Klösz György: A Tabán megörökítője
...............................................................................................
Johann Justus Georg Kloess 1844. november 15-én született Darmstadtban. Gyógyszerészeti, vegyészeti és fényképészeti tanulmányok után Bécsben kezdte meg pályáját. Két társával 1866 körül érkezett Pestre. Közösen nyitottak fényírdát a mai Petőfi Sándor és Régiposta utca sarkán, melyet rövidesen egyedül működtetett, majd legkésőbb 1872-ben átköltöztetett a ferences templom mögötti épületbe, az akkor Hatvani utca 1. szám alá. Alapító tagja lett a Magyar Fényképészek Egyletének. 1873-ban egyike a bécsi világkiállítás fotózásának monopoljogával rendelkező hat fős csoportnak. Ekkor kezdte meg a budapesti látképek készítését és forgalmazását. 1875-ben megörökítette a megáradt Ördögárok pusztításait, 1876-ban pedig, csónakkal szállítva felszerelését, a Dunától elöntött partokat. 1877-ben az új Ferenciek Bazárában, a mai Kossuth Lajos utcai kapu felett rendezte be új, kétemeletes műtermét. 1878-79-ben újra árvizeket fotografált Miskolcon, Egerben majd a legnagyobbat Szegeden. 1879-ban kőnyomdát állított fel, és ettől kezdve a sokszorosítóipar felé fordult. 1882-ben villát és nyári műtermet épített a Svábhegyen. Tagja lett a Svábhegyi Egyesület választmányának. 1884-ben a Hatvani utca 18. alá, a mai Semmelweis és Kossuth Lajos utca sarkán állott orvoskari épületbe helyezte át pesti műtermét. 1885-ben az Országos Általános Kiállításon bemutatta az egész Andrássy utat 1: 100 léptékben leképező panoráma-sorozatát. A Siemens és Halske cég megbízásából fényképezte az első pesti villamosokat. 1890 és 1894 között társtulajdonosa volt a Budapesti Látogatók Lapja című többnyelvű idegenforgalmi folyóiratnak. 1894-ben operatőrcsapatával fényképezte Kossuth Lajos temetési menetét. A kilencvenes évek második felétől sorozatokat készített a városrendezés miatt bontásra váró házakról. 1892-ben a Hunfalvy utcában épült fel saját villája, 1894-től házat, műtermet és nyomdát (a szomszédba pedig bérházat) emeltetett a Városligeti fasor 49. szám alatt. A millenniumi kiállításról, a kizárólagos jogú Fényképészeti Szövetkezés égisze alatt legalább hétszáz képet készített, önállóan is kiállított, fotóit számos pavilon szerepeltette anyagában. Felvételei sorra jelentek meg a kor sajtójában, kitüntetései szaporodtak. Az 1900-as párizsi világkiállításra készülve közel száz vidéki kastélyról készített külső és belső felvételeket. Fiát, Klösz Pált Bécsben a grafikai főiskolán taníttatta, 1903-ban társtulajdonossá teszi, a céget ettől kezdve Klösz György és fia udvari fényképészeti, térképészeti és kőnyomdai műintézet néven jegyezték. Az 1906-ban alakult Magyar Fényképészek Országos Szövetsége alelnökévé választotta. Bár fokozatosan visszavonult, de ez időből valók a távbeszélő hálózatról készített felvételei. 1913. július 4-én hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található.
..................................... Klösz György fényképeinek hátlapja
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése