1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


A következő címkéjű bejegyzések mutatása: FÜRDŐ. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: FÜRDŐ. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 10., kedd

Horthy űrvárosa: tervek a tabáni fürdőparadicsomról




A világ fővárosai közül csak Budapestnek vannak gyógyfürdői és epekedve irigyelt fürdőkultúrája. Ha nincs a II. világháború, akkor az urbanisztikai fejlesztések miatt most mi lehetnénk Mekka Mekkája.




Veszteséges, na de a presztízs!


A Tabán építészeti rendezéséről bár már 1870-ben döntés született, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) csak 1895-ben bontatta le a Szent Katalin templom plébániáját, illetve kezdte el a 30 méter szélesre tervezett új budai körút nyomvonalában álló házak felvásárlását. A kezdeti „15 éves lendület” azonban pár hónap alatt teljesen elfogyott. Bárczy István polgármester felvetésére, az önkormányzat legközelebb csak 1909. június 22-én foglalkozott újra a kerület rendezésének kérdésével. A fürdővárossá átalakítani kívánt Tabán új utcaszerkezetének megtervezését ugyanis ekkor bízta a városi testület Warga László műegyetemi tanárra és Devecis Ferenc műszaki tanácsosra.

Az építészek úgy vélték, hogy 12,3 millió Korona értékben további 217 ingatlan kisajátítására kell, hogy sor kerüljön; ami a kamatveszteségekkel együtt, összesen 22,8 millió Korona közpénzt emésztenének majd fel. A tetemes kiadással járó, 10 évig tartó építkezés –az előzetes kalkulációk alapján- ráadásul veszteséges urbanisztikai beruházásnak ígérkezett: Warga ugyanis úgy számolt, hogy területrendezés alá bevont 82734 négyszögölből mindösszesen csak 40160 négyszögölnyi területet tud majd csak Budapest értékesíteni a közel ugyanekkora területűre tervezett közterek, parkok és közutak nagysága miatt-, ami 17,2 milliós bevétellel számolva, 5,6 millió Korona veszteséget jelent majd fővárosnak. Mivel a Tabán területrendezését már nem akarta tovább elodázni sem a kormány, sem az önkormányzat; így a Belügyminisztérium 1910. június 26-án kelt 95.072/1910 számú határozatában, a fővárosi közgyűlés pedig december 23-án végre elfogadta a kerület rendezési terveit- a várható anyagi veszteségek ellenére is.



Forrás:Falanszter.blog.hu /Jamrik Levente

2012. február 18., szombat

SALY NOÉMI:FÜRDŐK,KURVÁK.TABÁN (4.,befejező rész)

Hogy esetleg a part mentén? Hogy ott egy kicsit jobb lenne a színvonal? Tessék, ez a Döbrentei utca déli szakasza. Minden házban kocsma, kávémérés,"szálló", kupleráj, s némi változatosságul: angyalcsinálók.


          "Meglepődik az ember Cythere papnőinek előzékeny viselkedése által, akik a budai közönség szükségleteinek kielégítése céljából majdnem az egész jobboldali Dunapartot teleépítették templomaikkal, üres óráikban a kapuban ülnek és e célra választott öltözékben hangosan énakelt trágár dalokkal mindenkinek tudtuk adják, hogy tulajdonképpen mi is a foglalkozásuk. "-így Friedrich Korn  prágai kereskedő 1833-ban.
      A választott öltözéket körülbelül el tudom képzelni. De mit nem adnék egy sdalszövegért!(Jut eszembe,hogy meghökkentem, amikor öreg pincér barátaimtól mintegy váletlenül megtudtam a bőrdívány megfejtését!Mer ugye van az a nóta, amiben arról van szó, hogy "basznak a kurvák a bőrdiványon, a seggük alatt  párna"-hát nem kiderült,hogy ez nem az alliterációkedvéért, hanem Zeke későbbi megfogalmazásában- a "cipőben való gyakhatás végett" történt a lábrésznél praktikusan bőrrel bevont hencseren? Na, lett is véleményem ,katolikus budai, stb tudomásom szerint ugyanis úriember nemhogy cipőben , zokniban se.)


      "Legnagyobbrészt kiélt elfonnyadt arcok, bamba kifejezéssel. Mosolyuk elrémit , s nem tudod, miért. Ez ajkakon a mosoly közel áll azzal a mosollyal, amely a tébolyodott arcán oly rémületes.
Itt-ott szilaj kacagás üti meg füleidet és ez a kacaj oly örömtelen, oly tompa, oly sivár, oly hazug(...)
Amott az a kis cigánylány alig töltötte be tizenötödik évét, olyan cifra, ropogós. Tele van a ggatva pántlikával és folyvást fogait mutogatja. Szép, egészséges fogak. Ő maga is az... Csak néhány hónap és nem lesz rajta irigyelni való"- ezt Kiss József jósolja a Budapesti rejtelmekben.
        Én pedig most már csak azt mesélem el, amikor András atya egy rigófüttyös nyári délelőttön autót mosott a templom mögött, mi meg jöttünk a boltból Csutkával. Szokás szerint kiadós beszélgetés bontakozott ki az aktuális problémákról, egyebek közt a plébánia háromszáz évre visszatekintő anyakönyveinek rejtelmeiről.
        Mondom András atyának : szívesen elbogarásznék bennük, szerintem a tabáni erkölcsökről például sok mindent meg lehetne tudni  a törvénytelen gyerekek számarányaink változásaiból.
    - Hogyne - bólogatott bölcs papunk a vízpermet szivárványos ködében.-Végig rengeteget találna.
Vigyorogtam. Ő pedig tűnődve hozzátette:
   - És utána megnézhetné a halálozásokat. Mert tíz ilyen gyerkeből nyolc-kilenc teljesen véletlenül meghalt még kétéves kora előtt.
   Hallgattunk. Aztán az atya föltekerte a slagot, és így szólt:
     -Hanem ,drága tanárnő, mellesleg tényleg hálás lennék ha a plébánia  felé kanyarodna néha a kiskutyával. Ott vannak , ugye , ezek a macskák. Nagyon rájuk férne egy kis pedagógia. Nem tudja elképzelni, mit művelnek. Például, ugye -paráználkodnak....
    Tabán, Tabánom.
(Saly Noémi írása)

2012. február 16., csütörtök

SALY NOÉMI:FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (3.RÉSZ)

Informatív szövegeket e tárgyban  csak az 1800-as évektől kezdve ismerek, de az alhévízi prostitúció története alighanem jóval a török idejövetele előtt kezdődött. Ahol a test kényeztetésének ennyiféle intézményesített verziója összpontosult, ott nyilván soha nem pont a legélvezetesebb marad ki a sorból.
                         Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből    

Ilyen, vagy más sorrendben , de fürdeni, maszíroztatni, jóllakni, berúgni, megdugni egy asszonyi állatot:egész napos, vonzó program.(Női oldalról nézve a fürdés éppúgy egyszerre bágyaszt el és üdít jótékonyan, mint egy kiadós ölelkezés, továbbá mindkettő kedvet csinál a másikhoz.)
    Ágai Adolf így emlékszik vissza a Rác fürdő 19. század közepi hangulatára:" Teremtő Isten! Milyen víg , zajos fürdő is volt ez az én gyerekkoromban! És milyen ronda! És milyen párák és illatok terjengtek arra körül! A hévíznek zápszaga összeelegyedett a konyhán sistergő és rotyogó ételek zsír-gőzével, amelybe még a nyers vérszag is belevegyült. Állat és ember vére.Ott ölték előttünk a malaczot, csibét, bárányt: s ott csorgatta életnedvét , boldog renyheségben  hasmánt fekve  a kőpadlón amegköpöéyözött vendég, míg alsó végtagjait  egy operatőrnrk nyugtatta a térdén, a ki  a bőr  és köröm túltengéseinek vetett gátat az ő éles szerszámaival. Emitt borotválták az apát, amott vastag üstökét nyírták a gyereknek , mialatt a szorgalmas pinczér, a  sánta Xaverl, hordta körül a kolbászt, gulyásost, sört és  bor.A lépcső gádoráhozámasztott asztalkán a >>Mariandl<< szerencsejáték, amolyan primitív roulette járta s mellette egy kancsal , aprószemű, duzzadt képű, ömleteg némber ült, aki szünet nélkül tépegette az ölébe hanyatlott hárfát, fogatlan szájának hamiskás mosolygásával énekevén egy dalt...

                                       Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből    


    Ottó Pirch porosz vezérkari kapitány szerint 1831-ben "a Rudas-fürdő medencéjét egy fapalánk választja el középen, hogy ilyképen a férfiakat és nőket egymástól elkülönítse, Ennek a berendezésnek azonban nem nagy a tekintélye. Férfiakat, asszonyokat , gyermekeket  láthatunk a legalsóbb néposztályból együtt fürdeni. Az asszonyokon alig van valami, a férfiakon és a leányokon egészen 13-14 éves korukig semmi. Egymás hátán vihog , énekel, paskol a nép a meleg vízben és azután órálon keresztül - egyesek egész napon át-ott hever meztelenen a meleg kőpadlón a bpltozat sötét sarkaiban" . A módosabb vendég nyittathatott magának külön  fürdőt : ezt az árszabás-táblázatok szerint egy ,két vagy három személy vehette igénybe egyszerre.. 
  Egy élénk fantáziájú utazó az 1860-as évek elején  azzal a históriával igyekszik  vonzóvá tenni  Pest-Budát honfitársai előtt A Vie Parisienne hasábjain, mely szerint épp békésen  dagonyázott a Rudas " fűszeres füstök illatárjában úszó"  privát kabinjában, amidőn egy rejtekajtón át szikrázó szemekkel rárontott egy mentébe  és piros bársonyruhába öltözött, dúsan felékszerezett  tündér, kalapban, s"Tiéd vagyok ,nemes francia" kiáltással a karjaiba omlott. (Tudakolnám. illő tisztelettel:milyen nyelven kiáltott?)
        Arra azonban kétségtelen adta van , hogy még 1908-ban is  a legteljesebb természetességgel  tették fül a kérdést némely fürdőpénztáraknál: Mit, oder ohne?Vele, vagy nélüle? Szatmáry Sándor szerint aztán "nagyot néznek azon a jámboron aki  tényleg  fürödni akar".



Illusztráció Császtvay Tünde :Éjjeli lepkevadászat c könyvéből


Ha a pasasér ohne volt kénytelen kádba csobbanni, s a huszáros démon  is késlekedett a berontással,végső megoldásként föl lehetett sétálni  a hegyi utcákon, illetve le a parton a Gellért elődje  a Szüzek fürdőjének is becézett Sárosfürdő felé.(Ez úgy volt a szűzeké, ahogy a franzstadti Liliom utca  a liliomoké. Nevével némiképp dacolt az a tapasztalati alapon nyugvó vélekedés ishogy rendszeres látogatása elősegíti a bőséges gyermekáldást.)



Illusztráció Császtvay Tünde :Éjjeli lepkevadászat c könyvéből


     Portyázó hegymenetben Ágaival?Vigyázz, mine lépsz. 1877. "A ráczfürdő megetti kapaszkodón emelkedtünk a város fölé. Az útszéli szerelem piszkos fészkei közt vitt útunk.Elfogódva nyitottunk az egyikbe, honnan messzehangzó pörölés rut zaja hangzott felénk.A gazdasszony sikkasztáson érte  rajt egyik rabszolgálóját,egy derék , barna leányt, ki törte a német szót s így kétszerte súlyos poziczióban volt  pergő, mérges nyelvű  asszpnyával szemben, ki mikor fölismerte a biztost, húsos öklével nagyot ütött keblére s önérzettel
kiáltá,hogy ő adót fizet, hogy  ő >> becsületes<< kerítőné s nem tűri, hogy megcsalják.A leány vastag rézkrajczárosokkal számolt be s az összegben tizenhat kajczárnak lelte  híját.(...) a gyalázat sikátorai  csak nem értek véget.Minden ablakból hajoltak ki  e boldogtalanok, léha kaczérsággalbugygyantva ki olcsó kecseiket  a keskenyre szabott fűzővállból(...) Egymást érik itt a szerelem és bor kocsmái. A kettőt együtt mérni tilalmas és ez képezi a vállakozók fájdalmas panaszát. Mit ér a szerelem bor nélkül, mit ér a bor szerelem nélkül?"




Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán 1.rész


Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán 2.rész


Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)

Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (4. rész)


Read more: http://tabananno.blogspot.com/2012/02/saly-noemi-furdok-kurvak-taban-elso.html#ixzz1mtP6DIUy

2012. február 15., szerda

SALY NOÉMI:FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (2.RÉSZ)

Rudas gyógyfürdő Budapesten a szt Gellérthegy alján. A székesfőváros tulajdona. természetes 25-32 °Reaumur meleg ásványvíz kő- és kádfürdők;ásványvíz gőzfürdő;télen.nyáron használható uszoda. Köszvény és csúz, bőr-és csontbetegségek; bújasenyv, gyomor - és bélhurut eseteiben feltünő eredmény érhető el a kő- és gőzfürdő használata által.Az uszoda kitűnően alkalmazható gyógycélból-kiállott heveny és idült betegségek után az üdülés gyógyítására. Bővebb felvilágosítással szolgál a Rudasfürdő igazgatósága Budapesten.




    A Rudas körül 16 forrás táplálja a fürdőt, a palackozót és az ivócsarnokot.Van köztük Diana, Hygeia, és Juventus, aztán jön a történelem, Attila, Árpád, Gül Baba,Kara Musztafa, Kimizsi, Rákóczi, ilyenek. Vedd hozzájuk még a Rác fürdő alattiakat: a Nagy-forrást, a Kis-forrást, a kéneset meg az ártézit, melynek 50 fokos vize egyenest a Dunába folyik, a szennyvízcsatornává regulázott Ördögárok torkolatánál leizzadnak a halak. A Gellértnél levő nyolcnak nem tudom, van-e neve. Úgy tizennyolc nillió éve itt bugyog az egész galeri. Miattuk volt a Tabán régi neve Alhévíz- szemben a Császár - és Lukács fürdő környéki Felhévízzel-, az én utcámé pedig Alhévíz útsza. "A hatalmas Attila király .. székét közel a Dunához ,a meleg hévizekhez(supra calidas aquas) állította fel, és megparancsolta, hogy az itt található régi épületeket újítsák fel és erős fallal vegyék körül, amely hely ma magyar nyelven Buduvárnak neveztetik..", meséli Anonymus(És állítólag egy rab római építész emelt volna itten egy pompás fürdőpalotát.)
      A Gellért helyén  Szt Erzsébet ápolt kórházában bélpoklosokat. 1432-ben egy francia utazó
" nagyon meleg fürdőket" emleget a királyi palota mellett. Mátyás korában voltak "királyi fürdők" és közfürdők, s megint csak - vagy még mindíg?-kórház. A török korban úgyszintén. Utána is . Most is. A mai királyi fürdőben , a Gellértben vagy három éve nem  jártam.A Rácban soha. A Rudasban tavaly. Nincs már nagymama, aki előtt bizonyítani kéne: nem félek.




     A Rudasban tanultam meg úszni, opálos derngés , zöld falak, csövek rozsdái, párák, csusszanások a nedves kövön ,selymes, picit büdi víz, s az a pillanat, amikor a zöld selyempólyába gabalyodva elvesztettem az egyensúlyomat, a pedofil halál zöld nyelve a számban, csak föl kellett volna egyenesednem, de ki tudja azt  ilyenkor, öt évesen, fuldokolva, mi az, hogy fölegyenesedni, aztán kiemelt egy bácsi, mint egy macskakölyköt, zöld voltam, hánytam , sírtam , a felnőttek sopánkodtak, nagymama sóhajtva hazavitt, de aztán mentünk megint, úgy csináltam, mintha nem félnék.
       Különben a Rudasban nem is a víztől féltem igazán. Egészen más, bonyolultabb és mélyebb dolgoktól. A test leplezetlensége. A kövér nénik az öltözőben, ahogy hurkás combjaikról lesöndörgetik a harisnyát, ahogy lóg a mellük. És a bácsik a medencében, szőrös , rémisztő hasukkal. Van valami a fürdőnadrágjukban, és vaksin hadonászva , szuszogva úsznak. Egy dolog volt biztos. én nem tartozom ehhez a fajhoz. Kis vakond vagyok. Az akkoriban már kiderült, hogyha az emeber lánynak született, azt nem lehet visszacsinálni(ami önmagában is képtelen hülyeség és méltánytalanság), de hogy ráadásul még ilyen néninek kelljen lenni- hát inkább a zöld vízihalál, gondoltam elszántan. Szóval a testtől való iszonyodás az kellően megalapozódott a Rudas öltözőjének  nedves fapadjai között. És nem csak a többiekétől: a sajátomtól is. Minek a fej működtetéséhez ekkora cugehőr?
       Aztán persze elkezdte nézni az ember a férfiakat, mármint nem a szőrös hasú bácsikat, hanem azokat a sudárakat, a hosszú combúakat,( azoknak is volt valami a fürdőgatyájukban, de már lehetett tudni, korántsem volt érdektelen.). És elkezdte belátni: bármilyen képtelenségnek ttűnik is, az érdeklődés olykor kölcsönös, hiába látszik  a saját test reménytelenül rémesnek, soknak, túl ilyennek, nem eléggé amolyannak,:vannak ilyen izlésficamos pasik, akiknek pont ez kell, átmenetileg, vagy tartósabban, de pont ez. Sőt az idő előrehaladtával az ember saját magán is megfigyelhet  izlésficamokat: amikor kis fejét életében előszr hajtaja hálásan és kimerülten egy pocakra- igenis pocakra, szőrökkel , hah!-, határozottan megrendül. Helyezkedik a fejével , s mivel az előznények során olyasmiket is elkövetett, amiket katolikus budai úrilány  neveltetése folytán  mindenképp elítélendőnek kell tartania, a pilledt férfiúról a tabáni égre fordítva  tekintetét ezt gondolja némi önelégültséggel: jaj istenem , de nagy kurva vagyok. Holott nem. Sajnos . Nem sajnos. Nem tudom. Ezt is muszáj volt tudnod, hogy megérts. Minden nő életében vannak titkos pillanatok, amikor arról álmodozik, jó lenne kurvának lenni. Azzal a megszorítással persze, hogy válogathat a pasik között. Miközben a lényeg éppen az, hogy akkor aztán végképp nem válogathat. Megszűnik  a test fölötti önrendelkezés joga: a pénz vagy a strici veszi át a hatalmat. Noch zum plusz nézd meg a pasikat, amint főtt kolbászt falnak a hentesnél, ecetes paprikával, mustárt tunkolnak, zsömlecafatokat tömnek a szájukba.




 Jó rendben. Nézd meg őket "chez" Gundel , ám emeljenek halkést és halk pezsgőspoharat-Mágnás Elzát, a századelő leghíresebb luxuskurváját egy bőröndben szedték ki a Dunából , nesze neked halkés. Viszont, mint elmezavarból vagy mértéktelen alkoholfogyasztásból fakadt baráti elbeszélésből tudjuk, minden férfi életében is vannak titkos pillanatok, amikor igen szívesen fizetne  is akár - bármennyit azért, hogy egy nő megtegye neki azt , amit senkitől, de senkitől nem mer kérni ( a hülyéje, pedig hát mibe tartana?) illetve megdöglik  azért a kurváért a szomszédban ( azért kurva , mert szigorúan csak a pasijával  hajlandó lefeküdni), akitől nem ment el az a szemét, még langyos az ágy , kócos a haj csatakos az öl, becsöngetni. rárontani szó nélkül kardélre hányni. Ilyesmik. És ezekre általában nincs megoldás. Ha csak nem egy profi, tényleg.
     Ezt meg nekem fontos tudnom, hogy majd mindent értsek. Na , most mindenesetre szimatolj be  velem ezekbe a pállott szappanosszagú tabáni kanálisokba.


Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán   (1.rész)
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán (2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)

2012. február 14., kedd

SALY NOÉMI: FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (ELSŐ RÉSZ)

Kedves Olvasó! 
Az elkövetkezendőben  egy olyan írást tárunk eléd , mely  egy kis példányszámú kiadványban 2003-ban jelent meg, de nagyobb nyilvánosságra lenne érdemes. Kis gyöngyszem , mint a múzeológus asszony minden írása a Tabánról. Nem mintha jelen blog a nagy nyilvánosságot képviselné , bár szó ami szó , a nézettsége , vagy jobban mondva olvasottsága felfelé ível, le is kopogom gyorsan. Meg is szenvedtem érte, mert sikítós gépírónő módjára négy ujjal  gépeltem be többek közt ezt az írást is , nem csak amúgy digitálisan másolva, beszkennelve . Mit meg nem tesz az ember, ha gyöngyszemet talál!




Saly Noémi: Fürdők, kurvák,Tabán

Első rész

Rácz fürdő ,Budapest.A természetes meleg ásványvízforrásokkal bővelkedő gyógyfürdőegész éven át nyitva van. A fürdőintézetben levő összes fürdőmedencéktermészetes 35°  R.foku ásványvízzel töltetnek meg, amelyek kitünő eredménnyel használtatnak mindenféle csúzos és köszvényes bántalmaknál,idült székrekedés, vesebaj, hólyghurut, bénulás és női bajok ellen, egyszóval mindazon betegségeknél, mellyeknél a természetes meleg és kéntartalmú fürdők javallva vannak…Tiszta és olcsó lakószobák állanaka fürdőző vendégek rendelkezésére. Vendéglő, hol igen jól és jutányosan lehet étkezni ,a fürdőintézetben van. Ugy a lakószobák, mint a vendéglő a fürdőhelyiségekkel fedett folyosókkal vannak összekötve, miáltal minden meghülés ki van zárva. (1911)
    Ha az ember a Tabánban él-no, várjunk, ma már az is magyarázatra szorul, hogy a Tabán nem a hegyoldal, ahová ki kell menni sörözni és szemetelni, mert nekik játszik ott a rakendroll-banda.
Próbálkozzunk máshonnan. Előlről.

   Volt egyszer , hol nem volt, volt Buda kellős közepén egy csudálatos kis városnegyed. Volt benne minden. Folyam és patak;kacskaringós hegyi utcácskák a korhelyeknek és kopogósra taposott parti út a hajóvontatólovak patája alá;tímárműhelyek és kádárműhelyek és kovácsműhelyek;rác hajósgazdák és sváb szőlősgazdák és görög borkereskedő és zsidó kocsmárosok és magyar írók ésés cigánymuzsikusok;szatócs és borbély és mézeskalácsos;tehénkék és kecskék és kutyák ;a meredek lépcsők mentén és a lehetetlen alaprajzú udvarokban lombos gesztenyefák és orgonabokrok és mogyoró és festőeper (murus tinctoria), melyek  elődeit még a törökök ültették, hát így valahogy. És volt benne számos kolerajárvány , árvíz, tűzvész, háború, melyet ha lakói nem is, maga a városrész  rendre túlélt. Azt az egyet nem élte túl,, hogy a budapesti városatyák elkezdtek hipermodern fürdőnegyedet álmodni a helyére , s addig-addig álmodoztak, mígnem az Erzsébet –híd építésének ürügyén-1898-től a század elejéig szétverték a hídfő környékét és a Gellérthegy  alatti partszakaszt , majd 1933ban csákány alá került vagy hétszáz kisebb-nagyobb ház, a bölcsöde az óvodák, az elemi iskolák, az inasiskola, a Fehér Sas téri polgári, több tucat kiskocsma, vendéglő, kávémérés és kupleráj. Aztán mindenféle  panamák miatt nem kezdtek építkezni , aztán jött a háború a többit tudjuk, gyere ki a hegyoldalba.
Egy vén tabáni eperfa, no meg a szerző

Ezt muszáj tudnod, hogy megértsd:ha az ember a Tabánban, a harmincnégy ház  egyikében él(összesen negyven van, de a többi hat a Szent Katalin-templom, az Orvostörténeti Múzeum, a Várkert kioszk, a ronda Nestlé-panel, a Rác fürdő meg a Rudas.), szóval ha ennek a nagy zöldellő sebhelynek a peremén él valaki , az nem olyan, mint a Veres Pálné utcában lakni vagy a Kresz Géza utcában vagy akármelyikben. Itt állandóan pereg valami sercegős, régi  film, ha nem egyenest ködfátyol-kép mutogatás folyik, szivarfüst és áttetsző leplek gyöngyházfényű gomolygása valami obskúrus, hajópadlós térben, melynek küszöbére teleholdkor  rávetül a szerb templom keresztjének nyurga árnya. Itt nem mehetsz el úgy egy gőzölgő csatornanyílás mellett , hogy meg ne csapja az orrodat a kénes meleg víz, holmi odvas patkánybüdösség és egy száz esztendőkkel ezelőtt elcsusszant szagosszappan-emlék rémisztő kevercse. Mocorog, dünnyög , dorombol a domboldal akkor is , ha gilisztázó rigók után leselkedsz nyári napkeltében, akkor is, ha ródlin visítasz a hátán. Füledet földre szorítva kihallgathatod, miként zörögnek bendőjében emésztetlen kövek, koponyák, lőszerek, hördülnek tüdejében a Mélypince  rejtekeiben rekedt  férfinóták es a még mélyebbre temetkezett asszonyi jajok , lüktetnek artériáiban a forró források aritmiás áramai.
A Mélypince

Vagy átölelheted a teniszpálya  mögötti nagy tölgy derekát, kigombolt kabáttal, mint egy Krúdy-hősnő, lehetőleg ősszel, amikor sárgán peregnek a levelek, az opálos derengésben hallod , ahogy pattognak a labdák a ponyvabálna belsejében , a volt Árok utca mentén eldübörög a tizennyolcas villamos , a volt Arany Kacsa  utcán  herregve kergetőzik  két rottweiler, te pedig tapadsz a kéreghez ilyenkor már nem kell hangyáktól tartanod, piszkos lesz a pólód, az arcod, nem baj , nyalintsd meg  futólag ezt a kis hűvös , fényes mézgacseppet, ami nyilván az érintésedtől csordult ki belőle, sósabb, mint édes , osonj tovább, picit reszketni fog a lábad. Ezeket muszáj tudnod, hogy megérts.



Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán( 2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)

2011. szeptember 24., szombat

NYITHAT A RÁCZ FÜRDŐ


Rác fürdő: elbukott a Fidesz

Megszüntették a nyomozástr a Rác fürdő ügyében. A BRFK szerint a fürdő üzemeltetőjét, vagyis a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-tugyanis nem érte kár azzal, hogy a fővárosi közgyűlés 2003-ban egy magáncéget vont be az épület felújításába, mert önerőből képtelen lett volna a beruházásra.

A nyomozók vizsgálták azt is, hogy a többszöri határidő-módosítások nem okoztak-e kárt és arra jutottak, hogy a csúszásokat az engedélyező hatóságok lassúsága, a régészeti feltárások elhúzódása, vagy műszaki akadályok okozták. A kirendelt igazságügyi szakértők szerint elmaradt hasznot sem lehetett kimutatni.

A Rác fürdő felújítása ügyében a fővárosi Fidesz-frakció tett feljelentést, 2009-ben. A nyomozást megszüntető határozat jogerős, mert a büntetőeljárások gyorsítását szolgáló törvények idén júliusban hatályba lépett módosítása miatt a feljelentő - mivel közvetlenül nem érintett az ügyben - nem tehet ellene panaszt.


Forrás: Népszabadság 2011 szept 24

2011. július 4., hétfő

NAGY BAJBAN A RÁC FÜRDŐ?



Nagy bajban a Rác - Exkluzív körkép a fürdők helyzetéről


2011. 6. 30.







Több milliárd forintra rúgó átalakítási tervekkel, öt műemléki fürdő átalakításával folytatná a valamivel több mint fél éve megkezdett átalakítási programot Szőke László. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság Online-nak adott interjújában elmondta azt is, szíve szerint hotelfejlesztésbe fogna, ám erre még pályázati forrásból sem találna fedezetet. A szállodai összeköttetéssel kialakított budai Rác fürdő-és szállodakomplexum jövője azonban igencsak kétséges.


