"Meglepődik az ember Cythere papnőinek előzékeny viselkedése által, akik a budai közönség szükségleteinek kielégítése céljából majdnem az egész jobboldali Dunapartot teleépítették templomaikkal, üres óráikban a kapuban ülnek és e célra választott öltözékben hangosan énakelt trágár dalokkal mindenkinek tudtuk adják, hogy tulajdonképpen mi is a foglalkozásuk. "-így Friedrich Korn prágai kereskedő 1833-ban.
A választott öltözéket körülbelül el tudom képzelni. De mit nem adnék egy sdalszövegért!(Jut eszembe,hogy meghökkentem, amikor öreg pincér barátaimtól mintegy váletlenül megtudtam a bőrdívány megfejtését!Mer ugye van az a nóta, amiben arról van szó, hogy "basznak a kurvák a bőrdiványon, a seggük alatt párna"-hát nem kiderült,hogy ez nem az alliterációkedvéért, hanem Zeke későbbi megfogalmazásában- a "cipőben való gyakhatás végett" történt a lábrésznél praktikusan bőrrel bevont hencseren? Na, lett is véleményem ,katolikus budai, stb tudomásom szerint ugyanis úriember nemhogy cipőben , zokniban se.)
"Legnagyobbrészt kiélt elfonnyadt arcok, bamba kifejezéssel. Mosolyuk elrémit , s nem tudod, miért. Ez ajkakon a mosoly közel áll azzal a mosollyal, amely a tébolyodott arcán oly rémületes.
Itt-ott szilaj kacagás üti meg füleidet és ez a kacaj oly örömtelen, oly tompa, oly sivár, oly hazug(...)
Amott az a kis cigánylány alig töltötte be tizenötödik évét, olyan cifra, ropogós. Tele van a ggatva pántlikával és folyvást fogait mutogatja. Szép, egészséges fogak. Ő maga is az... Csak néhány hónap és nem lesz rajta irigyelni való"- ezt Kiss József jósolja a Budapesti rejtelmekben.
Én pedig most már csak azt mesélem el, amikor András atya egy rigófüttyös nyári délelőttön autót mosott a templom mögött, mi meg jöttünk a boltból Csutkával. Szokás szerint kiadós beszélgetés bontakozott ki az aktuális problémákról, egyebek közt a plébánia háromszáz évre visszatekintő anyakönyveinek rejtelmeiről.
Mondom András atyának : szívesen elbogarásznék bennük, szerintem a tabáni erkölcsökről például sok mindent meg lehetne tudni a törvénytelen gyerekek számarányaink változásaiból.
- Hogyne - bólogatott bölcs papunk a vízpermet szivárványos ködében.-Végig rengeteget találna.
Vigyorogtam. Ő pedig tűnődve hozzátette:
- És utána megnézhetné a halálozásokat. Mert tíz ilyen gyerkeből nyolc-kilenc teljesen véletlenül meghalt még kétéves kora előtt.
Hallgattunk. Aztán az atya föltekerte a slagot, és így szólt:
-Hanem ,drága tanárnő, mellesleg tényleg hálás lennék ha a plébánia felé kanyarodna néha a kiskutyával. Ott vannak , ugye , ezek a macskák. Nagyon rájuk férne egy kis pedagógia. Nem tudja elképzelni, mit művelnek. Például, ugye -paráználkodnak....
Tabán, Tabánom.
(Saly Noémi írása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése