A TABÁN HASZNOSÍTÁSÁNAK GRANDIÓZUS KONCEPCIÓJA
A Tabán lebontása óta, pedig van annak már idestova 78 éve, nem jött elő senki emberfia ilyen nagyszabású , komplex koncepcióval a Tabán hasznosítása tárgyában.
Szeretném megélni ennek a tervnek testet öltését , bár ehhez hosszú élet kell , ismerve a mai városatyák teszetoszaságát. Az elképzelésben az a legnagyszerűbb , nogy megőrizve a zöldterületet visszahoznák a régi Tabán hangulatát, összekapcsolva borkultúránk népszerúsítésével és mindezt nem is akárhol, de a város szívében, ráadásul az autós turizmos idezúdítása nélkül.
Sok sikert és mindenek előtt kitartást kívánok a megvalósításhoz.
kassius
BORPIKNIK A VÁROS KÖZEPÉN
Ha a Gellért fürdőparttal szomszédos budai városrészre, a mai Tabánra tekintünk, két dolgot láthatunk. Egyrészről látunk egy parkot, sok zöldet, fákat. Ugyanakkor a terület rendkívül csendes. Vagy inkább tetszhalott. Lejtéséből adódóan a legkevésbé sem felel meg azoknak a parkokkal szemben támasztott funkcionális igényeknek, amelyeket maradéktalanul kielégít a Margitsziget, vagy a Városliget.
Borpiknik a város közepén, a Tabánban (2X klikk a képre)
...................................Borpiknik a város közepén, a Tabánban (2X klikk a képre)
A Tabán soha nem tudott Buda „Centrálparkjává” válni. Évenként egy-két alkalommal nagyobb érdeklődést vonzó események helyszíne, ám ezeknek a programoknak semmiféle viszonyuk nincs a nagy múlttal rendelkező Tabánhoz. Holott a mai adottságokat, megfelelő tematizáció, komplex ingatlanfejlesztői, eseményszervezői és kereskedelem technológiai gondolkodás, valamint jelentős helytörténeti ismeret és a hely iránti elkötelezettség kombinációjával Budapest egyik legsajátosabb attrakcióhelyszínévé lehetne formálni.
Bojár Iván András kezdeményezésére, nem messze innen, szemben a Budai Vár oldalában az utóbbi hetekben zajlott le az első, közel egy hektáros történelmi szőlőskert telepítése. E koncepció folytatása és kibontakoztatása komoly turisztikai és gazdasági fejlesztést ígér – nem csak a Budai Vár déli oldalán, de ott is, ahol a hajdani Budai vörös, a Kadarka és a Csókaszőlő keverékéből készült importként is szép sikereket elért bor készült, a Tabánban.
Bojár Iván András kezdeményezésére, nem messze innen, szemben a Budai Vár oldalában az utóbbi hetekben zajlott le az első, közel egy hektáros történelmi szőlőskert telepítése. E koncepció folytatása és kibontakoztatása komoly turisztikai és gazdasági fejlesztést ígér – nem csak a Budai Vár déli oldalán, de ott is, ahol a hajdani Budai vörös, a Kadarka és a Csókaszőlő keverékéből készült importként is szép sikereket elért bor készült, a Tabánban.
Borpiknik a város közepén
Célunk a Tabán olyan jellegű építészeti telepítése, amely maximális figyelemmel van a zöldterületi adottságokra, azokat nem érinti. Ebből következően a projekt, – fontos szerepet játszva a szuprastrukturális városfejlesztési koncepció három iránya hitelesítése terén – egyszerre városi attrakciófejlesztés, ugyanakkor a fenntartható építészet demonstrációs projektje is. A Tabán és a budai dombok évszázadokon keresztül jellegzetes Kadarka termő területek voltak. Az autentikusság, valamint a hagyományőrzés jegyében, a Budai Vár szőlőskertjéhez hasonlóan itt is cél a szőlő, a Kadarka számos helyen való visszatelepítése. A szőlő jelenléte alkalmat teremt arra, hogy régi/új hagyományok és ünnepek keletkezzenek, vagy éledjenek újra.
Szőlő a Vár oldalában a XIX. sz. végén és a tervezett szőlő a jövőben
Bécs város máig legvonzóbb vígalmi helyszíne a belvárostól messze eső Grinzing. A 30’-as években elbontott Tabán hiánya ezen a téren is versenyhátrányba szorítja Budapestet, ezért a mostani koncepció mentén javasolt az egyes pincékhez rendelten a Tabán fái alatt, szőlőlugasokkal árnyékolt kerthelyiségek kialakítása.
A Tabán anno - Grinzing ma
Pincék a Tabánban és Grinzingben
Kerthelyiség a Tabánban és Grinzingben
Olyan vigalmi negyed jöhet létre ismét a Tabánban, amely feléleszti a hetven évvel ezelőtti bontás ellenére máig ismert helyi hagyományokat. Kisvárosias, sőt falusias atmoszférát csempész egy metropolisz szívébe, s ezzel egyedülálló vonzással bíró eseményhelyszínt, gasztronómiai desztinációt biztosít, egyszersmind a kizárólag jó minőségű magyar bor elsőszámú bemutató helyéül szolgál.
Egyetlen fa kivágása sem szükséges a Tabán fejlesztéséhez
Megközelítése – mint a korábban már értelmezett térkép is mutatja, – minden budapesti számára egyszerű, a helyszín vigalmi funkciójából következően kevésbé az autós, inkább a kerékpáros és a gyalogos látogatókra számít.
Az elhagyatott, üres Tabán, ahol ma csak a teniszpályák terpeszkednek
S ami a történelmi mélyrétegben máig élő, ám fizikai értelemben hiányzó kapcsolat jelentőségét illeti, gyalogosan sincs messzebb negyed óránál a mai pesti Belváros szívétől. Áprilistól októberig, az év 22 hétvégéjén egy-egy borvidéknek, végső soronMagyarország szinte valamennyi tájegységének kulturális bemutatkozására kerülhet sor itt: koncertek, színházi események, napközbeni családi és gyermekprogramok, lokális kézművesek, borászok és jellegzetes gasztronómiai termékek bemutatása folyhat.
Színpad - szolgáltató épület a Tabánban
A Tabán egész napos eseményhelyszínné alakítása jegyében a hét meghatározott napjain az ország különböző tájegységeiről érkező bio és kézműves termékek, minőségi őstermelők árusai részére piac szerveződik a helyszínen.
Balra: szőlőtőkék a jövőből; jobbra: 2010 ősze, a telepítés befejeződött
Szüret a Tabánban és Grinzingben
Az ország, vagy a magyar nemzet által is lakott Kárpát-medencei régiókborkultúrájának demonstrációs helyszíneinek, eseményeinek biztosításán keresztül egy olyan programhelyszín jöhetne létre, amely – cseppben a tenger – a nemzet kultúráját képviseli.
Méltatlanul parlagon hagyott lehetőség, a szinte mindig üres Tabán – a város szívében
A hét magyar borrégió huszonkét borvidékének egy-egy idetelepített, 1/1-es léptékben megépített, vagy éppenséggel a XXI. század legizgalmasabb kortárs borászat-építészetének színvonalán kiépülő pincerendszerben az egyes helyszíneken a borvidékeket megjelenítő pincék kialakítása révén az ország számos tájegysége az év 365 napján idézhető ide. Mindez olyan telepítéssel, hogy a Tabán létező faállománya ne szenvedjen csorbát, s a kialakuló 22 pince elnevezésében megjelenjenek a hajdani Tabán egykor népszerű vendéglőinek, kocsmáinak nevei: Három Kapáshoz, Víg Vincellérhez, stb.
Czkkek a témában: Borharc Budán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése