1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2012. február 18., szombat

SALY NOÉMI:FÜRDŐK,KURVÁK.TABÁN (4.,befejező rész)

Hogy esetleg a part mentén? Hogy ott egy kicsit jobb lenne a színvonal? Tessék, ez a Döbrentei utca déli szakasza. Minden házban kocsma, kávémérés,"szálló", kupleráj, s némi változatosságul: angyalcsinálók.


          "Meglepődik az ember Cythere papnőinek előzékeny viselkedése által, akik a budai közönség szükségleteinek kielégítése céljából majdnem az egész jobboldali Dunapartot teleépítették templomaikkal, üres óráikban a kapuban ülnek és e célra választott öltözékben hangosan énakelt trágár dalokkal mindenkinek tudtuk adják, hogy tulajdonképpen mi is a foglalkozásuk. "-így Friedrich Korn  prágai kereskedő 1833-ban.
      A választott öltözéket körülbelül el tudom képzelni. De mit nem adnék egy sdalszövegért!(Jut eszembe,hogy meghökkentem, amikor öreg pincér barátaimtól mintegy váletlenül megtudtam a bőrdívány megfejtését!Mer ugye van az a nóta, amiben arról van szó, hogy "basznak a kurvák a bőrdiványon, a seggük alatt  párna"-hát nem kiderült,hogy ez nem az alliterációkedvéért, hanem Zeke későbbi megfogalmazásában- a "cipőben való gyakhatás végett" történt a lábrésznél praktikusan bőrrel bevont hencseren? Na, lett is véleményem ,katolikus budai, stb tudomásom szerint ugyanis úriember nemhogy cipőben , zokniban se.)


      "Legnagyobbrészt kiélt elfonnyadt arcok, bamba kifejezéssel. Mosolyuk elrémit , s nem tudod, miért. Ez ajkakon a mosoly közel áll azzal a mosollyal, amely a tébolyodott arcán oly rémületes.
Itt-ott szilaj kacagás üti meg füleidet és ez a kacaj oly örömtelen, oly tompa, oly sivár, oly hazug(...)
Amott az a kis cigánylány alig töltötte be tizenötödik évét, olyan cifra, ropogós. Tele van a ggatva pántlikával és folyvást fogait mutogatja. Szép, egészséges fogak. Ő maga is az... Csak néhány hónap és nem lesz rajta irigyelni való"- ezt Kiss József jósolja a Budapesti rejtelmekben.
        Én pedig most már csak azt mesélem el, amikor András atya egy rigófüttyös nyári délelőttön autót mosott a templom mögött, mi meg jöttünk a boltból Csutkával. Szokás szerint kiadós beszélgetés bontakozott ki az aktuális problémákról, egyebek közt a plébánia háromszáz évre visszatekintő anyakönyveinek rejtelmeiről.
        Mondom András atyának : szívesen elbogarásznék bennük, szerintem a tabáni erkölcsökről például sok mindent meg lehetne tudni  a törvénytelen gyerekek számarányaink változásaiból.
    - Hogyne - bólogatott bölcs papunk a vízpermet szivárványos ködében.-Végig rengeteget találna.
Vigyorogtam. Ő pedig tűnődve hozzátette:
   - És utána megnézhetné a halálozásokat. Mert tíz ilyen gyerkeből nyolc-kilenc teljesen véletlenül meghalt még kétéves kora előtt.
   Hallgattunk. Aztán az atya föltekerte a slagot, és így szólt:
     -Hanem ,drága tanárnő, mellesleg tényleg hálás lennék ha a plébánia  felé kanyarodna néha a kiskutyával. Ott vannak , ugye , ezek a macskák. Nagyon rájuk férne egy kis pedagógia. Nem tudja elképzelni, mit művelnek. Például, ugye -paráználkodnak....
    Tabán, Tabánom.
(Saly Noémi írása)

2012. február 17., péntek

A HÉT MŰTÁRGYA: KÁCSER LÁSZLÓ-TABÁN


KÁCSER László


grafikus(Budapest, 1964. május 10.–)


1978-82: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Csohány Kálmán, Birkás Ákos; 1985-89: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1989-92: posztgraduális képzés. 1994-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola regionális tehetségkutató program vezető tanára. Budapesten él. 1989: Fiatal Képzőművészek Stúdiója; 1996: Magyar Grafikusművészek Szövetsége; 1991: Barcsay Jenő-díj; Glatz Oszkár-díj; 1992-95: Derkovits-ösztöndíj. A nagyméretű, vegyes technikájú grafikáiról, linóleummetszeteiről ismert alkotó 1994-ben megszervezte a Magyar Képzőművészeti Főiskola Regionális Tehetségkutató Programját, amelynek kezdettől programvezető tanára. 1986- tól készít grafikákat, 1988-tól a roncsolt, égetett linóleum és a nyomólemezek "továbbépítésének" segítségével készíti a rá leginkább jellemző figurális, elsősorban az emberi test anatómiájára épülő, vegyes technikájú, olykor szövetapplikációkat stb. tartalmazó nagyméretű műveit, amelyeken általában ínkötegekké csupaszított múmiaként vagy torzóként találkozunk az emberi testtel. Az 1989-től műveit installációkká bővítő művész felfogásában a test transzparens képződmény: az inak és izomkötegek hálóján az elmúlás közelsége sejlik át.
Mesterei: Csohány Kálmán, Birkás Ákos. (Forrás:ARTPORTAL)




2012. február 16., csütörtök

ÚJABB TABÁN FOTÓK A FORTEPAN.HU-N

A Fortepan egy on-line privátfotó gyűjtemény, ahol 13822 archív fényképet böngészhet, és tölthet le jó minőségben a látogató, ha érdeklődik a múlt fényképei iránt. Szép számmal lehet közte bogarászni tabáni témájú fotókat, meg is tettük immár másodszor.
       Igazi gyöngyszem egy 1926-os fénykép a Görög és Fehér Sas utca sarkán:
 egy kisfiú képe amint a Mélypince vendéglő előtt a reklámtábla alól szemléli a világot, a papa talán épp sörözik, vagy egy fröccsöt dob be odabenn a gallér mögé.(2.kép)










































További Tabán-fotók a Fortepanról  ITT (35 fotó)

Forrás: FORTEPAN.HU

SALY NOÉMI:FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (3.RÉSZ)

Informatív szövegeket e tárgyban  csak az 1800-as évektől kezdve ismerek, de az alhévízi prostitúció története alighanem jóval a török idejövetele előtt kezdődött. Ahol a test kényeztetésének ennyiféle intézményesített verziója összpontosult, ott nyilván soha nem pont a legélvezetesebb marad ki a sorból.
                         Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből    

Ilyen, vagy más sorrendben , de fürdeni, maszíroztatni, jóllakni, berúgni, megdugni egy asszonyi állatot:egész napos, vonzó program.(Női oldalról nézve a fürdés éppúgy egyszerre bágyaszt el és üdít jótékonyan, mint egy kiadós ölelkezés, továbbá mindkettő kedvet csinál a másikhoz.)
    Ágai Adolf így emlékszik vissza a Rác fürdő 19. század közepi hangulatára:" Teremtő Isten! Milyen víg , zajos fürdő is volt ez az én gyerekkoromban! És milyen ronda! És milyen párák és illatok terjengtek arra körül! A hévíznek zápszaga összeelegyedett a konyhán sistergő és rotyogó ételek zsír-gőzével, amelybe még a nyers vérszag is belevegyült. Állat és ember vére.Ott ölték előttünk a malaczot, csibét, bárányt: s ott csorgatta életnedvét , boldog renyheségben  hasmánt fekve  a kőpadlón amegköpöéyözött vendég, míg alsó végtagjait  egy operatőrnrk nyugtatta a térdén, a ki  a bőr  és köröm túltengéseinek vetett gátat az ő éles szerszámaival. Emitt borotválták az apát, amott vastag üstökét nyírták a gyereknek , mialatt a szorgalmas pinczér, a  sánta Xaverl, hordta körül a kolbászt, gulyásost, sört és  bor.A lépcső gádoráhozámasztott asztalkán a >>Mariandl<< szerencsejáték, amolyan primitív roulette járta s mellette egy kancsal , aprószemű, duzzadt képű, ömleteg némber ült, aki szünet nélkül tépegette az ölébe hanyatlott hárfát, fogatlan szájának hamiskás mosolygásával énekevén egy dalt...

