A virtuális Tabán Galéria új képei

Meddig pusztul még a Várkert bazár?

Június elején a Kortárs Építészeti Központ városi sétáinak egyike a budai Vár alatti Duna-partra vezette a résztvevőket. Bár a magas vízállás miatt a tavaly előkerült ciszternák látogatása elmaradt, az évtizedek óta üresen álló Várkert Bazár így is tartogatott élményeket – bár leginkább lehangolóakat.

A ma Várkert Bazár néven ismert épületegyüttes 1876-79 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján. A kor legnépszerűbb építésze ennek köszönhetően kapta utóbb a megbízást a királyi palota átépítésére, amelyet azonban már nem fejezhetett be. A Várhegy keleti oldalát lezáró, szélesen elterpeszkedő rámpás építményt két oldalról a királyi testőrség és a szolgaszemélyzet számára készült lakóépületek fogták közre, míg az utcaszinti árkádok mögé eredetileg üzlethelyiségeket terveztek.A modell azonban gyorsan megbukott, mert a budai part forgalma nem bizonyult elegendőnek az üzletek fenntartásához. Helyükre javarészt szobrászműtermek költöztek. Az 1920-as évekre a csak részben használt épületen már megmutatkoztak a pusztulás jelei, a második világháború pedig több fontos építészeti részlet megsemmisülését hozta, ha maradandó károkat nem is okozott.Az első komolyabb helyreállítást az ötvenes években, Gerő László régész elképzelései alapján végezték, amely azonban az eredeti építészeti kompozíció csorbításához is vezetett: a középkori erődítményrendszer részleges visszaállításához több lépcsőt és épületszakaszt elbontottak. Ezután nyílt meg az Ybl Miklósról elnevezett ifjúsági park a kertben, amely 1969-ben állandó szabadtéri színpadot is kapott. Bár az épület megszenvedte az intenzív használatot, valódi fénykorának ez nevezhető. A sokáig a főváros egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyének számító „Ifipark” látogatói olyan slágerekre ropták, mint a Fogj egy sétapálcát, a Lehet, hogy szép nem vagyok, az Esős vasárnap délután, a Marina vagy a Csao Bambina, és olyan zenészeket hallgathattak, mint Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla, Deseő Csaba, Benkő László, Freinreisz Károly, Laux József, vagy a Bergendy testvérek, akik később együttest alakítva az Ifipark első és egyetlen hivatalos együttesévé váltak – írja Balázs Magdolna az Ifipark történetét összefoglaló, a Budapesti Negyedben közölt tanulmányában. A hetvenes években a Piramis, a Korál, a Beatrice, a Hobo Blues Band, a P-Mobil vezették a fellépők népszerűség-listáját. 1980 májusában azonban egy Edda-koncert alatt a felvezető lépcső kőfalai leomlottak, öt fiatal sérüléséhez vezetve. Ez már a vég jele volt: 1984-ben az Ifipark bezárt.Az üresen álló épületegyüttes 1987-ben a Duna-part részeként világörökségi címet kapott, 1996-ban pedig a World Monuments Watch a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé sorolta. Ezidőtájt több terv is készült a felújításra, egyre nagyobb és nagyobb pénzigénnyel. A legutóbbi, átfogó felújítás és átépítés terve a Bánáti-Hartvig építésziroda nevéhez fűződik, és nagy vonalakban a lakóépületek rekonstruálását, a középső rámpák mögött pedig több szintes beépítést tartalmazott. A terv azonban a kerület ellenállásán megbukott.2009-ben a Műemléki Világnapon az ICOMOS Nemzeti Bizottság Citrom-díjjal „jutalmazta” a Várkert Bazár évtizedes elhanyagoltságát, 2010 májusában pedig megkapta első, 10 millió forintos műemlékvédelmi bírságát a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2007-es számítások szerint 6,5 milliárd forintra lenne szükség a teljes felújításhoz.

Új Tabán (koncepcióterv)

Részlet Bojár Iván András tanulmányából

(Az egész koncepció ITT olvasható)

Új Tabán

Az egykoron falusias jellegű, festôivárosrész helyén létrejött park mai állapotában sok szempontból nem alkalmasa parki funkciók betöltésére. Kiterjedt zöldterület, ám lejtôs felületeokán nehezen vehetô birtokba. Nem alkalmas futásra, legfeljebb kutyasétál-tatások helyszíne, illetve a nyári napsütés idején, bár északi tájolású, néha néhanapozók telepszenek meg rajta.Központi elhelyezkedése miatt azonban ennél sokkal értékesebb helyszín, és egy kialakuló, Pestet és Budát egyaránt érintô nagy Belváros koncepció fontos átkötô elemévé válhat. Elképzelésemszerint a megújuló Tabán az egykori mediterrán jellegű városrész építészeti-morfológiai rendszerének absztrakt átirata lenne. Adottságnak tekinti a harmincas évek óta kialakult helyzetet, tehát nem érinti a kialakult növényi állományt. A terület lombozati, illetve gyökérzeti térképénekelkészítésével, a fennmaradó, bokroktól, fáktól nem érintett területekenkicsiny, a lombkoronák magasságáig semmiképpen sem emelkedô, egymástól szabálytalan távolságban, szórtanelhelyezkedô épületek kerülnének rá.Fehér kubusok, illetve egymáshoz lazán kapcsolódó, sematikus tömegek, amelyek tetején, teraszain, az alaprajz által lefedett füves zöldterület minden egyes négyzetmétere visszaadható.Szabadtéri sörözôk, bicikliszerelô műhelyek, nyugágykölcsönzôk, helytörténeti kiállítás, zuhanyozóépületek,kisebb szolgáltató egységek kapnakitt helyet, zömmel olyanok, amelyekjól szolgálják egy magánosított parküzemeltetés munkáját.

