A BUDAI RÁCZVÁROS BONTÁSA.
1898 február 6 45.évfolyam 6.szám
A főváros budai része ki állta szilárdan a viharokat, az árvizeket. Apró, emeletes házai meg nem
rendültek, ha két három hétig is áztatta földszintjüket a Duna felduzzadt hulláma. Amikor végre
az árvíz elvonult a pestinél alacsonyabb budai részekből, a házak maradtak tovább is úgy, ahogy voltak. Elemi csapás azoknak nem ártott. A tűz ellen is hatalmas bolthajtások biztosították. Az egész főváros rendkívüli áramlatának azonban Buda erős házai sem bírtak ellenállni. Egymás után bontották le s keletkeztek helyűkben a modern paloták. Az a keskeny, de roppant hosszú utcza-vonal, mely a Gellérthegy alól indult és a Duna mentét követve még Ó-Budán is keresztül kacskaringózott, hajdanában a bécsi országút tőlünk kiinduló útja volt, s a fuvarozás nyomán alakult, mindenféle apró boltjával, szállójával, korcsmájával. Olyan megrögzötten helyezkedett el, hogy nem bírt vele az idő.
Mikor már feltöltötték előtte az utczát, mögötte a Dunapartot, még akkor is ott szorongott a mélységben. A feltöltött utakról már az emeletekbe látott az ember. De a budai burger konrzervativ. Meglakik ő ezentúl is ott, a hol az apja és nagyapja lakott. Minek neki nagyobb ház. Kezdtek végre ezek is eltűnni, de ám csak lassan. A Dunapart kiépült, csakhogy arra beljebb a kis emeletes házak mélyen benőttek az ősi talajba. Kigyomlálni nehéz volt. Legtovább ellenállott a Ráczváros, Budának ez a tősgyökeres része, egész nemzetiségi telep a múlt században s ennek a századnak első felében. A szerb templom körül keletkezett, leért a Dunáig. Ez az intelligens szerbek negyede volt. Fent a hegyoldalban a Tabán, a szegényebb szerbek helye, a kik Buda ostroma a l a tt maradtak itt s kaptak kis telkeket. Kereskedtek, üzleteket csináltak, korcsmákat nyitottak. Igy vagyonosodtak s megalkották jövedelmeik epikuri forrásait, lent a Duna felé, a hol a karloviczi rácz ürmöst ütötték csapra, zsiros csaját sütöttek és török dohánynyal szolgáltak. Még ezek a helyek a
h a t v a n as években is megvoltak. De a Ráczvárosból a szerbek művelődéstörténete is jegyez föl egyet-mást. I tt képződött a szerb intelligenczia, itt —a szentendrei püspökség oltalmában — kezdték mívelni a szerb irodalma t. A szerb irodalmi mozgalom innen indult ki, ment Újvidékre, és csak onnan Belgrádba. Magyarországon azonban a szétszórt szerb lakosság mi n d e n ü tt gyorsan fogyott, összezsugorodott. A fővárosban a T a b á n n ak és Ráczvárosnak hiába állt h á ta mögött a szentendrei szerb püspökség. A ráczok beolvadtak s különös alakú, nyilt gangú sütő műhelyeik, ahova a városi lakosság kenyeret és pecsenyét vitt a tűzhöz, Pe s t en és Budán egymás u t án tűn tek el.
A régi Ráczvárost, hol még nem oly régen is széltében hangzott a tambura, bontogatják folytonosan,
az őszszel pedig rámérték a döntő csapást, és egész utcza tűnt el, még pedig az úribb részből, a Rudas fürdőtől a Döbrentei térig terjedő utcza. Az új hidnak, — melynek építéséhez e tavaszszal fognak — kell itt hely. Csupa erős kőház emelkedett itt, a földszint ablakain rostély és kiálló kosár. A legtöbb egyemeletes volt, régi módi szerinti kettős fedéllel. A legismertebb, egykor népszerű épület volt köztük az «Arany lud», még a múlt századból való fogadó. Az utczának a hegyalatti oldalát már lebontották. Képünk a bontás romjait mutatja. A szemközti sor még megvan, de több ház lakatlanul állt már a télen is ; most pedig itt is ont-bont a csákány. Széles utcza közvetíti majd itt a forgalmat az uj hídhoz. Az eitűnt régi városrész helyén keletkező új városban a budai (vagy szentendrei) püspökség is díszes, modern palotát építtet a Dunaparton. Itt emelkedik a közmunkatanács palotája is. Ez képünkön a háttérben kimagasló új palota.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése