A CITADELLA LEBONTÁSA

A GELLÉRTHEGYI CZITADELLA LEBONTÁSA

Vasárnapi Újság 1899 május 7.

A Duna festői panorámája nem sokára el fogja veszteni egyik érdekes díszét, a gellérthegyi czitadellát. A festői szépségű,  h a t a lmas sziklahegy  t e t e j én emelkedő erődöt ugyanis lebontj ák s a hegytető valószínűleg helyet ad egy nagy nemz e ti emlékműnek, melynek  eszméje már évek óta foglalkoztatja az illetékes köröket.

A 224 mé t er magas Szent-Gellérthegynek  igen változatos története van. Nevét Szent Gell é rt püspöktől nyerte, a kit a pogány magyarok vagy besenyők a meredek szikla orma i ról taszítottak  a lá a Dunába 1046  t á j án. 

A később  a z t án kereszténységre  t é rt nép a  v é r t a n ú - h a l á lt szenvedett püspök nevéről keresztelte el a  h a t a lmas dolomit szikla-hegyet, emlékére pedig a hegy nyuga ti oldalán kápolnát emeltek, melyet a törökök pus z t í tot t ak el közvetlenül a mohá c si vész  u t á n. Az 1813-ik évben csillagvizsgáló­intézetet állítottak fel a hegy ormán. Ez időben helyezték ugyanis vissza Budára Nagyszombatból a tudományos egyetemet, s József nádor kezdeményezésére oda építették az egyet emi csillagvizsgálót, a hol most a czitadella fő erőde áll. 1815 október 15-én ünnepélyesen fel is avatták az első magyarországi csillagdát, amely az akkori időben nagy  h í r re  t e tt szert ki tűnő műszereivel, de még inkább sikeres megfigyeléseivel.

Az 1848—49-iki szabadságharcz alkalmával  azonban a magyar csapatok szállták meg a csillagda melletti tetőzetet s 1849 május 5-ikén meg is kezdték a budai vár lövetesét, a  h o n n an zápormódra hul lot t ak vissza a golyók, veszélylyel fenyegetvén a csillagdát is. Az akkori segédcsillagász, Montedegói Albert Fe r encz  a zonban előtte való éjjelen  l ehorda t ta a nagybecsű műszereket a hegy tövében fekvő Rudas-fürdő pinczéjébe. Csak évek  m ú l t án vitték vissza a megme n t e tt  t á rgyakat az egyetemre, a hol azokat ma is őrzik. Az  e lpus z tult csillagvizsgáló lebontása  u t án a Bach-korszak ka tonai kormányzósága  e lhat á roz t a, hogy a hegy  o rmán egy nagyobb erődöt emeltet, a  h o n n an az egész fővároson és vidékén  harczászatilag ur a lkodni lehessen. Az elkészült tervek alapján hét év  a l a tt  épült föl a  h a t a lmas czitadella, melyet a nem rég  e l h u n yt építési vállalkozó, Kasselik Fe r encz  épí t e tt mint egy  h atmilliónyi költséggel. 1854  j ú n i us havában vette birtokába a ka tona s ág, s mintegy 60 ágyúval szerelte fel. 

Negyvenöt évi fennállása alatt az erőd falait ellenséges golyók  nem érték, a hadi eszközöknek az utóbbi évtizedek  a l a tt tört é nt ór i  si tökéletesedése pedig teljesen meg­ szüntette a czitadella jelentőségét úgy  t ámadás, mi nt védelem esetére.

Az 1889-iki év végén kezdett Budapest székesfőváros  t anácsa az új városszabályozási  t e rvezetek kivitele alkalmából azon eszmével foglalkőzni, hogy a  l a k t a n y á k at a városon kívül helyezi, illetőleg építi fel. S ezen terv királyi jóváhagyá st nye rvén, gróf Pejacsevics táborszernagy budape s ti hadt e s tpa r anc snok fölterjesztésére  e l h a t á r o z t a t o tt a czitadella erőd jel­legének megs zünt e t é se is. Hosszas átvételezési tárgyalások  u t án a mú lt év október havában kimondta a főváros az erőd  l ebont á s á t, 1899 február 23-án vonult ki belőle az utolsó őrség,  mely  u t án megkezdte a csákány pus z t í tó munkáját.