Az Új Tabán négy évszak és három napszak igényeit szolgálná épületeivel, szerepét abban az összefüggésrendszerben fogalmazva meg, amelyek a közeli Fürdôváros és a Várbazár, valamint agyalogos- és kerékpároshíd közötti terület specifikus lehetôségeiben gyökereznek. Ezek pedig elsôsorbana Citadelláról a Rácfürdôhöz érkezô siklóval, illetve a Budai Várból a maiSzéchenyi könyvtár melletti liften, illetve gyalogosan lesétáló turisták gyűjtôhelye. A Váralja utca (az Alagút )belbudai bejárata melletti) ma még gazos, 1945 óta rehabilitálatlan hatalmas romterülete helyén létesítendôfedett buszgarázs a Budai Várba, valamint a Citadellára igyekvô turistákparkolóhelye. Innen a Várbarlangban kialakítandó mozgólépcsôs-mozgójárdás járat közvetlenül a Szent György térre juttatja föl a látogatót. Gyalogosan pedig a Horvát-kerten, illetve a Dózsa-szobor érintésével a Tabánparkján át a siklóhoz, majd azzal a Citadellához juthat el. Az Új Tabán turisztikai gyűjtômedencéje a Várbazárhoz, valamint a gyalogos- és kerékpároshídhoz vezeti el a külföldiek tömegét, akik a hídon átkelve, szintén gyalogosan jutnak el a közeli Szent István Bazilikához, illetve földalattivala Hôsök terére. A városi tömegközlekedésés a gyalogos sétaút –vonalak együttesével kialakítandó új turisztikai áramlások és mozgások évente több tízezer turistabusz közlekedésétôlmentesítik a várost. Ehhez azonban a vendégek által használt útvonalakat eseményekben gazdag térsorokká kell alakítani.

Borpiknik a város közepén

A TABÁN HASZNOSÍTÁSÁNAK GRANDIÓZUS KONCEPCIÓJA

A Tabán lebontása óta, pedig van annak már idestova 78 éve, nem jött elő senki emberfia ilyen nagyszabású , komplex koncepcióval a Tabán hasznosítása tárgyában.

Szeretném megélni ennek a tervnek testet öltését , bár ehhez hosszú élet kell , ismerve a mai városatyák teszetoszaságát. Az elképzelésben az a legnagyszerűbb , nogy megőrizve a zöldterületet visszahoznák a régi Tabán hangulatát, összekapcsolva borkultúránk népszerúsítésével és mindezt nem is akárhol, de a város szívében, ráadásul az autós turizmos idezúdítása nélkül.

Sok sikert és mindenek előtt kitartást kívánok a megvalósításhoz.

kassius

BORPIKNIK A VÁROS KÖZEPÉN

A fürdőkultúra további fejlesztését,

a borkultúra hagyományának budai

újraalapozását, a budai Várnak mint

a budapesti városfejlesztés tradíció-

kon alapuló fejlesztésének elgondolását,

a Tabán újraélesztését kezdeményezem."

(részlet Bojár Iván leveléből)

Ha a Gellért fürdőparttal szomszédos budai városrészre, a mai Tabánra tekintünk, két dolgot láthatunk. Egyrészről látunk egy parkot, sok zöldet, fákat. Ugyanakkor a terület rendkívül csendes. Vagy inkább tetszhalott. Lejtéséből adódóan a legkevésbé sem felel meg azoknak a parkokkal szemben támasztott funkcionális igényeknek, amelyeket maradéktalanul kielégít a Margitsziget, vagy a Városliget.

Borpiknik a város közepén, a Tabánban (2X klikk a képre)

...................................Borpiknik a város közepén, a Tabánban (2X klikk a képre)

A Tabán soha nem tudott Buda „Centrálparkjává” válni. Évenként egy-két alkalommal nagyobb érdeklődést vonzó események helyszíne, ám ezeknek a programoknak semmiféle viszonyuk nincs a nagy múlttal rendelkező Tabánhoz. Holott a mai adottságokat, megfelelő tematizáció, komplex ingatlanfejlesztői, eseményszervezői és kereskedelem technológiai gondolkodás, valamint jelentős helytörténeti ismeret és a hely iránti elkötelezettség kombinációjával Budapest egyik legsajátosabb attrakcióhelyszínévé lehetne formálni.

Bojár Iván András kezdeményezésére, nem messze innen, szemben a Budai Vár oldalában az utóbbi hetekben zajlott le az első, közel egy hektáros történelmi szőlőskert telepítése. E koncepció folytatása és kibontakoztatása komoly turisztikai és gazdasági fejlesztést ígér – nem csak a Budai Vár déli oldalán, de ott is, ahol a hajdani Budai vörös, a Kadarka és a Csókaszőlő keverékéből készült importként is szép sikereket elért bor készült, a Tabánban.

Borpiknik a város közepén

Célunk a Tabán olyan jellegű építészeti telepítése, amely maximális figyelemmel van a zöldterületi adottságokra, azokat nem érinti. Ebből következően a projekt, – fontos szerepet játszva a szuprastrukturális városfejlesztési koncepció három iránya hitelesítése terén – egyszerre városi attrakciófejlesztés, ugyanakkor a fenntartható építészet demonstrációs projektje is. A Tabán és a budai dombok évszázadokon keresztül jellegzetes Kadarka termő területek voltak. Az autentikusság, valamint a hagyományőrzés jegyében, a Budai Vár szőlőskertjéhez hasonlóan itt is cél a szőlő, a Kadarka számos helyen való visszatelepítése. A szőlő jelenléte alkalmat teremt arra, hogy régi/új hagyományok és ünnepek keletkezzenek, vagy éledjenek újra.

Szőlő a Vár oldalában a XIX. sz. végén és a tervezett szőlő a jövőben

Bécs város máig legvonzóbb vígalmi helyszíne a belvárostól messze eső Grinzing. A 30’-as években elbontott Tabán hiánya ezen a téren is versenyhátrányba szorítja Budapestet, ezért a mostani koncepció mentén javasolt az egyes pincékhez rendelten a Tabán fái alatt, szőlőlugasokkal árnyékolt kerthelyiségek kialakítása.

A Tabán anno - Grinzing ma

Pincék a Tabánban és Grinzingben

Kerthelyiség a Tabánban és Grinzingben

Olyan vigalmi negyed jöhet létre ismét a Tabánban, amely feléleszti a hetven évvel ezelőtti bontás ellenére máig ismert helyi hagyományokat. Kisvárosias, sőt falusias atmoszférát csempész egy metropolisz szívébe, s ezzel egyedülálló vonzással bíró eseményhelyszínt, gasztronómiai desztinációt biztosít, egyszersmind a kizárólag jó minőségű magyar bor elsőszámú bemutató helyéül szolgál.

Egyetlen fa kivágása sem szükséges a Tabán fejlesztéséhez

Megközelítése – mint a korábban már értelmezett térkép is mutatja, – minden budapesti számára egyszerű, a helyszín vigalmi funkciójából következően kevésbé az autós, inkább a kerékpáros és a gyalogos látogatókra számít.

Az elhagyatott, üres Tabán, ahol ma csak a teniszpályák terpeszkednek

S ami a történelmi mélyrétegben máig élő, ám fizikai értelemben hiányzó kapcsolat jelentőségét illeti, gyalogosan sincs messzebb negyed óránál a mai pesti Belváros szívétől. Áprilistól októberig, az év 22 hétvégéjén egy-egy borvidéknek, végső soronMagyarország szinte valamennyi tájegységének kulturális bemutatkozására kerülhet sor itt: koncertek, színházi események, napközbeni családi és gyermekprogramok, lokális kézművesek, borászok és jellegzetes gasztronómiai termékek bemutatása folyhat.

Színpad - szolgáltató épület a Tabánban

A Tabán egész napos eseményhelyszínné alakítása jegyében a hét meghatározott napjain az ország különböző tájegységeiről érkező bio és kézműves termékek, minőségi őstermelők árusai részére piac szerveződik a helyszínen.

Balra: szőlőtőkék a jövőből; jobbra: 2010 ősze, a telepítés befejeződött

Szüret a Tabánban és Grinzingben

Az ország, vagy a magyar nemzet által is lakott Kárpát-medencei régiókborkultúrájának demonstrációs helyszíneinek, eseményeinek biztosításán keresztül egy olyan programhelyszín jöhetne létre, amely – cseppben a tenger – a nemzet kultúráját képviseli.

Méltatlanul parlagon hagyott lehetőség, a szinte mindig üres Tabán – a város szívében

A hét magyar borrégió huszonkét borvidékének egy-egy idetelepített, 1/1-es léptékben megépített, vagy éppenséggel a XXI. század legizgalmasabb kortárs borászat-építészetének színvonalán kiépülő pincerendszerben az egyes helyszíneken a borvidékeket megjelenítő pincék kialakítása révén az ország számos tájegysége az év 365 napján idézhető ide. Mindez olyan telepítéssel, hogy a Tabán létező faállománya ne szenvedjen csorbát, s a kialakuló 22 pince elnevezésében megjelenjenek a hajdani Tabán egykor népszerű vendéglőinek, kocsmáinak nevei: Három Kapáshoz, Víg Vincellérhez, stb.

Czkkek a témában: Borharc Budán

BUDAPEST ANNO 1938

...........................