Rosszul kezdtem, ha működne még a Kakuk, biztosan beperelne. Még hogy kocsma ! Vendéglő volt Ő kérem , étterem, még pedig az elegánsabb fajtából, operaénekesek és trónörökösök múlatták itt az időt!
A Budapesti Városvédő Egyesület kiadásában 2000-ben jelent meg Végváry Annamária szerkesztésében "Adalékok a Tabán történetéhez" c. könyve . Ez az általam lassan ronggyá olvasott kiadvány az alábbiakat tudatja a nyájas olvasóval Kakuk -ügyben:
"A Kakuk az egyik legfiatalabb tabáni vendéglő volt. Egy földszintes házban nyitották meg 1926-ban, mely korábban Gerstl Ferencé volt.
Zórád Ernő akvarellje:
A régi Kakuk vendéglő a Kereszt és Árok utca sarkán
-Gerstl Ferenc nevét jól ismerték a Tabánban.A Kör utca 26 sz-házban volt vendéglője a XIX. század végén, melyet 1910 előtt átköltöztetett a Czakó utca 1 szám alá. Korábban a vendéglőt a HÁROM VÍG PINTÉRLEGÉNYHEZ cégérelték és ez a ház volt a KAKUK VENDÉGLŐ első helye is-
Amikor a Tabánt lebontották, az akkori Attila körút 22 szám alá költözött.
Új tulajdonosainak- egy huszárszázados és unokaöccse, egy külügyminisztériumi titkár- jelszava volt, hogy jó konyha, jó ital, kellemes hangulat, magyaros keretben. Ennek megfelelően az éttermet magyar bútorokkal rendezték be.
Az Attila körúton 1934-ben azonban már az egyik tulajdonos nővére fejlesztette tovább a magyar stílust. Hamarosan belföldön és külföldön egyaránt ismert lett. Itt találkoztak a diplomáciai testület tagjai s nem egy koronás fő töltött el egy kellemes estét asztalánál- inkognitóban.
Kedvelt helye lett világhírű sztároknak, művészeknek, hadvezéreknek.Vendégkönyvében ott szerepelt Olga Csehova és Harold Lloyd neve is a külföldi diplomaták és művészek neve között. Még egy maharadzsa is meglátogatta.Azt az asztalt pedig, ahol Gusztáv svéd trónörökös és a walesi herceg mulatott, emléktáblával jelölték meg.
A főváros és a minisztériumok képviselői előkelő külföldi vendégeiket gyakran hozták ide. Az említett vendégkönyvben több száz elismerés szerepelt.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara például így méltatta a vendéglőt:
"Az itt szerzett benyomások nem csupán arra voltak alkalmasak, hogy a t.Igazgatóság vezetése alatt álló üzem magas színvonaláról tegyenek tanúságot, hanem arra is,hogy a magyar vendéglátóipar varázsát méh jobban kihangsúlyozzák az idegenforgalom szolgálatában.A tekintetes Igazgatóság ezzel értékes szolgálatot tesz az ország fizetési mérlege szempontjából mind nagyobb jelentőséget nyerő idegenforgalom fejlesztésének"
Hogy hány helyen üzemelt a Kakuk vendéglő valójában, e tekintetben némi zavarom támadt, hiszen a fotók és a Lenkei féle Tabán térkép is egyértelműen a Kereszt utca 6-ot jelölik meg címnek. Ha mindenkinek igaza van , akkor a vendéglő tovább költözött 1910 után valamikor a Czakó utca 1-ből a Kereszt utca 6-ba. Mindenesetre itt érte a Tabán lebontása, amiről fenti kiadvány árva szót sem ejt.
A régi Kakuk belülről. Kellemes hangulatú helynek tűnik!
Tabán- és régi Kakuk búcsúztató szórólap 1933-ból:
Azaz- gyertek csak mulatni barátaim , kell a bevétel az új Kakuk vendéglő felépítéséhez, mert sokba kerül ám nívós vendéglőt rittyenteni a Tabánba 1934-ben!-Nem is szerénykedik a szórólap, egyenesen a Tabán legtipikusabb vendéglőjének kiáltja ki a régi Kakukot, pedig volt itt még néhány illusztris csehó, pl az Alsó és felső Avar , a legendás Mélypince, az Albecker, stb.
A bontás hamarosan be is következett, a tót kubikusok magasra lendítették falbontó csákányaikat.
é
Az Új Kakuk épülete 1933-ban még Horváth József élelmiszer és baromiüzleteként funkcionált minden cicoma és bejárat feletti tetődísz nélkül
vendéglő részére( A leendő székely udvar átépítés alatt)
És eljött az ünnepélyes megnyitó napja egy fennmaradt újabb szórólap szerint
Az új vendéglőben biztosra akartak menni , a két tabáni zenei stílus mindegyikét bedobták az ügy érdekében , Budai Gyurka cigányzenéje mellett repertoárra vették a sramlizenét is.
De a belsőépítészet kimondottan magyaros ,sőt székelyes. Ez már nem a Poldi bácsi-féle kiskocsmák világa, ahol a tulaj maga szolgál fel és esténként szikrai kadar mellett ferblizik a szomszéd fűszeressel. Már a belépéskor elkápráztat a székely lépcső, azután beljebb a magyar terem, vörös terem (gondolom itt a díszítő drapériákra, nem a Tanácsköztársaságra akartak utalni) a székely terem no meg a pazar székely udvar . Akkora helyek vannak itt , hogy két zenekar is húzhatja az Újházy tyúkleves és a paprikás csirke mellé a különtermekben, nem zavarja a tárogató öblös hangja a harmonika gyors futamait...
Most már jöhet a világhíres vendégsereg, szaporodhatnak a megelégedett bejegyzések a vendégkönyvben......egészen Buda ostromáig, amikor is a földdel lesz egyenlővé ház, étterem és a maradék Tabán...
Forrás:
Végváry Annamária :Adalékok a Tabán történetéhez
Fotók -Tabán Helytörténeti gyüjtemény
- Axioart (profila.hu)
- Szentkeressy Károly (nagyapám) fotoalbuma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése