BÁNFALVY ÁKOS:BUDAPEST FESTŐJE

A FESTŐ ÖNMAGÁRŐL:

1943 májusában születtem Budapesten.

1959-63 közt a Képző és Iparművészeti Gimnázium grafika szakára jártam.

1975 óta már, mint Alaptag szerepelek a hazai művészek névsorában.

Az utasellátó és a Fővárosi Tanács grafikus állása után, miközben már újságoknak készítettem illusztrációkat, s, mert a repülés mindég érdekelt, elhelyezkedtem a MALÉVnál. Az ez időben készült plakátjaim, falinaptárok (ekkor már pl a MOGÜRT, MAHART , IKARUS, RÁBA,CSEPEL, GÉPEXPORT,és más cégek is csináltattak velem 12, vagy 24 lapos naptárat, képeslapot, plakátot)
Hanglemezborítók és könyvek,- bélyeg kivételével minden téren megtalálhatók műveim ( könyvek pl:MÓRA, EURÓPA, ZRINYI, GALAKTIKA, MŰSZAKI, de később megjelenő magán kiadók is rendeltek borító és belső illusztrációkat tőlem)

Illusztrációmat látva megkeresett a Pannónia Rajzfilm stúdió, hogy legyek tervezőjük.. első munkám a Pityke őrmester háttér terve volt, Utána aMacskafogó első részének készítettem a háttér terveit, ami munkáimért a tv Nívó díjasa lettem..

Közben megalakultak az első alkotóközösségek, s egyre jobban lekötött az olajjal festés és ezért elbúcsúztam a rajzfilmtől… (a híres magyar rajzfilmgyártás haldoklása azért nagyon elszomorít)

Ma már csak a festészettel foglalkozom…
Fő témám a táj, azon belül is a víz, hajózás és, ha van rá igény—nagy örömmel, a repülés..

Unokáimban látom folytatódni munkásságomat, nagyon szeretnek rajzolni…

1970 óta élek Mátyásföldön, ahol első perctől szeretettel fogadták alkotásaimat.. a polgármesteri hivatal házasságkötő termében az én képem alatt mondják ki az igent… de Novivinodolszki városháza falát is egy Budapestet ábrázoló képem hirdeti a testvérvárosi szeretetet..

Kiállításaim:
Kronológia sorrendet nem tudom, de Német ország, Svédország, Ausztria..
Magyar országon szinte minden nagyváros…
Pld: Zalai napok,
Szentendre, Dunakeszi, Tokaj, Siófok, Sátoraljaújhely,
Óbuda, Újbuda, Kőbánya, Rákoskeresztúr, és minden kerületi gyűjteményes, s szinte minden évben 1-2 egyéni kiállítás a kerületi Corvin és Maconkai galériába,
képeim éttermek, rendelők, bankok falát díszítik és ország több városának galériáiban megtalálhatók

Bánfalvy Ákos és alkotásai bővebben ITT

TIBAI TAKÁCS JÁNOS KÉPEI

Tibai Takáts János festőművész Szalkszentmártonban, 1876-ban született. A budai Pedagógiumban fizika-matematika és történelem-ének szakon középiskolai tanári oklevelet szerezett, és ezeket a tantárgyakat tanította Hatvanban és Újpesten.

1926-ban nyugdíjba vonult, hogy csak a festőművészetnek élhessen.

Benczúr Gyula tanítványa volt. Az új-impresszionista festészeti irányvonalat követte.
Egyik célja a régi Tabán arculatának megörökítése volt. Emellett festett tájképeket, történelmi nagyságaink szülőházait is megörökítette, valamint tankönyvillusztrációkat is készített. Megrendelésre több portrét is alkotott. A Gyóni Társaság felkérésére megfestette Gyóni Géza alakját, 1942-ben a Zeneakadémián leplezték le a Balázs Árpád zeneszerzőről készített festményét.
A Bosnyák téri római katolikus plébánia megrendelésére 1938-ban készítette el Pacelli bíboros (a későbbi XIII. Pius pápa) képét.

Tagja volt a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének. Két festményét az 1940-es években kiállították a Műcsarnokban.

1943. december 28-án halt meg Budapesten. Tabán múzeumban is látható egy alkotása (Tabán 1926)

................................................. Tabán (részlet)

..................................................Tabán Aranykacsa utca

................................................Tabán Holdvilág utca

...............................................Tabán 1926

...............................................Tabáni udvar

...............................................Tabán Kereszt tér 1933

Újabb fővárosi botrány: házkutatás a Budapest Gyógyfürdő Zrt.-nél

Jelenleg több helyszínen tartanak házkutatást a BRFK gazdaságvédelmi főosztályának nyomozói egy, a Rác fürdő felújítása ügyében, hűtlen kezelés gyanújával folyó nyomozás részeként - tudta meg a Népszava. A nyomozók ezzel összefüggésben adatokat és dokumentumokat kértek be a cégtől, valamint a Fővárosi Önkormányzattól, és több tanút kihallgattak.

A Rác fürdő beruházással kapcsolatban a fővárosi Fidesz már tavaly ősszel felvetette: "kicsempészték" a fürdő nagy részét Budapest vagyonából. György István, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezető-helyettese akkor a legfőbb ügyésznél kezdeményezett vizsgálatot az általuk vélt jogsértések, vagyonvesztés miatt.

Emlékezetes: a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. a Rác fürdő beruházás megvalósítására létrehozta a Rác Nosztalgia Kft.-t, amelyben a zrt.-nek 25, más jogi és magánszemélyeknek pedig 75 százalékos tulajdonrészük van. Az ellenzéki politikus szerint ez a rendszerváltás környéki előprivatizációkhoz hasonlít: az állam vagyonát bevitték kft.-kbe, amelyekben magánszemélyek is tulajdonosként szerepeltek, majd végül az állami vagyont átcsempészték magántulajdonba.

A BRFK Gazdaságvédelmi Főosztálya a nyomozással párhuzamosan büntetőeljárást folytat a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdőiben felszerelt beléptető rendszer beszerzése miatt is. Az eljárás itt szintén hűtlen kezelés bűntett gyanújával zajlik.

Az ügy előzménye, hogy 2007 novemberében a Navigátor Zrt. 600 millió forintos ajánlatot adott a beléptető rendszer kiépítésére. Az eljárást azonban érvénytelenítették, ugyanis kiderült, hogy a cég egyik alkalmazottja készítette a közbeszerzési kiírás dokumentációját. Ezután újabb kiírás következett, amelyben az ajánlatkérő mind a három pályázót kizárta műszaki, illetve jogi alkalmatlanságra hivatkozva. Egyiküknek, a Vilati Zrt.-nek azonban utóbb ajánlati felhívást küldtek ki, és tárgyalásos eljárást folytattak le vele.

György István közlése szerint ugyanakkor a Fidesz-frakcióhoz "beesett" egy dokumentáció, amely szerint valakik 22 oldalt kicseréltek a műszaki alkalmatlanság miatt kizárt Vilati Zrt. pályázati dokumentációjában azért, hogy a harmadik körbe csak ez a cég jusson be - mondta.

Végül a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szerződést kötött a Vilatival, méghozzá csaknem háromszor akkora értékben, mint a Navigátor eredeti, 2007-es ajánlata volt. Ám György István tájékoztatása szerint a szerződést a Vilati nevében már a Navigátor Zrt. vezetője írta alá, noha a Navigátor csak egy nappal később vásárolta meg a Vilatit.
Megtakarítást hoz az új beléptető rendszer?

Már működik az új fürdőbeléptető rendszer a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. fürdőiben, amelytől az önkormányzati vállalat éves szinten mintegy 400 millió forintos megtakarítást remél, a beruházás pályáztatása megfelelt a közbeszerzési szabályoknak - mondta Ferenci Tibor, a társaság vezérigazgatója az MTI-nek csütörtökön annak kapcsán, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást rendelt el a beléptetőrendszer beruházása ügyében. Az új beléptetőrendszer - amely egyben többek között korszerűsíti az üzemeltetést, kezeli a vendégek időbeosztását és információt szolgáltat a vezetőség felé is - összköltsége éves szinten mintegy 310 millió forint - közölte a társaság.

Ferenczi Tibor azt mondta: a pályázaton a győztes kiválasztása a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata mellett zajlott. A győztes cég 250 millió forinttal olcsóbb ajánlatot adott, mint a második helyezett.

A zrt. még 2007-ben kezdett piaci vizsgálatot a beléptetőrendszerekről, akkor több vállalat mutatta be termékeit, volt olyan cég, amely be is árazta azt - ismertette Ferenci Tibor. Ezt követően a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. szakértők bevonásával elkészítette a pályázati anyagot és ki is írták a tendert. Erre öt pályázat érkezett. Ezt a pályázatot azonban később a Közbeszerzési Döntőbizottság érvénytelenítette.

A második körben három pályázat érkezett. A Közbeszerzési Döntőbizottság felügyelete mellette folyó eljárásban, végül az a pályázó nyert, aki a legolcsóbb és egyben tartalmilag is a legjobb ajánlatot adta.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. az anyagi források szűkössége miatt a rendszerért bérleti díjat fizet, havonta 27,5 millió forintot öt éven át. A kivitelező ezért telepíti, üzemelteti a rendszert, és ha szükséges a javításokat is elvégzi - mondta Ferenci Tibor.

Érthetetlen az eljárás a Rác Nosztalgia Kft. szerint

A Rác Nosztalgia Kft. ügyvezetője furcsállja, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik eljárás egy olyan beruházás kapcsán, amelynek eredményeként a főváros vagyona egymilliárd forinttal gyarapodik. Valkó Csaba erről annak kapcsán nyilatkozott, hogy a rendőrség csütörtökön a Rác fürdő felújításával kapcsolatos dokumentumokat foglalt le a cégnél tartott házkutatás során.

A kft. ügyvezetője hozzátette, a rendőrség a társaság egyetlen munkatársát sem hallgatta ki, és zömében a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-től már lefoglalt, több évvel ezelőtti iratokat vitt el. Valkó Csaba közölte, mivel az ügyben három hónapja tart a nyomozás, a házkutatás nem érte váratlanul. Ugyanakkor azt mondta, az eljárás érthetetlen, mivel a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. csak a földhasználati jogot és a projekt értékének 7 százalékát kitevő műemléképületet adta az összességében 9 milliárd forintos beruházáshoz. Szerinte - mivel a gyógyfürdő zrt.-nek a Rác Nosztalgia Kft.-ben 25 százalékos üzletrésze van - a vagyongyarapodás egyértelmű.

Arra a kérdésre, hogy a Rác fürdő felújításakor miért volt szükség magánszemélyek bevonására, Valkó Csaba azt mondta: az önkormányzati fürdőtársaságnak a szükséges humán és anyagi tőke sem állt egyedül rendelkezésére.

Ferenci Tibor, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy csütörtökön napközben négy civil ruhás rendőr jelent meg a társaságnál, s a Rác fürdő felújításával kapcsolatos nyomozás miatt kértek három-hat évvel ezelőtti dokumentumokat. Ezeket átadták a rendőröknek, amiről jegyzőkönyvet is felvettek - ismertette.

A vezérigazgató megjegyezte, hogy a beruházást már több fővárosi testület, egyebek mellett a főváros revizori bizottsága is vizsgálta, és az ellenőrzések rendre azt állapították meg, hogy a zrt. szabályosan járt el.

Népszava/MTI

Egy Ifipark emlékére - 26 éve zárt be a Budai Ifjúsági Park

...........................IFIPARK ANNO

....................a megnyitón Bodrogi Gyula táncol

“Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban: Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos. Kitiltást eredményeznek a következő kihágások: Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés."