A 2001-ben eredetileg ötmilliárdosra tervezett Rác fürdő és szállodafejlesztés immár 9 milliárd forintra rúg, s több éves csúszás után továbbra sem tudni biztosan, mikor fog megnyitni. A beruházó Rác Nosztalgia Kft. többségi tulajdonosa szerint a BGYH miatt késik az átadás. Mikor lesz új fürdője Budapestnek?


A Rác Nosztalgia Kft-ben a BGYH-nak 25 százalékos tulajdonrésze lesz, ha a társaság teljesíti az apportkötelezettségét, ám úgy gondolom, hogy a fürdőtársaságot legalább 50 százalékos részesedés illetné meg a több ezer négyzetméteres földterületért és a Zsigmond-korabeli fürdőromokért. A beruházó szerint azonban akkor a BGYH-nak az elmúlt évek csúszásaiért és a kifizetetlen számlákért is felelősséget kell vállalnia. Ezt én nem tarthatom elfogadhatónak. Az alvállalkozók már felszámolási eljárást indítottak a társaság ellen, de ez úgy vélem, nem zárja ki a megnyitást

Mikor tesznek pontot az ügy végére? Mert ha jól értem, akkor minden az Önök kezében van?



Nem teljesen. A magánberuházó 2,5 milliárd forint készpénzt vitt a fejlesztésbe, a többit a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozta. A probléma az, hogy ha meg is nyitna a fürdő, akkor még több évig sem tudna annyi bevételt hozni, amelyek fedeznék a hiteltörlesztést. Szóba került az is, hogy a bank kapjon tulajdonrészt mintegy 1,5 milliárd forint értékben, amellyel csökkenthető lenne a hitel, ám a bank ezt a megoldást csakis elvárt hozam garantálásával tudja elfogadni. Egy szezonalitástól erősen függő iparágban senki nem tud hozamot garantálni.


Ezért inkább meg se nyitják a fürdőt?


Nem szeretnék az előnytelen megállapodásokba bonyolódni, de a társaság lemondott a Rác fürdő tulajdonjogáról, s ingyenes földhasználati jogot adott a beruházónak az épület fennállásáig. Az ügyben rendőrségi vizsgálat is folyik.


Így, ha felszámolják a társaságot, akkor a BGYH nem bukja el az ingatlanokat, hiszen nem került be a vállalkozásba?


A mi célunk, hogy minél előbb vendégeket tudjon fogadni a fürdő, és a BGYH-nak az apportnak megfelelő pozíciója legyen az üzemeltető társaságban. Egyelőre nem tudom megmondani, mi lesz a tárgyalások kimenetele.












Királyfürdő látványterv



Mikor több mint fél évvel ezelőtt átvette a BGYH vezérigazgatói székét, első lépése az volt, hogy felszámolja a kiszervezett fürdőüzemeltetést. Akkor úgy számolt, havi szinten 40 millió forintot tud a társaság megtakarítani. Sikerült?


Az Opero Kft. egy 2009-ben kötött közbeszerzési pályázat alapján havi 127 millió forintért vállalta 8 fürdő és 4 strand üzemeltetését. Ezt 87 millió forintból ki lehet hozni, ha saját kézbe vesszük, és átszervezzük a működtetést. Tavaly az év első öt hónapjában a vállalat több mint 470 millió forint üzemi veszteséget termelt, mi idén hasonló 458 millió forintos veszteséggel kalkuláltunk. Ehhez képest 217 millió forint lett a mínusz, ami akárhogyan is nézzük 240 millió forint javulás tavalyhoz képest. Az Opero szerződése március 8-án szűnt meg. S mivel közbeszerzésen választott társaság volt, a BGYH kártérítést fizetett a társaságnak.


Mennyit?


Ha a szerződés érvényben marad, akkor 2014-ig havi 127 millió forintot kellett volna a BGYH-nak fizetnie. A kártérítés kevesebb volt, mint amennyit a társaság négy hónap alatt nyer, a megállapodás felmondásával. És a megállapodásból még 40 hónap volt hátra.


Minek köszönhető a megtakarítás?


Egyrészt nőtt a forgalom, másrészt kis mértékben emeltük a jegyek árát is. Nagyobb döntési jogkört és felelősséget adtunk a fürdővezetőknek, akik saját maguk dönthetnek az alkalmazottak számáról, azok béréről. A vezetők fizetése emellett függ a fürdő eredményességétől. Negyedévente kapnak értékelést, s minden hónapban 10-15 százalékkal jobb eredményt kell produkálniuk, mint előző év azonos időszakában. Ha érdekeltté tesszük a vezetőket az eredményesség elérésében, jobban megnézik, mire adnak ki, és kivel végeztetik el a munkát.












Királyfürdő látványterv



A korábbi vezetés sokat panaszkodott arra, hogy egyszerűen nem tudják felszámolni a zsebbe végzett beléptetést, szolgáltatást. Önök tettek-e, tesznek-e valamilyen lépéseket ennek a megakadályozására?



A jelenlegi „karórás”beléptető rendszer valamelyest segít kiszűrni ezt a dolgozói visszaélést. A rendszer azonban túlságosan drága volt, és rengeteg hibával működik, tehát sokkal többe került, mint amekkora hasznot hozott. Havonta több száz hibát jelentenek a dolgozóink. A megoldásról folynak tárgyalások a beléptető rendszert telepítő társasággal.


Elképzelhető, hogy az ő szerződésüket is felmondják?


Ezt nem mondtam. Ez a cég közbeszerzésen lett nyertes, s öt évre szól a szerződése.


Forrás: Világgazdaság Online

2011. május 25., szerda

TABÁN A TÖRÖK IDŐKBEN (ÚJSÁGCIKK 2004-BŐL)

Evlia Cselebi útleírásának megértéshez segít a 2004-es újságcikk A Tabán Múzeum kiállításáról:
Evlia Cselebi

A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÍRÁSOK 

1  Parkok és kertek Pest-Budán




2011. május 24., kedd

EVLIA CSELEBI :TABÁN LEÍRÁSA

A XVII. századbeli híres török utazónak, Evlia Cselebinek az utóbbi években előkerült, tíz vaskos kötetre menő útleirásából, melynek a czíme : a VI. kötet s részben már az V. kötet is Magyarországon tett utazásait foglalja magában. E magyarországi utazások leírásának magyar fordítását tartalmazza e könyv.

Evlia Cselebit méltán híres utazónak mondják, mert a régi utazók közül csak az arab Ibn Batuta és az olasz Marco Polo hasonlíthatók hozzá, akár munkáinak terjedelmét, akár azok érdekességét tekintsük.

Mielőtt Evlia Cselebi útleírásáról szólnánk, előzetesen egy-két szóval elmondjuk az író élettörténetét is, amennyire ezt a munkáiban szórványosan elejtett adatokból összeállíthattuk



A könyvről bővebben ITT


A 400 született török utazóról a Tabán Múzeum május 22-én konferenciával és kiállítás megnyitásával emlékezett meg.


Evlia Cselebi Tabán leirása:


 243
 244
245
 246
 247
248











2010. december 15., szerda

Mit akart az élveteg Ybl Miklós Owen bácsitól?


Bejutottunk a majdnem kész, de még senki által nem látott Rác fürdőbe, és az elterelő motívumokon átlátva rádöbbentünk, mi Budapest presztízsberuházásának valódi célja. Ybl Miklós találkozása Tiberius császárral és a pajkos Beru nénivel.
A filmek hazudnak, a felső tízezer titkos találkahelyei, a hírből sem ismert eltévelyedések színhelyei nem elhagyott gyártelepek luxusloftjaiban rejteznek. A XXI. század arisztokratáinak idejük sincs arra, hogy egy megnyugtató korbácsolás, egy búvárruhás szeretkezés vagy egy úrnő és adóellenőr szerepjáték kedvéért órákig utazgassanak. De a modern nyilvánosság jellemzői miatt is célszerűbb, ha a szigorúan bizalmas tevékenységek a legszembetűnőbb helyeken zajlanak. A homályban már csak a hülyék próbálnak elrejtőzni.
Hogy mindez így van, azt a Buda legértékesebb részén épülő Rác fü
rdő bizonyítja. Az idegenforgalom, az ingatlanbefektetők, a rendőrség és a budapestiek érdeklődésének sugaraiban egyszerre sütkérező fürdő ugyanis csak látszólag szolgálja a fürdőturizmust vagy a főváros szépülését. Bejutottunk a már majdnem kész, de még senki által nem látott komplexumba, és az elterelő motívumokon átlátva rádöbbentünk, mi Budapest presztízsberuházásának valódi célja.
A Rác fürdő eddig 2003 óta húzódó felújítása, fényűző tervei, ma
jd korrupciós botrányai miatt szerepelt a hírekben. Micsoda nagy stílű kamuflázs. A Rácot háttérből irányító erők engem az építészeti bravúrokkal igyekeztek elbódítani, majdnem sikerrel.


,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,További fotók a megújult fürdőről ITT
Édes bolyongás a labirintusban
A háború után barbár módon helyreállított, lelakott 1700 négyzetméteres fürdő helyén korszerű, világos, 9000 négyzetméteres fürdőlétesítmény épült. Már a belépés után lenyűgözött, hogy milyen elegánsan illeszkednek a régi elemek a kortárs megoldásokhoz.

A XIX. századi barokk főépületet és a XVI. századi török kupolákat az új épületrészek fogták egybe. Az új tömbök hangsúlyosan kortársak ugyan, historizálás helyett vállaltan modern anyagokból épültek, de mégsem akartak a régi részek fölött uralkodni. Az üvegfalak mögött pedig, mint egy múzeumi tárlóban, megjelentek a hatvanas években lerombolt, majd a fennmaradt rajzok, tervek alapján a semmiből felépített Ybl-féle fürdőcsarnok buja formái.
A letisztult kép a főbejáraton belépve zavarodott össze. A vendégeknek a jegyvásárlás után ugyanis rögtön ki is kell menniük egy oldalbejáraton, hogy aztán a főbejárat melletti kapun megint belépjenek a fürdőbe. A kanyart elfogadhatóvá tette, amikor megtudtam, hogy a munkálatok során feltárták egy török fürdő alapjait, és azt a kupolával, kőfalakkal együtt rekonstruálták, elzárva a korábbi megközelítési útvonalat.

A kép beljebb érve sem tisztult. A különböző korú épületrészek egymásra torlódtak, és már csak azon vettem észre magam, hogy keskeny folyosók, minimalista acélhidak és csigalépcsők szövetében kavargok, ami lehet romantikus vagy zavaros, attól függően, hogy az eltévedés melyik szakaszában van a kedves fürdővendég. Már akkor gyanút kellett volna fognom, amikor rábukkantam a kozmetikai részleg egymás mellett sorakozó kamráira, amelyekből volt egy-, két-, sőt többszemélyes is. De elbódított a nagyvilági stílus és a fényűző szürke vagy aranyszínű burkolatok váltakozása.
A skandináv fürdőkultúra felvilágosult tisztaságát sugallták a tágas, natúr színű szaunák. Az új épületek tisztelettudóan ölelték körül a régi tömböket, és az aulákból rálátást nyílt a törökfürdő kupoláira.
Leszámolás a barbár tornateremmel
Sokkoló volt látni, milyen változáson ment át az a fürdőrész, amely 2003-as látogatásomkor az északi hemiszféra legbizarrabb tornatermeként működött, a kőfaragványokba fúrt radiátorral, a feltöltött medence fölé ragasztott zöld linóleummal és a kőcsipkékkel, amiket félig levertek, de aztán nyilván lejárt a munkaidő, a munkások hazamentek, és többet senki nem folytatta a munkát. Szerencsére, mert így a megmaradtak alapján helyre tudták állítani a teret.
A világos kupola ellenpontjaként jelent meg a törökfürdő. A külső medencében, és a gőzkamra szürke-fekete gránitmozaikján mintákat rajzolt a bevetődő fény. Elképzeltem, milyen átszellemült hangulatba kerül a fürdőző, amikor innen átlép a rozsdavörös kupolába, amely úgy fest, mintha tegnap építették volna a törökök.

Pedig a majdan itt fürdőzőket nem érdeklik a törökök, vált gyanússá a helyzet az Ybl-zuhanycsarnokba lépve. Ezt az épületet a hatvanas években bontották el, soha nem részletezett okokból. A háborúban megrongálódott épületet állítólag rendbe lehetett volna hozni, a szocialista városvezetés mégis a földdel tette egyenlővé. Aki olvasott már Umberto Ecót vagy igény szerint Dan Brownt, annak egyből sikítani kezdenek az érzékei egy ilyen térbe lépve. A funkciója szerint a köztisztaságot szolgáló, kéttermes fürdőcsarnokban tobzódtak a furcsa részletek.
Tiberius császár Budapesten
Kétoldalt vaskos, fekete csövekből épült vázra szerelt, brutális méretű zuhanyrózsák sorakoztak, mintha egy múlt századi elmegyógyintézet kényszerfürdetőjébe löktek volna be. A fal mellett egy karosszék méretű öntött vas bili állt a földhöz csavarozva. Olyan masszív szerkezet volt, hogy akár egy kétszáz kilós monstrumot is hozzá lehetett volna láncolni, amíg vaskos gumicsövekből leverik róla a cellában rárakódott mocskot.
A komor látványt buja részletek oldották: a teremben tobzódott a romantikus kőcsipkézet, a posztamenseken neoreneszánsz nőalakok álltak gyümölcskosarakkal a kezükben. Az egészet a szürrealitás irányába tolták el az apró, 1-3 ember befogadására alkalmas medencék, amelyek felett realisztikus állatfejek, róka, disznó, farkas bámultak a frivol térbe. Képtelen voltam funkciót vagy legalább művészettörténeti előképet társítani ehhez a kaotikus, valahogy mégis koherens elegyhez. Ilyesmit a tébolyult Tiberius császár kéjlakában tudnék elképzelni, gondoltam. Megvilágosodtam.

