TABÁN AZ 1800-AS ÉVEK VÉGÉN

KŐMŰVES UTCA 16(MÉG ÁLL A PINCE ÉS FELETTE A DÍSZES KORLÁTÚ TERASZ

      A TABÁNI TEMPLOM AZ ÚJ TORONYDÍSSZEL ,A KIRÁLYI PALOTA MÉG A RÉGI

 TABÁN MADÁRTÁVLATBÓL

 TABÁN 1870 (A SZT.KATALIN TEMPLOM  MÉG A RÉGI TORONYDÍSSZEL)

TABÁN 1890 ( A GELLÉRTHEGYRE MÉG HÁZAK KAPASZKODNAK)

Forrás : SZ. E. K. archívum-M.D.K archívum

FOTÓK A MAI TABÁNRÓL

Fotók a flickriveren a mai Tabánról ITT

SÉTA A HOLDVILÁG UTCÁBAN

A MŰVÉSZ AZ ÉLETBŐL MERÍT

Az 1934 óta nem létező tabáni  Holdvilág utca művészek százait ihlette meg egykor és még olykor ma is.
Példa erre Bánsági András metszete, mely egy fotó alapján készült. A fotó a Képes Újság vasárnapi mellékletében jelent meg 1930 június 29-én, éppen napra pontosan 81 éve.
(Cikk a tabananno-ban erről ITT)
Íme a fénykép:


Bánsági András metszete:  Van némi hasonlóság a két kép között?

                   

Témához tartozó linkek:     Művészek a Holdvilág utcáról (album)
                                      Művészek a Tabánról (a tabananno képzőművészeti melléklete)
                                        48 alkotás a Holdvilág utcáról  (            -"-   )                          

SZABADSÁG

Kedves Olvasó!

Elnézést , hogy hó végéig  nem születnek űj blogbejegyzések, de éppen szabadságomat töltöm , mint hátizsákos turista egy kis isten háta mögotti görög szigeten Astypaleián ,ahol az internethez való kapcsolődás meglehetősen rapszódikus és ha van is arra a kis időre a helyi látnivalók fotóinak feltöltésével kell bíbelődnöm.

A témáról bővebbet később.

Addig is egy vázlat :

ASTYPALEIA

Vakító kékre meszelt ég alatt
mint ágon gunnyasztó madarak
fehér-kék kockaházak ülnek
rozsdabarna sziklán s az ünnep
tömjénfüstje kis kápolnákból
-hol kendős nénikék ikont csókolnak, 
remélve, üdvözülnek holnap

-szerteszét árad a hegyoldal 
ködlő magasából ,
míg lábad tengerig kanyargó 
ösvényen botorkál le a parti homokba
Összemosódik közel s a távol,
alant hullámok ringanak locsogva. 
Megrészegülsz útmenti
virágok illatától, átkarolod
ezt az egész mindenséget,
-Melletted jámbor birka béget- 
sirály köröz víjjogva feletted,
körötted zöld dongó zizzen
az idő múlását már feledted
bűvölten nézed alant,

csillámló tengervízben

mint fürdik a Nap

 kassius

JELENET A KÖLCSÖNKÉRT KASTÉLY C. FILMBŐL

A felejthetetlen Kabos Gyula , aki mindig feldobta és sikerre vitte a korabeli butácska , banális jeleneteket, mintegy kifigurázva a sírva -vigadós életérzést