1961-1984

Budapest kultikus szórakozóhelye 1961-től, huszonhárom éven keresztül működött és szolgálta több generáció kultúrált szórakozását. Huszonöt éve, 1984. szeptember 23-án a kőoroszlánok őrizte kapuk végleg bezárultak az ifjúság előtt.Budai Vároldal, rézsútosan futó kőkerítés magasba törő oszlopokkal, boltíves felépítmény. Mindehhez jön a Duna szinte karnyújtásnyira lévő közelsége, jó levegő, olcsó sör, igazi virsli, vasszékek, vasasztalok. És ami a legfontosabb, hétfő kivételével, a hét minden napján élő zene.Ahogy a Fonográf együttes is megénekelte első nagylemezén, „A fehér ing és nyakkendő még kötelező volt…” és bizony a bejárat előtt posztoló, díjbirkózó külsejű „beengedő legények” szigorúan gondoskodtak a rendelet betartásáról. Mindemellett nem csak a nyakkendő, rövid haj (az élelmesebbek a fülük mögé fésült hosszú tincseket próbálták jólfésültként „eladni”), de a farmernadrág is tiltólistán szerepelt a Park látogatói számára.Az értelmetlen és túlzott szankcióknak köszönhetően tény, hogy komolyabb verekedéseket, atrocitásokat nem jegyeztek föl a korabeli krónikák, de szép számmal rekesztettek ki fiatalokat, akiknek összes „bűnük”, hogy farmerban érezték jól magukat, és eszük ágában sem volt senkibe belekötni. Ha netán valaki mégis renitenskedett, hamar beleszaladt a rendezők által kiosztott súlyos pofonokba. A kívül rekedt „huligánoknak” titulált fiatalok megalakították az úgynevezett Nagyfa Galerit, vagyis a Park oldalában egy hatalmas fa erősebb ágaira kapaszkodva, illetve annak tövében hallgatták a belülről kiszűrődő zenét. felerősödő, követelő hangok ellenére is a hatalom sokáig hajthatatlan maradt, csak a nyolcvanas évek elején engedtek a szorításból.

A kezdet…

1961. augusztus 20-án, minden különösebb reklám nélkül nyitott meg Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. Nem csak az első alkalommal, de a későbbiekben is nagyjából 2000-2500 fiatal várakozott hosszú tömött sorokban a bejutásra, hogy meghallgathassa a kor divatelőadóit, a Holéczy- és Nebuló együtteseket, a Bergendyt, az ős-Illést,Németh Lehelt, Ambrus Kyrit, vagy éppen Aradszky Lászlót.

De az Echo, a Metró, vagy az Omega éppúgy hozzátartoztak a rendszeres fellépőkhöz, mint a Benkó Dixieland, a Scampoló, vagy Kovács Kati.

A beatkorszakban, és a hetvenes években már a zenekaroké lett a főszerep. Hetente azonos napon a fiatal, feltörekvő bandák kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, itt vált ismertté például egy Tűzkerék koncert vendégekéntTátrai Tibor. A kedd a Mini és a P.Mobil párosának jelentett állandó fellépést, és ezzel a keményebb műfaj kedvelőinek örömet; de a dzsessz rajongói sem maradtak parlagon: állandó, fix napot kaptak a műsorok összeállítóitól. A táncolni vágyók, és a könnyebben fogyasztható muzsika szerelmesei a Gemini együttes által tolmácsolt friss és örökzöld pop slágerekkel hódolhattak szenvedélyüknek.

A standard programok mellett, jelentős szerepet kaptak az úgynvezett nagykoncertek azon együttesek számára, akik már túlnőttek az Ifjúsági Parkrendszeres fellépési keretein. Így az Illés, illetve a belőle alakult KITT Egylet, azOmega, a Metró, a Piramis, Karthago, stb. koncertjein az egyébként öt forinthelyett, megemelt, tizenöt forintos belépődíj dukált. Ilyen alkalmakkor külön nagyszínpadot építettek a sztárbandák számára.

Különös jelentőséggel bírt az április 30-i ünnepélyes megnyitó, ahol általában tízezer gyerek szorongott, hogy láthassa, meghallgathassa kedvenceit. 1972-ben a Taurus, 1978-ban a Piramis-P.Mobil nyitókoncertje számított nagy eseménynek. Még az év december 23-án, a Piramis a fagyos téli estén, „Kívánj igazi Ünnepet” címmel tartott rendhagyó szabadtéri bulit. 1980. május 24-én a roki-Hungária képeszti el a BIP közönségét zenéjével, kockás zakóival és napszemüvegeivel. 1983-ban a P. Mobil egyedül játszotta a nyitóbulit, melyetKoltay Gábor filmrendező meg is örökített..

Rajnák László, a Park igazgatója, hosszú időn keresztül vaskézzel vezette a rábízott intézményt, sokszor túlteljesítve a hatalom elvárásait. Aztán 1974 nyarán robbant a bomba. Kiderült, hogy a feddhetetlennek hitt Rajnák elvtárs és „bűntársai”, kollégái folyamatosan becsapják a fiatalokat; manipulálnak a belépőjegyekkel, csalnak, túlszámláznak a büfében. Ezért akkoriban börtönbüntetés járt. Sokak számára egyfajta elégtételként szolgált a rettegett igazgató elvtárs lebukása.

1980. május 27. Edda koncert, tízezer ember. A Park bejáratát övező kőkorlát „elfáradt” és öt fiatalt megsebesítve ledőlt. Ekkor már sejthető volt, hogy valami történni fog az intézménnyel kapcsolatban, bár a gyerekek még a felújításban reménykedtek.

1981-ben egy dalpályázat győzteseként a Bergendy együttes adta elő a zenekarvezető és Tardos Péter által komponált Budai Park Bluest, amely korhű képet festett a kedvelt szórakozóhelyről.

A vég...

1984. Az épületet életveszélyesnek nyilvánítják, sorsáról a későbbiekben döntenek majd (egyébként a mi napig semmiféle döntés nem született). A döntéshozók szerint a Budai Ifjúsági Park betöltötte küldetését, és átadja a helyét a Városligetben épülő Petőfi Csarnoknak.

1984. szeptember 23. Az utolsó koncert, a Parkbúcsúztató. A P.Mobil együttes aBlack Sabbath hasonló című számát idézve, megrendezi az Elektromos temetést. Schuster Lóránt a zenekar frontembere, aki sokat köszönhet a Budai Ifjúsági Parknak, a koncert előtt adott riportjában valósághűen vázolta az akkori helyzetet: „Valami olyasmit érzek a Park bezárásával kapcsolatban, mintRadics Béla temetésén. Ő sem csak egy gitáros volt, hanem szimbólum is. ABIP sem csak egy hely volt, ahová táncolni és zenét hallgatni jártak a gyerekek, inkább szimbóluma egy korszaknak. Talán az utolsó a nagy parkok közül. Mert lassan megszűnnek a rockparkok, megszűnt, vagy átalakult szabadidőparkká a kőbányai, a csepeli, a lőrinci. A vidékiek is sorra tűnnek el…”

2009. szeptember: Hajnal Gábor, aki műsorvezetőként részt vett az Elektromos temetésen, és sokáig a Park disc jockey-ja volt:
„Arra gondoltam, hogy az évfordulón össze kellene jönnünk, hiszen zenészeket és közönséget is rengeteg emlék fűz a Parkhoz (jómagam sok évig, mint „közönség", majd, mint műsorvezető sok estét töltöttem ott) és beszélgetni a szép időkről, emlékezni azokra, akik már nincsenek közöttünk. Ezért aztán szeretettel várlak 2009. szeptember 23-án, este 19 órától a Picasso Pointban (Bp.VI. Hajós u. 31.), ahol levetítjük a "Volt egyszer egy Ifipark" c. filmet és egész este a Park korszakának, magyar zenekarainak dalai szólnak.”

-Hegedűs István-

Farkas21 nosztalgiafilmje a Budai Ifjúsági Parkról

Személyes élményem az Ifiparkból: A néger zongorista dala (Máté Péter) kb. 1967-ből

kassius

MIÉRT "RUDAS" A RUDAS FÜRDŐ

A tabáni németek Rudasch-Badnak mondták a fürdőt.

Ennek a névnek azonban a német nyelvben semmi értelme sincs. A török időkben Jesil direkli ilidzsének hívták, ez magyarul zöld oszlopos fürdőt jelent.

De mi köze van a zöld oszlopoknak a rudakhoz?