                                       Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből    


    Ottó Pirch porosz vezérkari kapitány szerint 1831-ben "a Rudas-fürdő medencéjét egy fapalánk választja el középen, hogy ilyképen a férfiakat és nőket egymástól elkülönítse, Ennek a berendezésnek azonban nem nagy a tekintélye. Férfiakat, asszonyokat , gyermekeket  láthatunk a legalsóbb néposztályból együtt fürdeni. Az asszonyokon alig van valami, a férfiakon és a leányokon egészen 13-14 éves korukig semmi. Egymás hátán vihog , énekel, paskol a nép a meleg vízben és azután órálon keresztül - egyesek egész napon át-ott hever meztelenen a meleg kőpadlón a bpltozat sötét sarkaiban" . A módosabb vendég nyittathatott magának külön  fürdőt : ezt az árszabás-táblázatok szerint egy ,két vagy három személy vehette igénybe egyszerre.. 
  Egy élénk fantáziájú utazó az 1860-as évek elején  azzal a históriával igyekszik  vonzóvá tenni  Pest-Budát honfitársai előtt A Vie Parisienne hasábjain, mely szerint épp békésen  dagonyázott a Rudas " fűszeres füstök illatárjában úszó"  privát kabinjában, amidőn egy rejtekajtón át szikrázó szemekkel rárontott egy mentébe  és piros bársonyruhába öltözött, dúsan felékszerezett  tündér, kalapban, s"Tiéd vagyok ,nemes francia" kiáltással a karjaiba omlott. (Tudakolnám. illő tisztelettel:milyen nyelven kiáltott?)
        Arra azonban kétségtelen adta van , hogy még 1908-ban is  a legteljesebb természetességgel  tették fül a kérdést némely fürdőpénztáraknál: Mit, oder ohne?Vele, vagy nélüle? Szatmáry Sándor szerint aztán "nagyot néznek azon a jámboron aki  tényleg  fürödni akar".



Illusztráció Császtvay Tünde :Éjjeli lepkevadászat c könyvéből


Ha a pasasér ohne volt kénytelen kádba csobbanni, s a huszáros démon  is késlekedett a berontással,végső megoldásként föl lehetett sétálni  a hegyi utcákon, illetve le a parton a Gellért elődje  a Szüzek fürdőjének is becézett Sárosfürdő felé.(Ez úgy volt a szűzeké, ahogy a franzstadti Liliom utca  a liliomoké. Nevével némiképp dacolt az a tapasztalati alapon nyugvó vélekedés ishogy rendszeres látogatása elősegíti a bőséges gyermekáldást.)



Illusztráció Császtvay Tünde :Éjjeli lepkevadászat c könyvéből


     Portyázó hegymenetben Ágaival?Vigyázz, mine lépsz. 1877. "A ráczfürdő megetti kapaszkodón emelkedtünk a város fölé. Az útszéli szerelem piszkos fészkei közt vitt útunk.Elfogódva nyitottunk az egyikbe, honnan messzehangzó pörölés rut zaja hangzott felénk.A gazdasszony sikkasztáson érte  rajt egyik rabszolgálóját,egy derék , barna leányt, ki törte a német szót s így kétszerte súlyos poziczióban volt  pergő, mérges nyelvű  asszpnyával szemben, ki mikor fölismerte a biztost, húsos öklével nagyot ütött keblére s önérzettel
kiáltá,hogy ő adót fizet, hogy  ő >> becsületes<< kerítőné s nem tűri, hogy megcsalják.A leány vastag rézkrajczárosokkal számolt be s az összegben tizenhat kajczárnak lelte  híját.(...) a gyalázat sikátorai  csak nem értek véget.Minden ablakból hajoltak ki  e boldogtalanok, léha kaczérsággalbugygyantva ki olcsó kecseiket  a keskenyre szabott fűzővállból(...) Egymást érik itt a szerelem és bor kocsmái. A kettőt együtt mérni tilalmas és ez képezi a vállakozók fájdalmas panaszát. Mit ér a szerelem bor nélkül, mit ér a bor szerelem nélkül?"




Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán 1.rész


Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán 2.rész


Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)

Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (4. rész)


Read more: http://tabananno.blogspot.com/2012/02/saly-noemi-furdok-kurvak-taban-elso.html#ixzz1mtP6DIUy

ZÓRÁD ERNŐ :TABÁN, KŐMŰVES UTCA

2012. február 15., szerda

ZÓRÁD ERNŐ EMLÉKTÁBLA A CSAP UTCA 1-BEN

Cikk a szoborlap.hu-n:
Zórád Ernő festő emléktábláját a születésének 100. évfordulója alkalmából állította egykori lakóhelyén a Budavár önkormányzata. A kőbe ágyazott térhatású bronz domborművet Vecsey Ádám fémrestaurátor, a Budapesti Történeti Múzeum osztályvezetője készítette a festő Hadnagy utcát ábrázoló képe alapján.
Nekem nagyon tetszik az alkotás, csak azt sajnálom hogy elég magasra helyezték, ezért nem élvezhető a kisméretű részletgazdag dombormű.




















A képek védettek, a szoborlap.hu tulajdonát képezik

Felirat az emléktáblán:




Zórád Ernő grafikus, a
képregény hazai megteremtője,
számos könyv illusztrátora, a
Tabán festő krónikása e hátban 
élt 1921-1927 között. Kerületünk
múltjának egy darabját képei,
grafikái, vázlatai őrzi.


Lásd még TABÁN ANNO  riportját  az emléktábla avatásról! 

SALY NOÉMI:FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (2.RÉSZ)

Rudas gyógyfürdő Budapesten a szt Gellérthegy alján. A székesfőváros tulajdona. természetes 25-32 °Reaumur meleg ásványvíz kő- és kádfürdők;ásványvíz gőzfürdő;télen.nyáron használható uszoda. Köszvény és csúz, bőr-és csontbetegségek; bújasenyv, gyomor - és bélhurut eseteiben feltünő eredmény érhető el a kő- és gőzfürdő használata által.Az uszoda kitűnően alkalmazható gyógycélból-kiállott heveny és idült betegségek után az üdülés gyógyítására. Bővebb felvilágosítással szolgál a Rudasfürdő igazgatósága Budapesten.




    A Rudas körül 16 forrás táplálja a fürdőt, a palackozót és az ivócsarnokot.Van köztük Diana, Hygeia, és Juventus, aztán jön a történelem, Attila, Árpád, Gül Baba,Kara Musztafa, Kimizsi, Rákóczi, ilyenek. Vedd hozzájuk még a Rác fürdő alattiakat: a Nagy-forrást, a Kis-forrást, a kéneset meg az ártézit, melynek 50 fokos vize egyenest a Dunába folyik, a szennyvízcsatornává regulázott Ördögárok torkolatánál leizzadnak a halak. A Gellértnél levő nyolcnak nem tudom, van-e neve. Úgy tizennyolc nillió éve itt bugyog az egész galeri. Miattuk volt a Tabán régi neve Alhévíz- szemben a Császár - és Lukács fürdő környéki Felhévízzel-, az én utcámé pedig Alhévíz útsza. "A hatalmas Attila király .. székét közel a Dunához ,a meleg hévizekhez(supra calidas aquas) állította fel, és megparancsolta, hogy az itt található régi épületeket újítsák fel és erős fallal vegyék körül, amely hely ma magyar nyelven Buduvárnak neveztetik..", meséli Anonymus(És állítólag egy rab római építész emelt volna itten egy pompás fürdőpalotát.)
      A Gellért helyén  Szt Erzsébet ápolt kórházában bélpoklosokat. 1432-ben egy francia utazó
" nagyon meleg fürdőket" emleget a királyi palota mellett. Mátyás korában voltak "királyi fürdők" és közfürdők, s megint csak - vagy még mindíg?-kórház. A török korban úgyszintén. Utána is . Most is. A mai királyi fürdőben , a Gellértben vagy három éve nem  jártam.A Rácban soha. A Rudasban tavaly. Nincs már nagymama, aki előtt bizonyítani kéne: nem félek.




     A Rudasban tanultam meg úszni, opálos derngés , zöld falak, csövek rozsdái, párák, csusszanások a nedves kövön ,selymes, picit büdi víz, s az a pillanat, amikor a zöld selyempólyába gabalyodva elvesztettem az egyensúlyomat, a pedofil halál zöld nyelve a számban, csak föl kellett volna egyenesednem, de ki tudja azt  ilyenkor, öt évesen, fuldokolva, mi az, hogy fölegyenesedni, aztán kiemelt egy bácsi, mint egy macskakölyköt, zöld voltam, hánytam , sírtam , a felnőttek sopánkodtak, nagymama sóhajtva hazavitt, de aztán mentünk megint, úgy csináltam, mintha nem félnék.
       Különben a Rudasban nem is a víztől féltem igazán. Egészen más, bonyolultabb és mélyebb dolgoktól. A test leplezetlensége. A kövér nénik az öltözőben, ahogy hurkás combjaikról lesöndörgetik a harisnyát, ahogy lóg a mellük. És a bácsik a medencében, szőrös , rémisztő hasukkal. Van valami a fürdőnadrágjukban, és vaksin hadonászva , szuszogva úsznak. Egy dolog volt biztos. én nem tartozom ehhez a fajhoz. Kis vakond vagyok. Az akkoriban már kiderült, hogyha az emeber lánynak született, azt nem lehet visszacsinálni(ami önmagában is képtelen hülyeség és méltánytalanság), de hogy ráadásul még ilyen néninek kelljen lenni- hát inkább a zöld vízihalál, gondoltam elszántan. Szóval a testtől való iszonyodás az kellően megalapozódott a Rudas öltözőjének  nedves fapadjai között. És nem csak a többiekétől: a sajátomtól is. Minek a fej működtetéséhez ekkora cugehőr?
       Aztán persze elkezdte nézni az ember a férfiakat, mármint nem a szőrös hasú bácsikat, hanem azokat a sudárakat, a hosszú combúakat,( azoknak is volt valami a fürdőgatyájukban, de már lehetett tudni, korántsem volt érdektelen.). És elkezdte belátni: bármilyen képtelenségnek ttűnik is, az érdeklődés olykor kölcsönös, hiába látszik  a saját test reménytelenül rémesnek, soknak, túl ilyennek, nem eléggé amolyannak,:vannak ilyen izlésficamos pasik, akiknek pont ez kell, átmenetileg, vagy tartósabban, de pont ez. Sőt az idő előrehaladtával az ember saját magán is megfigyelhet  izlésficamokat: amikor kis fejét életében előszr hajtaja hálásan és kimerülten egy pocakra- igenis pocakra, szőrökkel , hah!-, határozottan megrendül. Helyezkedik a fejével , s mivel az előznények során olyasmiket is elkövetett, amiket katolikus budai úrilány  neveltetése folytán  mindenképp elítélendőnek kell tartania, a pilledt férfiúról a tabáni égre fordítva  tekintetét ezt gondolja némi önelégültséggel: jaj istenem , de nagy kurva vagyok. Holott nem. Sajnos . Nem sajnos. Nem tudom. Ezt is muszáj volt tudnod, hogy megérts. Minden nő életében vannak titkos pillanatok, amikor arról álmodozik, jó lenne kurvának lenni. Azzal a megszorítással persze, hogy válogathat a pasik között. Miközben a lényeg éppen az, hogy akkor aztán végképp nem válogathat. Megszűnik  a test fölötti önrendelkezés joga: a pénz vagy a strici veszi át a hatalmat. Noch zum plusz nézd meg a pasikat, amint főtt kolbászt falnak a hentesnél, ecetes paprikával, mustárt tunkolnak, zsömlecafatokat tömnek a szájukba.