ÚJABB ALKOTÁSOK TABÁN TÉMÁBAN

Ábrahám Ráfael:Tabán 1968

 Helbing Ferenc :Kőműves és Hullám utca sarka ,Tabán

 Ismeretlen festő: Tabán

Szentgyörgyváry Gyenes Lajos: Tabán

KŐMŰVES LÉPCSŐ ANNO

Zórád Ernő képei a Kőműves utcáról


 Saly Noémi neves múzeo- és "kávéházológus" ( remélem, megbocsájtja a titulust)  nemrégiben egy pompás kis képet rakott fel egy közösségi portálra a régi  Tabán egyik leghíresebb utcájáról, annak is legtöbbet fotózott házáról, a Kőműves utca 16-ról. Mindíg azok képek a legérdekesebbek , amelyek embereket is ábrázolnak ,nem csupán épületeket. Ezért szeretjük a Zórád képeket is.
        Még jelen blog indulásakor írtam egy fotókkal tarkított bejegyzést a ház változásairól, aztán kiderült hogy időrendben a dolog pont fordítva van (Kőműves lépcső térben és időben) Persze ehhez először a fotók készítésének dátumát kellett meghatározni, ami olykor meglehetősen nehéz, hacsak nincs ráírva hátlapján, hogy szeretettel Gizi néninek Jóska 1930 dec.7. Így derült ki azután, hogy az 1800-as évek végén még polgári jólétet sugárzó ház  a századforduló után az enyészet utjára lépett, tulajdonosaitól megvásárolta a Közmunkák Tanácsa, (Schuller Dezső:Adalékok a Tabán történetéhez) amely a bontás reményében 30 éven át folyamatosan vásárolta fel a domboldal ingatlanait. A bérlők már vajmi keveset törődtek a ház állagával , a díszes korlátú teraszt meg alatta a pincét lebontották ,csak a lépcső mellett árválkodó falcsonk jelezte , milyen vidám élet folyt itt hajdanában, még a nagy filoxéra -járvány előtt. A hátsó pince bérleménnyé lépett elő, az évek során az ajtón és a falon át (mikor hol!) kidugott kályhacső jelezte , itt télen is laknak. Később kilyukadt , majd leszakadt az ereszcsatorna is , az eső alatt lemállott a vakolat, de a bérlők kitartottak, telente változó helyeken kidugott kályhacsöveik megdobogtatták az arra tévedő festők és fotográfusok szívét

KŐMÜVES LÉPCSŐ- KŐMŰVES UTCA

Grexa Gyula fotója

   Aztán 1934 tavaszán a bontás lendülete elérte a házat is. Ma már a lépcső helye sem a régi (eredetileg a Bethlen ház közepének futott neki). Meg a neve sem. Ugyanis eredetileg Kőműves utcának hívták ,csak az új helyén 1937-től lett lépcső. 
   Valamikor tavaly elkövettem egy albumot a témában: KŐMŰVES UCCA   címmel, de már látom , bővíteni kell,  újabb fotók és festmények bukkannnak fel. Mint pl ez a fotó:

Saly Noémi képe azért figyelemre méltó, mert az ajtóba kapaszkodva a  ház egyik kis lakója is feltűnik a képen-egy kislány-.Talán a bömbölve rádiózó bácsi unokája.

Ha él még a kis lakó , most kb 90 éves 

kassius

TABÁN MOST

Egy fantasztikus felvétel teleobjektívvel a budapesti Duna-hidakról, balra előtérben a Döbrentei utca házai , jobbra meg a tabáni plébánia templom

VASÚTNÁL LAKOM...EMLÉKEZÉS JÓZSEF ATTILÁRA

Nem tudom járt-e a Tabánban , de az  1930-években élt és alkotott , kűzdött a világgal és önmagával legnagyobb költőnk. Első sírján a balatonszárszói temetőben mindíg van friss virág. Vagy tíz évvel ezelőtt a sír körüli három fa törzsére  kitűztem egy-két rövidebb versét mintegy tace-paóként az arra jároknak. Azóta ez szép hagyomány lett ,az önkormányzat táblát állíttatott a sír mellé és most már ott hírdetik  versei a költő halhatatlanságát.  Eszmélet c. versének részleteit a színészkirály , Latinovits Zoltán adja elő, aki a szomszéd falu Balatonszemes temetőjében nyugszik súlyos badacsonyi bazaltsziklákból emelt síremlék alatt
immár 35 éve.







