1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2009. december 31., csütörtök

NE SÍRJ ARGENTINA....

Ne sírj Argentina, mert jövünk,addig is boldog új évet ,azaz feliz ano nuevo-t kívánok lányomnak
a messzi Cordobába stílusosan egy tangóval, míg viszontlátjuk egymást reményeink szerint pár nap múlva.....


..............................................

............................Szívbajok ellen kisasszony szedjen tangót.........! Sebő Miklós énekel


2009. december 30., szerda

SZILVESZTERI REQUIEM A TABÁNRÓL


Requiem a Tabánért(Mommo site-ról Arnika jóvoltából)

Ez év február 16-án tettem közzé a Mommo site-ról ezt megindítóan szép képsort Mozart zenéjével.

Most a You Tube-on változtatás nélkül viszontláttam Zsuzsi57 szignóval a következő kísérő szöveggel:

Requiem egy eltűnt városrészért, és minden eltűnt emlékért, érzésért,
a múló időért, kapcsolatért....

Ebből is látszik,a Tabánt is elérte a népmesék sorsa, szájról szájra , azaz website-ról website-ra terjed , mindenkit megcsap tovatűnt romantikája , hangulata, melyet magáénak érez , mellyel azonosul


BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK ÖNÖKNEK
(és sok új olvasót magamnak)

kassius

2009. december 25., péntek

Anyám névnapjára (dec 26 Stefánia nap)


A mai napon a blog címében futó bejegyzést folytatnám utólagos engedelmeddel kedves olvasó. Ha nem kedveled a szomorú végű történeteket , nyugodtan lapozz tovább.

1909-ben egy havas decemberi napon a Csend u 1 számú .házban az Athenaum nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10.gyermekként egy kislány született, akit Stefi névre kereszteltek a Krisztinavárosi templomban.

Érkezésének a család nem örvendezhetett különösebben , hiszen már hét lány testvé-re nyüzsgött ,cseperedett és zajongott az első emeleti három szobás lakásban, de szorgalmas és példamutató szülőkként viselték a sors e furcsa fintorát.,miszerint Margit , Írma, Erzsébet, Anna, Józsa, Franciska , Katalin és két csöppnyi korban elhalálozott leánygyermek után most egy Stefánia nevű baba érkezett az életükbe.

Fel is nevelték valamennyit. Hozzá kell tennem, két évvel később megszületett egy szem fiúgyermekük, Károly ,hogy beteljesítse nagyszüleim óhaját. Nagyapám, aki nyomdász volt az Athenaumban , bele is rokkant etekintélyes méretű csalad eltartásának terheibe, viszonylag fiatalon Némi ólommérgezés is besegített,hogy a halál korán jöjjön érte .Az utódok felnevelését az özvegy fejezte be. Mire 1943-ban meghalt, valamennyi lányát férjhez adta, fia is-aki fodrász lett-megnősült.

Stefi, a legkisebb lány, ahogy ez lenni szokott és ahogy nőtt , sorban örökölte nővérei levetett ruháit, kijárta a Czakó utcai elemit , meg a négy polgárit a Fehér sas téren.

Szünidőben a " Dávid Károly és fia dobozgyár" -ban dolgozva járult hozzá a család fenntartásához, míg egy napon őérte is eljött (valamikor 1930 táján) a nagy szerelem egy Zalából Pestre feljött szerencsét próbáló henteslegény alakjában.

János, -mert így hívták a fiút –zalaegerszegi iparos családból származott , ősei harmadíziglen visszamenően asztalosok , a város fontos adófizetőkként tartotta őket számon.

Büszke,rátarti emberek voltak , ezt a tulajdonságukat apám is örökölte, mert felcseperedvén apja elé állt , kijelentve , ő bizony sohasem lesz asztalos, hanem hentesmester. A szülők tiltakozása csak olaj volt a tűzre, egy szép napon felült a pesti vonatra és elszegődött egy henteshez Pesten.

...................................Az előkerült családi fotóalbumból: családi fotó1914-ből

Anyámmal hogyan találtak egymásra , nem tudom, soha nem beszéltek róla, előtte apám fülig szerelmes volt egy gazdag zsidó hentes feketehajú lányába. A kistermetű filigrán Stefánia és a keménykötésű ( a Fradiban is bokszoló) henteslegény három évig jártak jegyben, mire özvegy nagyanyám –aki féltette legkisebb leányát a Tigris becenévre hallgató vidéki csibésztől- áldását adta a házassághoz.

Mikor 1934-ben megesküdtek, apám legjobb

úton haladt afelé , hogy saját hentesboltja legyen,pár éven belül el is érte . A garasoskodó életmód után kis ideig anyám is megtapasztalhatta (mégpedig az 1930-as világválság utáni nélkülözős években) milyen a polgári életforma, lakást vettek a Badacsonyi utcában , elegáns ruhákat,bundát vehetett magának, hétvégi telket vásároltak Rákoskerten. Mindezt persze reggeltől estig tartó fárasztó munkával. A hentesboltban ő volt a kasszában , felügyelt a melegpulton a sült kolbászra ,meg a sült oldalasra,a friss töpörtyűre , takarított , könyvelt és kiszolgálta a vendéget ,míg apám a vágóhídra járt áruért , cipelte a félsertéseket , vagy a hentesbárdot forgatta hátul a bontóban.


.........................anyám mosolyai a 30-as évekből

A jó élet nem sokáig tartott, apámat a világháború kitörése után egyre többször hívták be tartalékosként, a seregben is űzhette mesterségét , legtöbbször hentesként vagy szakácsként.

Mikor a szovjetek körülzárták Budapestet, a vezérkari főnökség kettes osztálya a hírhedt VKF2 futárőrmestereként lóháton hagyta el a várost .Menekülés közben érte a háború vége egy ausztriai kis faluban Mürzzusclagban. Anyám eközben itthon egyedül vitte a boltot. Egy légitámadásnál lakásukat bombatalálat érte 44 karácsonyán.

Átjött Pestre., a Thék Endre utcába , és az üzlettel szemben bérelt lakást. Mikor le kellett vonulni a pincébe, előtte a teljes boltkészletet kiosztotta az utca lakóinak.



....................................a 40-es évek elején boldogan büszkén az új üzlet előtt

Nem sokkal haláluk után kárpótlási kérelmet nyújtottam be , sok vevőjük 45 év után is hálásan emlékezett és
tanúskodott szüleimre Apámat eközben az oroszok többezredmagával becsalogatták a hazamenetel ígéretévelegy peresztegi gyüjtőtáborba mondván pecsétes passzus kaptok és hazamehettek, ki –ki a családjához .

Egy ismerős üzenete útján anyám tudomására jutott,hogy ebben a táborban őrzik apámat . Atélihóban ,fagyban egy vagon tetején utazva eljutott a táborig ,sikerült megvesztegetnie némi élelemmel az őröket ,beszélni is tudott apámmal a szögesdróton át.

Másnap aztán bevagonírozták az egész tábort és lezárt vagonokban a transzport elindult a román kikötővárosConstanza felé , hogy majd a Fekete tengeren áthajózva valamelyik orosz munkatáborban legyenek szenvedő alanyai az ország jóvátételi kötelezettségének.Útközben borzalmas körülmények között rengeteg fogoly meghalt ,d e egy hentes nem adja fel könnyen .Pl. inkább éhezett , mintsem sózott halat egyen ,meghallván ,hogy az örök elöszeretettel tagadják meg halevés után a foglyoktól a vizet és a félőrült , innivalóért könyörgőkközé lőnek. Constanzában Sztálin születésnapjára ért a szerelvény, ennek örömére a nagylelkű diktátor egy vonatot –melyben apám is ült- visszafordíttatott. Debrecen környékén lezavarták őket a vonatról, mondván ,innen már gyalog is hazatalálnak.

Ősz volt már ,mire apám csontsoványan bekopogott a hentesüzletbe ,hogy -megjöttem-

Újrakezdték megszokott robotjukat és , mert húsra mindig szükség e van az embernek, lassanújra beindult az üzlet a lerombolt Budapesten. 1946-ban 13 évi házasság után én is megszülettem, minden úgy nézett ki újra boldogok lehetnek annyi szenvedés után. De Rákosi elvtárs másképp határozott ,így mikor 1951-ben egy éjjel örökre lefoglalták a hentesüzletet, apám egy ideig a zúzdába szánt könyvek fuvarozásával foglalkozott, mint kocsikísérő segédmunkás, anyám a hétvégeken meg többnyire Sztalinváros építésével volt elfoglalva, mint malteroslány.

A Nagytemplom utcai csehóban egy volt törzsvevője felismerte apámat. -Gyere hozzánk dolgozni János-csapott a vállára-a te szorgalmaddal biztosan megállod a helyed nálunk!-

A sors fintora,hogy így lett hentesből vasesztergályos,persze ,annyit soha nem keresett már,minta háború elött.Először a rákoskerti telket kellett eladni ,hogy asztaluk ,rekaméjuk,fotejük legyen újra, aztán anyám ment el dolgozni ,közértes lett belőle,most ő állt a hentespult mögé.

