1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2010. szeptember 30., csütörtök

NEKROLÓG KRÚDY GYULÁRÓL 1933 MÁJUS 21



Óbudán, az Áhítat-utcában, amelyet hivatalosan Templom-utcának neveznek, kispolgári házban, mint igen szépen mondani szokták: örökre lehunyta a két szemét a betű s az álmodozás óriása, Krúdy Gyula.
Azt is szokták így halálesetkor mondani, hogy mint a villám, úgy futott szét az örök elalvás híre.
Ide hozzánk, a szabolcsi dombok, erdők, mezők a széllel és fellegekkel küldték fel a hírt. Sűrű esőt könnyező fellegekkel, amelyek őszkedéllyel varrják magukatgyászköntösként a koramájusi égre.
Itt az alkalom: magyar rög, magyar szó, szabolcsi csillagok, csodatarka nyírfák gyászoljatok, meghalt Krúdy Gyula. Meghalt a ti hatalmas tükrötök, darabokra tört. Boldog szerencsénk még, hogy itt maradt a fénye...
Úgy halt meg, ahogy élt. El sem köszönt senkitől. Életében sem szeretett köszöngetni, sem felfelé, sem lefelé. Már hát úgy előre, senkinek. Süvegelték őt igen-igen sokan, egész töredelmesen fájó életén keresztül. Most is a halál köszönt neki, anélkül, hogy fogadhatta volna, hiszen aludt. Mesélik, beszédes, szép szeme nyitva meredt a mennyezet felé, mintha holtában is régi pandúrokat kutatna a fantáziamennyezeten, Ma már a föld alól néz fel, ezüstpénz nincs a szemhéján, Krúdy-szemet örökre lecsukni úgysem lehetne sohasem.
Volt idő, amikor az ország szívét és érzéseit szinte egyedül irányította műveivel, amelyek közül a legszebbek az Új Idők hasábjain jelentek meg.
Hihetetlenül sokat dolgozott. A vidéki magyar kúriák, gyönyörű szabású pandúrok, betyárok, az orgonás, verklis Tabán, a macskaköves utcák költője volt. És ha kikötött a könyöklős, csendes kocsmák asztalánál, akik hallgatták baritonzenéjű hangját, kétszeresen ittak: a bor s a szó mámorát itták.
55 évet élt mindössze.
Sírja fölé nyírfákat kellene ültetni. A nyírfa magasra szökken, dús színezésű a kérge, a lombja s idősödésekor megszegényedik és meghajlik derékba. Pontosan olyan az élete, amilyen a halott költő, Krúdy Gyula élete volt.
(Új Idők, 1933/21. /május 21./ 645. p.)

ADY ENDRE:HÁBOROG A SÍR


HÁBOROG A SÍR

Háborog az ezeréves sír,
Hunnia, ez a sóhaj-bánya,
Háborog és bús halottjait
Kihányja.

Millió fehér csont meséli,
Mit tettek a párducos ősök,
Hogy itt mennyi kín, bú, mennyi vér
Esőzött.

Ebben a szomorú országban
Minden tisztes gondolat: átok
S hulljon véresen, bűnös urak,
Reátok.

Vakuljatok meg, ne lássátok
A bosszút és a temetőket,
A Dávid szent parittyáival
Jövőket.

Szolgasereget, udvarnépet,
Gyüjtsetek koncra, úri hitben.
Kit ámíttok, az sincs veletek:
Az Isten.

Az Isten, akihez szegődtök
S a levegő: bosszúra válhat.
Sorsotok: epe, vad gyűlölet,
Utálat.

Óra ütött, betelt a mérték,
Most kezdjük az új ezer évet:
Grófok, latrok, már tátong a sír
Felétek.

Népszava, 1907 július 7

ÚJRA FELAVATTÁK DÉRYNÉ SZOBRÁT

Újra felavatták a nagy reformkori színésznő, Déryné Széppataky Róza szobrát az I. kerületi Horváth-kertben, a magyar dráma napján; az alkotást Nagy Gábor Tamás, a Várnegyed polgármestere leplezte le.



A polgármester az egészalakos fehér márvány szobor leleplezése előtt elmondta: a már lebontott Budai Színkör mellett először 1935-ben avatták fel Ligeti Miklós Déryné-szobrát, ez az alkotás azonban Budapest ostroma idején megsemmisült. "Az elveszett értékeket azonban újra kell alkotni" - indokolta a polgármester, miért döntöttek egy új emlékmű megrendelése helyett a régi szobor újrafaragtatása mellett. Ligeti Miklós munkáját egy fiatal gyergyószentmiklósi szobrász, Polgár Botond készítette el újra.
A magyar dráma napján a hazai kulturális élet Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezik, ugyanakkor ez a nap idén Déryné első színpadra lépésének 200. évfordulója is - jegyezte meg Nagy Gábor Tamás. A polgármester kiemelte, hogy Ligeti Miklós egy műben két körülrajongott színházi csillag emlékművét is megalkotta: az egyik legnevesebb impresszionista szobrászként számon tartott alkotó ugyanis a harmincas évek vezető színésznőjéről, Bajor Giziről mintázta a szobor arcát, mert Bajor akkora sikerrel alakította Déryné szerepét. Emlékeztetett arra, hogy a kerület az utóbbi tíz évben tíz új szobrot rendelt meg, néhány hete például Marton László Fadrusz-büsztjét avatták fel a Naphegy utcában.
Nagy Gábor Tamás elmondta: Déryné szobrának átadása egy nagyobb projekt része, amelynek során megújul az emlékmű környéke: kávézó, újságos, akadálymentesített nyilvános illemhely és fedett buszmegálló épül 2011 márciusáig. A beruházás összege mintegy 80-100 millió forint - közölte a polgármester.
Forrás:MÚLT-KOR TÖRTÁNELMI PORTÁL

151 ÉVE SZÜLETETT BENEDEK ELEK

1859 szeptember 30-án született Benedek Elek, a nagy mesemondó



Benedek Elek országgyűlési képviselőként az ifjúsági irodalommal, népköltészettel, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Az ifjúság számára meseátdolgozásokat, verseket írt. Meseíróként a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője.
Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett, a Budapesti Hirlap és más lapok munkatársaként.
1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09).
1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságom-at, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált.
Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv; Arany Mesekönyv) főként az (Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék) átiratai: tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.



1921-ben hazatért a trianoni békediktátum által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette.
Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.

DÉRINÉ SZÉPPATAKI RÓZA 1794-1862





Schenbach Rozália néven született Jászberényben, apja, Schenbach József, patikus volt. Első énektanára édesanyja volt. Emlékezéseiben azt írta, hogy ha gyermekként nem erőltetik rá a magasabb hangokra, akkor ő alt hangú énekes maradt volna. Szülei Pestre küldték, hogy németül tanuljon, itt került kapcsolatba a színészettel. 1810-ben szerződött a második magyar színtársulathoz, amely akkoriban a Hacker-féle táncteremben, az ún. Hackerszálában volt. Itt színjátszást és éneket is tanult és ekkor magyarosította a nevét Széppatakira, Benke József színigazgató javaslatára. Katona József, aki akkoriban a színház dramaturgja volt, feleségül kérte, de ő pályatársát, Déry Istvánt választotta. A házasság nem tartott sokáig, hamar elváltak. Katona József erre a reménytelen szerelemre emlékezve írta később A rózsa, avagy a tapasztalatlan légy a pókok között című vígjátékát.
1812-ben a német színészek elhagyták az elavult, 1774-ben színházzá alakított Rondellát, hogy új, 3000 személyes színházba költözzenek, az épületet a magyar színészek vették birtokba. 1814-ben azonban a Pest város Szépítő Bizottsága a színház lebontása mellett döntött, így 1815-re a színészek otthontalanná váltak és szétszéledtek.




A Magyar Theátrum társulatának névsora 1813-ban

Déryné a társulat feloszlása után Egerben és Miskolcon játszott, de eljutott Pozsonyba és Komáromba is. 1821-benSzékesfehérvárra szerződött, de nagy sikert aratott a pesti német színházban való vendégszereplése. 1823-ban kerültKolozsvárra, ahol sokat tett az operaelőadások elindításáért és népszerűsítéséért. Ő játszotta például Mozart Don Juancímű operájában Donna Anna szerepét. Egy következő pesti vendégszereplésen szerződést ajánlottak neki a pesti német társulathoz, de ő elutasította.
1828 és 1837 között Kassán élt, ez a korszak volt művészetének és népszerűségének csúcsa. (Kassán előzőleg már 1816-ban fellépett, ekkor adtak elő először magyar nyelvű színdarabot a városban.) 1837-ben a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött, de a kritika játékát elavultnak bélyegezte, ezért elhagyta a várost, Kassán, Kolozsvárott,Debrecenben és kisebb vidéki városokban játszott. Népszerűsége folyamatosan csökkent, ezért visszatért Pestre, ahol kisebb szerepeket kapott a Nemzeti Színházban.
Déryné 1852-ben visszavonult a színpadtól, kibékült férjével, aki akkor Diósgyőrben volt gazdatiszt és annak 1862-es haláláig együtt éltek. Ezután Miskolcra ment, nővéréhez.
Még egyszer, utoljára 1868-ban színpadra lépett, Egressy Ákos jutalomjátékán. Halála előtt megírta emlékezéseit, amely a magyar színháztörténet fontos kordokumentuma.1872. szeptember 29-én halt meg, sírja a miskolci Szent Anna-templom temetőjében van nővéréével együtt (Kilényi Dávidné Széppataki Johanna, 1789–1878). Egykori lakóháza a diósgyőri vár mellett ma múzeum.

2010. szeptember 28., kedd

Szent István napi tüzijáték a Gellérthegyen 1932-ben

Egy évvel a Tabán lebontása előtt....

RÁCZ VALI





Rácz Vali közkedvelt magyar színész- és énekesnő, aki a 30-as évek végén és a 40-es évek elején élte fénykorát előadóművészként. Amellett, hogy rendszeres fellépője volt a zenés kluboknak, lemeze jelent meg, s emellett 20 filmben is szerepet kapott. Elbűvölő kinézete és szexepile hozzásegítette, hogy a "magyar Marlene Dietrichként" emlegessék.
1911. december 25-én született a dél-dunántúli Gölle községben mélyen katolikus szülők egyetlen gyermekeként. Apja a falu iskolájának kántortanítója volt. Miután befejezte tanulmányait Kaposvár katolikus gimnáziumában Budapestre költözött, s a Liszt Ferenc Zeneakadémián tanult. Nem sokkal az érettségi után - a mezzoszoprán hangjának köszönhetően - kisebb filmszerepeket kapott énekesként, nem sokkal azután pedig a kor népszerű dalszerzői írtak számára hatalmas slágereket.
A II. világháború idején ő volt a Keleti Fronton harcoló magyar csapatok kedvence. 1944. áprilisában, amikor a náci csapatok megszállták Magyarországot, s megkezdték az ország zsidó lakosságának kitelepítését, Vali érintetté vált: zsidó barátait rejtegette elegáns villájában Budapesten. Ez év áprilisa és novembere között öt zsidó élt ott titokban, ameddig véletlenül az egyik menekült férje le nem buktatta. A magyar titkosrendőrség letartóztatta, és fogvatartották a székhelyükön, a hírhedt Hotel Majestic-ben, ahol a foglyokat kihallgatták és gyakran meg is kínozták, mielőtt elszállították őket a munkatáborokba vagy nyilvánosan kivégezték.
Segítői közbejárására megmenekült a kivégzéstől, s végül elengedték. A zsidók, akiket bújtatott sikeresen megúszták az elfogatást, és mindannyian túlélték a háborút, némelyikük később Izraelbe emigrált. 1991-ben, majdnem fél évszázaddal a történtek után a jeruzsálemi Yad Vashemben a Holokauszt Mártírjaira és Hőseire Emlékezés Hatósága az "Igazságos a Nemzetek Között" címet adományozta neki.
1946-ban Rácz Vali összeházasodott az író és újságíró Halász Péterrel. Fiuk, Valér 1950-ben született, majd két évvel később megszületett lányuk, Mónika (aki később Monica Porterként vált ismert újságíróvá Londonban). A család az 56-os forradalmat követően az Egyesült Államokba menekült. 1970-ben visszaköltöztek Európába, majd '75-ben Rácz Vali és férje Münchenben telepedett le fiukkal együtt. Férje ekkor a Szabad Európa Rádiónak dolgozott. Rácz Vali itt halt meg 1997. február 12-én.
Monica Porter könyve édesanyja háborús hőstettéről "Deadly Carousel: A Singer's Story of the Second World War" címmel 1990-ben került először publikálásra, mely egy szélesebb, Magyarországon kívüli közönség figyelmét hívta fel Rácz Vali életére és karrierére.
2010 nyarán megjelent Agnes Grunwald-Spier könyve "The Other Schindlers: Why Some People Chose to Save Jews in the Holocaust" címmel, melyben négy oldalon keresztül Rácz Valiról is megemlékezik az írónő.[2]






Lili Marlen..................

