1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2011. szeptember 30., péntek

100 éve született Zórád Ernő

Októberben lesz Zórád Ernő születésének 100 .évfordulója.Ebből az alkalomból bemutatunk néhányat
a festő híres tabáni figuráiból  az eredeti helyszínekre álmodva:

Abrakolás a Bor és Sörcsarnok előtt



Az elmúlás hangjai a vén Tabánban


Vidám asztaltársaság az Albeckerben



Kereszt téri szobabelső akttal



           Éjféli randevú az Árok-köz 4 előtt


   Libapásztorlány a Hadnagy utcában 


       Vándorköszörűs a Hadnagy utca 41 előtt


                 Légyott a romantikus Holdvilág utcában



         Itt voltunk fiatalok és itt is öregedtünk meg!

              Kurizáló gavallér a Kőmüves utcában


    - 10 hordó sör rendel!- fuvaros a Kereszt utcában

 Vajh, benn ül -é a családi asztalnál a hallgatag Krúdy?


                    Öregurak napi pletykázása a Jakab lépcsőnél

2011. szeptember 29., csütörtök

A VÉN TABÁNBAN SZÜLETTEM, A KRISZTINA KÖRÚT A MINDENEM.....

A vén Tabánban születtem, a Krisztina körút a mindenem,
a gyermekkort itt éltem át és itt kerültem az iskolát.
az emlékeim ösvényein  találok talán egy kis megnyugvást, percnyi megnyugvást....


2011. szeptember 28., szerda

KISKOCSMÁK ÉTELEI

Minden amit a pörköltről tudni kell....



A pörköltöt (perkelt) hagyományosan magyar ételnek tartják. Ezt az ízes, szaftos ételt különböző húsfajtákból készítették. Készülhet marhából, sertésből, csirkéből, birkából, illetve különböző vadhúsokból is.

A magyar konyha e híres ételének története a honfoglalás előtti időkből származik, hiszen a pörköltszerű ételeket (hívjuk tokányoknak őket) már ebben az időben sűrűn készítették. Igazi gasztronómiai hírnevet Európában a 19. század végén szerzett. Az úgynevezett magyaros ételek, amelyekről legtöbbünk és a külföldiek azt hiszik, hogy attól számít hungaricumnak, mert őrölt pirospaprikával készítik. Ez egy tévhit. A korábbi évszázadok során, a középkorban is fogyasztottak pörköltszerű ételeket (természetesen paprika nélkül).


A mai értelemben vett pörkölt története az 1800-as évek végére nyúlik vissza, amikor (1874) a Ganz Művek kiváló tervezője, mérnöke, Mechwart András tervei alapján elkészítették az első hengerszéket. Ez a találmány nemcsak a malomipart segítette – Budapesten, a Soroksári úton épültek fel az új, modern malmok, a főváros a világ második legnagyobb malomipari központja lett (az első Minneapolis az USA-ban) -, hanem a fűszerek világában, a konyhaművészetben is komoly szerepet játszott. Ebben az időben lesznek az úgynevezett magyaros ételek „pirosak”, hiszen a modern technikának köszönhetően a különböző fűszereket is finomra lehetett őrölni. Pirospaprikát előtte is tettek az ételbe, de nem ilyen mennyiségben és minőségben.


A jó, magyaros pörköltnek a titka a kiváló minőségű hús, és az alap. A pörköltalap megfelelő mennyiségű, apróra vágott vöröshagymából, fokhagymából, pár darab paradicsomból és TV paprikából áll. A paradicsomot és a paprikát vagy kockákra vágjuk, vagy karikára. Természetesen lehet a pörköltbe tenni hegyes erős paprikát is, ez háztartásonként változik. Megjegyzendő, egy étel nem csak azért magyaros, mert pirospaprika van benne és méreg erős.


A pörkölt, vagy, ahogy a legtöbb külföldi nevezi „gulasch”, a mai napig a legismertebb magyar étel, amely az éttermek étlapján szerepel, és amelyet a legtöbben keresnek. A pörköltet az ország különböző régióiban sokféle módon készítik el. Van, ahol tesznek az ételbe köménymagot, borsot, van ahol nem. A magyaros pörköltnek a lényege, az adott hús omlóságán kívül, a szaftja. Ezt a tartalmas „lét” a magyar háztartásokban szívesen fogyasztják kenyérrel, ezt hívjuk tunkolásnak. A különböző húsokból készült pörköltöknek van egy másik változata is, ez a paprikás. A paprikás annyiban különbözik a hagyományos pörkölttől, hogy az étel befejezése előtt tejfejjel dúsítják, esetleg behabarják. A pörkölt a mai napig őrzi népszerűségét a magyar háztartások konyháiban, illetve a külföldi turistákkörében.


Forrás :Óbuda Múzeum-egy falat múzeum időszaki kiállítása:


Ó,TI BOLDOG VENDELINEK...................!!!!

2011. szeptember 27., kedd

AZONOSSÁGOK



Egyik előző bejegyzésemben  "TABÁNI KISKERTEK"  cím alatt van egy kép egy tabáni udvarról , szemben felfutó keskeny lépcsővel, kis facsemetével 1909-ből. Most kezembe került uigyanannak az udvarnak 24 évvel későbbi, lebontás előtti pillanatképe. Facsemete nincs, bánatos kisfiú ül a lépcső alján, néz szembe mereven a fotomasina lencséjével, mintha azt kérdezné:- Hát én már hol fogok most lakni ezentúl?-

2011. szeptember 26., hétfő

A RÉGI UDVARON

 A régi udvaron a régi léptek
Halk kopogását hallgatja szivem,
Míg az alkony, mint apám idejében
Leszáll fáradt fejemre szelíden.
I tt  j á rt ő egyre lassúbb lépkedéssel
S nézte a néma, fénytelen eget.
Kihunyó tüzek méláztak szemében,
Neki oly korán csönd és este  l e tt
Most én rovom a régi kövek útját
És régi léptek neszét hallgatom
És rámragad a régi szomorúság
S eszembe  j ut egy régi, bús dalom.
És körülvesz a magányos gyerekség
S árva ifjúság minden árnya ma
S szivemben fölsír minden régi esték
Vigasztalan zsongású dallama  . . .

Juhász Gyula

2011. szeptember 25., vasárnap

AZ ÚJ TABÁN (VASÁRNAPI ÚJSÁG 1913)

AZ ÚJ TABÁN

A régi Rácváros, Budapestnek ez a  maga eredetiségében  legtovább fennmaradt egyik legfestőibb ősi területe úgy látszik valóban végső  napjait éli. A Tabán egész területét tudvalevően a főváros modern művészeti  és városrendező szempontból  leromboltatja  és bérház-valamint villanegyeddé fogja átépíttetni  a legközelebbi  öt év folyamán. A főváros, főleg a pesti  oldal csaknem  példa nélkül álló  rohamos fejiódésében. csodálatos módon benn  a város  szivében  a fejlődéstől es csaknem éríntetlenül maradt fenn  vidék eredeti állapotában, zeg-zúgos utcáival , apró festői csoportosításó, düledező házaival. Körülötte pedig minden megváltozott, közvetien  környezetét is  a  fejlődés ugyancsak átalakította. Elkészült a a királyi palotának a Tabánra néző szárnya büszke  arányaival:felépült az új  Erzsébet-hid, hogy impozáns ívével ezt a városrészt egész  közel  hozza főváros  szívéhez, a Belvároshosz. A híddal kapcsolatban kiépült a Dőbrentei-tér. a Duna-part fényes palota sorával. Sőt e vároarész  egyetlen forgalmi útján  ás Attila körrúton is  épült fel néhány nagyobb ház. Maga a Tabán .ennek   daczára  lényegében megmaradt  eredeti állapotában, pedig már régebbi időben volt e városrészre  nézve  megállapított szabályozási  terv.  Csakkhogy  e vidék sajátos alakulatánál fogva emez  tervbe vett kis mérvű korrekcziónak a  befogadására sem volt alkalmas. Azok a girbc-görbe. gyakran pár lépés  széles  zsákutczába vezető  sikátorok  köré csoportotitott  telkek, a legtőbbszőr  szűk kis udvarok köré csoportosított hátak sehogy sem  illeszthetők be a szabályozási tervbe. Ebből a vidékből egy csak közegézségügyi  és tűzrendészeti  követelményeknek is megfelelő városrész ki nem  alakítható. Ezt ismerte   fel Bárczy István mindjárt polgármestersége legelején, mikor a Tabán régi  szabályozási  tervében a  meglévő utca hálózat korrekc iójával iparkodtak alkalmazkodni a régi  telekalakulatokhoz  . Bárczy már a megoldás pénzügyi részére való tekintettel arra az álláspontra  helyezkedctt, hogy a szabályozás kereetébe az egész  elhanyagolt terület bevonassék. t á régi tulajdonjogi határok  megszüntetése  érdekében a főváros az egész területet megszerzi  és és egységes szabályozási terv szerint újra érékesíti.Intencziója szerint az egéász Tabán területét felölelő több ilyen terv készült el. Mindegyike a  régi telekalakulatok figyelmen kívül hagyásávak, modern új városrész létesítésére irányultak. Hosszú, hivatalos tárgyalások után dr Harrer Frencz tanácsnoknak  sikerült a kérdést annyira előre vinni, hogy az összes hivatalos tényezők a Tabán rendezésére elfogadták  a Warga László műszaki tanácsos által készített tervet. Eszerint a mintegy 80000 négyszögöl  nagyságú  s a főváros által megszerzendő területnek  osszes épületei lebontatnak , csupán a Rácz templom , az Attila körút és a Görög utcza sarkán  álló négyemeletes bérház, a Rácz –Fürdő, a Fehérsas téri és Czakó utczai iskola illesztetnek be az új várorész tervébe .


   Most ennek az elfogadott tervnek   gipszmodellü topográfiai képe került bemutatásra. Warga László vezetésével Bóné Rudolf és Faragó Árpád  a városépítési ügyosztály  tagjai készítették abból a célból, hogy rajta az egyes telkek értékesíthetőségét és a beépítés módjának  általános esztétikai hatását ellenőrizni lehessen.E modell úgy van szerkesztve, hogy ahhoz a Tabánon át nyitandó 30 méter széles körútszakasznak az Erzsébet –hídfőre  irányuló betorkolására  készített alternatív megoldás is beilleszthető.
Ezáltal t.i. a   Döbrentei  tér  értékesebb  épületei  a szabályozástól megkíméltetnek, úgyszintén a z Ördög-árok áthelyezése is fölöslegessé válnék. E megoldással a szabályozás keretébe még az Attila körút és Döbrentei  téri  telektömb is  bevonatik . Az eddigi  elvek szerint  a Tabán alsóbb nívóiban magas és zártsorú épületekre adnának engedelmet  a telkek leendő tulajdonosainak,feljebb viszont villarendszerű alacsonyabb, szétszórt építkezést engednének meg .A régi   Rácz város helyén tehát  újperspektíva nyílik, mely az idők folyamán az újjáépített Tabán képét tárja elénk.