TURIÁK ÖDÖN :TABÁN ALBUM

TURIÁK ÖDÖN / 1884-1937 /
A festőművész elsősorban akvarelleket és tusrajzokat készített, finom, realisztikus, lírai látásmóddal.
Munkái nagy része Budapest, ezen belül is főképpen a Tabán letűnt világát, hangulatos udvarokat, utcácskákat ábrázolt.
Munkáival szerepelt a Nemzeti Szalon kiállításain és Budapest Székesfőváros is 2 tabáni albumát vásárolta meg

Turiák Ödön Tabánja

Főtiszt volt a Magyar Királyi Postánál

A Döbrentei utca 9-ben lévő tabán gyűjtemény tavaly nyílt Tabáni mozaikok című állandó kiállítással emlékezik a hajdanvolt városrészre. Zórád Ernő és Végh Gusztáv festményei mellett Turiák Ödön (1884-1937) is helyet kapott itt tus- és akvarellrajzaival.

De ki is volt Turiák Ödön? A műkedvelő festőt nem nagyon ismeri a művészettörténet. Budapesten született 1884-ben, ötgyermekes polgári családban. Édesapja szabóként tartotta el családját. Hogy festőnk honnan örökölte tehetségét, arról nincsenek pontos adatok. Életpályája egy jellegzetes, XX. század eleji polgári életút volt, amit hobbija a festészet tett teljessé. 1937-ben bekövetkezett haláláig a Magyar Királyi Postánál, mint főtiszt állt alkalmazásban.

Szabadidejében mindig festett. Éles szemmel járta Budapest utcáit. A számára kedves városrészeket, tájakat és régi házakat örökítette meg. Művészetekben jártas feleségétől rendszeres támogatást kapott hobbijához. Elsősorban tusrajzokat és akvarelleket készített. Képek százain örökítette meg az egykori tabáni terek, utcák és udvarok hangulatát. Elismerést a szakmától is kapott, hiszen a Nemzeti Szalon rendszeres kiállítója volt. 1933-ban, a Tabán lebontásának évében, a Székesfőváros Polgármesteri Hivatala 300, illetve 400 pengőért két tabáni albumát is megvásárolta. Sajnos, ezen albumok sorsa ismeretlen.

Az itt látható Hadnagy utca című festmény tehát még 1933 előtt készült. Ma már ezt a hangulatos kis utcát is hiába keresnénk. A Hadnagy utca akkoriban a Gellért-hegy és a Nap-hegy között egészen a Rácfürdőig terjedt ki. Nevét még 1879-ben kapta. Ma, egyetlen épülete áll, a Rácfürdő.

A Tabán átrendezése már a városegyesítés, 1873 óta örökös vitatéma volt. 1909-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy egy "modern, egészséges és szép városrész" épüljön fel a helyén. Három év múlva elkészült az új szabályozási terv, de megvalósítását az első világháború kitörése megakadályozta. A lebontás ellen hiába tiltakozott a főváros lakossága, 1933. május elsején harminc napot kaptak a tabániak a kiköltözésre.

Még a második világháború előtt, a lebontott házak helyén megkezdték a parkosítást, hogy a tervek szerint fürdő- és villanegyeddé alakítsák át a hajdanvolt Tabánt. A terv megvalósítása a mai napig várat magára.