Ybl Miklós eddig nem ismert, élveteg fantáziái jelentek meg az épületben. Már érthető, miért nyúltak kapkodva a buldózer után a hatvanas évek vonalas mérnökei. Csak bólintottam, amikor a szomszédos fürdőben ember méretű kalitkákat formáztak a zuhanyzók. Igyekeztem nem elképzelni, milyen sikamlós játékokba gabalyodott itt az úri közönség.
Hanem inkább korunk építészeit képzeltem el, amint a fennmaradt tervek alapján megépítették a fürdőt, majd döbbenten álltak a végeredmény előtt. Ők sem erre számítottak. De még hátra volt egy szárny kialakítása, és nem tudtak ellenállni a kísértésnek. Az apró medence köré épült, kétszintes épület csak a VIP-vendégek számára lesz látogatható. Az alsó szinten cellák sorakoztak egymás mellett: a könnyen mosható, fekete padló és a pár négyzetméteres terek börtönjellegét a falak bordó színe tolta el egy olyan irányba, amilyen irányba amúgy nem szívesen mennék. Az egyik ajtó mögött fekete csempével borított medence vize fodrozódott baljósan. Vajon van itt elég hely a korbácsoláshoz? - vetődött fel bennem a kérdés.

Szédülten botorkáltam ki, és egy lépcső tetején találtam magam. Az üvegfalú térbe betüremkedtek az újjáépített Ybl-fürdő kupolái. Mintha a Tatuin bolygó házai közt álltam volna. Szinte láttam magam előtt a termálvíztől kiporosodott fürdővendégeket, amint Beru néninek és Owen bácsinak öltözve kergetőznek a buckák közt. A feszített üvegfalon keresztül kinéztem a Tabánra, és tudtam, már sosem leszek olyan, mint régen.
Mibe kerül a fürdő és a fürdőjegy?

A Rác fürdő és a mellette épült ötcsillagos hotel 2003 óta épül. Kezdetben Kaszab Ákos volt a tervező, akit később Dévényi Tamás váltott. Az ő nevéhez köthető az Ybl-fürdő visszaépítése.
A komplexum összesen mindegy 8 milliárd forintba került. A beruházás körüli botrányok miatt egyelőre bizonytalan a nyitás dátuma. Valkó Csaba, a beruházást végző Rác Nosztalgia Kft. ügyvezetője szerint akár decemberre várható a nyitás.
A belépő 7-8 ezer forint körül lesz, a VIP-részlegbe pedig 12 ezer forintos jeggyel lehet majd belépni.
A komplexumhoz építenek majd egy várba vezető siklót is, amelynek költségét 2 milliárdra becsülik. Ehhez még nem kezdtek hozzá, bár az építési engedély már megvan.

2010. november 23., kedd

Régészeti kutatások a Rác fürdő és a török kori Tabán területén

A Budapesti Történeti Múzeum a Rác Nosztalgia Kft megbízásából 2005 májusában megelőző régészeti feltárást kezdett a Rácfürdő rekonstrukciója és az ehhez csatlakozó beruházások kapcsán, a munkálatok 2006. év végéig tartottak. Az ásatások a török fürdő és későbbi épületrészeinek a területére, valamint az egykori Tabán nevű városrész lebontott házainak a helyére terjedtek ki (Budapest, I. Hadnagy u. 8–10.).
A tabáni késő vaskori település
A török fürdő régészeti kutatása és az új szálloda építése miatt szükségessé vált megelőző feltárás során lehetőség nyílott arra, hogy a már régről ismert és fontos késő LaTène kori lelőhely, az ún. tabáni fazekas telep kiterjedésére, topográfiai elhelyezkedésére vonatkozóan is újabb adatokat nyerhessünk, és további részleteit is feltárhassuk. A Duna jobb partján, a budai Várhegy és a Gellérthegy között jött létre a késői középkorban a Tabán nevű városrész. Régi házainak elbontása során, az 1935–36. években aFővárosi Régészeti Intézet Nagy Lajos, Garády Sándor és Szilágyi János, majd 1950-ben B. Bónis Éva vezetésével végzett a területenásatásokat. Ezek rézkori és késő bronzkori, valamint késő vaskori településekhez tartozó objektumok, ill. leletek előkerülését eredményezték. Közülük a legjelentősebb a Kr.e. I.évszázadban és a Kr.u. I. század első felében létezett kelta fazekas telep volt. A Bónis Éva által 1950-ben megtalált őskori településrészhez csatlakoznak azok az objektumok, amelyek a mostani feltárások alkalmával kerültek elő. A 2005. évi ásatások során a Rác fürdő török kori épületétől kb. 40–45 méterre a Duna irányában előkerült tárolóverem a fazekas telep eddig megismert legkeletibb pontját jelenti. Nyugati irányban pedig az egész Hegyalja út alatti sáv – a telepjelenségek alapján ítélve – a Bónis Éva által feltárt településrészig (az egykori Fehér Sas térig) a későLaTène-korban intenzíven lakott terület volt.
A késő LaTène-kori telep objektumai a budai Várhegy délkeleti lejtője, a Duna jobb partja és a Gellérthegy között elterülő területen kerültek elő, ahol a Tabán néven ismert újkori városrész állt. Ma itt, a felszín alatt, csatornává alakítva ömlik a Dunába a Budai hegyekből érkező Ördög-árok, amelynek alsó szakaszátaz árvizek ellen már a középkorban gátak közé szorították. A középkori támfal részletét és egy híd maradványát Garády Sándor feltárásainak köszönhetően ismerjük.