Ez a három kis klip is tulajdonképpen egy tace-pao három részben három évvei ezelőttről , amikor a You Tube-ra csak rövid szösszeneteket lehetett feltenni

SLÁGER ANNO :TE SZŐKE GYEREK-----

Zerkovitz Béla slágere 1910-ből, a dalt rekedtes hangján Seress Rezső lopta be a köztudatba a szeretett
majd eldobott kávéházi tündérről. Újabban megint divatba jött , legutóbb egy rövidített változatát Szulák Andrea dalolta el.

ZÓRÁD GÉZA 1896-1959

Festő , Zórád Ernő nagybátjya. A híres Mélypince , a Tabán leghíresebb vendéglője volt állandó törzshelye. A vendéglős Poldi bácsi Krúdy nagy hódolója évekig könyörgött a festőnek ,etette itatta hitelbe ,csak hozza el a híres írót a kocsmájába. Zórád végül is beváltotta ígéretét, így kezdődött Krúdy és a vendéglős sírig tartó barátsága. Derék kocsmárosunk még a kórházba is bevitt egy üveg bort Krúdy kívánságára. Pár nap múlva levett kalappal kísérte utolsó utjára a Kerepesi úti temetőben. 


A század elejétől egészen a hatvanas évekig működött. Budapesten és Münchenben tanult. 1907-től olaj- és pasztell-technikával készült figurális tájszétképeket állított ki a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban. Mint illusztrátor is tevékenykedett, újságok részére készített igen sok rajzos illusztrációt. Művészetén mindvégig érződik a müncheni iskola hatása. Festményein főként tájképek, figurális jelenetek tűnnek fel avatott kézre valló kidolgozásban. Igen termékeny alkotó volt, aki képein megörökítette a történelmi Magyarország különböző tájait a Felvidéktől Erdélyig. Alkotásai rendkívül sokfelé szóródtak .

ZÓRÁD GÉZA : TABÁN

FESTŐK A TABÁNRÓL: REUTER ÁGOSTON

ALSÓPÉTERFA: itt született 1893 szeptember 1-én Reuter Ágoston festőművész, grafikus, pedagógus, főiskolai tanár, tanszékvezető, a középiskolai rajzoktatás országos felügyelője, a Képzőművészeti Főiskola rajzmódszertani tanszékének újjászervezője; a Művészetszemlélet című folyóirat megindítója, kiadója és szerkesztője, Az én múzeumom-sorozat megalapítója.

Szerintem a Holdvilág utcát festette meg a művész ,szemben a Kereszt tér házai

Reuter Ágoston: utca 1930 ( Cipő utcai részlet a Tabánból)

BOLDOG SZÜLINAPOT SZOBORBAN ELBESZÉLVE!

Saly Noémi születésnapjára!

A BUDAPEST BÁR ÚJ LEMEZÉRŐL-

Nem mondhatom el senkinek.......
I can not tell anyone................
Ich kann es niemandem sagen.....
No puedo decirle a nadie

                               Nagyapám egy régi tabáni szüreti mulatságon...

MAGYAR VILÁGHIRADÓ 404, ÉS 510 SZÁMAIBÓL

VIRTUÁLIS SÉTA A HAJDANVOLT TABÁN UTCÁIN

Világörökség része lehetne napjainkban a Tabán, ha a borászatáról is ismertromantikus hangulatú városrészt nem bontották volna le már a XIX. század végén és a XX. század elején. Amit a II. világháború meghagyott azt Rákosi tüntette el. Civilek és városvédők egy csoportja most részlegesen visszaállítaná a kerület bortermelői-és fogyasztói kultúráját.