Attól kezdve apám a népi demokráciát csak mocsokráciának hívta. A rendszerváltás kezdetét még megélték, de az ő életüknek már annyi volt. 1990 tavaszán egy reggel anyám elindult a lakásból visszavinni az üres üvegeket és többé nem tért haza.


Máig bűntudatom van –hogy bár megígértem anyámnak ,felugrom hozzá pár percre -, fontosabb volt a munka meg a család. Két napot késtem és már csak a Vas utcai kórházban foghattam meg a kezét. Az utcán szélütés érte és a kómából többé nem tért magához. Apámat persze magunkhoz vettük , két hétig nem hitte el , hogy meghalt a felesége. Egy délután azutan rosszul lett, talán megsejtette az igazságot. Még aznap rohammentővel vittem be ugyanabba a kórházba. A zsúfolt kórteremben csak pótágy jutott neki, Az ajtóból még egyszer visszaintettem –holnap reggel jövök –hozok mindent ami kell .- Nem intett vissza ,csak nézett rám, ma is éget a tekintete. Másnap , anyám temetése napján reggel megcsörrent a telefon . -Értesítjük , hogy édesapja ma hajnalban elhunyt..-

Beszéltem a nővérrel a kórházban. - Nem szenvedett a papa –nézett rám a nagy darab asszony.Mindenáron fel akart kelnitalán ,hogy hazamenjen-mesélte .- Mikor rájött ,ez nem sikerül neki,mindenkit elküldött a francba, viszzafeküdt , falnak fordult és elaludt-. Örökre. .

2009. december 22., kedd

BOLDOG KARÁCSONYT....

......................

KÍVÁN MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK "TABANANNO"

HORNYÁNSZKY VIKTOR:BUDAPEST anno 1905

Hornyánszky Viktor a XIX.század végének híres magyar nyomdásza, művész kivitelű , igényes
könyvek kiadója ,császári és királyi könyvnyomdász.
Ízelitőül két kép a milleniumi időkből ,a századvág hangulatából.

További fotók a Tabán virtuális Múzeum kiállításán ITT

2009. december 18., péntek

Üzletek a Tabánban

Mai szemmel szinte elképzelhetetlen a régi kis tabáni üzletek világa, a szatócs ,a fodrász ,a hentes meg a fűszeres aki mindenkit ismert, s akinél úgy is lehetett vásárolni,hogy "írja a többihez,hó végén fizetem",Ebből a korszakból válogattunk néhány fotót:

......................................Újságos kioszk a Szarvas téren

....................................................Polgár Ferenc patkoló kocsikovács

...................................................Rabetz István szatócs

A többi fötó a virtuális Tabán Múzeum "Tabáni üzletek c.kiállításán" látható

2009. december 15., kedd

Grexa gyula 12 fotója a Tabánról

A tabánkutatási hajlammal megáldott(megvert?!)egyénen mindíg izgalom lesz úrra ,ha a témában új adatra lel.Persze minden viszonylagos , van aki untig isneri ezeket a képeket.
Nekem Grexa Gyula fotói mindíg az újdonság varázsával hatnak: a sok gyenge minőségű
amatőr fénykép között kimagasló minőségben tűélesen mutatják be egy letünt kor igazi
arcát.








GREXA GYULA (Bp., 1891. jan. 2. - Bp., 1977. nov. 13.): művelődéstörténész, tanár. A
bp.-i tudományegy. bölcsészkarán végzett, bölcsészdoktorátust szerzett. Áll. ösztöndíjasként tanulmányozta a firenzei Laurentiana könyvtárat, a lipcsei Buchgewerbehaust, a berlini és müncheni áll.-i könyvtárakat. A polgári demokratikus forradalom idején gr. Károlyi Mihály belső munkatársi köréhez tartozott (1918-19). Könyvtáros a MNM-ban 1919-től, majd 1927-től nyugdíjazásáig, 1949-ig a Werbőczi (ma Petőfi) Gimnáziumban tanított, működését emléktábla őrzi. Gazdag hanglemezgyűjteményéből több zenei előadást tartott a Magy. Televízióban. - M. Caraffa és az eperjesi vértörvényszék (Rozsnyó, 1913); Arany János Csaba királyfija (Bp., 1917); A Csaba-monda és a székely hunhagyomány (Bp., 1922); A közművelődési könyvtárak fonotékáinak feladata a zenei ismeretterjesztésben (Bp., 1971); A magyar királyi korona problémái - Die Probleme der ungarischen Königskrone (Überlieferung und Auftrag, Wiesbaden, 1972). - Irod. Palojtay Béla: Elment a Tanár úr, akinek rossz diákja nem volt (Magy. Nemzet, 1977. 279. sz.). - Szi. Bárány Tamás: Apátlan nemzedék (r., Bp., 1960).

