BAKANÓTÁK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL

Előüzent Ferenc Jóska                

Megállj, megállj kutya Szerbia…

Beállok rózsám katonának          

A virágos csákóm…                  

Fütyül a masina…                     

A gőzösnek kattog a kereke       

32-es baka vagyok én               

Csuhaj,ha felülök…                 

Kimegyek a doberdói harctérre

Mikor megyek Galícia felé        

Esik az eső                         …

                                              

Sej haj katona se lettem volna soha 


                                              
Ellőtték a jobb karomat



                                             

Fiuméből sebesülve…..

                                             

 Lemberg mellett van egy kerek erdő

97 ÉVE TÖRT KI AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ

GYÓNI GÉZA: csak  egy éjszakára

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

A pártoskodókat, a vitézkedőket.

Csak egy éjszakára:

Akik fent hirdetik, hogy: mi nem felejtünk:

Mikor a halálgép muzsikál felettünk,

Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,

S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

Gerendatöréskor szálka-keresőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor siketítőn bőgni kezd a gránát,

S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,

Robbanó golyónak mikor fénye támad,

S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

Az uzsoragarast fogukhoz verőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor gránát-vulkán izzó közepén

Úgy forog a férfi, mint falevél:

S mire földre omlik, ó iszonyú omlás, -

Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

A hitetleneket s az üzérkedőket.

Csak egy éjszakára:

Mikor a pokolnak égő torka tárul,

S vér csurog a földön, vér csurog a fáról,

Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben,

S haló honvéd sóhajt: fiam...feleségem...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:

Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.

Csak egy éjszakára:

Vakító csillagnak mikor támad fénye,

Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,

Mikor magyar vért gőzölve hömpölyget,

Hogy sírva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,

Hogy emlékezzenek az anyjuk kínjára.

Csak egy éjszakára:

Hogy bújnának össze megrémülve, fázva:

Hogy fetrengene mind-mind, hogy meakulpázna:

Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,

Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak

Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!

Hogy esküdne mind-mind,

S hitetlen gőgjében akit sosem ismert,

Hogy hívná a Krisztust, hogy hívná az Istent:

Magyar vérem ellen soha-soha többet!

- Csak egy éjszakára küldjétek el őket. 

Gellérthegy. Tabán, rác templom anno 1945

1945 február 13 66 éve ért véget Budapest ostroma

 1944 ősze: a szövetségesek  ferencvárosi és csepeli özemeket bombáznak

1945 tavasz  : a  palota kupolájából  a lerombolt vár és a Tabán látképe

Az oszlopok ledőltek , de a Gellért szobor áll..

1945 tavaszi látkép a Gellérthegyről