A hajdanvolt Tabán házai és templomai 1900-ban. (Fotó: Profila.hu)
Egy romantikus hajdanvolt budai városrész nyomában

A török kiűzése során csak a XVIII. század elején lett ismét arra mód, hogy újra beépítsék a Gellért-hegy és a Vár-hegy közötti 1541-től Tabánnak nevezett lankákat. (A városrészt korábban Hosszú Külvárosnak, Kis Pestnek, Alhévíznek, Szent Gellért falvának, Kelenföldnek majd Rácvárosnak hívták.) Az épületállományában organikusan gyarapodó kerület bár a kora újkori Buda egyik legfontosabb közlekedési csomópontjává nőtte ki magát, ám a szerb-dalmát településszerkezetből adódóan lényegében komoly gátja lett a Duna-parti város európai arculatának kialakulásában. Valószínűleg a pénztelenségnek volt betudható, hogy az 1810-es nagy tabáni tűzvész kínálta szanálási és bontási lehetőségek ellenére, a városrész Pesttel ellentétben nem tudott újjászületni József nádor vezetése alatt-, pedig 1831-ben Mednyánszky Alajos szépíró a területet már bekapcsolta volna a két kilométer hosszú Duna-parti nemzeti szoborkert-panteonjába is. Korner Frigyes szerint az 1858-ban újjáépített rácok lakta negyedben már közel ezer kispolgári léptékű ház állt. Az utcahálózat átalakulását leszámítva a városrész általános képe ugyanolyan maradt, mint a tűzvész előtt: a festői hangulatú kerületet továbbra is a kanyargós, szűk utcákkal, sikátorokkal és zsákutcákkal tagolt aprótelkeken álló földszintes vagy egyszintes (néhol kétszintes) épületek jellemezték.


A kerület első jelentős ráncfelvarrására 1873. március 5-ig kellett várni, amikor is a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 376 ezer forintból megbízta Buzzi Bódog és Kéler Napoleonépítészvállalkozókat, hogy fedjék le a 21 kilométer hosszú bűzös és koszos Ördög-patak Tabánon átfutó 5 kilométeres részét. A félkész műtárgyat azonban szó szerint elmosta az 1875. június 26-i óriási felhőszakadás-, ami a korabeli tudósítások szerint mérhetetlen pusztítást okozott. “Az Ördög-árok régebbi boltozata több helyen beszakadt: a rajta épített házak a lakókkal együtt elsodortattak és eltemettettek; az árvíz tartama alatt a Vérmező és Kelenföld síktengernek látszott.” A károkat 3.113.024 korona 90 krajcárban állapították meg, ami több mint a nyolcszorosa volt az 1873-ban a baj megelőzésére tervezett összegnek. A Városmajorig terjedő szakasz befedésével végül is 1878 májusában készült el a két kivitelező, ám a teljes meder befedését orosz hadifoglyokkal fejeztették be 1916-1918 között. Budapest ostromának kilátástalan, utolsó szakaszában az Ördög-árok neve a hadtörténetbe is bekerült. A Buda elfoglalásáért vívott elkeseredett harc során aVannay László-féle riadózászlóalj a csatornán keresztül előtörve tudott egy szovjet lőszerraktárt felrobbantani. 1945. február 11-én pedig a német és a magyar parancsnokság 500 fős bekerített rohamcsapatával szintén innen tört ki a Pilis felé, hogy csatlakozhassanak csapattörzseikhez.


A higiénia javulásának, a Gellért-hegyen fecskefészkekként megbújó barlanglakások betömködése, illetve a telkek és viskók állami kisajátításának köszönhetően 1878-ban végre elkezdődhetett a városrész Duna felé néző részének teljes átépítése, ami több mint 64 ezer négyzetmétert ölelt fel. Ennek érdekében 1890-ig 116 lerobbant állagú házat bontatott el a Fővárosi Tanács. A folyóparti bérházépítési munkálatoknak köszönhetően a kerületbe számtalan író, költő, festőművész, politikus, építész, politikus és szerelmetes lelkű dzsentri és katonatiszt költözött be, akik anyagilag pár évtized erejéig felfuttatták a modernizálásra váró terület kiskocsmáit, borozóit, éttermeit, tiltott szerencsejáték-barlangjait és a prostitúciónak helyet adó bordélyokat. Lenkei Ákos munkájának köszönhetően most házszámpontos interaktív térképek segítségével nézzünk körül, hogy milyen lehetett az 1908-ban elfogadott teljes városrész-átépítési terv (XLVIII. sz. törvénycikk) bejelentése előtt a régi Tabán utcáin sétálni.