Néhány dala ITT meghallgatható.

KAPITÁNY ANNI

A mély hangú énekesnő a két világháború között és 1945 után is itthon és a nagyvilágban egyaránt sikereket aratott.Számos dalát még a 60-as években is műsorukra tűzték a táncdalénekesek.
1976-ban halt meg New Yorkban...




Bocsásd meg nékem azt.................


Kapitány Anniról bővebbet ITT ( anol további 14 dala is meghallgatható)

2010. szeptember 27., hétfő

KALMÁR PÁL (1900-1988)


Édesapja Jász-Nagykun-Szolnok megyében járásbíró, édesanyja a történelmi Czebe család leszármazottja. Iskoláit a Felvidéken, Podolinban és Debrecenben végezte, mivel a katonai pályát ambicionálta Nagyváradon a Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában is tanult.


19 éves korában jelentkezett a Vígszínház fiatal énekeseket kereső felhívására. Stefanidesz Károly kolozsvári színigazgató javaslatára énekelni tanult. Tanárai Anthes György, Hilgermann Laura és Makai Mihály voltak. 1923 és 1925 között a Színészképző iskola hallgatója. Az Operettszínház segédszínésznek, később a kaposvári és pécsi társulat bonvivánnak szerződtette.
A harmincas évek elejétől fellépett a Rákóczi és Síp utca sarkán álló Ostende -1100 vendéget fogadni tudó- kávéházban. Itt fedezte fel az Columbia Gramafon Társaság képviselője és 1932-től szerződtették. Ekkor indult nemzetközi karierje. Rendszeresen vendégszerepelt Londonban[1], Párizsban, Berlinben és Bukarestben is. A kor legnagyobb slágereit lemezre énekelte, gyakran szerepelt a rádióban is.

Az egyetlen film, amelyben hangját hallhatjuk, az 1935-ben készült "Szent Péter esernyője" c. film, melyben Básthy Lajos énekhangjaként két dalt is énekel.1936-tól a német ODEON cég jelentette meg lemezeit. A lemezfelvételek idejére a háború alatt a harctérről is szabadságolták.

A háború után kényszerű okokból -Weygand Tiborhoz hasonlóan- pályafutása megszakadt. A Budapesti Szerelőipari Vállalatnál helyezkedett el mint hegesztő és köszörűs. Munkájáért még sztahanovista kitüntetést is kapott.
1954-től énekelhetett ismét. Állandó fellépőhelye a krisztinavárosi Márványmenyasszony étterem lett. Lemezfelvételt már nem készítettek vele, a rádióban tartósan "indexre" került. 1968-ban egy operáció miatt elveszítette hangját, többé már nem énekelhetett. A Tangókirályként is aposztrofált énekessel mintegy kétezer lemezfelvétel készült.

lEGISMERTEBB SLÁGEREI:

Szomorú vasárnap. (Seress Rezső-Jávor László)[3]
Szeressük egymást gyerekek. (Seress Rezső)
Ha minden véget ér. (Seress Rezső)
Az egyiknek sikerül, a másiknak nem. (Zerkovitz Béla)
Már megettem a kenyerem javát. (Dr. Sándor Jenő-Kellér Dezső)
Drágám, néha téved az ember. (Buday Dénes-Vadnai László)
Az nem lehet. (Kola József-Szenes Andor)
Emlékszik még kislány? (Zách István-Cz. Nemes Gyula)
Az ember egy léha, könnyelmű senki. (Erdélyi Mihály)
Szívbajok ellen, kisasszony, szedjen tangót! (Rozsnyai Sándor-Harmath Imre)
Balalajka sír az éjben. (Fényes Szabolcs-Mihály István)
Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország. (Vincze Zsigmond-Kulinyi Ernő)
Maga az első bűnös asszony. (László Imre-Seress Rezső)


Aki a dalszövegekre kíváncsi ITT megtalálja



Az ember egy léha ,könnyelmű senki.....

Még fáj a szívünk...



Ez az utolsó pohár.....


Dalai ma is népszerűek. Mi sem bizonyítja ezt jobban hogy több dalát Hofi is bevette repertoárjába.Íme egy közülük:




Kalmár Pál további slágerei ITT

Forrás: Wikipédia