Az Ördög-árok, vagy más néven Nagykovácsi- patak a Duna egyik legjelentősebb jobb parti mellékfolyója volt Budapest területén. XVII. századi, Buda látképét megjelenítő metszeteken, térképeken és a Buda 1686.évi visszafoglalását ábrázoló rézkarcokon is szerepel. XVIII–XIX. századi, Budát ábrázoló térképek szintén feltüntetik az Ördög-árkot, amelynek tabáni szakaszán a török kiűzése után rácok telepedtek meg. Az ekkor már szűk mederben folyó Ördög-árok még egy 1870-es évek elején készült fényképen is látható. oldalának csatornázásakor a patak a Dunába való torkolatától egészen a Városmajorig a föld alá került. Az Ördög-árok a Gellérthegy és a Várhegy közti völgyben, a Várhegy lejtőcsúcsát megkerülve torkollik a Dunába, és alkot egyúttal természetes választóvonalat is a 235 m tszf. magasságú Gellérthegy északi meredek oldala és a Gellérthegynél kb. száz méterrel alacsonyabb Várhegy lejtője között. A késő LaTène-korban az Ördög-ároknak a Várhegy lejtőcsúcsát megkerülő kanyarulatában,a Duna-torkolattól kissé beljebb jött létre az a patakparti falusias jellegű település (vicus), amelynek további részleteit több mint 50 év elteltével a török fürdő rekonstrukciója soránsikerült megismerni. Lakóházak maradványai, sütőkemencék, hulladék- és élelemtároló vermek tartoztak ehhez a településrészhez; a korábbi ásatások során megismert edényégető kemencék, vagyis az iparos körzet az Ördög-árok bal partjára korlátozódtak.
A 2005–2006. évi feltárások alkalmával a késő LaTène-kori tabáni fazekas telepnek összesen 130 objektumát tártuk fel az egykori Ördög-árok jobb parti részén. A telepjelenségek közül természetesen csak azokat tudtuk regisztrálni, amelyeket a későbbi (török, ill. újkori) építkezések nem semmisítettek meg. Az újkori épületek és pincék létesítésekor a késő kelta településmaradványok közül sokat– részben vagy egészben–megbolygattak, ezért a teljes településszerkezetet már nem lehet rekonstruálni. A megmaradt és feltárt objektumok, ill. azok leletanyaga azonban így is jelentős adatokat szolgáltatnak a késő kelta telep eddigieknél teljesebb megismeréséhez és településtörténeti értékeléséhez. Nagy Lajos 1942-ben, a Budapest története I. kötetében a tabáni fazekas telepet csak ideiglenes átmeneti jellegűnek határozta meg, amelyet a gellérthegyi kelta magaslati telep (oppidum) részének is tekintett. Ettől kezdve a régészeti szakirodalomban ez a nézet vált általánossá. Meg kell azonban jegyezni, hogy mind a Gellérthegyen, mind pedig a Tabánban 2005-2006-ban feltárt objektumok jellege (lakóházak, kemencék, iparos műhelyek) és leletanyaga ellentmond az „ideiglenes”, „átmeneti” meghatározásnak, a leletanyag kronológiai helyzete pedig az egyidejűségnek. Ugyanakkor az együvétartozás másik alapvető kritériuma, a két lelőhely topográfiai azonossága, ill. kiterjedésének területi összefüggése sem áll fenn a Gellérthegy és a Tabán esetében. Az Ördögárok pedig nem volt része a gellérthegyi oppidumvédelmének, amelynek északi oldalán a védelmet sánc szolgálta. A gellérthegyi telepet védő sáncon kívül, nagy távolságban és kb. 120 m szintkülönbségben helyezkedik el az Ördög-árok mindkét partjára települt tabáni fazekas telep, amelynek szóban forgó,legújabb feltárása az eddig ismertnél lényegesen gazdagabb és nagyobb mennyiségű leletanyagát eredményezte. A Kr.e. I. században létrejött kelta eraviszkusz telep megérte a római hódítást, és az első római katonai tábor létrejöttét. Fazekasműhelyei ezután még egy-két évtizedig folytatták a kelta kerámia gyártását a területen.



Működésük – a leletanyag alapján ítélve a Kr. u. I. század közepe utáni időben szűnt meg.
A Rác fürdő és környezete a török korban
A mai Rác fürdő csak torzója a XIX. századi fürdőnek: a világháborús találatok nyomán és a Hegyalja út – Erzsébet-híd építése miatt az 1960-as években nagyobb részleteit elbontották, csak a középső része maradt fenn. Az ekkor végzett helyreállítás során Gerő Győzőnek nyílt lehetősége kutatásokat végezni a fürdő területén. Az álló épületrésznek a legidősebb magja az 1560-as években épülhetett (írott forrásainkból annyit tudunk, hogy 1572-ben már állt), és még a török korban is többször átépítették.Több török kori tulajdonosát ismerjük, egyikük: Szokollu Musztafa budai pasa, aki a Rudas fürdőt építette. A török kori fürdőbe lépve először nagy kupolás előcsarnokba jut a vendég, ahol a teremközepén kút állt, a falak mentén néhány lépcsőfokkal megközelíthető padka futott körbe. Itt lehetett levetkőzni, de talán a mai fürdőkhöz hasonlóan teázó, kávézó is lehetett ebben a térben. A Rác fürdő érdekessége, hogy itt húzódik a fürdő vizét a mai napig szolgáltató forrás hasadéka. Egy természetes sziklahasadékból tör elő a melegvíz, amelynek az oldalát kőből felfalazták, és így alakították ki a forrásfoglalástA vizet kerámia vízvezetékcsöveken keresztül juttatták el a belső terekbe. Az előcsarnokból az un. átmeneti helyiségbe jutott a vendég, itt a falakat fülkék díszítették, alattuk csorgó kutakból folyt a víz. A boltozaton kialakított kis hatszögletű felülvilágítókon keresztül biztosították a természetes fényt a helyiségben. Ez a terem már sokkal melegebb volt az előcsarnoknál, csak a fürdővendégek jöhettek be, és pihenhettek a csorgó-kutak mellett falnak döntött háttal, vagy mártózhattak meg egy kis medencében. Innen mehettek be a nagy, kupolás, medencés belső térbe, ami párás és meleg lehetett egyrészt a medence meleg vizétől, másrészt a falakból állandóan folyó csorgó-kutaktól. A szamárhátívek alatti falmélyedésekben padkákat alakítottak ki, erre helyezték a csorgókutak kis medencéjét, az ún. kurnát. Ezekből a szépen faragott kis medencékből a padlóra folyt a víz, ezért mindenképpen hasznos volt a török fürdőkben használatos magasított talpú fapapucs. A legbelső helyiséget később építették a fürdőhöz, ez egy kis négyszögletes terem, amit kupola fedett, és egy kis medence volt benne. Ez az ún. magánfürdő, melynek a Rác fürdőben látható medencés kialakítása igen ritka. A falak vakoltak voltak – a kis mennyiségű vakolatmaradvány tanúsága szerint –, sötétvörös és rózsaszínű vakolattal borították a falakat. A padlót nagy kőtömbökből rakták, gyakran vörös márványt használtak, melyek között a reneszánsz palotából lehordott vörös márvány faragványokat is találtunk. A fürdő belsejében nagyon kevés leletanyag került felszínre, hiszen a visszafoglaló háborúk után is folyamatosan használták, bővítették, átalakították, és ezáltal tisztították.



A fürdőn kívüli területeken ugyanakkor nagy mennyiségű leletanyag került napvilágra. Egyrészt a fürdő déli oldalán még a török korban kialakított árokból, ami az évtizedek során feltöltődött a sok odadobált hulladéktól. Itt találtuk meg a fürdő egyik ablaka alatt a kizuhant ablakrácsot és a hozzá tartozó ólomkeretes ablaküvegeket.
Kissé távolabb pedig már a török kori település emlékeit találtuk meg. A földbe ásott élelemtároló vermek és szemétgödrök sok szép leletanyagot tartalmaztak, felszínre került néhány, szinte teljesen ép kerámiaedény, valamint rézedények töredékei. A török kori település felhúzódott a Gellérthegy oldalán, és elnyúlt az akkor még nyílt patakként folyó Ördög- árokig, ill. azon túlra is, melynek emlékeit Garády Sándor tárta fel az 1930-as években. A török korban népesítették be a Rác fürdőtől nyugatra fekvő terültet, középkori gödröket csak elenyésző számban találtunk ezen a vidéken. A török kori Tabán egészen a Dunáig ért, a Rudas fürdő környéke is a településhez tartozott.
Forrás: Maráz Borbála – Papp Adrienn-magyar múzeumok.hu