TABÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRESSÉGEI: 01

......ALEXANDRA PAVLOVA ROMANOVA 1783-1801, "A MAGYAROK KIRÁLYNÉJA""



1799-ben Ferenc császár azért küldte el öccsét Szentpétervárra, hogy feleségül kérje Nagy Katalin cárnő kedvenc unokája, I. Pál cár leánya kezét. A tervezett házasság nem titkolt célja: szorosabbra vonni a két uralkodói dinasztia, a Habsburg-ház és Romanovok kapcsolatát. József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova első találkozása felrúgott minden politikai taktikát és praktikát. Azonnal egymásba szerettek: a 16 éves orosz nagyhercegnő és a 23 éves osztrák főherceg a gatcsinai cári kastélyban előbb görögkeleti, majd római katolikus szertartás szerint házasságot kötött. Az orosz nagyhercegnő 1800 januárjában lépett az Osztrák Birodalom területére. Rövid bécsi bemutatkozó látogatás után Budára siettek. Élettel telt meg a királyi vár: megfordult itt Haydn és Beethoven, a magyar írók, költők verseket írtak, a főrendek naponta bálokat rendeztek a nádorné tiszteletére. Az orosz főhercegnő meglepően sokat tett a magyar kultúra, a zene, a nemzeti viselet és műipar fellendítéséért. Ez leginkább férje iránt érzett szerelmével magyarázható, hiszen korábban ki sem mozdult a cári udvarból, és semmit sem tudott a magyarokról.-ímigyen szól egy róla 2004.ben készült film bevezetője.Hogy mi az igazság József főherceg és hitvese romantikus szerelmi történetéből, nehéz kideríteni, de kétséhtelen tény, hogy a főherceg mindent megtett, hogy felesége rövid magyarországi élete során jól érezze

magát és vigasztalhatatlan volt fájdalmában , midőn az ifjú hitves meghalt.

Alexandra Pavlovnát, az orosz cár I. Pál lányát, és Nagy Katalin unokáját kora egyik legszebb asszonyaként tartották számon. A nagyhercegnőnek nem adatott meg, hogy szerelemből házasodjon: politikai okokból adták József magyar nádorhoz. A házasság ráadásul nem a Habsburgok, vagy a Romanovok ötlete volt: sokkal inkább közrejátszott az esemény létrejöttében a Napóleontól és seregétől való félelem. Az már nehezen kideríthető, hogy igaz-e a legenda, miszerint az érdekházasság szerelembe fordult.

József nádor nyaralót épített felesége számára a Margitszigeten, és sokat tartózkodtak Ürömön is. A nagyhercegnő nagyon megszerette ez utóbbi helyet, pedig egyébként az ország megkedvelésére nem maradt sok ideje:

Az esküvőt 1799. október 30-án először a cári kápolnában görögkeleti szertartás szerint, majd külön erre az alkalomra készített és fölszentelt oltár előtt katolikus szertartás szerint tartották meg Gatcsinán. A főhercegi pár 1800. január 2-án Bécsbe, majd egyhónapos tartózkodás után Budára érkezett. Buda városának hivatalos fogadóbizottsága - Pest és Óbuda képviselőinek, a nemesi bandériumoknak, a polgárőrségnek, a vármegyei huszárok díszegységeinek, a Jász-Kun kerületek és Pest megye küldötteinek társaságában, a különböző vallású főpapokkal egyetemben - Óbuda határában várta a főhercegi párt. A rövid üdvözlő beszédek az "ország házában" (ma a Magyar Tudományos Akadémia várbeli, Országház utcai palotája) indult az immár népes menet, hogy ott újabb lelkesült beszédeket hallgasson. Újabb üdvözlések következtek a budai városháza előtt, majd huszárok sorfala között a nádor és hitvese behajtatott a palotába.

A három város - Buda, Óbuda és Pest - rég várt, szeretett rokonként üdvözölte az idegen hercegnőt; Virág Benedek zengzetes verset írt tiszteletére:

"Jer hamar! régen ki-terült karokkal Vár Hazánk József! kebelébe vissza: Jer szerentsénk Fija! ritka kintsü Hertzegi Jázon! És Te! fenséges szeretet Leánya! A kinek szívét örömünk ajánlja, Légy Alexandránk, s olaj-ággal ékes Béke-galambunk! Oh, ditső Mátyás palotája! hosszas Árvaságodnak szomorú ruháját Vesd le már! látod: közelít szerentséd Büszke reménye."

Február 2-án, a házaspár érkeztének másnapján - miután "el végeztetvén Nádor Ispányné Ő Csász. Herczegsége a maga kápolnájában az Isteni-tiszteletet" - Alexandra elé vonultak bemutatkozásra az udvarmesteri hivatal tagjai és ezzel a hivatalos ceremóniák véget is értek.

Az ifjú pár a királyi palotában a részükre átalakított lakosztályban lakott. A következő egy év Alexandra számára az örömök forrása lehetett - írta életrajzírója, Ortenburg Henrik. Ortenburg több mint egy emberöltővel később - 1860-ban - írta könyvét, s mivel nemcsak azokat az újságokat nézte át, amelyeket nekünk is módunkban volt elolvasni, hanem beszélhetett még azokkal, akik Alexandrát látták és ismerték, leírását többé-kevésbé hitelesnek kell elfogadnunk.József nádor nyaralót épített felesége számára a Margitszigeten, és sokat tartózkodtak Ürömön is. A nagyhercegnő nagyon megszerette ez utóbbi helyet, pedig egyébként az ország megkedvelésére nem maradt sok ideje.

A nádori udvarban egymást követték az Alexandra kedvéért és általa rendezett lovasjátékok, hangversenyek, bálok, vadászatok, margitszigeti szüreti mulatságok és a Buda környéki sétakocsikázások. Egy ilyen séta alkalmával ismerte és szerette meg Alexandra Ürömöt, amelyet József nádor meg is vásárolt számára és ahová nyaralókastélyt terveztek. Ide - amikor előrehaladt terhessége miatt nyilvánosan kevesebbet szerepelt - többször és szívesen kilátogatott.

Alexandra igen jószívű volt mindenkivel szemben. Így pl. mikor a pesti küldöttség nem tudott visszamenni a jégzajlás miatt - a hajóhidat szét kellett szedni -, Alexandra elrendelte, hogy költségén mindenkit gazdagon szállásoljanak el, míg a visszatérés baj nélkül megoldható. Feljegyezték róla, hogy a tót lakossággal nemegyszer orosz-szlovák nyelven beszélgetett.

A nádor hosszú ideig csak mérsékelten foglalkozott közügyekkel. A Várban egymást követték a fényes ünnepségek, amelyeken Alexandra legtöbbször magyaros ruhában jelent meg. A nagy zenei műveltségű fiatal nádornénak hamar megtetszett a pattogó ritmusú magyar zene és tánc. Ez a zene akkor még nem volt szokásos a Várban, de Alexandra kérésére egyre gyakrabban játszották.

A vidám természetű nádorné hamar megszerette új hazáját és közvetlensége, őszintesége miatt őt is mindenki megkedvelte. A köznép "magyar királynéként" emlegette. A bécsi udvar ezt nem nézte jó szemmel. Bécsben járván Alexandrának igen sok megaláztatásban volt része. Így pl.: már második bécsi tartózkodásuk idején nem a Hofburgban vagy a Schönbrunnban kaptak szállást, hanem az utóbbinak egy távoleső "kertészlakában" szállásolták el őket. Különösen Ferenc császár neje, Terézia és Thugut báró, a titkosrendőrség volt főnöke tett meg mindent, hogy Alexandra életét megkeserítsék.A vidám természetű, művelt, közvetlen és őszinte természetű nádorné hamar megszerette új hazáját és őt is mindenki megkedvelte. A köznép "magyar királynéként" emlegette. A nádori udvarban egymást követték az Alexandra kedvéért és által rendezett lovasjátékok, hangversenyek, bálok, vadászatok, margitszigeti szüreti mulattságok és Buda környéki sétakocsikázások.

Idézetek a korabeli Wiener Zeitung írásaiból:
"Ő császári fensége, aki Haydn Józsefet, a muzsika doktorát Budára meghívta a legkellemesebben, lepte meg Ő királyi fenséget és előadta Teremtés című oratóriumát." (1800. március 9.)
Alexandra névnapjára rendezett ünnepségsorozat záróakkordjaként pedig az akkor harmincéves Beethoven kapott meghívást.
" A hangversenyen a híres Beethoven úr különös ügyességgel mutatta be tehetségét a Forte pianínón."
(1800. május 2.)

Egy sétakocsikázás során ismerte és szerette meg Alexandra Ürömöt, amelyet József nádor meg is vásárolt számára, és ahová nyaralókastélyt terveztek. 1800. júniusában Alexandra másállapotba került. Amikor előrehaladt terhessége miatt nyilvánosan kevesebbet szerepelt többször és szívesen kilátogatott Ürömbe, majd költözött ki szűkebb környezetével a kis nádori villába. 1801. március 8-án reggel 8 órakor leánygyermeknek adott életet, aki a szülés után pár órával meghalt. A kislányt már holtában keresztelték Paulina névre.
Bejegyzés a - Matricula Defunctorum ab anno 1787-1843 -a vízivárosi egykor kapucinus templom anyakönyvi kötetében, melyben a keresztelés és temetés tényét a kapucinus atyák egyszerre rögzítették:
"Serenissima Principessa PAULINA, Archi Ducis Austriae ac Palatini Hungaricae Filia (1801. március 9.) "
Alexandra Pavlovna állapota a szülést követően napról napra rosszabbodott, és március 16-án csendben követte gyermekét.

"A neki szépült Budára
Nádorispányunk számára
Egy áloét hoztak volt:
De alig lett virágzása,
Mint az áloék szokása,
Ő is azonnal meghót."

(Csokonai: A palatinusné halálára)

A tragikus események mind József nádort, mind a magyar közvéleményt nagyon megrendítették. Örömhír helyett gyászhír érkezett Pétervárra is, ami már nem találta életben a cárt.
(I. Pált március 22-ről 23-ra virradólag a fellázadt magas rangú tisztek hálószobájában megfojtották.)
Alexandra Pavlovna holttestét a királyi palotában, feltehetőleg a nádornéi lakosztályok egyikében a pravoszláv szertartásnak megfelelően ravatozták fel.

Kövessük Alexandra Pavlovna "halotti el takaríttatásának pompás czeremóniáját" a Magyar Hírmondóval. Március 21-én "reggeli 9 órakor össze gyűltek a cs. k. udvari mester, a fő udvari mesterné, a palotás dámák, a három valóságos szolgálatban lévő kamarás urak, és az egész udvar, a fő hertzegi audientziális szobába; s onnan által menvén a kápolnába, jelen voltak a liturgián, és a hólt testnek papi áldattatásán. Mellynek vége lévén, onnan ki indultak illy renddel: két fő hertzegi kammerdinerek vitték néhai Nádorispánné Ő Cs. Hgsége szívét és belső részeit, két edényben; azután mentek minden fő hgi lajblokájok, vadászok, s huszárok; ezeket követték a belső szoba leányok, (Kammerdienerinnen) a kik után vitték a hólt testet 4 ajtón állók és szoba füjtők; hanem a halottra terített szőnyegről le függő arany bojtokat 6 cs. k. kamarás urak fogták a kezekbe, s vitték. Kiken kívül a koporsó mellett még 8 lajblokáj ment, égő fáklyát vivén a kezébe, és ő velek egygyütt huszonnégyen a Korona Őrző Királyi Gárda közzül. - Ezeket követte a fő papság, a fő udvari mester egy fáklyával, a fő udvari mesterné a palotás dámákkal, és mind azok, akik jelen vóltak a halotti tisztességen."

A menet a kápolnából gyalog tartott a mai Oroszlános udvaron keresztül a Rácváros (Tabán) felé levezető út torkolatáig, ahol díszhintóra téve a koporsót s két urnát, a gyászmenet is kocsikon folytatta útját. A mai Szarvas térre az Új kapunak is nevezett Várkapun (das neue oder Burg Thor) át az egykori Palota úton jutottak - szinte ugyanott, ahol ma gyalogszerrel jövünk a Ferdinánd kapun át a Semmelweis-házig a Budapesti Történeti Múzeum külső kapujától - innét útjukat a hajóhíd feljárója előtt elkanyarodva - a Várkert Kioszk délnyugati sarkánál - a "rátzok főutcáján" (Döbrentei tér - Gellért rkp.) majd a mai Budafoki úton át (alte Strasse nach Promontor) folytatták a Nádorispáni kertbe.

Ürömön temették el, díszes sírba. A sírkápolna alsó kápolnáját a hetvenes években többször feldúlták, de a Kiszely István vezette történészcsoport döbbenten látta, hogy mindezek ellenére Alexandra Pavlovna bebalzsamozott teste épségben megmaradt három méter hosszú aranyozott ruhában, összes ékszereivel.

Először őrséget hagytak a sírkápolnánál, később pedig restaurálták a nagyhercegnő ruháit. 1982-ben ismét kifosztották a kriptát, Alexandra Pavlovna karjait letörték, a ruháját letépték, a feszületét, és a gyűrűit pedig ellopták. Másnap szerencsére Szolnokon megtalálták a tetteseket, és az értékeket. A test ezután a budavári Habsburg-kriptába került. Állítólag Barbinetz Joahim pópa szőnyegbe csavarva, taxival vitte el a várba. Egészen 2004-ig itt volt, mert Ürömöt nem találták biztonságosnak. Addig az üres pravoszláv kápolnába szemetet öntöttek be, a közeli patak vize is beszivárgott a kriptába, anyagiak híján riasztót se tudtak beszerelni. Több felszerelési tárgyat így is sikerült megmenteni, és az ezredforduló táján elkezdődhetett a felújítás is.

2004. szeptember 11-én aztán az orosz ortodox egyház kérésére a nagyhercegnő földi maradványai visszakerültek az égi patrónusáról elnevezett, felújított Szent Alexandra vértanúnő kápolnába. A sírhelyre került még a Nagy Honvédő Háború során az Orosz Múzeumból elveszett, F. Bognyevszkij által festett Alexandra Pavlovnát ábrázoló festmény pontos másolata is.

............. AZ ÜRÖMI KÁPOLNA
A kápolna alapkövét 1802. tavaszán tették le Ivan Matvejevics Muravjov Aposztol pétervári diplomata jelenlétében és körülbelül egy év alatt elkészült. Az épületet Szamborszky Andrej Afanaszjevics esperes (Alexandra gyóntatója, aki vele érkezett Magyarországra) szentelte fel 1803. május 20-án, egyes feltételezések szerint 1803. szeptember 12-én. Berendezték a paplakot, a kántori lakást és minden előkészületet megtettek a temetési szertartásra.
...........A KÁPOLNA IKONOSZTÁZA

Korabeli tudósítás a palatinusné temetéséről a Magyar Kurir 33. számából:
"Palatinusunk ő kir.Fő Hertzegsége elfelejthetetlen életpárjának Alexandra Paulowna, Orosz Nagy Hertzeg Asszonynak hólt teste, ilyen czeremóniákkal tétetett bé a múlt hónap 30-dikán a Budától nem messze épült Ürömi kápolnába: A T. Kaputzinus Atyák Budán a magok klastromjukban összegyülekezvén, a holt test a T. Gvajrdján által az orosz papságnak általadatott s a fő hertzegi udvarnokok által a halottas szekérhez vitetett. A szekér előtt és körúlötte Württenberg Regementje béli dragonyosok; utána pedig a boldogultnak hajdani gyóntató papja T. Zámborszky András úr és egy orosz görög pap; az után udv. Fő mester gr. Szapáry úr ő Excja, cs. Kir kamarás és a K. Helytartó Táblánál lévő tanátsos gr. Nádasdy, cs. K. kamarásés fő építő igazgató Heppe urak mentek, a kik mindnyájan egy 6 lovas hintóban ülvén, kisérték bizonyos számú hertzegi udvarnokokkal együtt Üröm felé a halottas szekeret. A helység határához érkezvén, itten fákjákkal fogadták az összegyülekezett lakosok a kísérőket, s a hólt testet a szekérről levétetvén, a hetzegi komornyikok által a kápolnába vitetett, a hol a szokott liturgiáknak elvégződése után, megszenteltetett, s a kriptába, nyugvó helyére bocsátatott."

Bejegyzés közzététele....................................A hercegnő sírja mai állapotában.

Források:

Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné - Wikipédia

Múlt-kor történelmi portál - Műhely - Alexandra Pavlovna

A nádori kripta

PORT.HU

A kápolna megtekintéséhez az alábbi link nyújt segítséget:

http://www.panoramio.com9120