Még több fotó a Tabán virtuális múzeum "Grexa Gyula fotói a Tabánról "c.kiállításán látható.

2009. december 10., csütörtök

RENDŐRROHAM A GELLÉRTHEGYEN 1931

....................................Gellérthegyi citasella és villák az 1900-as évek elején

Vasárnap reggel megrohant a rendőrség egy előkelő gellérthegyi villát, és letartóztatta benne egy nemzetközi zsebtolvajbanda fejét, aki Budapestre tette át müködését
Vasárnapra virradó hajnalon a Gellérthegy előkelő és hangulatos villanegyedében különös csoportosulást láthatott, aki ebben a szokatlan órában a Somlói- út alvó kertjei között járt. Az egyik finom villát detektívek sűrű lánca vette körül, majd sípjelek hangzottak el és a rendőrség emberei erélyesen megzörgették a kaput: „ A törvény nevében!”
Ajtók nyíltak, az ablakokban világosság lobbant föl, a szomszédos villák ablakaiban álmos fejek jelentek meg, izgatott szóváltás hangzik:
a detektívek bilincsbe verve vezetnek ki a várakozó utóba egy fogyatékosan öltözött urat,
valamint két rendkívül előkelő megjelenésű hölgyet, akik nagyon méltatlankodnak. Az autók elrobogtak a főkapitányság felé és a gellérthegyi villák környékén ismét csönd lett…

Az exkluzív villanegyedben szokatlan hajnali jelenetnek az előzményei több hétre nyulnak vissza. A rendőrségen egyre- másra tettek följelentéseket – különösen külföldiek és vidékiek – hogy villamoson és autóbuszon ellopták az órájukat, a pénztárcájukat és más értéktárgyaikat.
A tömeges följelentésekből arra következtettek, hogy egységes terv szerint ezelőtt a rendőrség zsebtolvajokat üldöző csoportja, amely hetek óta a legnagyobb izgalomban nyomozott, elfogta Fodor Imrét és Rogvárd Ferencet. Mind a kettő híres nemzetközi zsebtolvaj és mind a kettő ki van tiltva az ország területéről. Amikor ők kézre kerültek, tisztában voltak vele a zsebtolvajok világában ismerős detektívek, hogy nagyszabásu szervezettel van dolguk, amelynek nem lehet más a vezére, mint Braun Árpád. Braun egyike Európa leghírhedtebb zsebtolvajainak egyike, husz év óta ismerik a világ minden táján. Az utóbbi években már nem dolgozott ő maga, hanem zsebtolvajiskolája volt, szabályszerű kiképzést kaptak nála a „tehetséges” jelöltek, akik a zsebtolvaj- atyamesternek azután adót fizettek.
...................................Pesti detektívek és elfogott bűnözők kedélyes csoportképe

A detektívek hamarosan megállapították azt is, hogy Braun Budapesten bujkál, ahonnan pedig, már régebben ki van tiltva. Kétnapi nyomozás eredménye képen megtudták az álnevét is és kinyomozták azt a Somlói- úti villát, amelyben lakik. A villát hetekkel ezelőtt bérelte ki két elegáns házaspár. Nagy teherautók és társzekerek szállították a villába az uj lakók pompás butorait. A két „előkelő házaspár” azóta nagyuri életet folytatott a gellérthegyi villában,
amíg a vasárnapra virradó éjszaka meg nem rohanták a villát a detektívek, a szomszédok nagy megdöbbenésére és csodálkozására.

..................................Elfogott betörő kihallgatása

A villában sikerült kézre keríteni Braun Árpádot és a két asszonyt, míg a másik „férj”, közismert osztrák zsebtolvaj, nem volt otthon, mert az éjjeli órákban „munkára” ment. Most őt is keresik a detektívek.

EST 1931 július

2009. december 9., szerda

TABÁNI ÍNYENCSÉGEK

Krúdyt olvasva az ember fiának olykor szinte összefut a nyál a szájában , nagyokat nyel ,vagy megnyalja a szája szélét ,küLönösen ha olyan könyvét olvassa,mint "A has ezeregy éjszakája".E könyv olvasásakor mrült fel bennem a kósza gondolat,szét kellene nézni a neten,vannak-é tabáni ételspecialitások még a köztudatban.

Ennek a gyüjtésnek egy kis szeletét nyújtom át most Önnek nyájas olvasóm:


TABÁNI SALÁTA

Hozzávalók:

· 5 db tojás

· 2-3 db közepes krumpli

· 15 dkg sonka

· 1 lilahagyma

· 1 csapott teáskanál só

· 2 dl tejföl

· A majonézhez:

· 2 db tojássárgája

· 1 evőkanál mustár

· 1 teáskanál porcukor

· 1 mokkáskanál só

·

· 2 dl olaj

· 1 teáskanál citrom

· bors (frissen őrölt)

· mixer a kikeveréshez

Elkészítés

………………………………………………..

A krumplit puhára, a tojásokat keményre főzzük, hagyjuk kihűlni. Ha a krumpli és a tojások kihűltek, elektromos aprítóval összeaprítjuk (vagy sajtreszelõn lereszeljük). A sonkát felcskíkozzuk. A lilahagymát negyedbe vágva vékonyan felszeletjük. A majonézt elkészítjük: a tojássárgájához hozzáadjuk a mustárt, majd a porcukrot, a sót, és a borsot, alaposan összekeverjük. Lassan, kicsi adagokban folyatjuk hozzá az olajat. Fontos, hogy csak akkor menjen rá a következô adag olaj, ha az elôzôt már teljesen felszívta a tojás! Ha a teljes olajmennyiséget felvette a tojás, hozzáöntjük a citromlevet. Ha szükséges, még sózzuk, borsozzuk.

A felaprított krumplit, a tojást, a csíkokra vágott sonkát és a lilahagymát összekeverjük a tejföllel, majd a majonézzel.

Megjegyzés

Akkor az igazi, ha legalább egy éjszakát a hűtőben állt, és jól összeértek az ízek. Frissen kevésbé karakteres ízű.

Forrás: http://www.mindmegette.hu

További receptek a tabáni RECEPTTÁR-ban ITT

2009. december 7., hétfő

Mélypince télen


..........................A ZONGORÁNÁL ZÓRÁD ERNŐ (052)

SZERETNE EGY FESTMÉNYT A TABÁNRÓL?

....................................Nagyításhoz katt a képre!

Van nékem egy kedves barátom ,Bánfalvy Ákos festőmúvész ,a Képzőművészeti Alap tagja, aki
virtúóz ecsetkezeléssel fest tájképeket többek között pl. a Tabánról .Sokoldalúságára jellemző,
hogy ő rajzolta a Macskafogó I. háttereit és talán az egyetlen az országban, aki műszaki dolgokat
hajót,repülőgépet fest immár 40 éve.Boldog ember aki magáénak tudhat egy Bánfalvy képet a
Tabánról.Tiszteletem jeléül vállalom ,hogy a jelentkezőt beajánlom a művész úrnak!

2009. december 6., vasárnap

A CSAPOS KÖZBESZÓL........................


HÁNY FAJTA BOR VAN MINÁLUNK?


Az isten kétféle bort teremtett: a szürkebarátot és a leánykát.
A szürkebarát és a leányka csinálja a többi bort úgy, hogy a szürkebarát
beteszi dugóját a leánykába.

Ha a dugó pont jó, akkor
ezerjó

Ha a dugó puha, akkor a lányka elkezd
szamorodni.

ha a dugó lötyög az egri leánykában, az is szamorodni

Ha a dugó el van szorítva, akkor
kéknyelű.

Ha a dugót felaprítva teszik a leánykába, akkor
szemelt rizling.

Ha a dugó nehezen megy be, akkor
visontai.

Ha a dugó sehogyan sem megy be, akkor pusztamérgesi.

Ha a leányka nem kap dugót, akkor csongrádi
vörös.

Ha a leánykát pénzért dugják, akkor lesz: kékfrankos

Ha a dugót egy másik szürkebarátba teszik,
akkor homoki.

Ha a lányka nem akarja a dugót, akkor
kövidinka.

Ha még szűz a leányka:rosé

Ha frigid a leányka:jégbor

Ha a dugó csavaros, akkor f
urmint...

Ha kicsi a dugó:tramini

Ha túl fiatal a dugó:zöld veltelini

Ha állati jó a dugó,akkor juhfark

Ha a dugót rossz helyre teszik, akkor
malaga.

Ha a szürkebarát 25 éves, akkor
bikavér.

Ha a szürkebarát 75 éves, akkor
aszú.

Ha a szürkebarát költői hajlamú, akkor
siller.

Ha a leányka néger, akkor
pinot noir.

Ha a leánykán erényöv van, akkor vaskúti.