Június elején a Kortárs Építészeti Központ városi sétáinak egyike a budai Vár alatti Duna-partra vezette a résztvevőket. Bár a magas vízállás miatt a tavaly előkerült ciszternák látogatása elmaradt, az évtizedek óta üresen álló Várkert Bazár így is tartogatott élményeket – bár leginkább lehangolóakat.
A ma Várkert Bazár néven ismert épületegyüttes 1876-79 között épült fel Ybl Miklós tervei alapján. A kor legnépszerűbb építésze ennek köszönhetően kapta utóbb a megbízást a királyi palota átépítésére, amelyet azonban már nem fejezhetett be. A Várhegy keleti oldalát lezáró, szélesen elterpeszkedő rámpás építményt két oldalról a királyi testőrség és a szolgaszemélyzet számára készült lakóépületek fogták közre, míg az utcaszinti árkádok mögé eredetileg üzlethelyiségeket terveztek.A modell azonban gyorsan megbukott, mert a budai part forgalma nem bizonyult elegendőnek az üzletek fenntartásához. Helyükre javarészt szobrászműtermek költöztek. Az 1920-as évekre a csak részben használt épületen már megmutatkoztak a pusztulás jelei, a második világháború pedig több fontos építészeti részlet megsemmisülését hozta, ha maradandó károkat nem is okozott.Az első komolyabb helyreállítást az ötvenes években, Gerő László régész elképzelései alapján végezték, amely azonban az eredeti építészeti kompozíció csorbításához is vezetett: a középkori erődítményrendszer részleges visszaállításához több lépcsőt és épületszakaszt elbontottak. Ezután nyílt meg az Ybl Miklósról elnevezett ifjúsági park a kertben, amely 1969-ben állandó szabadtéri színpadot is kapott. Bár az épület megszenvedte az intenzív használatot, valódi fénykorának ez nevezhető. A sokáig a főváros egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhelyének számító „Ifipark” látogatói olyan slágerekre ropták, mint a Fogj egy sétapálcát, a Lehet, hogy szép nem vagyok, az Esős vasárnap délután, a Marina vagy a Csao Bambina, és olyan zenészeket hallgathattak, mint Pege Aladár, Szakcsi Lakatos Béla, Deseő Csaba, Benkő László, Freinreisz Károly, Laux József, vagy a Bergendy testvérek, akik később együttest alakítva az Ifipark első és egyetlen hivatalos együttesévé váltak – írja Balázs Magdolna az Ifipark történetét összefoglaló, a Budapesti Negyedben közölt tanulmányában. A hetvenes években a Piramis, a Korál, a Beatrice, a Hobo Blues Band, a P-Mobil vezették a fellépők népszerűség-listáját. 1980 májusában azonban egy Edda-koncert alatt a felvezető lépcső kőfalai leomlottak, öt fiatal sérüléséhez vezetve. Ez már a vég jele volt: 1984-ben az Ifipark bezárt.Az üresen álló épületegyüttes 1987-ben a Duna-part részeként világörökségi címet kapott, 1996-ban pedig a World Monuments Watch a világ legveszélyeztetettebb műemlékei közé sorolta. Ezidőtájt több terv is készült a felújításra, egyre nagyobb és nagyobb pénzigénnyel. A legutóbbi, átfogó felújítás és átépítés terve a Bánáti-Hartvig építésziroda nevéhez fűződik, és nagy vonalakban a lakóépületek rekonstruálását, a középső rámpák mögött pedig több szintes beépítést tartalmazott. A terv azonban a kerület ellenállásán megbukott.2009-ben a Műemléki Világnapon az ICOMOS Nemzeti Bizottság Citrom-díjjal „jutalmazta” a Várkert Bazár évtizedes elhanyagoltságát, 2010 májusában pedig megkapta első, 10 millió forintos műemlékvédelmi bírságát a tulajdonos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2007-es számítások szerint 6,5 milliárd forintra lenne szükség a teljes felújításhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése