A következő címkéjű bejegyzések mutatása: FOTO. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: FOTO. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. május 17., csütörtök
2012. május 10., csütörtök
2012. május 6., vasárnap
HOLDVILÁG UTCA A BONTÁS ELŐTT
A Holdvilág utca 14 előterében 1932 nyarán festők iparkodnak, hogy bontás előtt még egyszer megörökíthessék az elmúló időt.
Gyönyörű fotó!Köszönet a publikálásért Csiffáry Gabriella levéltárosnak..
Gyönyörű fotó!Köszönet a publikálásért Csiffáry Gabriella levéltárosnak..
2012. április 30., hétfő
2012. április 23., hétfő
2012. március 31., szombat
2012. március 30., péntek
2012. március 23., péntek
2012. február 28., kedd
ÁROK-, VÁRALJA-, ÉS APRÓD UTCÁK TALÁLKOZÁSA 1909
Három utca torkolata a Szarvas térnél Balogh Rudolf fotográfus fényképén 1909ben. Megjelent a Vasárnapi Újság 1909 június 19-i számában Zuboly (Bányai Elemér) : A pusztulásra ítélt Tabán c. írásának egyik illusztrációjaként ). Balról az Árok utca, középen a kiszélesítésre váró Attila körút, jobbközépen a Váralja utca és végül jobbra az Apród utca. A Szarvas-ház már kiemelkedik a körülötte immár 10 éve lesüllyesztett térből , előtérben villamos és postakocsi, balra piaci árusok, jobbra egy utcaseprő.
2012. február 19., vasárnap
2012. február 16., csütörtök
ÚJABB TABÁN FOTÓK A FORTEPAN.HU-N
A Fortepan egy on-line privátfotó gyűjtemény, ahol 13822 archív fényképet böngészhet, és tölthet le jó minőségben a látogató, ha érdeklődik a múlt fényképei iránt. Szép számmal lehet közte bogarászni tabáni témájú fotókat, meg is tettük immár másodszor.
Igazi gyöngyszem egy 1926-os fénykép a Görög és Fehér Sas utca sarkán:
egy kisfiú képe amint a Mélypince vendéglő előtt a reklámtábla alól szemléli a világot, a papa talán épp sörözik, vagy egy fröccsöt dob be odabenn a gallér mögé.(2.kép)
Igazi gyöngyszem egy 1926-os fénykép a Görög és Fehér Sas utca sarkán:
egy kisfiú képe amint a Mélypince vendéglő előtt a reklámtábla alól szemléli a világot, a papa talán épp sörözik, vagy egy fröccsöt dob be odabenn a gallér mögé.(2.kép)
2012. február 12., vasárnap
TABÁNI PLATÁN
Az Urbanusta blognak köszönhetően ismerkedhetünk meg egy platánfával ,-akár személyesen is- amely még ismerte a XX,. század hajnalának Budapestjét, átvészelte a Tabán többszöri átalakítását, lebontását, látta a z 1945-ös ostromot,felrobbanni, majd újjáépülni az Erzsébet-hidat és így tovább egészen a 91-e taxisssztrájkig és napjainkig.
Egy fa százéves története: a díszlet fotóról fotóra változik, csak a platán marad az Erzsébet híd lábánál

A fenti két képet Sadia fedezte fel a Fortepanon: az Erzsébet híd budai hídfőjénél készült mindkettő úgy 25 év eltéréssel. Talán az egyetlen közös pont rajtuk a platán, mely túlélte a világháborút, a régi híd lerombolását, romjainak eltakarítását és az új megépültét. De vajon még mit? Lássuk!
Ilyen az új híd 1903-ban (forrás: Wikipedia). Talán már ezen is rajta van csemeteként:

Ez a húszas évek végén készült, itt már egész biztos ott a lombja a többi közt:

Ezen a harmincas években készült képen is az ő törzse látszik:

A negyvenes évek elején már kivehető későbbi alakja (a legnagyobbik az):

A háború utáni képen (valamikor 1950 körül) visszametszve:

Azután az újjá épült (villamosos) híd mellett éjjel-nappal valamikor a hetvenes évek elején (időpont-azonosításért kösz BDZSH-nak!).