 Jó rendben. Nézd meg őket "chez" Gundel , ám emeljenek halkést és halk pezsgőspoharat-Mágnás Elzát, a századelő leghíresebb luxuskurváját egy bőröndben szedték ki a Dunából , nesze neked halkés. Viszont, mint elmezavarból vagy mértéktelen alkoholfogyasztásból fakadt baráti elbeszélésből tudjuk, minden férfi életében is vannak titkos pillanatok, amikor igen szívesen fizetne  is akár - bármennyit azért, hogy egy nő megtegye neki azt , amit senkitől, de senkitől nem mer kérni ( a hülyéje, pedig hát mibe tartana?) illetve megdöglik  azért a kurváért a szomszédban ( azért kurva , mert szigorúan csak a pasijával  hajlandó lefeküdni), akitől nem ment el az a szemét, még langyos az ágy , kócos a haj csatakos az öl, becsöngetni. rárontani szó nélkül kardélre hányni. Ilyesmik. És ezekre általában nincs megoldás. Ha csak nem egy profi, tényleg.
     Ezt meg nekem fontos tudnom, hogy majd mindent értsek. Na , most mindenesetre szimatolj be  velem ezekbe a pállott szappanosszagú tabáni kanálisokba.


Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán   (1.rész)
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán (2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)

2012. február 14., kedd

SALY NOÉMI: FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (ELSŐ RÉSZ)

Kedves Olvasó! 
Az elkövetkezendőben  egy olyan írást tárunk eléd , mely  egy kis példányszámú kiadványban 2003-ban jelent meg, de nagyobb nyilvánosságra lenne érdemes. Kis gyöngyszem , mint a múzeológus asszony minden írása a Tabánról. Nem mintha jelen blog a nagy nyilvánosságot képviselné , bár szó ami szó , a nézettsége , vagy jobban mondva olvasottsága felfelé ível, le is kopogom gyorsan. Meg is szenvedtem érte, mert sikítós gépírónő módjára négy ujjal  gépeltem be többek közt ezt az írást is , nem csak amúgy digitálisan másolva, beszkennelve . Mit meg nem tesz az ember, ha gyöngyszemet talál!




Saly Noémi: Fürdők, kurvák,Tabán

Első rész

Rácz fürdő ,Budapest.A természetes meleg ásványvízforrásokkal bővelkedő gyógyfürdőegész éven át nyitva van. A fürdőintézetben levő összes fürdőmedencéktermészetes 35°  R.foku ásványvízzel töltetnek meg, amelyek kitünő eredménnyel használtatnak mindenféle csúzos és köszvényes bántalmaknál,idült székrekedés, vesebaj, hólyghurut, bénulás és női bajok ellen, egyszóval mindazon betegségeknél, mellyeknél a természetes meleg és kéntartalmú fürdők javallva vannak…Tiszta és olcsó lakószobák állanaka fürdőző vendégek rendelkezésére. Vendéglő, hol igen jól és jutányosan lehet étkezni ,a fürdőintézetben van. Ugy a lakószobák, mint a vendéglő a fürdőhelyiségekkel fedett folyosókkal vannak összekötve, miáltal minden meghülés ki van zárva. (1911)
    Ha az ember a Tabánban él-no, várjunk, ma már az is magyarázatra szorul, hogy a Tabán nem a hegyoldal, ahová ki kell menni sörözni és szemetelni, mert nekik játszik ott a rakendroll-banda.
Próbálkozzunk máshonnan. Előlről.