Az égvilágon semmi! A tabáni helynevek, elnevezések kutatásaiban nagy segítségünkre van a délszláv nyelvek szókincse. A hévízfürdőket törökül, de a balkáni szláv nyelveken is ilidzsének mondják. A tabáni szerbek és bosnyákok Rudna-ilidzsének nevezték el fürdőnket. A rudnaból ered a ruda főnév, amely a délszláv nyelvben bányát, szóösszetételeiben pedig ásványt, ásványost (Mineral) jelöl. Rudna ilidzse annyit jelent tehát, mint ásványvízfürdő, Mineralbad. Ebből a Rudna ilidzséből keletkezett német közvetítéssel a mai Rudas fürdő neve.

VADKEMPINGEZŐK A TABÁNBAN

Vadkempingezők a Tabánban. Hol van a tolerancia határa?

2009.11.26. 11:39 ~dá~

Ma már nem kerül sokba egy sátor, sőt akár ingyen is beszerezhető (és itt nem a "teherautóról leesés" esetére célzok, hanem arra, hogy van egy csomó külföldi, aki nem vesződik azzal, hogy hazavigye a filléres betyárbútort). Ez eléggé átalakította a hajléktalanok életét is, én kapásból 4-5 helyet tudok ahol a közelmúltban sátrat vertek (egy időben a Pillangó utcai metrómegállóval szembeni parkban volt egy kis tábor, aztán elég sokan tanyáznak a Szentmihályi út melletti erdőben és még sorolhatnám).

Bár az Urbanista-olvasók szavazatai alapján nem a legnépszerűbb szálláshely, azért sokan választanák a parkokat, ha hajléktalanok lennének. Na de a Tabánban egyelőre még nem találkoztam velük. Géza bácsi viszont igen:

(Urbanista)

TABÁNI ÉLETKÉPEK ANNO 1930

...........................................................Festőnő a Tabánban

.............................................Friss zsömlét vegyrnek!

............................................Pékinasok egymáskozt

...................................................Nagymosás az udvaron

TABÁNI LÉPCSŐN (HEGEDŰS ENDRE)

Hegedűs Endre művészete Hegedűs Endre hagyatéka mindezidáig lappangott; művei, ha felbukkantak is néha a piacon, és értő szemek felismerték is kvalitásaikat, névtelenségre voltak kárhoztatva. A család tulajdonából most előkerült képek a magyar festészet egy elsüllyedt darabját emelik vissza a magyar művészet történetébe és ráirányítják a figyelmet arra az elsodort nemzedékre is, amelynek pályakezdése szinte egybesett a háború kitörésével, és amelyből csak tragikus életutak, kettétört karrierek, szétszóródott - jobb esetben lappangó - életművek törmeléke maradt. De még ezek a nagy erőfeszítések árán rekonstruálható életművek, a belőlük felsejlő tendenciák is olyan stílustörekvéseket mutatnak, amelyek jelentős mértékben pontosítják a korszak művészetéről, szellemi irányzatairól alkotott képünket. Hegedűs Endre zsidó polgári családból származott; édesapja, Hegedűs Nándor egy olasz, bőrárut és festékeket forgalmazó cég magyar képviselője volt. Művészeti iskoláit Münchenben végezte és ott ismerkedett meg későbbi menyasszonyával, a német Olga Koch-hal, akit a nemsokára érvénybe lépő zsidótörvények miatt nem vehetett feleségül. Már Münchenben is dolgozott karikaturistaként különböző lapoknak, itthon pedig a Tolnai Lapkiadóhoz tartozó Délibáb című újság egyik állandó illusztrátora lesz. Neve először 1932-ben tűnik fel, amikor a "Tehetségavatás"-ként kiírt pályázatra beküldött rajzát Herman Lipót a Színházi Élet hasábjain méltatja. Festőkarrierje a harmincas évek közepén indul: a most kalapács alá kerülő Betlehemesek szerepelt a Nemzeti Szalon 1936-os áprilisi kiállításán. A következő évben már négy képet mutat be a Herman Lipót és Szőnyi István által a fiatal generáció képeiből rendezett Tavaszi Szalonon, köztük az itt reprodukált Önarcképet, amelyet sajnos csak fotóból ismerünk. 1939-ben Gyümölcsoltó napján című festményéért megkapja a Szinyei Társaság Hatvany Ferenc által felajánlott díját, szerepel a Pesti Napló képes mellékletében, a Délibáb pedig reprodukálja Meseország című képét, ami a katalógus 120. tétele. A Magyarság című újság április 9-i száma szintén közli a művész fotóját és néhány reprodukciót festményeiről. 1939-től megszűnnek a sajtóbeli szereplések, ezután már illusztrációi sem jelennek meg. 1944-ben, amikor az ún. zsidó vagyonokat elkobozzák, egy uszító hangvételű cikk jelenik meg egy nyilas lapban, amely fotókat is közöl a család Attila úti házának ebédlőjéről. Hegedűs Endre ugyanis korareneszánsz mintákat követő stílusban, és "ikonográfiai program" szerint, egy szeretetteljesen ironikus freskó-sorozaton örökítette meg a családot, még Csöpi nevű kutyájukat is ráfestve a képekre. Ezután egy angol bombázógép rázuhant a házra, így - néhány családi fotó mellett - egyedül ez a "közlés" őrizte meg a freskók, és általuk a zsidó asszimiláció 30-as évekbeli illúziójának emlékét. Az egész életmű - ami egy 23 évesen pályakezdő művész 9 évi munkája, vagyis más esetben a "korai" művek - felveti az asszimiláció problémakörét, hiszen a kezdeti képek témaválasztásai a katolikus hit naiv, a népi vallásosságban megnyilvánuló formái iránti vonzódást mutatnak, ezeket jelenítik meg a németalföldi festészet hatását mutató eszközökkel. De vannak freskótervei is, amelyek a csornai templomhoz készültek a helyi plébános felkérésére, (itt élt a család másik része), és amelyek 1939 után már nem valósulhattak meg. Korai grafikáin, képeslaptervein is hansúlyozottan magyaros a témaválasztás, a magyar népművészet elemeit stilizálja, de a Pesti Napló 1939. április 9-i képes melléklete is egy népviseletbe öltözött menyasszonyt ábrázoló festményét hozza. Valószínűleg olaszországi élmények hatására a későbbi képeken - és a már említett Attila úti családi freskókon - már egy finomabb idill rajzolódik elénk: az alakok légiesebbé válnak, a környezet karaktere is megváltozik, a falusi táj egy, a Raffaello előtti festészetból ismert panteista világgá változik. A katalógusban szereplő Meseország, a Tavasz vagy a Kislány napernyővel című festmények mutatják fel ezt az alig megélt, melankolikus, kicsit talán groteszkbe forduló stilizált szépséget. Szintén reneszánsz előképeket sejtet az Önarckép Olgával. A család tulajdonában megmaradt az fotó, amin a kép modelljei megismétlik a klasszikus beállítást. A 121 katalógus számú Kislány mackóval is ezt a vonalat követi, de mindkét portrét áthatja a magyar klasszicizálásra kevéssé jellemző érzelmes személyesség. A legkésőbbre datált képek már a valóságtól való menekülés nyilvánvaló példái: az Édenkert (kat. sz. 123.), vagy a tabáni lépcsőn felfelé baktató öregember (kat. sz. 124.) kétféle megfogalmazása az illúzióvesztésnek: az egyik szembesítés a valaha képzelt aranykorral, a kezdetekkel, a másik pedig a várost viharos éggel maga mögött hagyó, a képből kifelő tartó alakkal, egyfajta rezignált számvetés. Hegedűs Endre festői hagyatékát ma még nehéz pontosan elhelyezni az akkori hazai és egyetemes irányzatok között; azok a kapcsolódási pontok, amelyek első látásra kijelölhetőek lennének, a művek kivételessége, a kevés adat, és a korszak feldolgozásának hiányai miatt, eléggé bizonytalanok. De éppen ebből adódik a felfedezés jelentősége; az életmű köré rajzolódó történet pedig egészen más dimenziókba emeli a művészettörténeti értékelést. Topor Tünde(Kieselbach Galéria)