Na és mi a helyzet ma? Ezt a képet idén nyáron készítette Polgár Ádám (negyven fényképből, így varázsolva üressé a hidat):

Gyönyörű és hatalmas lombja van. Remélem most is megvan. Aki arra jár fényképezze le!
Egy-egy sok évtizedes vagy évszázados fa legalább olyan meghatározó eleme a városképnek, mint az épületek, mégis kevesebb figyelmet kapnak. Akinek van kedve, nyomozzon utána egy-egy városi fa történetének például a Fortepanon (ahonnan a fenti fotók is származnak, ahol nincs külön jelölve) vagy csak küldje el tippjét azUrbanistának. Kösz!
Egy fa százéves története: a díszlet fotóról fotóra változik, csak a platán marad az Erzsébet híd lábánál
A fenti két képet Sadia fedezte fel a Fortepanon: az Erzsébet híd budai hídfőjénél készült mindkettő úgy 25 év eltéréssel. Talán az egyetlen közös pont rajtuk a platán, mely túlélte a világháborút, a régi híd lerombolását, romjainak eltakarítását és az új megépültét. De vajon még mit? Lássuk!
Ilyen az új híd 1903-ban (forrás: Wikipedia). Talán már ezen is rajta van csemeteként:
Ez a húszas évek végén készült, itt már egész biztos ott a lombja a többi közt:
Ezen a harmincas években készült képen is az ő törzse látszik:
A negyvenes évek elején már kivehető későbbi alakja (a legnagyobbik az):
A háború utáni képen (valamikor 1950 körül) visszametszve:
Azután az újjá épült (villamosos) híd mellett éjjel-nappal valamikor a hetvenes évek elején (időpont-azonosításért kösz BDZSH-nak!).
Na és mi a helyzet ma? Ezt a képet idén nyáron készítette Polgár Ádám (negyven fényképből, így varázsolva üressé a hidat):
Gyönyörű és hatalmas lombja van. Remélem most is megvan. Aki arra jár fényképezze le!
Egy-egy sok évtizedes vagy évszázados fa legalább olyan meghatározó eleme a városképnek, mint az épületek, mégis kevesebb figyelmet kapnak. Akinek van kedve, nyomozzon utána egy-egy városi fa történetének például a Fortepanon (ahonnan a fenti fotók is származnak, ahol nincs külön jelölve) vagy csak küldje el tippjét azUrbanistának. Kösz!
Forrás:urbanista blog
2012. február 8., szerda
Kőműves utca
A Facebookon leltem erre a grafikára ( az alkotó Komáromi S. szignóval feltüntetve)
A Kőműves utca 1900-1910 között
Bontás előtti állapot, se terasz se pince.
Korabeli újságcikk szerint a pinceszinten az ajtó előtt egy nagyothalló öregúr szokott üldögélni és bömbölve hallgatta a rádió adását
További alkotások a Kőműves utcáról: Tabán Anno Galériában
kassius
2012. január 31., kedd
2012. január 11., szerda
NAGYAPÁM FOTOALBUMA
Elkészült nagyapám fotóalbuma , mely jelen blog megteremtésének kiindulópontja volt. Néhai Szentkeressy Nagy Károly Ágost nyomdász , kotta - és betűszedő mester az Athenaum nyomdából szabad idejében szívesen sétált gyermekeivel a zeg-zugos tabáni utcákon, ide kötötték gyökerei, itt született , itt lett felnőtt, 35 évig mindennap gyalog sétált le a Hadnagy utcán a villamoshoz , hogy átmenjen dolgozni Pestre, a nyomdába
Az 1900 -as budapesti lakcímjegyzék tanúsága szerint 1900-ban az Árok utca 29*-ben lakott, feltehetően dédapám id.Szentkeressy Károly kádármester házában. Erről a házról egy harminc évvel később készült fotó is létezik.1904-ben a család gyarapodásával összefüggően már a Csend utca 1 -be költöznek, a szegényebb iparos negyedből a polgári létbe vezető több szobás emeleti lakásba. A fotók alapján igen csak szerette saját környezetét, megfordult a kockás abrosszal terített tabáni kiskocsmákban , a János-hegyi vendéglőkben, kirándult a budai hegyekbe , bérelt autóval kirándulást tett Egerbe stb. A fotók legtöbbje ma már a Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény része.
Az album megtekinthető a Tabán Anno Fotótár-ban
* Tabáni lakcímjegyzék " Betűszedő" mesterség rovatban
![]() |
| Nagyapám, Szentkeressy Nagy Károly Ágost, kotta- és betűszedő nyomdász |
Az 1900 -as budapesti lakcímjegyzék tanúsága szerint 1900-ban az Árok utca 29*-ben lakott, feltehetően dédapám id.Szentkeressy Károly kádármester házában. Erről a házról egy harminc évvel később készült fotó is létezik.1904-ben a család gyarapodásával összefüggően már a Csend utca 1 -be költöznek, a szegényebb iparos negyedből a polgári létbe vezető több szobás emeleti lakásba. A fotók alapján igen csak szerette saját környezetét, megfordult a kockás abrosszal terített tabáni kiskocsmákban , a János-hegyi vendéglőkben, kirándult a budai hegyekbe , bérelt autóval kirándulást tett Egerbe stb. A fotók legtöbbje ma már a Tabáni Helytörténeti Gyüjtemény része.
Az album megtekinthető a Tabán Anno Fotótár-ban
* Tabáni lakcímjegyzék " Betűszedő" mesterség rovatban
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








































