A TABÁNI HAJÓS EGYLET FELTÁMASZTÁSA

Újsághír 2005-ből,avagy így kezdődött az egykor Tabáni Hajós Egylet feltámasztása:

2005. szeptember 16.Kiss Gergely

Két napra újjáéled az egykori legendás Tabán

A régi Tabán hangulatába kóstolhatunk bele két nap erejéig szombaton és vasárnap, az első Tabáni regatta és fesztivál keretében. A rendezvényt az I. kerület legnagyobb társadalmi szervezete, a 
Tabán Társaság hozta létre-




A regattákat mindig óriási érdeklődés mellett rendezik meg

A gazdag programsorozat szombaton tizenegy órától veszi kezdetét a Virág Benedek-házban és a Lenau ligetben. Megszólal a verkli, nyit a vásár. Megismerkedhetünk a régi tabáni kézművesek remekműveivel és megkóstolhatjuk a korabeli ízvilág finomságait. Lesz borbemutató is, Velez Imre vezetésével. Tizennyolc órakor érdemes lesz ellátogatni a Tabáni Terasz étterembe. A vendéglő színpadán magyar, német és szerb szüreti délután kezdődik, Sebestyén Márta népdalénekes lép fel. A muzsikát többek között a Tabán együttes szolgáltatja, Vukovics Dusán vezetésével. A korgó gyomrokat a helyi nemzetiségiek ételkülönlegességeivel lehet csillapítani.


Vasárnap a Duna tabáni szakaszán kezdetét veszi a nemzetközi regatta. Az evezőket mások mellett a budavári önkormányzat testvérvárosainak képviselői és a határon túli magyarok ragadják magukhoz. A régi Tabáni Hajós Egylet emlékére megrendezendő verseny résztvevői az Országháztól az Erzsébet hídig mérik össze erejüket. A napot fogadás zárja a Tabáni Terasz borozójában, ahol Zorád Ernő helyi dalokat énekel felvételről.


A FESZTIVÁL IDEI PROGRAMJA ÉS MEGHÍVÓJA

M E G H Í V Ó

A Budavári Önkormányzat, a Budavári Művelődési Ház Tabán Múzeuma,
a Magyar Evezős Szövetség, és a Tabán Társaság Egyesület
tisztelettel meghívja Önt és családját a „Kulturális Örökség Napjai” keretében

negyedik alkalommal megrendezésre kerülő

 Tabáni Regatta és Fesztiválra

Helyszín: Tabán Múzeum (1013 Budapest, Döbrentei utca 9.)

P R O G R A M

2011 szeptember17. szombat

16.00 óra

A Tabáni Regatta és Fesztivált megnyitja

 és a vendégeket köszönti: Vecsey András és Jankóné Pajor Ildikó

17.00 óra

A virtuális Tabán atlasz továbbfejlesztett változata

Lenkei Ákos vetítettképes bemutatója

18.00 óra

„A török világutazó –Evlia Cselebi” c.

 kamarakiállítás bemutatása születésének 400. évében

2011 szeptember 18. Vasárnap

11.00 óra

Evezősverseny a (sprint regatta- a benevezett klubok részvételével)

a csepeli Duna ágban  (Csepel evezősklub – a Gubacsi hídfőnél)

Meghívott csapatok: Tabáni Hajós Egylet, , Duna Evezős Klub, MTK,Csepel.

Rendező: Magyar Evezős Szövetség, Tabán Társaság Egyesület

16.00 óra

Díjkiosztó ünnepség a Tabán Múzeumban

A díjakat  felajánlotta és átadja: Vecsey Anrdás a Budavári Önkormányzat képviselője

17.00 óra

Dr. Völgyesi Levente

„A tabáni énekkar egyesület megalakulásának története”

Könyvbemutató a Tabán Múzeumban

18.00 óra

Király Miklós zongoraművész

 Liszt Ferenc emlékkoncertje és előadása a  Liszt Ferenc Emlékév keretében

A belépés ingyenes!

Állófogadás a Tabán Múzeumban

 a versenyen részt vevő evezősök és meghívott vendégeink részére!

A VÁNDOROK , HAJÓSOK, HALÁSZOK, HÍDJÁRÓK VÉDŐSZENTJE

Nepomuki János valamikor 1340 és 1350 között született, a csehországi Pomuk (ma: Nepomuk) városkában, Plzeň (németül: Pilsen) közelében, német-cseh ősökkel rendelkező szülők gyermekeként. Gyermekkoráról nincsenek adatok.

1369-ben császári jegyző lett a prágai érseki kancellárián. 1380-ban szentelték pappá. Ezután jogot tanult Prágában, majd a páduai egyetemen. Itt lett 1387-ben az egyházjog doktora.

1389-ben Johann von Jenstein prágai érsek kinevezte általános helynökévé. Ezekben az években nagyon feszült volt a viszony a prágai érsek és az uralkodó, IV. Vencel cseh és német-római király között. 1392-ben az érsek panaszlevelet adott át a királynak, amiben sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását, és sürgette a helyzet jogi tisztázását. A király a levélre nem válaszolt, hanem elhatározta, hogy egy új püspökség létrehozásával csökkenti a prágai érsek gazdasági és egyházi hatalmát. E királyi terv meghiusításában szerepe volt az érseki helynöknek, aki nem azt a személyt nevezte ki a kladraui (csehül Kladruby) bencés kolostor apátjának, akit a király a létrehozandó új püspökség élére szeretett volna állítani.

Csak fél évszázaddal későbbi források említik először, hogy a király haragját nem csak ez az intézkedés váltotta volna ki, hanem az is, hogy Nepomuki János, a királyné gyóntatója, nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. Vagyis a féltékeny király fenyegetőzése ellenére sem árulta el a, mit vallott be gyónásában a hűtlenséggel gyanúsított királyné. Hogy ez utóbbi esemény valóban megtörtént-e, nem bizonyítható. Azt viszont tényként fogadják el a történészek, hogy a király 1393-ban elfogatta Jánost, kegyetlenül megkínoztatta (a kínzásban állítólag személyesen is részt vett), és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta.

János holttestét az érsek a prágai Szent Vitus-székesegyházban helyeztette örök nyugalomra. Vértanúságának a híre hamar elterjedt, de szentté avatására csak évszázadokkal később került sor.

Első kultusza a huszita mozgalomban bontakozott ki, szentté avatására 1729-ben került sor. Innen már egyenes az út  híre ,hite, kultusza az egész német római császárságban elterjedt. A szegényebb rétegek talán a kegyetlen uralkodókkal való szembenállás jelképét látták benne , de napi gondjaikban jártukban -keltükben is  hozzá fohászkodtak. Imáikba foglalták, ha útnak indultak,,vagy folyón  keltek át , a hajósok szerencsé partot érést , a halászok bő fogást reméltek imáikkal. Magyarországon is számtalan helyen állítottak szobrot a tiszteletére(lásd ITT).Az egyszerű emberek által ennyire tisztelt szentet talán csak Argentinában láttam az utak mentén Gauchito személyében(úti jegyzetünk)

Hajóhíd Buda és Pest között

A hajóhídon  jól látszik a kétoldali egyirányú gyalogos forgalom

A z 1700-as években Buda és Pest között kifeszített hajóhíd egyik szentje. A Tabánból is jól látható hídon Nepomuki Szent János a Duna közepén külön szobrot kapott. Nappal egyszerűen csak az átkelőkre vetette vigyázó szemeit , éjjel fénylő lámpással mutatta a biztonságos  utat a túlpartra. 1850-ig állt,a hajóhíd közepén. Kellett is a nagy féltés , hiszen az imbolygó hajóhídon való átkelés nem volt veszélytelen , alacsony vízállásnál igencsak kellett ostorozni a lovakat hogy az egyre meredekebben magasodó partra felkaptassanak.

. A Lánchidat a népek már biztonságosnak találták, ott már nem volt helye..Egyes források szerint az Eötvös utca 2-ben az udvaron állították fel , azután nyoma veszett. Mások úgy tudják , ma is áll a 
krisztinavárosi templomban.

 A Horváth kertben is állt egy védelmező szobra , bizonyára a félelmes hírű Ördög-árkon való átkelés biztonságosabbá tételére..Hiteles másolatát nemrég újra felállították a ma Haydn parknak keresztelt téren

A szent napja május 16-vízbe dobatásának napja.
Az MTV kisfilmje a szentről:

Forrás: Wikipédia
MTV videotár