A Tabán utcaszerkezete 1887-ben és napjainkban (Grafika:Falanszter.blog.hu)
Attila utca, majd körút
A városrész keleti oldalát a Duna, a délit a Rudas fürdő és a Gellért-hegy északi lankáin futó Orom utca; a nyugatit a Sánc, a Czakó és a Naphegy utcák; az északit pedig a Szent János tér, a jelenleg Váralja utcának hívott Logodi utca és a Nagyrondellához vezető Sándor (ma Sándor Mátyás) lépcső zárta le. Ha a Szent János tér felől közelítettük meg a Tabánt, akkor két, egymás mellett nem szabályosan futó hullámos ívű utcán juthattunk el a főváros vigalmi negyedeként funkcionáló kerület központjába. Míg az északabbra futó Attila utca a Szarvas (később Szebeny Antal) térbe, addig a befedett Ördög-patak felett vezetett Árok utca a majdnem szabályos négyszög alaprajzú Ferenc (később Bocskai István) térbe futott bele.

Az Attila utcát többnyire földszintes, 3+1+3, 4+1+4 vagy 5+1+5 tengelyű puritán küllemű házak és vendéglők (Vörös Béka, Attila, Palota stb.) jellemezték. A Hauszmann-féle palotaátépítést megelőzően a 1600 négyszögöles Horváth-kertben álló Ságody Józseftervezte 1200 férőhelyes Nyári Színkört a fővárosi Tanács 1879-ben nemcsak felújíttatta, hanem a parkot a lakosság számára meg is vásárolta az egymással torzsalkodó Horváth családtól. Räde Károly tervei szerint a közparkot 1924-ben modernizálták a kor elvárásainak megfelelően. A tér vár felőli hajlatában állt a Kertnler Gusztáv vezetésével 1878-ban közadakozásból felhúzott egyszintes Tornacsarnok, ami az utca túloldalán átadott Werbőczy István (ma Petőfi Sándor) Állami Főgimnázium diákságát is kiszolgálta. A szerény küllemű létesítményt 1941-ben bontották le a park megnagyobbítása érdekében, a mellette álló Nepomuki Szent János szobrot ellenben a kommunizmus ideje alatt tüntették el.
A Palota tér
A Palota (ma Dózsa György) tér két oldalán, a várba induló szerpentint közrefogva 1898 körül adták át a Magyar Királyi Darabont Testőrség két teljesen egyforma két-két kupolában végződő sarokrizalitos épületét. Míg az északabbra álló kétszintes ingatlanba a gróf Fejérváry Géza vezette testőrség kapitányságát, addig a délebbre állóba az elit alakulat laktanyáját költöztették be. Annak ellenére, hogy az 1944-45 ostrom során a két 3+9+3 tengelyű épület kijavítható károkat szenvedett, politikai okok miatt Rákosi Mátyás inkább a lebontásuk mellett döntött. Hűlt helyét találjuk Kabon József egykori palotaőr 1880-ban nyitott "Burgzsandár" kocsmájának is, ahol egy forintért lehetett kóstolgatni a királyi lakomák maradékát. (Ferenc József mindig sietősen és keveset evett, viszont ha ő befejezte, az egész vendégseregnek ott kell hagynia az asztalt. A roskadozó, jóformán érintetlen tálak így kerültek a kockás abroszú Attila úti kisvendéglő kuncsaftjai elé.) A darabont testőrségi épületek helyén ma két 1950-es években átadott háromszintes lakóház áll. Egyébként a Horthy-korszak ideje alatt a kaszárnya előtti területen épült fel az egykori Árok, Ív és Aranykakas utcák kereszteződésében Budapest legnagyobb szökőkútja is-, amit a Magyar Kommunista Párt szintén az enyészet martalékának ítélt.