A szent gellérthegyi czitadella 220 méter hosszú erőd, melynek szélessége 45 és 60 mé t er között váltakozik, csupa terméskőből építve. Hoss zúká s, sarkos  tör ésű falaiból két bástyakiszögellés nyúlik ki, a mely mintegy 12—16 mé t erre r emelkedik ki a föld felszínétől. Az egyik bástyakiszögellés éjszakra, a királyi palota felé né z, a másik pedig délre, Promontor felé. Az erőd keleti végén félköralakú bástyafal néz a vámhá z t é r r e, míg a  tul a jdonképpeni erőd, az úgynevezett czitadella, a svábhegyi (nyugati) oldalon emelkedik ki két emeletnyi magas falaival félkörben húzódva.

A két és fél mé t er vastag fallal körülkerített  erődnek nagy, 115 mé t er hosszú feltöltött  u d v a ra van, a melynek színvonalától még mint egy  h at mé t e r re emelkednek ki a bástyafalak. E falazat úgy az éjszaki,  m i nt a déli oldalon 12—12 bolthajtású ív  á l t al volt tagolva, minden ivezet közepén egy nagyobb lőrésű ab­lakkal, oldalain pedig két kisebb lőréssel. A vámhá z t é r re né ző félkörű bástya falazatán, 9 ivezet  a l a tt  3—3 kisebb lőrés volt vágva.

A Svábhegy felé néző oldalon emelkedett maga  a központi erőd, az udvartól egy négy méteres  sáncz  á l t al elválasztva, melyen  át felvonó hidon  l ehe t e tt be jutni az erődbe. A két emeletes erőd belseje szolgált a ka tona s ágnak kaszár­n yául s e czélra mint egy 128 kisebb s nagyobb ka z ama t a - s z e rű helyiség volt  b e n n e. E központi erőd falai há rom mé t e rnyi vastagok s a  svábhegyi oldalra nyiló oldalról a hegy,  
l a s sú  emelkedése mi a t t,  jobban megközelíthető lévén, még egy öt mé t er szélességű sáncz által is védve voltak.
 A központi erőd közepén egy kisebb udvar állott, a mint egy 80 mé t er mélységre nyúló cziszternával, melyben még  ma is h á r om mé t e r es viz van. A félkörű bástyaoldali házsorokig emelkednék, mi  á l t al rendkívül emelné monument á l is építményekben úgy is szegény fővárosunk emez egyik legszebb pont j á t.

Paur Géza.

Wikipédia

1894-ben a Citadella az akkor 25 éves főváros birtokába került.

„        3. § Eme adásvevési jogügylet létrejötte esetére a gellérthegyi erőd, továbbá az Ujépület telkének szabályozása folytán nyilvános utczákra és terekre eső területek minden ellenérték szolgáltatása nélkül, ingyen mennek át Budapest székesfőváros közönségének tulajdonába; de kikötendő, hogy a székesfőváros az uj laktanyákhoz szükséges telkek közül azokat, a melyek fővárosi tulajdont képeznek, a leltári becsérték ellenében bocsátja át az állam tulajdonába, továbbá, hogy a gellérthegyi erődöt lebontatja s a Gellérthegyen szükség esetén katonai megfigyelő- és táviró állomás létesitését minden ellenszolgáltatás nélkül megengedni tartozik.       ”

– 1894. évi XX. törvénycikk a székes fővárosi Ujépület, a Károly-, József- és Flórián-laktanya és a Gellérthegyi erőd értékesitéséről.

A Citadella és néhány budai laktanya átadásáért cserébe a főváros jelentős külterületi ingatlanok tulajdonáról mondott le a hadügyi tárca javára.Ekkor a falát egy részen jelképesen megbontották, jelezvén, hogy katonai szerepe megszűnik.( A teljes lebontás a hatalmas költségek miatt végül is nem valósult meg. Mivel a főváros anyagi helyzete az utóbbi száz évben csak tovább romlott, a Citadella-homlokán a jelképes bontással máig fennmaradt kassius) Az 1960-as évektől kezdve idegenforgalmi szerepet szántak neki, ezért átalakították: szállót és vendéglőt nyitottak benne. Vonzerejét elsősorban a falairól nyíló elsőrangú kilátásnak köszönheti: a hegy lába előtt elterülő város képe valóban páratlan.

Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi szoborparkba.

Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a „Budapest anno” fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a 19. század végéig.