1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2012. január 27., péntek

BŰN ÉS BŰNHŐDÉS A RÉGI TABÁNBAN ANNO 1686-1708:ORGAZDÁK, CSALÓK, SIKKASZTÓK, SZÖKEVÉNYEK



CSALÓK,SIKKASZTÓK
A Praxis Criminalis alig szól valamit a csalásról, itt is inkább a szemfényvesztő pénzváltókról, vásári csalókról emlékezik meg. Leginkább ide soiolnám a csehországi Constanz Tamás esetét, akit 250 forint értékű arany- és ezüstpénze tett gyanússá. A strázsamester fogságából elővezetve bevallotta, hogy kártyázásból tartja fenn magát. Az ítélet bizonytalan idei közmunkára szólt a pesti városházán; csak akkor szabadulhatott ki, ha a pénz tisztességes eredetét bebizonyította.
          Fél lábbal áll a büntetőbíráskodás területén a sikkasztás is. A városok gyakorlatában gyakori elszámolási perekben elsősorban a panaszos kártérítési igénye érvényesült, de sor korült büntető szankciókra is. így a kiadatásnál már említett Engelmann-ügyben a hűtlen kezeléssel vádolt boltiszolga 11 hétig ült — szerinte ártatlanul — a budai strázsamesteméi, közben volt gazdasszonya az üzletet felnyittatta, és mindenét elvitette. Egy budai pincér, aki gazdája pénzének egy részét elkártyázta, bilincsben dolgozva kellett hogy a hiányt előteremtse; később azonban eskü mellett szabadon engedték.Hasonlóan kötelezték elszámolásáig Pesten kényszermunkára Sarlay Jánost, aki Nyitra tájékán a város megbízásából hajdúkkal elfogott egy házasságtörő párt, de pénzükből közel 90 forintot zsebre tett. A legjelentősebb sikkasztási ügy Schorr György pesti piacbíró ellen folyt, aki ugyancsak hónapokat töltött a strázsa mester őrizetében. A tanács hosszasan vizsgálta pénzkezelését, és végül bűnösnek találta részben szándékosan elsikkasztott, részben ex culpa, hanyagságból a városra nézve elveszett összegek hűtlen kezelésében. Az ítélet állásvesztésre, az okozott kár megtérítésére és 50 tallér pénzbüntetésre szólt, melynek egyharmadát (25 ft) könyörgésére elengedték.  Lehner János ügyében viszont, akit a polgárőrség számára átvett gyertyákkal történt visszaélésekben marasztaltak, a pesti tanács később megváltoztatta ítéletét, és helyreállította becsületét.
Kínvallatás

FOGOLYSZÖKÉS és SZÖKTETÉS
A Praxis Criminalis büntette a fogoly szökését és megszöktetését, az utóbbit szándék és gondatlanság esetén egyaránt. De Budán és Pesten, ahol az őrizet kezdetleges volta miatt elég gyakran szökött meg valamelyik fogoly, ezt a cselekményt alig torolták meg önállóan. Ha sikerült a szökevényt ismét kézre keríteni, a reá mért néhány forint pénzbüntetés eredeti cselekményét (pl. hatóságnak való ellenszegülés, tiszteletlenség) és a szökést együttesen vette figyelembe. Egyetlen esetben mondta ki a budai tanács hogy „die violirung des arrest vor sich Selbsten strafmässig", s ezért büntetése száz tallér lesz, de a jelekből ítélve csak jövedelemre akart szert tenni. Az összeget ugyanis — egyébként kétszeri mérséklés után csak a felét — a pécsi postamester tette le Bockh Kristóf volt boltiszolgáórt, aki a szökés után Pécsre ment, és ott házasodni készült. A számára kiállított bizonyítvány annyira takargatja a cselekményt, hogy nyilvánvaló: a postamestertől jövendőbeli veje tisztázásáéit szép summát lehetett kapni.
A fogolyszöktetés szándékos esete nem fordult elő, hiszen nem számíthatjuk ide az Unger—Krempl—Bösinger viszály során történt erőszakos zárfeltörést. Ha a kérdés szóba került, inkább annak megállapítására törekedtek a városok, hogy a szökésért terhel-e valakit felelősség, és ha igen, kit. A polgári eljárásjogban volt már szó róla, hoey a nem fizető adóst is áristomba tették; szökése esetén az azért felelős hatósági közeget kártérítésért lehetett perbe fogni.
Szökevény


Bűn és bűnhődés a régi Tabánban eddigi részei:
1./ Tolvajok és orgazdák
2./ Istenkáromlók és boszorkányok
3./ Házasságtörők
4./ Emberölés
5./ Hitvesölés
6./Kettős házasság
7./Nemi erőszak és társai
8./Paráznaság és kerítés
9./Orgazdák, csalók, sikkasztók, szökevények

APRÓ ANNO AVAGY DÉDAPÁINK APRÓHIRDETÉSEI