Balra a Magyar Királyi Darabont Testőrség kapitánysága, jobbra pedig laktanyája 1904-ben. A két épület között látható Palota tér és királyi palota közötti szerpentin még nem épült meg (Fotó: Profila.hu)


Az 1925-ben átadott Bethlen-udvar. A háttérben jól láthatók a testőrségi paloták (Fotó: Fortepan.hu)


Az 1920-as évek közepén átadott tabáni szökőkút. Balra a testőrség laktanyája, jobbra a Bethlen-udvar (Nagy Zsolt Levente gyűjteményéből)


A második világégés utáni időszakot csak az 1925-ben átadott Bethlen-udvar élte túl. A hatemeletes bérház az állami lakásépítési program keretében épült fel a Bethlen-kormány rendeletére. Neuschloss Kornél és Gyenes Lajos tervezők visszafogott neobarokk stílust választottak a 148 lakást befogadó manzárdtetős épületnek. Az asztalos- és üvegesmunkák, a lépcsőházi vaskorlátok, a külső kőfaragványok cseppet sem pazarló módon elegánsak, az udvari és folyosóburkolatok tetszetősen egyszerűek, ezért a „rossz minőségért” biztosan sokan elcserélnék a szocialista építőipar csodálatos vívmányait. Az 1907-től villamosközlekedést is lebonyolító Attila utca a Tabán szívébe, a Szarvas térbe futott bele.


A Szarvas tér északi része 1902 körül. Balra az Arany Szarvas fogadó. Középen a Felső-palota utca, amit az átalakított Új Várkapu zár le. A szemben lévő épületeket Rákosi parancsára rombolták le. Jobbra az Apród utca, a felépült Parlament, illetve az Ybl-kioszk sziluettje (Fotó: Vasárnapi Újság)
A Felső-palota utca
Az Attila utcát leszámítva a Szarvas térről további hat girbegurba nyomvonalú utcácska futott ki a szélrózsa minden irányába. Az északra futó Felső-palota utca a királyi várkert bejáratához, az Új Kapuhoz (das neue oder Burg Thor) vezetett, amelynek történelmi érdekessége csak annyi volt, hogy József nádor feleségének, a gyermekágyi lázban 17 évesen elhunyt nagy magyarbarát Alexandra Pavlovna Romanova temetési menete itt haladt át 1801-ben. A királyi palota átépítésével megbízott Hauszmann Alajos 1896-ban szüntette meg a palota és Tabán közötti átjárás lehetőségét. A klasszicista stílusú főkaput homorú ívben befalaztatta, hogy helyére egy díszes vaskorláttal közrefogott ülő pózban megmintázott Aphrodité szobrot helyeztethessen el. Az alkotást két obeliszkben végződő, a homlokzati síkból kiugró páros oszlop „védte”. Annak ellenére, hogy a bronzszobor és rusztikázott támfala szerencsésen túlélte az 1944-1945-ös ostromot, Rákosi Mátyásutasítására az emlékművet és a mívesen megmunkált kertfalat 1948-ban lerombolták.




A Hauszmann által átalakított Új Várkapu és a királyi kertben Erzsébet királyné kérésére felépített magyaros stílusú parasztház (Fotó: fszek.hu)
A királyi várkert

A térkompozíció mögötti területen nyúlt el az Ilselmann Keresztély és az ifjabb Pecz Ármin főkertészek tervezte romantikus hangulatú királyi kert, amelynek aljában aHauszmann Alajos tervezte fedett folyosókon megközelíthető 1220 négyzetméter nagyságú üvegezett tetejű télikert és a díszes oromzatú egyszintes kertészház állt. Az épületegyüttest a palota stílusához igazodó lépcsőpavilonon keresztül lehetett megközelíteni. Innen egyenes út vezetett fel a Ferdinánd kapuig, amit többek között Róna József és Ligeti Miklós szobrai, faragott kerti pavilonok, padok, illetve tó-és szökőkút-együttesek szegélyeztek. Közvetlenül az északi (Ferdinánd) kapu mellett tört az ég felé a díszes ballusztráddal megkoronázott öblös kancsóra hasonlító Buzogány-torony is, ami akkor még fele olyan nagy volt, mint mai álközépkori lőrésekkel megmagasított utódja.


