TABÁNI KISKERTEK

     Fenti címmel közöl cikket a Vasárnapi újság 56. évfolyamának 26. száma 1909 június 27-én. Megismerhetjük  belőle a kisember kertjét, a négy fal közé szorított udvarokba ültetett növények sokféleségét , az akkori kertek divatos egynyári és évelő virágait.Néhány fénykép is illusztrálja a cikket, sajnos a fotográfus
címet nem írt - minek is írt volna ?- a képek alá, nem gondolván az utókorra.

A TABÁNI KISKERTEK.

Néhány éve sok szó esik nálunk a kertekről  és a kertstilusokról. Beszélünk a geometriai

kertről és az újkori díszítéséről, a természetes  vagy angol kertstilusokról, a műépítészeti

stilus ősi és újkori alakulásairól és e közben  megfeledkezünk a kisemberek pusztuló kis¬

kertjéről, a kertek egyik ősi típusáról, a mely az idők folyamán szinte önállóan alakult ki

és fejlődött, részben a falun, részben a városban.

 Mind a két helyen megvan a kisember

kertjének a maga eredetisége, önálló alakulása és növényzete. A kisember kertjének önálló

típusában bizonyos törekvést látunk a részarányosságra, - - a szabályosságra — anélkül

azonban, hogy a művészi összhangra ez a törekvés számot tarthatna. E törekvés abból

a meggyőződésből ered, hogy a kertben rendnek kell lenni. Ez eredményezi a növények

elhelyezését az egyenes és a körvonal határai között, tekintet nélkül a növények természe¬

tére. Ezektől nem követelnek egyebet, mint hogy tartósak, szinte elpusztíthatatlanok

 legyenek. 

Ehhez  járul a szin és az illat. A színekben az élénk, erőteljes, tiszta színek a jel¬

lemzők, a melyek nagy csomókban, foltokban lépnek föl a virágon, az illatban pedig az

erős, átható vagy fűszeres illat a kedvelt. A virág- vagy növényalak mellékes. A finom

kecses alak szinte ki van zárva, ha csak a monda, rege, babona vagy a hit nem ruházta

föl valami misztikus jelleggel. Ezek szerint  alakul a növényzet a kisemberek kertjében,

úgy a városban, mint a falun. Ez jellemzi  Budapest egyik legrégibb városrészének,

a pusztulásra szánt Tabánnak kis kertjeit, a melyekből egy kis jellemző tipussorozatot 

mutatunk be, megmentve ily módon a régi Budapest egyik eredetiségét.

Az ősi eredeti növényeken kívül az újkori kertészet növényeiből alig  jutott valami, csu¬

pán ott módosult és keveredett, a hol közvetlenül érintkezett az újabb építkezések

folytán a modern kultúrával. Ez a néhány példa az átmenet az ősi eredetiből a modern

kultúra terére. A kis, alig néhány négyzetméter kertecskók eredeti növényzete hozzá

alkalmazkodik a Tabán hegyes-halmos, zeg-zugos helyi viszonyaihoz. A hársfa, a bodza,

 - - itt-ott százados példányokban, -— az akácz, a galagonya, a  juha r, a vadgesztenye,

a szil, a fűz, a fagyai, néhol az olajfa, azután a labdarózsa, az orgona és a rózsa.

Elmaradhatatlan egyegy ősi gyümölcsfa. Százados savanyúfái, vagy  törökszeder,

három-négy méter kerülettel; a körte, az alma és a birs.

 A tabáni kertekegyik sz.ép, jellemző cserjéje az örökzöld japáni evonymus, a melyből 

egyik-másik kis¬kertben rendkívül nagy példányok díszlenek, részben fedetlenül 

állván ki a telet, részben takarás által megvédve a kemény fagyok ellen. 

Megvan e kiskertek különleges fölfutó és kúszó növényzete  i s :

 mint a nemes szőlő, az iszalagbércze, az örökzöld borostyán, a kuszórózsa 

 és a kékvirágos örökzöld. Az illatos, fűszerező, meg gyógynövények sem

 hiányozhatnak e kis kertecskékből, legalább egy tőnek kell lenni belőlük. 

A bazsalikom nélkülözhetetlen; de ott találjuk az izsópot is, a rozmaringot, az illa¬

tos rezedát, a zsályát és az erős szagú mentát.

 A díszítő növények és virágok közül első helyen áll természetesen a muskátli,

 égő piros színeivel, azután jönnek sorban a pünkösdi rózsa, a sárga viola, a szegfű,

 az égő szerelem, a Kossuth-hajnalka, a mályvarózsa, a sarkantyúka, a napraforgó,

 a nefelejts, a fehérliliom, a szentáhítat lilioma, a császárkorona, a varázserejű fülfű 

a bogárhátú házikók tetején, a pulykamóreg, az oleander, a gránátfa avagy 

pomagránát, mint a régi magyar kertek egyik neves írója, Lippai János mondja.

A Tabán kipusztuló kiskertjeinek van ezeken kívül még néhány jellegzetes

 növénye a pozsgás vastaglevelű növények csoportjából:

ikaktuszok, a melyek festői módon illeszkednek bele a hepe-hupás hegyoldalba szinte be¬

vésett kis kertecske keretébe. Csaknem mindegyikben látni egy-két gömbkaktuszt, kigyó-

meg fáklyakaktuszt. A sokat és hálásan virító nagyvirágú leveles kaktusz • - Phyllokaktus

Ackermanini  - - nagy példányai, meg a százéves aloé (Agave Americana) kis és óriás pél¬

dányai csaknem minden egyes tabáni kertecske jellemző sajátja.

 Föltaláljuk e kiskertekben,vagy a kicsiny házacskák ablakaiban a tengeri hagymát és az elpusztíthatatlan örökzöld leve¬lesnövényt, az Aspidistrát. 

Mindezek a növények a specziális helyi viszonyokhoz alkalmazva, minden szabály

 és rendszer nélkül vannak elhelyezve a térnek lehető legnagyobb mértékű kihasználásával. 

Sokszor alig másfél vagy két négyzetméter az udvar kertecskéje,gyakran egy méternél sem 

nagyobb, de azért ott díszlik benne egy sor növény, vagy egy cserje, egy magányos fa,

vagy néhány cserép virág, vagy egy százados fa foglalja el az egész kis udvart, 

hatalmas ágaival befedve az apró házat és udvart.

 K. A.

 (kassius)

PARKOK ÉS KERTEK PEST-BUDÁN: TABÁN

Pesti László - Tarjányi Ferenc Fery Antal (1908-1994) fametszeteivel
	A Tabán a Gellérthegy, a Naphegy és a Várhegy között terül el. Helyén illyr-kelta őstelepülés volt s mint ilyen, talán egész Budapest magva, A török elől menekülő rácok egy része itt telepedett le. A török időkben tekintélyes városrész lehetett, a Krisztinavárossal egyesítve Hosszú Külvárosnak nevezték. Nevének eredetét két lehetőségből is magyarázzák. A török "taban" talpat, hegyaljat jelent. Viszont az ott megtelepedett tímárok debaghane" elnevezését a szlávok "tabahon"-ra fordították amiből a Tabán származtatható. A terület egyéb nevei Kis Pest, Alhévíz, Szent Gellért falva, Kelenföld, Rácváros. 1541-ben Budával együtt került török megszállás alá, ettől kezdve viseli a Tabán nevet. A hódoltság alatt eltörökösödött, az 1686-os ostrom szinte eltörölte a föld színéről. A visszatelepülő szerbek egy része Csernojevics Arzén pátriárka vezetésével érkezett. Az 1700-as évek elején már több mint 700, kunyhószerű háza volt, lakossága közel 2800 fő ennek 95%-a szerb. Az 1697-ben a Görög és a Hadnagy utca sarkán épült szerb templom 1945-ben megsérült, lebontották. Korner Frigyes szerint 1858-ban közel ezer apró ház: alkotta a rác negyedet. Régi utcái: Bércz utca, Orom utca, Horgony utca, Szem utca, Kökény utca, Árok utca, Avar utca, Arany Kakas utca, Holdvilág utca, Tczipő utca, Kereszt tér.
Több nevezetes irodalmi egyéniség lakott itt: Szigligeti Ede, Vahot Imre, Czuczor Gergely, Szerdahelyi Kálmán, Czakó Zsigmond, Ráday Gedeon, Déryné, Virág Benedek és Semmelweis Ignác, akinek szülőháza - Apród utca 1-3. - ma Orvostörténeti Múzeum és az anyák megmentője is itt van eltemetve. A szerb irodalom is képviseltette magát, itt élt és alkotott Ipujatovics Jakov, Jovan Pacsics, Sima Milutinovics Sarajlija és Vitkovics Mihály. A tabáni plébániatemplom 1728 és 1736 között épült Obergruber Keresztély tervei szerint, tornyát 1750 és 1753 között Nepauer Mátyás emelte. Háborús sérüléseit 1946-ban, majd 1958-ban állították helyre. A törökök építkezése főleg templomokra és fürdőkre korlátozódott. A hajóhíd budai hídfőjétől északra Köprü basa dzsámija állott. A mai Rác-fürdő tájékán épült a Kücsük ilidzse dzsámi. Később a városrész lezüllött, bűnözők tanyájává vált, emellett a közegészségügyi állapotok is a legrosszabbak közé tartoztak. Lebontását hossza vita után határozták el. A főváros és a Közmunkák Tanácsa együtt megszerezte az összes telket és házat és ez által szabad kezet nyert a városrész újjáépítésének tekintetében. 1945 előtt ugyanis még beépítését tervezték, de a háború miatt erről le kellett mondani. A beépítés 7 millió pengőt igényelt volna, míg az ideiglenes rendezés 700 ezer pengőbe került. Bárczy István polgármester is a végleges szabályozás híve volt. A tervet Varga László műegyetemi tanár dolgozta ki, s a Tabánban 1220 lakást építettek volna. A városrész bontását 1932-1933-ban sok vita után hajtották végre, de meghagyták a Döbrentei utca, az Apród utca és a Szarvas tér házait, a Várkert Bazárt és a Kioszkot. Hajdani háza közelében szobor őrzi Virág Benedek költő emlékét. A tabáni park a Naphegy keleti lejtőjén létesült 1932-1936-ban, közel 174.000 négyzetméteren. 1934-ben, a bontáskor Nagy Lajos, az Aquincumi Múzeum igazgatója egy római erődítés és egy árpádkori sátorváros maradványait tárta fel. 1935-ben a Rudas-fürdőnél fűtésre alkalmas melegvíz után kutattak. Ugyanebben az évben a vicedoli kultúrára jellemző cserépdarabokat találtak. 1936-ban Garády Sándor egy római őrtorony, valamint öt középkori épület alapfalait ásta ki. A római őrtornyot feltehetően Frigerius római hadvezér építette Kr. u. 374-ben. 1865-ben a Kereszt téren állították fel a keleti szerb egyház hívei a keresztet, mely a háborúban megsérült. Ennek közelében Bónis Éva eraviszkusz lakótelep nyomait tárta fel. A városrész bontását siettette a budai körút és az Attila út összezárása. Az átfogó kertészeti terveken Morbitzer Dezső, a részletterveken Baranya Gyuláné, Csorna Antal, Jécsay László és Maros Éva dolgozott. A munkákat Fonód Károly irányította, a 700 kubikos vezetője Gimesi András volt. Építés közben találták meg az Ördögárok egyik hídpillérét. A park 1937-re készült el. A vízhiány enyhítésére a mostani Távhőszolgáltató helyére egy kisméretű, kivilágítható szökőkutat építettek. A gyógyforrások kihasználására többször tervezték nagyszabású fürdő-együttes létesítését. A háború a Tabánban is sokat pusztított, 1945 után ismét rendezésre volt szükség. A Bakay Árpádné tervezte felújítás után akkor a főváros egyik legszebb látványossága lett. 1966-ban az Eszperantó Kongresszus alkalmából készült az Eszperantó Park és Emlék, melyhez később Ludwig Zamenhof szobra is csatlakozott. Evvel fejeződött be a tabáni park mai alakjának körvonalazása. Az Orvos-utca közelében a Tabáni Spartacus SKE Tájfutó Szakosztálya tájékoztató táblát helyezett el, amit Morandini Kristóf, Morandini Viktor és Fráter Tamás készített Lenkei Ákos térképének felhasználásával. E tábla tartalmazza a Tabáni Botanikai Tanösvény által bemutatott hazánk legfontosabb erdőtársulásait, mégpedig: 1. Nyílt-homoki tölgyes, 2. Hársas-kőrises sziklaerdő, 3. Cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdő, 4. Cseres-tölgyes, 5. Zárt homoki tölgyes, 6. Tölgykőris-szil ligeterdő, 7. Szubmontán bükkös, 8. Fűz-nyár ligeterdő, 9. Gyertyános-tölgyes. A Tabáni Kereszt közelében az Első Magyar Wheel Klub fennállásának 10. évfordulója tiszteletére 2008. május 24-én egy kínai díszkörtét - Pyrus calleriana "Capital" - ültetett. A Haydn-park eredetéről, hajdani területéről biztos adatok nincsenek, de egyike volt az első barokk kerteknek, itt állt a Budai Színkör nyári hajléka is. 1752-ben jelölték ki a vársíkot, azaz a vár körüli jól belátható s ezért be nem építhető területet, mégpedig a várfaltól egy puskalövésnyire. Ily módon a Haydn-park a Vérmezővel is összeköttetésben állt. A vár jelentőségének csökkenése után a Helytartótanács 1784-ben elrendelte a védelmi célokra fenntartott terület ingyenes szétosztását, így került sor a Vérmező déli részén fekvő 12.200 négyszögölnyi terület kihasítására Niczky Kristóf számára, aki itt házat és nyaralót épített. Ezeket elköltözése miatt 1789-ben eladta Szentgyörgyi Horváth Zsigmondnak és Gludovácz Györgynek, előbbi lett a Horváth-kert névadója. Ebben az időben a kert igen szép lehetett, mert a korabeli szerzők kizárólag dicsérik a narancs- és citromfákat, a fasorokat, a francia- és angol kertrészeket, az Ördögárok kifalazott szakaszát. A kimondottan díszkertet zöldség-, gyümölcs- és szőlőskertek vették körül. A kert 70 éven át volt ebben az állapotban, amikor az Alagút folytatását képező Alagút utca kettévágta a parkot. 1842-ben szerződést kötöttek Huber Ignáccal, aki a kertbe arénát és hozzá vendéglőt épített. Ez a Budai Nyári Színkör megtelepedését jelentette. A színház épületét Ságody József tervezte és 1843-ban 1200 férőhellyel meg is nyitották. 1851-ben a Horváth-család belső vitája miatt a kert tovább darabolódott. 1856-ban a Horváth-örökösök engedélyt kértek birtokaik parcellázásához. Mivel ez a színházat veszélyeztette volna, a községtanács elhatározta az 1062 négyszögöles telek megvételét, s hozzá megvásárolta az árok másik oldalán lévő 575 négyszögöles telket is, így a Budai Tanács 10.500 forintot fizetett a parkért. A területnek az Alagút utca és a Roham utca közötti részét házhelynek osztották ki, a többit megtartották közkert céljára. 1879-ben a Főváros Tanácsa újból rendezte a kertet és a színházat is tatarozták. Ez utóbbit 1924-ben felújították, s a parkot Räde Károly tervei szerint átépítették és nyilvános kertté tették. A színház roskadozó épületét 1937-ben, a 2637. előadás után bontották le. 1945-ben a háború feldúlta a parkot, amit környezetével együtt rendeztek, az új út- és villamoshálózat zöldfelület rovására bővült. Jelenlegi nevét a kert 1960-ban kapta, amikor itt helyezték el Joseph Haydn szobrát, a nagy zeneszerző halálának 150. évfordulója alkalmából. Szobrok, emlékművek Feszület korpusszal a tabáni templom előtt, Dózsa György + 7 alak, Joseph Haydn, Ülő nő kútszobor, Eszperantó-kút, Eszperantó-emlék, Ludwig Zamenhof szobra, Erzsébet királyné szobra, Marót-emléktábla, Ördögárok hídfőmaradványa, Két fóka, Virág Benedek emléke, Antall József szobra, 56-os emlék, a Szent János-szobrot és a Tabáni Keresztet a Budapesti Városvédő Egyesület közreműködésével újították fel. Szobrok és emléktáblák a park határain: Erzsébet-hídon két építési tábla, Elek Apó kútja a Fátyol utcában, Döbrentei Gábor szobra a Fogas utca sarkán, Tóth István emléktáblája, Clark Ádám emléktáblája a Lánchíd utcában, Mihelics Vid emléktáblája, Mátyás-oszlop a Dózsa György téren, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gerevich Aladár és Ottlik Géza emléktáblái. Rácz-gyógyfürdő, Hadnagy utca 8-10., a Gellérthegy északi lábánál a Hadnagy utca és a Hegyalja út közötti területen áll. A fürdő a XV. században, valószínűleg Zsigmond király idejében épült, de többen Mátyás király fürdőjének is tekintik, mert uralkodása idején fedett folyosó kötötte össze a palotával. Ma is fennálló nyolcszögű kupolacsarnoka török emlék. 2008. augusztus A térkép nagyobb méretben Forrás:www.kia.hu