1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2011. október 22., szombat

MAGÁNTULAJDONBAN LEVŐ ZÓRÁD-KÉPEK A KIÁLLÍTÁSON

Kedves Olvasó!

Az alábbiakban néhány képet mutatunk a Várnegyed Galéria Zórád -kiállításáról. A védettség okán a képek jobb alsó sarkában körbélyegző van

kassius












2011. október 21., péntek

ZÓRÁD KIÁLLÍTÁS MEGNYITÓJA A VÁRNEGYED GALÉRIÁBAN






 A Zórád 100 ünnepségsorozat újabb állomása volt tegnap este a budai Várnegyed Galéria. A kiállítás megálmodója Vecsey András önkormányzati képviselő kérésére számos kerületi polgár ajánlotta fel megtekintésre Zórád -képét az évforduló alkalmából .A megnyitót  Nagy Gábor Tamás polgármester tartotta, méltatta a művészt Ludwig Emil (Magyar Nemzet) és a szervező Vecsey András.Bemutatásra került Kun Istvánnak, a művész barátjának visszaemlékezése is "A rajzművészet Szindbádja " címmel. A kiállítás díszvendége Zórád Ernő lánya, Zórád Katalin volt




Két megtisztelő beírás a friss Zórád könyv előlapján. Kún Istvánnak , mint a könyv szerzőjének  és a művész lányának  Zórád Katalinnak bejegyzése

2011. október 19., szerda

ZÓRÁD ERNŐ SZÜLŐHÁZA

ZÓRÁD 100--KIÁLLÍTÁS A PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN


Kép a hírhez

Zórád Ernő: kultúrélmény az egész családnak


Zórád Ernő grafikus, képregény-rajzoló, festőművész 2011. október 16-án ünnepelné 100. születésnapját, e jeles jubileum arra inspirálja mindazokat, akik tisztelték őt munkássága, személyisége okán, hogy minél méltóbban és minél több helyütt emlékezzenek meg róla. A család által létrehozott alapítvány pedig nem kis feladatot vállalt magára: koszorúba fűzi az egyes eseményeket, és ezzel egy olyan, egészen 2012. október 16-áig tartó program-sorozatot hoz létre ZÓRÁD 100 néven, mely közel hozza Zórád Ernő munkásságát a gyermekekhez, felnőttekhez egyaránt, közkinccsé téve azt itthon és külföldön. Hiszen valóban kivételes – és sajnos méltatlanul kevéssé ismert – kincs, amelyet Zórád Ernő létrehozott.

A szervezők sok szeretettel várnak mindenkit a Petőfi Irodalmi Múzeumba – „A képíró Zórád” című kiállítás ünnepélyes megnyitójára, mely egyben a programsorozat nyitókiállítása is.

A Zórád Ernő a művészeti nevelést a gyerekeknél kezdte (mesekönyvek, diafilmek), történelmi és irodalmi képregényeket rajzolt a serdülőknek; akvarelljeivel, Krúdy Kalendáriumával és Irodalmi Pantheon sorozatával maradandót alkotott az irodalmat, művészetet kedvelők számára, és együtt emlékezett az idősebbekkel egy letűnt világra a Tabán-képeken keresztül.

zorad erno

Önmagáról:

Saját elmondása szerint a képregény műfaját eleinte utálta és lenézte, kényszerűségből kezdett vele foglalkozni; mégis, miután felismerte, hogy „a képregény az alkalmazott grafika lehető legnehezebb műfaja", annak talán legelismertebb és legnagyobb hatású hazai képviselőjévé vált, nagy szerepe volt a művészi értékű képregény kialakításában.

Élete és munkássága:

Zórád felvidéki, elszegényedett, középnemesi családból származott. Családjának 1918-ban, Csehszlovákia létrejöttekor el kellett hagynia Nyitrát, és felköltöztek Budapestre, a Tabánba. Kiemelkedő rajztehetsége korán megmutatkozott, 1927 és 1929 között az Iparművészeti Iskolában tanult Haranghy Jenő tanítványaként. Évfolyamtársa volt Ehrenfeld Miklós és Tóth Imre, akik később Michel Gyarmathy és Amerigo Tot néven váltak ismertté.

zorad erno

Zórád a második világháborúban a lovastüzérségnél szolgált Galíciában. A háború után kezdett a sajtóban dolgozni, először a Parragi György vezette Magyar Vasárnapnak, majd a Pesti Izének is rajzolt grafikákat, karikatúrákat. E lapok megszűnése után, 1951-ben került az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalathoz, ahol kezdetben címlapokat rajzolt a Füles rejtvénymagazinnak. Első képregénye, a Karl May regényéből készült Winnetou 1957-ben jelent meg. Ezt a munkáját egyáltalán nem tartotta sokra (mint mondta, „minden utálatom meglátszott rajta"); jelentősége abban áll, hogy ez volt az első magyar szóbuborékos képregény, azelőtt ugyanis Magyarországon csak képaláírásos történetek jelentek meg.

A következő évtizedekben számtalan képregényt rajzolt (főként Cs. Horváth Tibor szövegíróval), amelyek a kor szűkös lehetőségei miatt csaknem mind irodalmi művek adaptációi voltak és néhány oldalas fekete-fehér folytatásokban jelentek meg különböző magazinokban. A hetvenes és nyolcvanas években néhány munkája teljes füzetekben, akvarellel színezett, nagyalakú albumokban, egész oldalas festményekkel gazdagítva látott napvilágot (1975-ben a Winnetout is újrarajzolta); ezek a füzetek – jobbára szintén irodalmi adaptációk és történelmi képregények – ma a gyűjtők féltve őrzött kincsei.

zorad erno

Zórád alkalmazta először 1970 körül a kollázs-technikát, ami védjegyévé vált: a korhangulat megteremtése érdekében metszeteket, fényképrészleteket helyezett el a rajzok között.

Rendkívüli grafikai tudása mellé széles körű műveltség párosult, ennek köszönhetően mindig hitelesen tudott megrajzolni letűnt korokat, a történelmi személyeket és helyszíneket igyekezett a legapróbb részletekig hűen visszaadni. Vallotta, hogy egy képregény-rajzolónak mindent tudni kell, minden tudományterületen jártasnak kell lenni ahhoz, hogy hitelesen mutathassa be a művének tárgyát. Olyan művész volt, aki nem leereszkedett a lenézett műfajhoz, hanem a képregényt emelte művészi színvonalra.

Zórád nem csak a képregényben alkotott maradandót, 1952-től kezdve számos diafilmet készített, magazinokat, könyveket illusztrált. Sok illusztrációt készített kedvenc írói, Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, és Móricz Zsigmond műveihez. Eredeti hivatásának, a festészetnek sosem fordított hátat, akvarelljeiből többször nyílt kiállítás (először 1947-ben Budapesten), itthon és külföldön egyaránt.

Mesterien bánt a vízfestékkel és annak fedőfestékes változatával, a gouache-sal. Legismertebb és talán legszebb képsorozatán az 1930-as években lebontott bohém Tabánt örökíti meg (a képeket évtizedekkel a városrész lebontása után, egykori vázlatai alapján és emlékezetből festette). Művei Balassagyarmaton és Ipolyságon a Városi Képtárban láthatók.

zorad erno

Zórád Ernő 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, a Budavári Önkormányzat a „Budavár Díszpolgára” címet adományozta neki.

Cím: 1053 Budapest, Károlyi M. u. 16. (Megközelítés: a Ferenciek terétől 5 percre.) 

2011. október 18., kedd

ZÓRÁD EMLÉKNAPOK


Zórád Ernő, a Tabán festője, képregényrajzoló, grafikus, illusztrátor, karikaturista október 16-án lenne 100 éves. Ebből az alkalomból ünnepségsorozatot van  az I. kerületben.
2011. október 14-én, pénteken 17 órakor a Tabán Múzeumban (Döbrentei utca 9.) Kún István előadásával,visszaemlékezésekkel, filmvetítéssel és kamara kiállítás megnyitásával – Jankóné Pajor Ildikó – kezdődött az ünnepségsorozat.

2011. október 16-án vasárnap 15 órakor a Csap utca 1. számú ház – Zórád Ernő egykori lakóháza – falán Vecsey Ádám művész alkotását, egy bronzdomborművel díszített márvány emléktáblát avattak fel. 

2011. október 20-án, csütörtökön 18 órakor a Várnegyed Galériában (Bp. I. Batthyány u. 67.) kiállítás nyílik: „A mi kiállításunk Zórád Ernőről” címmel, a művész saját 60 alkotásából, melyet a kerület polgárai adtak kölcsön a kiállítás időtartamára. 