A magyarosan berendezett várkerti Sissi lakosztály (Fotó: Magyar Bútor)


A toronytól a Várbazár felé elfordulva juthatott el a nagyközönség az orchideák és azáleák termesztése miatt nemzetközi hírt elért angolkert felé. Itt a lombok és futórózsák mögé elbújva „pihent” 1948-ig Erzsébet királyné személyes kérésére 1898-ban, a Várépítési Bizottság dokumentumai szerint 1902-ben átadott magyaros stílusú „parasztháza” és a közvetlenül mellette kialakított hűs hegyi patak vizével éltetett sziklakert és grotta is. A díszes kőlépcső és teraszok köveit és alpesi növényeit Witzel Nándor főkertész egyébként egyenesen az Alpokból szállíttatta ideáig. Hauszmann a kerti lak építésénél nemcsak az itt fellelt Zsigmond-korabeli kaputorony maradványait restauráltatta, hanem egyes falszakaszait is felhasználta Sissi pihenőházánál. Az épületasztalosi munkákat Neuschloss Károly és fia készítette el. A kommunizmus ideje alatt elpusztított, kivágott, „sóval behintett” és négy méterrel lecsökkentett csaknem 30 ezer négyzetméter nagyságú egykori királyi kertnek már csak egyszer adódott lehetősége dicső múltját felmutatni: a Kőszívű ember fiai című filmben innen rohamozták meg az 1848-49-es magyar baka-és huszárruhákba öltözött statiszták a Heinrich Hentzi védte budai várat.


A Várkert egyik grottája 1919-ben (Fotó: fszek.hu)
Az Apród utca
A Szarvas tér északkeleti sarkából kiinduló Apród utca az Ybl Miklós tervei alapján 1879-ben átadott Várkert-kioszk (a királyi palota ivóvízellátásért felelős szivattyúgépház) épületét körülölelő nyújtott trapéz alakú kis parkba futott bele. Az utca baloldalán álló rokokó épület ugyanolyan domború ívvel követte a Szarvas tér behorpadó alakját, mint a mellette álló Felső-palota utca sarkán ma is álló Arany Szarvas-ház. A Sághy Ferenckezdeményezésére 1811-ben átalakított irodalmi szalonként is működő kocsmában dolgozta ki Vitkovics Mihály és fivére Vitkovics Jovan tabáni pópa a modern szerb ábécét és nyelvtant. Kétszer (1810, 1814) is időzött körükben a Rác és a Rudas fürdőben gyógyulást kereső Vuk Karadžić filológus, akinek a hatására Johann Wolfgang von Goethe elkezdett szerbül tanulni. Az emelet állandó lakója volt Jakov Ignjatović budai főjegyző, „a szerbek Jókaija”. A jeles társaságot természetesen a Habsburg-birodalom többi híres irodalmára és költője is gazdagította alkalmanként: Batsányi, Kölcsey, Kazinczy, Berzsenyi, Bajza, Vörösmarty, Toldy Ferenc; a horvát Matija Petar Katančićköltő, illetve a román irodalom és történetírás két nagysága is: Samuel Micu-Kleintörténész-filozófus és az első latin-román-magyar-német nagyszótár szerkesztője Petru Maior. Ez a gazdag hímzésű irodalmi élet 1845 környékén feslett ki, amiről a korabeli Hölgyfutár újság azt írta, hogy a Pertl István vezette Szarvas kávéház már azoknak a gyülekezőhelye, akik a vasárnap reggeli mise helyett inkább az Ördög Bibliáját lapozgatták: "Egy pár filiszterileg gépszerűes dominóhős üldögélt a gyér asztalok egyikénél, phlegmatico-mathematicus képekkel számítgatva ujjaikon filléres nyereség- vagy veszteségeiket. Kiváló példányai ma csupán fővárosunkban lelhető mintapolgároknak, kik... fejvakarva borzadoznak ama rettentő csapás ellenében, miszerint a magyar szó Buda városában is széltében lábacskára kapogatni kezdeget."
Az Apród utcán tovább haladva baloldalt áll az anyák megmentőjének tartott Semmelweis Ignác copf stílusú egyszintes szülőháza, amelyben egykor a család Fehér Elefánthoz címzett szatócsboltja, manapság pedig az Orvostörténeti Múzeum működik. Az épülettel szemben bóbiskolt a szűk sikátorokkal átszőtt három középkori hangulatú épületből összenőtt Hét Választó Fejedelemhez címzett fogadó-komplexum, amelynek kétszer is vendége volt a Brunszvik-lányok miatt Martonvásárra udvarolni járó Ludwig van Beethoven egy helyi legenda szerint. A második emeleten a leghíresebb pálos íróként ismert, és a magyar ódaköltészet első mesterének tartott Virág Benedek almaillatú szobája nézett farkasszemet a budai várral. Az öt apró udvarú épületből napjainkra csak a déli és a keleti épületszárnycsonkok maradtak ránk, amelyekben manapság a Tabán Emlékkiállítás és Dokumentációs Központ és a Tabáni Terasznak nevezett étterem működik.
Az egykori Virág Benedek otthonának is helyet adó egykori Hét Választó Fejedelemhez címzett fogadó 1933-ban (Fotó: Fszek.hu)

Döbrentei Gábor egykori lakóháza 1933-ban (Fotó: Tabáni Múzeum)


Lyka-palota, és a ma még álló Ybl-kioszk és Várbazár 1902-ben (Fotó: Profila.hu)
Az Ybl Miklós tér déli oldala

A Tabán északi részét az Apród utca 4. szám alatt álló zárt sarokerkélyekkel díszített romantikus stílusú ház zárta le, amelyet reformkori lakójáról, az irodalmi és színházi élet megújításában jeleskedő Döbrentei Gábor akadémikusról neveztek el. Az épület helyén napjainkban égerfák ölelte füves foghíj a pofátlan parkolásra áhítozó autósokat „fogadja”, pedig anno itt működött az Ybl Miklós nagybátyja által üzemeltetett Arany Perec fogadó, amely alapvetően egy piciny szuterén volt. A tér dél térsíkjának másik épületének anyagi költségeit a gazdag görög kereskedőktől származó Lyka Döme finanszírozta, aki az országos hírű Lyka Károly művészettörténész testvére volt. A Steindl Imre tervezte 1893-ban átadott háromszintes palota lényegében annak az 1878-as Tabán átépítését sürgető programnak köszönhette létét, amely első lépcsőben a városrész 74 méter széles Duna-parti területének átépítésére vonatkozott. A díszes sarokkupolás épület első emeletén lakott Liszt Ferenc barátja Eckstein Rezső nyugalmazott budai főbíró, aki világhírű zongora-virtuóz barátjának magyar nemesi címet könyökölt ki Pest vármegyétől. A másodikon ellenben már Frankenburg Adolf akadémikus koptatta a hajópallókat, aki nemcsak Petőfi Sándort karolta fel pesti tartózkodása alatt, hanem 1841-től gúnyos szatírákat is írt a császári udvarról Kossuth Lajos Pesti Hírlapjának. A háromszintes épület az 1944-es angolszász bombázások során pusztult el teljesen, helyén ma egy szörnyű ronda hatemeletes betontömb áll, amely a Nestlé magyarországi főhadiszállása.


Jamrik Levente


forrás :falanszter.blog.hu