1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2012. június 8., péntek

ZERKOVITZ SLÁGEREK


MEGFESTETT TABÁNI KOCSMÁK


Egy szolíd polgári család,-mely a festők altal leginkább megcélzott vevőréteg volt, nemigen tesz fel nappalija falára egy szentkép vagy a nagymama fotográfiája mellé kocsmát ábrázoló festményt, grafikát. Ezért is dícséretes, hogy mégis akadt festő a tabáni korhelykedések helyszíneinek megörökítésére. Köztük kétségtelenül Zórád  Ernő tette az ügy érdekében  a legtöbbet. Íme egy csokorra való festmény:




BAGYIKNÉ KOCSMÁJA AZ ÁROK UTCÁBAN






FELSŐ-AVAR  KERESZT U 17-19






FARKAS BÉLA kocsmája Kereszt tér 12








VENDÉGLŐ A HÁROM KAPÁSHOZ




HORVÁTH DÁNIEL KOCSMÁJA A VIRÁG BENEDEK UTCA SARKÁN



MAJOR JÁNOS VENDÉGLŐJE AZ APRÓD UTCÁBAN




MARADA JÓZSEF KOCSMÁJA A HADNAGY UTCÁBAN 




MÉLYPINCE  A FEHÉRSAS ÉS GÖRÖG UTCA SARKÁN







Háry Gyula: Mélypince a Fehérsas utcában




ALBECKER ANTAL KOCSMÁJA A KERESZT TÉR 4-BEN





RÁCZ VENDÉGLŐ A SZEM UTCA SARKÁN




AZONOSÍTATLAN KOCSMÁK



2012. június 7., csütörtök

ZÓRÁD VAGY HAMISÍTVÁNY?

Egyik olvasónk hívta fel a figyelmet, hogy a bemutatott Zórád képek között hamis is van. Utánanéztünk a dolognak és olvasónknak valóban igaza lehet. Íme a kérdéses kép:



  Ez lenne a hamisítvány!





És ez tűnik igazinak! A legszomorúbb, hogy a festő szignóját is hamísította a koppintó!




A képek átvizsgálása után még egy  hamisnak tűnő Zórád-képet találtunk, a kidolgozás stílusából következtetve .






Ez a kép szignó nélkül van!


Mindkét kép a Vaterán került aukcióra. Érdemes jobban megnézni , nehogy csalódás érjen,  mit veszünk a Vaterán!


2012. június 6., szerda

OLVASÓI LEVÉL



                               HAEFFNER JENŐ festőművész

méltatásához, melyet köszönettel hozzáadunk :


Tisztelt Szerkesztő!


Az alábbiakban csatolt bejegyzéséhez szeretnék hozzászólni, pontosabban kiegészíteni. Haeffner Jenő, született 1894-ben Budapest VII. kerületében, és 1944-ben halt meg a felvidéki Kassa környékén - mint hősi halott. "Polgári" foglalkozása székesfővárosi adótiszt. Testvérei többek között: Haeffner Emil egyiptológus és Haeffner Tivadar csillagász.


Tisztelettel és üdvözlettel:
Haeffner Donát
a festő dédunokája


Köszönjük a kiegészítést
             

Bp.2012 június 6                               Tabánanno





A Tabán Anno kiállítása Haeffner Jenőről ITT !

TABÁNI KOCSMÁK :MÉLYPINCE, A LEBONTOTT ÁLMOK KOCSMÁJA

Kocsma albumban elbeszélve:( A Képre kattintva nagyobb nagyításban a betűk is remélhetőleg jól olvashatóak


VOLT EGYSZER EGY VENDÉGLŐ A FEHÉRSAS UTCA SARKÁN

























2012. június 3., vasárnap

BOR ÉS SÖRHÁZ AZ ARANY LIBÁHOZ



ARANY LÚD vagy ARNY LIBA  Horgny és Kökény utca között a Döbrentei utcában
(később Tabáni Serfőzőház)középkori eredetű, korábban a darmstadti gróf tulajdona. A TABÁNI vagy Ráczvárosi Serfőzőházat 1890 körül bontották le, alaprajz nem maradt róla.1713ig CSÁSZÁRI KATONAI KINCSTÁR-é volt ,obsitos katonák kapták a sörfőzési jogot.
Utolsó bérlője Mayerffy Ferenc 1809-1815 között, Pest egyik leggazdagabb kereskedője. Fiákeren érkező külföldieknek szolgál fel  orsovai kaviárt , ráklevest, fácánt, vagy erdei szalonkát, lúdmájat sauté-gombával, s az ételekhez illő márkás italokat


 Fiákkeren érkeznek a külföldiek az Arany Libába, hogy bontás előtt mégegyszer amúgy  istenigazában kimúlassák magukat. A járdán hölgyek és urak andalognak ráérősen, gyerekek kézenfogva nyargalnak hazafelé, cselédlány szedi sietősen harisnyás lábait. Amolyan békebeli hangulat lengi körül a képet. Még 24 év van az első világégésig, ki kell használni az időt. A nyomor különben is feljebb van, a Gellérthegyre kúszó  Horgony utcában, ide nem látszik.

Csak tessék, tessék, hölgyeim és uram, nálunk minden nap czigányzene szól, bécsi szelet , rántott velő, sashegyi vörösbor vagy porter sör kerül az asztalra hansli nélkül , de ha kell kaviár és sült homár ,itt lehet mulatni jól. Siessenek, mert holnap már a Közmunkatanács elrendelheti a bontást! 


Forrás :Végvári Annamária: Adalékok a Tabán történetéhez
           Gundel Imre-Harmath Judit: A vendéglátás emlékei

VÉSZI ENDRE: A HÁROMCSŐRŰ KACSÁBAN


TABÁNI KOCSMÁK:CZIEGLER VENDÉGLŐ





      A Kakukhoz hasonlóan  a Cziegler vendéglő is kötődik Gerstl Ferenc nevéhez.
         " Gerstl arról volt nevezetes ,hogy nem csak eladni, de inni is szerette a bort. Minden egyes literért külön lement a pincébe. A budai bor ugyanis nem bírta a söntés kannáiban, mert  hamar megtört. A vendéglős sorra látogatta vendégei asztalát, koccintott velük, kibicelt a kártyázóknak. De ha eljött a szombat este és a vendéglőbe eljött a citerájával a Görög utcai hentes, gitárjával az Aramykakas utcai krejzlerájos (szatócs), harmonikájával a Szarvas -téri pékmester, megalakult a "sramlizenekar". Gerstl bácsi pajkos stancnikat énekelt, idegen füleknek érthetetlen budai sváb dialektusban."- írta Magyar Elek. Gerstl bácsi 1916-ban visszavonult. A háború alatt akadozott a bortermelés, nem nagyon volt utánpótlás és félt, hogy vendégei elisszák előle a fínom nedűt.
1924-ben veje ,Cziegler vette át a vendéglőt és egy modern vendéglátóhelyet alakított ki belőle. Ez a ház elkerülte a bontást és 1937-re már igen divatossá vált. Esténként  Kalmár Tibor nótáit hallgathatta itt a vendégsereg. 

                  


                        Kalmár Tibor (1893-1944) énekel , talán  éppen a Cziegler-ben


       A Czakó utca 1-3 -ban a későbbiekben 1940 körül a KIS-KÁRPÁTIA étterem működött az alábbi képeslap helymeghatározása legalább is erre utal ( a képen nem látszik, a cím a hátoldalon van feltüntetve )








Forrás: Végvári Annamária: Adalékok a Tabán történetéhez
                             k%C3%A9palbum/186282521422040
                    Axioart/profila.hu