csodálhattak meg a Krúdy-ház (jelenleg Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum) ódon falai szombaton délután. Megjelent és bemutatásra került 
              Saly Noémi KALMÁR PÁL- A TANGÓKIRÁLY
c. könyve ,amely ugyan "regényes élete" alcímmel látott napvilágot, de egyáltalán nem regény.Tudományos alapossággal járja körbe a harmincas -negyvenes évek európai hírű énekesének pályafutását a kezdetektől a vílághírig, a második világháború utáni elhallgattatást és a hattyúdalt a Márványmenyasszony-ban.






Mellesleg precízen katalogizálja a fennmaradt emlékeket, életrajzi adatokat, dalokat. Teszi ezt a maga gazdag írói kifejező  eszköztárával, élvezetes előadásmódjával, folyamatosan lekötve az olvasó érdeklődését. 
    Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik az elmúlt rendszerben úgy nőttek fel, hogy a hivatalos Kodály-Bartók zenei irányvonalat sulykolták beléjük, meg sem említve, sőt tagadva, hogy más stílusnak is jogosultsága van az emberek izlésformálásában,  szórakoztatásában.




 A könyvbemutató meglepetése a Budapest Bár - Kalmár Pál
dalainak avatott tolmácsolója- élő koncertje. Hatalmas sikert aratott.
Megtisztelte a bemutatót Kalmár Pál fia is. 
     
Végül a múzeum igazgatója kínálta süteménnyel és borral a vendégsereget, mialatt az írónő asztalánál hoszú sor kígyózott a frissen vásárolt könyv dedikálásáért.



                                                               Saly Noémi


VÁSÁRLÁSI INFO ITT

Ebből az alkalomból összeállítottunk egy virtuális zenei albumot 53 dallal 


Kalmár Pál énekel... 


                01CD. Szép vagy , gyönyörű vagy           .....12 sláger
             02.CD Fenyő,fenyő, jaj, de magas fenyő    ...10 sláger
             03.CD Az egyiknek sikerül                       ....13 sláger
             04.CD Az ember egy léha, könnyelmű senki...9 sláger
             05.CD Rózsa, rózsa, bazsarózsa                .....6 sláger