   Volt egyszer , hol nem volt, volt Buda kellős közepén egy csudálatos kis városnegyed. Volt benne minden. Folyam és patak;kacskaringós hegyi utcácskák a korhelyeknek és kopogósra taposott parti út a hajóvontatólovak patája alá;tímárműhelyek és kádárműhelyek és kovácsműhelyek;rác hajósgazdák és sváb szőlősgazdák és görög borkereskedő és zsidó kocsmárosok és magyar írók ésés cigánymuzsikusok;szatócs és borbély és mézeskalácsos;tehénkék és kecskék és kutyák ;a meredek lépcsők mentén és a lehetetlen alaprajzú udvarokban lombos gesztenyefák és orgonabokrok és mogyoró és festőeper (murus tinctoria), melyek  elődeit még a törökök ültették, hát így valahogy. És volt benne számos kolerajárvány , árvíz, tűzvész, háború, melyet ha lakói nem is, maga a városrész  rendre túlélt. Azt az egyet nem élte túl,, hogy a budapesti városatyák elkezdtek hipermodern fürdőnegyedet álmodni a helyére , s addig-addig álmodoztak, mígnem az Erzsébet –híd építésének ürügyén-1898-től a század elejéig szétverték a hídfő környékét és a Gellérthegy  alatti partszakaszt , majd 1933ban csákány alá került vagy hétszáz kisebb-nagyobb ház, a bölcsöde az óvodák, az elemi iskolák, az inasiskola, a Fehér Sas téri polgári, több tucat kiskocsma, vendéglő, kávémérés és kupleráj. Aztán mindenféle  panamák miatt nem kezdtek építkezni , aztán jött a háború a többit tudjuk, gyere ki a hegyoldalba.
Egy vén tabáni eperfa, no meg a szerző

Ezt muszáj tudnod, hogy megértsd:ha az ember a Tabánban, a harmincnégy ház  egyikében él(összesen negyven van, de a többi hat a Szent Katalin-templom, az Orvostörténeti Múzeum, a Várkert kioszk, a ronda Nestlé-panel, a Rác fürdő meg a Rudas.), szóval ha ennek a nagy zöldellő sebhelynek a peremén él valaki , az nem olyan, mint a Veres Pálné utcában lakni vagy a Kresz Géza utcában vagy akármelyikben. Itt állandóan pereg valami sercegős, régi  film, ha nem egyenest ködfátyol-kép mutogatás folyik, szivarfüst és áttetsző leplek gyöngyházfényű gomolygása valami obskúrus, hajópadlós térben, melynek küszöbére teleholdkor  rávetül a szerb templom keresztjének nyurga árnya. Itt nem mehetsz el úgy egy gőzölgő csatornanyílás mellett , hogy meg ne csapja az orrodat a kénes meleg víz, holmi odvas patkánybüdösség és egy száz esztendőkkel ezelőtt elcsusszant szagosszappan-emlék rémisztő kevercse. Mocorog, dünnyög , dorombol a domboldal akkor is , ha gilisztázó rigók után leselkedsz nyári napkeltében, akkor is, ha ródlin visítasz a hátán. Füledet földre szorítva kihallgathatod, miként zörögnek bendőjében emésztetlen kövek, koponyák, lőszerek, hördülnek tüdejében a Mélypince  rejtekeiben rekedt  férfinóták es a még mélyebbre temetkezett asszonyi jajok , lüktetnek artériáiban a forró források aritmiás áramai.
A Mélypince

Vagy átölelheted a teniszpálya  mögötti nagy tölgy derekát, kigombolt kabáttal, mint egy Krúdy-hősnő, lehetőleg ősszel, amikor sárgán peregnek a levelek, az opálos derengésben hallod , ahogy pattognak a labdák a ponyvabálna belsejében , a volt Árok utca mentén eldübörög a tizennyolcas villamos , a volt Arany Kacsa  utcán  herregve kergetőzik  két rottweiler, te pedig tapadsz a kéreghez ilyenkor már nem kell hangyáktól tartanod, piszkos lesz a pólód, az arcod, nem baj , nyalintsd meg  futólag ezt a kis hűvös , fényes mézgacseppet, ami nyilván az érintésedtől csordult ki belőle, sósabb, mint édes , osonj tovább, picit reszketni fog a lábad. Ezeket muszáj tudnod, hogy megérts.



Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán( 2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)