1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2011. május 25., szerda

TABÁN A TÖRÖK IDŐKBEN (ÚJSÁGCIKK 2004-BŐL)

Evlia Cselebi útleírásának megértéshez segít a 2004-es újságcikk A Tabán Múzeum kiállításáról:
Evlia Cselebi

A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSOK 

1  Parkok és kertek Pest-Budán




2011. május 24., kedd

EVLIA CSELEBI :TABÁN LEÍRÁSA

A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv.

Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük.

Mielőtt Evlia Cselebi útleírásáról szólnánk, előzetesen egy-két szóval elmondjuk az író élettörténetét is, amennyire ezt a munkáiban szórványosan elejtett adatokból összeállíthattuk



A könyvről bővebben ITT


A 400 született török utazóról a Tabán Múzeum május 22-én konferenciával és kiállítás megnyitásával emlékezett meg.


Evlia Cselebi Tabán leirása:


 243
 244
245
 246
 247
248











2011. május 22., vasárnap

Serfőzdék a régi Pesten, Budán és Óbudán


A mai Budapest elődvárosai, a hegyvidék, a síkság és a Duna találkozásánál fekvő Óbuda, Buda és Pest területe már az ősidők óta lakott. Önálló sörfőzéssel a városegyüttes azonban csak a 12. század óta rendelkezik. II. Géza ekkor telepítette le a johannitákat, a Szent János Lovagrend tagjait. A lovagrend kórházat épített, amelyhez sörfőzde is tartozott. Az itt főzött ispotályos sör elsősorban a betegek ellátására szolgált, de persze a lovagok maguk sem vetették meg a jóféle seritalt.
A török hódoltság korában a mai Váci utcában működött a Boza háné azaz „A sör háza”, ahol a sörfőzde mellett kocsma is volt. Kétes hírű hely lehetett, 19. századi átépítése során egyes helyiségeiben elásva kocsmai viták során elhunytak maradványaira bukkantak.
A török kiűzése után 1687-ben Proberger Jakab nyitott sörfőzdét Első Pesti Serfőzőház néven. (Emlékét őrzi a Serház utca.) A Pesti Magyar Serfőző Céh 1696-ban alakult meg. 1815-től pedig már két modern serfőzde is működött, a Mayerffy- és Petz-féle. Majd az 1840-es évektől a Tüköry-féle, később a Honnauer és Schmidt családok is híressé váltak sörfőzésükről.
Budán 1498-1539 között működött serfőző céh, viszont sört egészen az 1820-as évekig főztek a Tabáni Serfőzőházban, illetve a Rácvárosi Serfőzdében.
Óbudán a török utáni időkben  az 1723 és 1776 közötti években a gróf Zichy család főzette a sört. Az itt főzött sört a Mókushoz, a Lövőházhoz, a Tocsogóhoz, a Kerékhez és a Rákhoz címzett községi italmérésekben lehetett kapni.
A 19. század második felétől azután fellendült sörfogyasztás. A sört mérő vendéglátóhelyek népszerűségének növekedésével a nagy rendezvényeken, kiállításokon mind nagyobb teret nyert a sörgyártás és -értékesítés bemutatása, reklámozása. A három város egyesülése után az 1885-ös országos, majd az 1896-os millenniumi kiállításon a nagyobb serfőzdék már saját sörcsarnokokat állítottak fel, ahol termékeiket bemutatták. A magukra valamit is adó gyártók általában két-három féle világos és egy-két féle barna sört is készítettek.
Forrás :Serteperte