BUDAPEST ANNO A FÉNYÍRÓ SZEMÉVEL

Klösz György fényképfelvételei 1894 Budapestjéről:

Klösz Györgyről bővebben ITT

A várhegy gyomrának titka......

Búvóhely, várbörtön, háremhölgyek temetőhelye, titkos találkák, randevúk helyszíne, netán illegális csoportok gyülekezőhelye: évek, évtizedek, sőt, évszázadok során mindezt, és sok minden mást is terjesztettek a ma Budavári Labirintusként ismert alagútrendszerről.

A világ hét földalatti csodájának egyike eddig titokzatosság köpenyegébe burkolva rejtegette valódi mibenlétét, idén azonban azt ígérik, lehull a lepel. A Várhegy évének keretében az érdeklődők nemcsak bejárhatják a rendszert, hanem megismerhetik múltját is. Mesebeli sárkánycsonttemető? Az itt titokban elhantoltak sóhajainak őrzője? Esetleg őskori barlang? A valóság legalább olyan érdekfeszítő, mint a találgatások sora.

A két-, helyenként háromszintes pincerendszer részben természetes, részben mesterséges eredetű. A mélypincék feltárását, kezelését és rendezését a harmincas években kezdték meg, majd a hadügy figyelmét is felkeltette az üregrendszer. Óvóhelyek és légvédelmi létesítmények jöttek létre területén, a második világháború idején pedig még kórház is működött a hegy gyomrának oltalmában. A hidegháború alatt titkos óvóhelyeket tartottak fenn a labirintus területén, a lakosság elől elzárva.
Az idei évre a Budavári Labirintus azért hirdette meg a Várhegy évét, hogy mi, érdeklődők is mindent megtudhassunk a labirintusról – és megfelelő geodéziai, geológiai és helytörténeti felmérések is segítsenek megfejteni a barlangok titkait. A labirintus Várhegyi Archívumot hoz létre, melyhez bárki ingyenesen hozzáférhet a neten. Hidegháborús titkos dokumentu- mok múltat megfejtő oldalai mellett a jövőt az általuk lészített rendezési terv mutatja be itt.

Csütörtökönként fél hattól különleges séták is indulnak a labirintusban, melyeken Hajnal Géza egye- temi docens és tanítványai geológiai és történelmi ismereteket osztanak meg az érdeklődőkkel, a rég ismert és kedvelt séták pedig továbbra is várnak mindenkit.

Az olajlámpás séta a sláger

Hány látogatót vonz a Budavári Labirintus évente?
– A Budavári Labirintus Budapest tíz leglátogatottabb múzeuma között szerepel. Csak néhány, államilag támogatott nagy közművelődési intézmény előz meg bennünket. 2009-ben a Múzeumok Éjszakáján a 7. leglátogatottabb hely voltunk. A nyári időszak – a turisták nagyobb száma miatt – látogatottabb, mint a téli - mondta Berényi Eszter a Budavári Labirintus sajtóreferense.
Melyik séta a legkedveltebb?
– A legkedveltebb az olajlámpás labirintusjárás, nemzetközi hírét is ennek köszönheti a labirintus. Az esti séták közül pedig a Szerelem labirintusa. Ez eredetileg jegyeseknek lett kialakítva. A menyasszony és a vőlegény más-más bejáraton jut a labirintusokba, más-más utakat járnak be, de úttalan útjaik a bolyongás végén összefutnak egy különös atmoszférájú térben. A Szerelem labirintusa elnevezésű barlangág nappal nem látható-látogatható terület. Az előzetes bejelentkezés több hétre előre be szokott telni. A nappal látogatható labirintusban a legkedveltebb helyszín a Történelmi labirintus reneszánsz kútja. Az élő borostyánnal befuttatott működő kút csapjaiból vörösbor folyik. Nagyon kedvelt még az úgyneveztt Koronás fő is. Ezen kívül szeretik a Másvilági labirintust, amely civilizációnk fiktív sorsát tárja fel, 40 millió éves régészeti lenyomatok tükrében.

Mit kell tenni a labirintus megőrzéséért?
– A labirintus állapotának megőrzéséért, illetve a pincerendszer fejlesztéséért két irányban lehet tenni. Egyrészt kulturális turisztikai tevékenységet folytatunk annak érdekében, hogy a labirintus el tudja tartani magát, fedezni tudja a pincerendszer tetemes fenntartási költségét. Másrészt is rendben kell tartani, illetve fejleszteni kell a sajátos téregyüttes műszaki hátterét.

A külföldiek vagy a magyarok a gyakoribb látogatók?
– A látogatóink 70%-a külföldi. Részben ezért is hirdettük meg a Várhegy évét: hogy a fővárosiak, a magyarok is felfedezzék maguknak ezt a különleges helyszínt a Várhegy gyomrában.

Krezinger Szonja Metropol 2010 03 04

TURIÁK ÖDÖN :TABÁN ALBUM

TURIÁK ÖDÖN / 1884-1937 /
A festőművész elsősorban akvarelleket és tusrajzokat készített, finom, realisztikus, lírai látásmóddal.
Munkái nagy része Budapest, ezen belül is főképpen a Tabán letűnt világát, hangulatos udvarokat, utcácskákat ábrázolt.
Munkáival szerepelt a Nemzeti Szalon kiállításain és Budapest Székesfőváros is 2 tabáni albumát vásárolta meg

Turiák Ödön Tabánja

Főtiszt volt a Magyar Királyi Postánál

A Döbrentei utca 9-ben lévő tabán gyűjtemény tavaly nyílt Tabáni mozaikok című állandó kiállítással emlékezik a hajdanvolt városrészre. Zórád Ernő és Végh Gusztáv festményei mellett Turiák Ödön (1884-1937) is helyet kapott itt tus- és akvarellrajzaival.

De ki is volt Turiák Ödön? A műkedvelő festőt nem nagyon ismeri a művészettörténet. Budapesten született 1884-ben, ötgyermekes polgári családban. Édesapja szabóként tartotta el családját. Hogy festőnk honnan örökölte tehetségét, arról nincsenek pontos adatok. Életpályája egy jellegzetes, XX. század eleji polgári életút volt, amit hobbija a festészet tett teljessé. 1937-ben bekövetkezett haláláig a Magyar Királyi Postánál, mint főtiszt állt alkalmazásban.

Szabadidejében mindig festett. Éles szemmel járta Budapest utcáit. A számára kedves városrészeket, tájakat és régi házakat örökítette meg. Művészetekben jártas feleségétől rendszeres támogatást kapott hobbijához. Elsősorban tusrajzokat és akvarelleket készített. Képek százain örökítette meg az egykori tabáni terek, utcák és udvarok hangulatát. Elismerést a szakmától is kapott, hiszen a Nemzeti Szalon rendszeres kiállítója volt. 1933-ban, a Tabán lebontásának évében, a Székesfőváros Polgármesteri Hivatala 300, illetve 400 pengőért két tabáni albumát is megvásárolta. Sajnos, ezen albumok sorsa ismeretlen.

Az itt látható Hadnagy utca című festmény tehát még 1933 előtt készült. Ma már ezt a hangulatos kis utcát is hiába keresnénk. A Hadnagy utca akkoriban a Gellért-hegy és a Nap-hegy között egészen a Rácfürdőig terjedt ki. Nevét még 1879-ben kapta. Ma, egyetlen épülete áll, a Rácfürdő.

A Tabán átrendezése már a városegyesítés, 1873 óta örökös vitatéma volt. 1909-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy egy "modern, egészséges és szép városrész" épüljön fel a helyén. Három év múlva elkészült az új szabályozási terv, de megvalósítását az első világháború kitörése megakadályozta. A lebontás ellen hiába tiltakozott a főváros lakossága, 1933. május elsején harminc napot kaptak a tabániak a kiköltözésre.

Még a második világháború előtt, a lebontott házak helyén megkezdték a parkosítást, hogy a tervek szerint fürdő- és villanegyeddé alakítsák át a hajdanvolt Tabánt. A terv megvalósítása a mai napig várat magára.

VERS A HÁROMCSŐRŰ KACSÁHOZ

a Háromcsőrű Kacsa a mai Tabán Terasz helyén a harmincas években volt kisvendéglő ,melyről e versében emlékezik Vészi Endre



(nagyításhoz katt a képre)