Emlékeznek: Ludwig Emil és Vecsey András.

Közreműködik: Weszely Ernő harmonikaművész és Incze Ildikó színművész

A kiállítás megtekinthető november 24-ig, keddtől szombatig 11-18 óra között.


2011. október 17., hétfő

ZÓRÁD ERNŐ EMLÉKTÁBLA AVATÁS

A Hegyaljai útról nyíló kis utcában , mely Csap utca névre hallgat, lakott 1921-1927 között a felvidékről
ide menekült Zórád család és itt találta meg az elhagyott szülőföldhöz legjobban  hasonlító tájat és melegszívű embereket Zórád Ernő . Itt járt iskolába és ide kötötték emlékei Krúdyhoz, a Tabánhoz. Október 16-án, születésének 100. évfordulóján a Csap utca 1-ben a helyi önkormányzat képviselői  számos Zórád rajongó kíséretében itt leplezték le Vecsey Ádám alkotását, egy márványba foglalt bronz plakettet, amely a tabáni Hadnagy utcát ábrázolja, a festő ifjuságának helyszínét.
A rövid videót a Bp. I. kerületi önkormányzat online újságja is átvette ,melyért köszönet a szerkesztőségnek

kassius

                                                                   

 Az emléktábla:

2011. október 16., vasárnap

FORTEPAN -ABLAK A MÚLTBA---

"A Fortepan egy on-line privátfotó gyűjtemény, ahol 12281 archív fényképet böngészhet, és tölthet le jó minőségben. AUTO állásban a csúszka segítségével a múlt század bármelyik évétől elindíthatja a fotók automatikus lejátszását. MANUAL állásban a jobb fölső sarokban lévő lapozóval - vagy a billentyűzet nyilaival - egyesével lépkedhet a gyűjteményben, oda-vissza. Az eredeti fotók tulajdonosainak nevére kattintva, egy-egy gyűjtemény külön is megtekinthető. A képekhez tartozó háttéradatot (ha van ilyen), a kép jobb alsó sarkában látható I betűre kattintva, vagy az I billentyűt megnyomva olvashatja el. A menüsorban található kereső segítségével ezekben az adatokban tud keresni. A Fortepan folyamatosan bővül, és szívesen fogad további privát-, vagy amatőr fotókat a múltból. A képek a FOTO:FORTEPAN megjelöléssel bármilyen célra szabadon közölhetők. További részletek a Fortepan menüpont alatt."

Ennyit mond önmagáról a fotógyüjtemény .Több kommentár nem is szükséges.Az időrendbe szedett képek többet mondanak saját korukról, a megállított pillanatról minden szónál. Lássuk például  a Tabánról
begyűjtött fényképeket:

A hatvanas évek Tabánja


Ugyanaz még egyszer


és távolabbról.....


A rác templom romjai 1945


közelebbről



Tavasz a Tabánban



És ez itt már a mult.. Kőmüves utca 16..lebontva 1934-ben


Kilátás a Gellérthegyről


Hadnagy utca a Hegyaljai út kialakítása előtt 1932


Holdvilág utca torkolata a Kereszt térre



1938 a lecsupaszított Tabán



Havas József vendéglője a Hadnagy u 25-ben


Azok a boldog(?) békeidők..



Séta a Gellért hegyen


                              Ösrégi felvétel az 1870-es évekből, a Tabán még felkúszik a Gellért hegyre


Kávémérés a Hadnagy utcában..


                                            Ősrégi felvétel még egyszer..

                                       
                                         Ugyanaz közelről, Tabáni templom még alacsony toronydísszel



Tabáni udvari idill


Hadnagy utca a Rác fürdővel


Tabáni udvar napsütésben..


Festő a zeg-zúgos utcákon


Holdvilág u14, előtte a Harkály utcát már lebontották..


Kis üzletek a Kereszt téren..


Balról az Albecker az elmaradhatatlan halászlével...



Kóműves utcán végestelen végig


Holdvilág utca végórái..


Nem jöttem rá, melyik utca, segítene valaki?


Holdvilág utca végórái 2


Sátoros ünnep a Szebeni Antal(Szarvas) téren


Szökőkút a mai Erzsébet szobor helyén anno 1938


A jól fésült tabáni domboldal...


és jönnek a turisták.....


és még egyszer romantika :Festő a Holdvilág u 14 előtt


Tabán a hó alatt.........