1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2010. január 2., szombat

Békeffi László jelenete a gazdasági válságról 1931

Békeffi László (Szeged, 1891. január 4.Zürich, 1962. január 21.) komikus, konferanszié, kabarészerző, Békeffi István kabarészerző unokatestvére.

Édesapja író és kritikus, édesanyja színésznő volt. Békeffi László először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában, 1912-től 1918-ig tagja volt a Modern Színpadnak, 1921–től 1923-ig pedig az Apollo Kabarénak. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta. Boross Gézával 1924-ben kabarét nyitott Vidám Színpad néven, 1925-ben a Papagáj Kabaré tagja lett. 1927-től 1929-ig Bécsben a Boulevard Theaterben, a Simplicissimusban, majd a Ronacher Theaterben játszott. Hazatérése után, 1929-től 1933-ig az Andrássy úti Színháznak, 1934–től 1936-ig a Terézkörúti Színpadnak volt tagja. Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endreműködésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között. Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Haza már nem tért. 1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színművet, kabaréjelenet, sanzonszöveget tartozik. Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.

2010. január 1., péntek

TABÁNI ORGONÁK


Talán kevesen tudják, hogy Zerkovitz Béla a"slágerkirály" mellett ,a család egy
másik tagja is jeleskedett a könnyű műfajban
dr Zerkovitz István.Ő szerezte a "Tabáni
orgonák "c operett zenéjét.A darab bemutatójával
egyidőben (1934 június 15) a Budai Szinkörtől
nem messze még javában hallatszott a Tabánt
bontó csákányok kopácsolása.
Így ír erről a korabeli újság:
"Az utolsó csákányütések most rombolják szét
Tabán megmaradt köveit,rövid idő múlva már
nyoma sem lesz ennek az ősrégi romantikus városrésznek.
De a köművesek csak a zeg-zugos utcákat tudják eltüntetni,
a romantika megmarad.Ábrándos dalszövegírók és operett-
librettisták nem engedik nyomtalanul elporladni a pesti
szerelmesek külön birodalmát.
A Tabánról szól a Budai Színkör megnyitó darabja is.
Cz.Nemes Gyula és Tary Mihály egy tabáni cukrászda köré
fonják érdekes történetüket a budai kislányról.akiből világ-
hírű revüsztár lesz,az öreg hercegről,aki beleszeret a kislányba
és feleségül akarja venni s a földbirtokosról, aki sok félreértés után feleségül is veszi.




címszereplők: Kováts Kató és Nádor Jenő


A librettóhoz Zách István (dr Zerkovitz Isván.szerk) írt fülbemászó kellemes zenét, bizonyos,hogy néhány száma rövidesen népszerű lesz"

Nem is lehetett volna szebb újévi üdvözlet ,mint a Zerkovitz család egyik leszármazottjának
adatközlése, melyért ezúton is köszönetet mondok.

.




A darab egyik slágere:
Emlékszik még kislány a régi nyárra?


2010 január 1. kassius

2009. december 31., csütörtök

NE SÍRJ ARGENTINA....

Ne sírj Argentina, mert jövünk,addig is boldog új évet ,azaz feliz ano nuevo-t kívánok lányomnak
a messzi Cordobába stílusosan egy tangóval, míg viszontlátjuk egymást reményeink szerint pár nap múlva.....


..............................................

............................Szívbajok ellen kisasszony szedjen tangót.........! Sebő Miklós énekel


2009. december 30., szerda

SZILVESZTERI REQUIEM A TABÁNRÓL


Requiem a Tabánért(Mommo site-ról Arnika jóvoltából)

Ez év február 16-án tettem közzé a Mommo site-ról ezt megindítóan szép képsort Mozart zenéjével.

Most a You Tube-on változtatás nélkül viszontláttam Zsuzsi57 szignóval a következő kísérő szöveggel:

Requiem egy eltűnt városrészért, és minden eltűnt emlékért, érzésért,
a múló időért, kapcsolatért....

Ebből is látszik,a Tabánt is elérte a népmesék sorsa, szájról szájra , azaz website-ról website-ra terjed , mindenkit megcsap tovatűnt romantikája , hangulata, melyet magáénak érez , mellyel azonosul


BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK ÖNÖKNEK
(és sok új olvasót magamnak)

kassius