1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2012. május 10., csütörtök

SCHMIDT NÁNDOR:TABÁN (1925 KÖRÜL)



                         A magyar Švejk


     Egy naplóíró kisember mindennapjai a 19-20. századi Budapesten



Extra: Búcsú a Tabántól (1933)
A naplóíró Lowetinszky János József 1933 októberében meglátogatta a lebontásra ítélt Tabánt, és keserű búcsút vett a szeretett városrésztől, ahol fél évszázaddal azelőtt ifjúkorának egy részét töltötte. Élményeiről másnap cikket írt, amit el is vitt a „Magyarság” című napilap szerkesztőségéhez, az írás esetleges megjelenéséről azonban nem tudunk.

Az alábbiakban a naplóban rögzítetteken keresztül követhetjük végig az emlékek felidézését és a fájdalmas elválást a düledező sikátoroktól. A poszt végén Lowetinszky ezen a napon írt (szintén naplójában fennmaradt) Tabán-búcsúztató verse olvasható.



1933.10.02.:

Buta álmom volt, mintha nyomban Mari után, annak szeme láttára közösültem volna Szappanosnéval.

¾ 8-kor ébredtem, heverés, olvasgatás. Mari a felettünk lakó Takácsnéval szót váltott, hogy ne rázza a piszkos rongyait pont a mi ablakaink felett, mire ez a – nem tudni, honnan, és nem tudni, miért – ide menekült sluczka nem reagált; majd alkalmilag észre térítem.

Mari kirakta és tisztába húzta a fiúk [az albérlők] ágyneműjét. 9-kor fel, rendezkedés, reggelizés, elmosogattam az edényt. Szellőztetés, Mari rendet csinált, rendbe szedtem a levelezőlapokat. Toilette, testgyakorlatok, összeférczeltem az alsónadrágom repedéseit, olvasgatás.

½ 2-kor ebédelés, elmosogattunk, felöltöztem és villamoson elmentem a Rácz fürdőig, és onnan mentem búcsúzni a hajdan oly kedves és vidám Tabántól, amelyben kamaszkorom pár szép és gondtalan évét éltem át, és amely most a bontó csákány alá kerül.

A Hadnagy utcza balfele lerombolva.
 A Kereszt téren – a ráczok hajdani temetője helyén – még áll a rácz kereszt,

a Fehér Sas téren a hajdani budai bírák kő „Pranger”-je [pellengér], amelyhez a deliquenseket [bűnösöket] kötözték.(Téves :az oszlop a XIX.században  olajmécs tartóoszlopa, megj:tabananno)

Köröskörül félig lebontott öreg viskók, szanaszét a házfedélül szolgált szurkos papír, korhadt gerendák, szemétdombok, betört ablakok, roskadozó kapuk.

Itt ott egy bánatos arcz ..




Festők és fényképezők szorgoskodnak minden pontján megörökíteni, amit még lehet.

A Kőműves- és Szabó utczán felkeczmeregtem a Naphegyre.



Elszorult a szívem és bizony nedves lett a szemem ennek a döbbenetes, „sic transit gloria mundi” [’Így múlik el a világ dicsősége’] látványnak a hatására.



Istenem! hogy megváltozott ez a táj.

Felelevenült előttem Buda utolsó víg szürete 1883-ban, amikor itt pénzügyőr voltam [lásditt]. Micsoda pezsgő élet volt itt akkor, Uram Teremtőm! Nehéz, rakott kocsikon vígan kaczarászó nép hozta a szőlőt, mustot. Ének- és tamburaszó, kurjongatás, lövöldözés; és ma kihalt, üres utczasorok, ványadt, roskadó léptű nép, és a temető csendje borul az egykor kedves, vidám városrészre.




És micsoda anyagból voltak ezek a házak építve, Te Jó Isten!, csupa nagydarab terméskő, tégla sehol. Lehet itt kő még Mátyás király palotájából is, de azzal kutya sem törődik.Micsoda oktalan ész agyalhatta ki a Városházán, hogy pont télvíz előtt bolygassák meg az itt lakó szegény existentiák ezreit és raktározzák őket szükséglakásokba Pest legkülsőbb periphaeriáján? Ez lelketlenség és pénzpocsékolás.
És miféle városrendészeti politicus volt az, amely már harminc éve rebesgeti a Tabán lerombolását, és mégis alig öt-hat éve megengedte az otromba „Bethlen-udvar” megépítését. Hej! de kevés ésszel és előrelátással kormányozzák ezt a várost.
Fájó szívvel búcsúztam el ifjúkorom eme legkedvesebb s legvidámabb színhelyétől, a rácsos kapus, holdvilágos, tamburazengéstől hangos volt jó öreg Tabántól. Isten veled, jó öreg Tabán!





A 700 méteres új transversalis [átlós] úton, amely a volt Horgony utcza testén vonul végig, lementem a Döbrentey térre, s a parkon keresztül a „Hungária” forrás ivókútjához, és volt szívem a circa fél liternyi forrásvízért nyolcz fillért adni. Meg sem közelíti a régi ártézi forrásvíz ízét és hőfokát. Itt egy öregebb emberrel eltraccsolva, kissé pihentem.


Azután el a félig lerombolt Görög utczán, eltűnődtem a volt 1. sz. háznál, megismerve annak a szobának a körvonalait, ahol első permanens viszonyom tárgyát – Samoday Esztit – 1884-ben megkaptam [’közösültem vele’].


A Szarvas- (most Szebeny Antal-) tér bal felét már romba döntötték.

A Kereszt- [és] Árok utczák konganak az ürességtől és a léptek zajától.



1890-ben az elzsidósodott szűkebb szülőhelyemet, a Terézvárost, 1894-ben boldog és szilaj gyermekkorom színterét, a Belvárost sirattam el, mikor nagyrészt csákány alá került. Valyon [sic] mit kell még ezután elsiratnom?
Villanyoson el, haza [VII. ker., Thököly út 37.]. Átöltözve, naplók rendezése, ami ugyancsak hosszú munka volt. Kávézás, olvasgatás. Marosiné is megszabadult a zsidó bagagejától[bagázsijától, itt: albérlőjétől] – Steintől –, akik öreg este költöztek ki. 10-kor fekvés, alvás.
Az idő szép, derült, bánatosan őszies. Reggel 12 f, d.u. 2-kor 19 f, esti 10-kor 14 f volt.

„Áll még a Tabán és őrzi a régi jó idők hangulatát” (filmhíradó 1931-ből)




Isten veled, jó öreg Tabán,
kinek napsugár volt minden táján.
Kitetted utczára, ablakba mindenedet,
kaczajod, éneked és arany szívedet.
Jó öreg Tabán, Isten veled,
Isten veled!

írta: Lowetinszky János József (1933.10.02.)



Forrás:  http://magyarsvejk.blog.hu

2012. május 8., kedd

A TANGÓKIRÁLY -KALMÁR PÁL

A napokban jelenik meg  Saly Noémi  múzeológus könyve  Kalmár Pálról,* a múlt század harmincas-negyvenes éveinek híres slágerénekeséről  "A tangókirály "  címmel . 
A könyv bemutatója a Kereskedelmi és  Vendéglátóipari múzeumban lesz május 19-én. 
Fellép a bemutatón a Budapest Bár  is Kalmár Pál híres slágereivel.




















* Itt előzőleg tévesen Kalmár Tibor név szerpelt, olvasói levél alpján lett javítva. Mentségül szolgáljon, hogy akkoriban gyűjtöttem anyagot a tabáni kocsmákról és a Czakó utca 1 -ben a "CZIEGLER-ben" tényleg Kalmár Tibor énekelt az 1940-es években
                                                                                             kassius


t

2012. május 6., vasárnap

PETERDY GÁBOR: KILÁTÁS A GELLÉRTHEGYRŐL


VÁRNEGYED KONCEPCIÓ-SZÖKŐKUTAT A TABÁNBA


A Váralja Szövetség bemutatta a Várnegyed Koncepció vázlatát
Nagyváros/2011 dec .22

A Váralja Szövetség a budavári házasságkötő palotában mutatta be a Várnegyed hosszú távú fejlesztésével kapcsolatos javaslatait, ám magát a komplett anyagot még nem, ugyanis az csak mintegy 70%-ban készült el a lakossági fórum napjáig. Pitz Dániel elnök köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Hetzmann Róbert ügyvezető alelnöknek, aki a Várnegyed Koncepció alappontjait ismertette elsőként. Az ügyvezető alelnök elmondta: a Váralja Szövetség külön bizottsága foglalkozott a budai Vár és környezetének fejlesztésével kapcsolatos javaslatainak kidolgozásával. A Váralja Szövetség - ígéretéhez híven - mindenütt a hely szelleméhez méltó beavatkozásokat javasolt, elsősorban a historizmus szellemében. A számos javasolt rekonstrukció mellett azonban új elemek is helyet kaptak csomagjukban. Szervezetük címére érkezett minden javaslatot, véleményt igyekeztek figyelembe venni, így egy valóban sokoldalú, a helyi igényeket is figyelembe vevő javaslat van készülőben. A továbbiakban röviden bemutatjuk a Váralja Szövetség elképzeléseit:

Királyi Palota:



A budai Várnegyed fő szervezőereje nyilvánvalóan a Királyi Palota. Az épület szelleméhez és a helyszín történelmi-szakrális szerepéhez igazodva javasoljuk az épület teljes külsejének - ideértve a kupolát is - és fontosabb belső tereinek rekonstruálását. A Nemzeti Galériát a Királyi Palotában hagynák, ide költözne át a Sándor-palotából a Köztársasági Elnöki Hivatal, annak helyét pedig a Miniszterelnökség foglalná el. A szövetség elfogadhatatlanak tartja, hogy a Királyi Palotában luxusszálloda vagy bármilyen szórakoztató lokál jöhessen létre. A szervezet rekonstruálná a Várkert Bazárt, ahol vegyes funkciójú komplexum jönne létre - elsősorban a turizmus igényeinek megfelelően. A kommunista diktatúra éveiben lerombolt Honvéd Főparancsnokság újjáépítendő épületében a Magyar Találmányok Házát hoznák létre, egy olyan interaktív múzeumot, amely a magyar találmányokat mutatná be. Helyreállítanák a szintén lerombolt barokk Teleki-palotát is, ahol az Alkotmánybíróság kapna helyet. A Honvédelmi Minisztérium Szent György téri épületét szintén helyreállítanák, ahogy az Istállópalotát, a Lovardát és az egykori Őrségépületet is.

Mária Magdolna-templom: helyreállítás és múzeum



A Rákosi parancsára lerombolt templomot - amelynek egy része még áll - eredeti állapotában állítanák helyre. Benne egy szakrális múzeum kapna helyet. Az olyan ötleteket, amelyek műgótikus stílusú szentélyt rekonstruálnának, elutasítják a hiteltelenség miatt, míg az "ifjúsági szórakozóhely" ötletét szentségtörőnek és kegyeletsértőnek tartják.

Nemet mondanak a panamákra

A szövetség szerint a kiszivárgott elképzelések alapján a Várnegyed lehetséges fejlesztése több helyen panamagyanús lehet - indokolatlanul beépítenék modern épületekkel például a Lánchídtól délre eső zöldterületet, vagy éppen a nyugati várlejtőt.

Szökőkutat a Tabánba!



Szeretnének életet vinni a Tabánba, ami jelenleg egy kihasználatlan terület a város szívében. (Budapesten nagy probléma, hogy alig van zöldterület, s az a kevés is, ami van, rossz helyen.) Helyreállítanák a kommunista városrendezés során megsemmisült híres tabáni szökőkutat, Budapest egykori legnagyobb szökőkútját.

Kilátót az Erdélyi-bástyára

Egy erdélyies (kalotaszegi) stílusú, organikus korunkbeli tervvel megvalósítandó, nem túl hivalkodó kilátó megépítését támogatandó ötletnek tartják.

A Várnegyed Koncepció egy nagyjából 70-80 oldalas tanulmány lesz, melyben a szövetség részletesen kifejti terveit. Ezt a dokumentumot honlapjukon fogják nyilvánosságra december legvégén, esetleg január elején.

Forrás:Nagyváros.hu

HOLDVILÁG UTCA A BONTÁS ELŐTT

A Holdvilág utca 14 előterében 1932  nyarán festők iparkodnak, hogy bontás előtt még egyszer megörökíthessék az elmúló időt.
Gyönyörű fotó!Köszönet a publikálásért  Csiffáry Gabriella levéltárosnak..

EL NEM KÉSZÜLT EMLÉKPARK

Ludwig Lazarus Zamenhof (Eliezer Samenhof),(1859 – 1917)
Eszperantó emlék [szerkesztés]

A Hadnagy utcában a Rác-fürdő előtt 1966. augusztus 5-én mészkő kockából emlékkövet helyeztek el, mely Kőfalvi Gyula műve. A parknak ekkor adtak volna nevet, a hivatalos névadás azonban nem volt megfelelően előkészítve és nem történt meg, így az végül nem lett Eszperantó park; a „hiba” orvoslását később sem tartották fontosnak, így a hivatalos elnevezés sosem történt meg.



Eszperantó emlékkő (1966)

Az emlékkövet a főváros és a Magyar Eszperantó Szövetség állíttatta az ekkor Budapesten tartott 51. Nemzetközi Eszperantó Világkongresszus 500 résztvevőjének jelenlétében. Ünnepi beszédet mondott Nikola Aleksiev, a Világbéke Eszperantó Mozgalom akkori elnöke, majd szólt Dezső József, az I. Kerületi Tanács VB elnöke is.

Az emlékkő tetején ötágú csillag van egy „E”-betűvel és a szöveg: 

ESPERANTA PARKO 1966 / ESZPERANTÓ PARK 1966. Oldalán: JE LA MEMORO DE LA INTERNACIA KUNLABORO KAJ PACO OKAZE DE LA 51-A UNIVERSALA KONGRESO DE ESPERANTO 

[a négy oldalon váltakozva magyarul és eszperantóul][2]




Zamenhof mellszobrok [szerkesztés]

Budapest I. (Tabán), Hadnagy u. a Rác-fürdő előtt, az Erzsébet-híd budai hídfőjénél. 1959-12-15. A Gyenes Tamás alkotta bronz fej, amelyet a Zamenhof-ünnepségen a MESZ nevében Kalocsay Kálmán, a Konkordo klub elnöke vette át. 1987 óta Sarkadi Mária virágüzlet-tulajdonos jóvoltából posztamensen, a jelenlegi helyen. A posztamensen felirata: DR. L.L. / ZAMENHOF / AZ / ESZPERANTÓ NYELV / MEGALKOTÓJA. 1996-ban ellopták, de megtalálták. Újra felavatták, de 1998-ban ismét ellopták. 1999-ben az Eszperantó Alapítvány (Szilvási László és Gogomán Klára) újraállíttatta Slezák Tamás és Edit finanszírozása mellett. A mészkőből készült új szobrot Berecz Péter szobrász készítette, és a veszprémi IJK keretében lett felavatva 1999. augusztus 12-én.[5].
1966 után[6] [szerkesztés]
A Budapesti Orvos-Egészségügyi Eszperantó Szakcsoport (alapítva 1969-ben) két tagja, dr. Molnár Lajos és dr. Farkas Julianna évtizedek óta rendszeresen látogatja és figyelemmel kíséri az Eszperantó Parkot. Külföldi eszperantista barátaikat is mindig elkísérik ide. 2004 körül megkezdődött a Rácz Fürdő felújítása, és a teljes park lepusztítása. A Molnár házaspár felkereste a Fővárosi Kertészeti Vállalat illetékes munkacsoportját, akik tájékoztatták Őket, hogy a fürdő felújítása után helyreállítják a parkot. A tabáni kutyasétáltatókat is megkérték, hogy vigyázzanak az emlékműre. Az építkezés nem haladt, a park és az emlékművek pusztulásnak indultak. Egyik alkalommal nem találták a Zamenhof mellszobrot a posztamensen, a szökőkút darabokban állt. Hosszas kutatás után ráleltek Zamenhof büsztjére a Budapest Galéria Köztéri Szobrok Gyűjteményében. Hogyan került oda? A kutyasétáltatók alapzatáról ledöntve találták azt, értesítették a posztos rendőrt, aki bevitette a galériába. A galéria igazgatója tudatta velük, hogy a Rácz Fürdő építkezésének és a parkosításnak a befejezésekor visszahelyezik a szobrot.

Viharos tulajdonos- és kivitelezőváltás után 2010-ben a Várnegyed Városvédő- és Szépítő Egyesülete kirándulást szervezett a felújított Rácz Fürdőbe, amelyen Molnárék is részt vettek.

Eszperantista emlékhelyek Magyarországon ITT

Forrás: -http://hu.wikipedia.org/wiki/Eszperant%C3%B3_Park_(Budapest)
            -