Igazi gyöngyszem egy 1926-os fénykép a Görög és Fehér Sas utca sarkán:
egy kisfiú képe amint a Mélypince vendéglő előtt a reklámtábla alól szemléli a világot, a papa talán épp sörözik, vagy egy fröccsöt dob be odabenn a gallér mögé.(2.kép)
2012. február 16., csütörtök
ÚJABB TABÁN FOTÓK A FORTEPAN.HU-N
A Fortepan egy on-line privátfotó gyűjtemény, ahol 13822 archív fényképet böngészhet, és tölthet le jó minőségben a látogató, ha érdeklődik a múlt fényképei iránt. Szép számmal lehet közte bogarászni tabáni témájú fotókat, meg is tettük immár másodszor.
Igazi gyöngyszem egy 1926-os fénykép a Görög és Fehér Sas utca sarkán:
egy kisfiú képe amint a Mélypince vendéglő előtt a reklámtábla alól szemléli a világot, a papa talán épp sörözik, vagy egy fröccsöt dob be odabenn a gallér mögé.(2.kép)
Igazi gyöngyszem egy 1926-os fénykép a Görög és Fehér Sas utca sarkán:
egy kisfiú képe amint a Mélypince vendéglő előtt a reklámtábla alól szemléli a világot, a papa talán épp sörözik, vagy egy fröccsöt dob be odabenn a gallér mögé.(2.kép)
SALY NOÉMI:FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (3.RÉSZ)
Informatív szövegeket e tárgyban csak az 1800-as évektől kezdve ismerek, de az alhévízi prostitúció története alighanem jóval a török idejövetele előtt kezdődött. Ahol a test kényeztetésének ennyiféle intézményesített verziója összpontosult, ott nyilván soha nem pont a legélvezetesebb marad ki a sorból.
Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből
Ilyen, vagy más sorrendben , de fürdeni, maszíroztatni, jóllakni, berúgni, megdugni egy asszonyi állatot:egész napos, vonzó program.(Női oldalról nézve a fürdés éppúgy egyszerre bágyaszt el és üdít jótékonyan, mint egy kiadós ölelkezés, továbbá mindkettő kedvet csinál a másikhoz.)
Ágai Adolf így emlékszik vissza a Rác fürdő 19. század közepi hangulatára:" Teremtő Isten! Milyen víg , zajos fürdő is volt ez az én gyerekkoromban! És milyen ronda! És milyen párák és illatok terjengtek arra körül! A hévíznek zápszaga összeelegyedett a konyhán sistergő és rotyogó ételek zsír-gőzével, amelybe még a nyers vérszag is belevegyült. Állat és ember vére.Ott ölték előttünk a malaczot, csibét, bárányt: s ott csorgatta életnedvét , boldog renyheségben hasmánt fekve a kőpadlón amegköpöéyözött vendég, míg alsó végtagjait egy operatőrnrk nyugtatta a térdén, a ki a bőr és köröm túltengéseinek vetett gátat az ő éles szerszámaival. Emitt borotválták az apát, amott vastag üstökét nyírták a gyereknek , mialatt a szorgalmas pinczér, a sánta Xaverl, hordta körül a kolbászt, gulyásost, sört és bor.A lépcső gádoráhozámasztott asztalkán a >>Mariandl<< szerencsejáték, amolyan primitív roulette járta s mellette egy kancsal , aprószemű, duzzadt képű, ömleteg némber ült, aki szünet nélkül tépegette az ölébe hanyatlott hárfát, fogatlan szájának hamiskás mosolygásával énekevén egy dalt...
Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből
Ottó Pirch porosz vezérkari kapitány szerint 1831-ben "a Rudas-fürdő medencéjét egy fapalánk választja el középen, hogy ilyképen a férfiakat és nőket egymástól elkülönítse, Ennek a berendezésnek azonban nem nagy a tekintélye. Férfiakat, asszonyokat , gyermekeket láthatunk a legalsóbb néposztályból együtt fürdeni. Az asszonyokon alig van valami, a férfiakon és a leányokon egészen 13-14 éves korukig semmi. Egymás hátán vihog , énekel, paskol a nép a meleg vízben és azután órálon keresztül - egyesek egész napon át-ott hever meztelenen a meleg kőpadlón a bpltozat sötét sarkaiban" . A módosabb vendég nyittathatott magának külön fürdőt : ezt az árszabás-táblázatok szerint egy ,két vagy három személy vehette igénybe egyszerre..
Egy élénk fantáziájú utazó az 1860-as évek elején azzal a históriával igyekszik vonzóvá tenni Pest-Budát honfitársai előtt A Vie Parisienne hasábjain, mely szerint épp békésen dagonyázott a Rudas " fűszeres füstök illatárjában úszó" privát kabinjában, amidőn egy rejtekajtón át szikrázó szemekkel rárontott egy mentébe és piros bársonyruhába öltözött, dúsan felékszerezett tündér, kalapban, s"Tiéd vagyok ,nemes francia" kiáltással a karjaiba omlott. (Tudakolnám. illő tisztelettel:milyen nyelven kiáltott?)
Arra azonban kétségtelen adta van , hogy még 1908-ban is a legteljesebb természetességgel tették fül a kérdést némely fürdőpénztáraknál: Mit, oder ohne?Vele, vagy nélüle? Szatmáry Sándor szerint aztán "nagyot néznek azon a jámboron aki tényleg fürödni akar".
Ha a pasasér ohne volt kénytelen kádba csobbanni, s a huszáros démon is késlekedett a berontással,végső megoldásként föl lehetett sétálni a hegyi utcákon, illetve le a parton a Gellért elődje a Szüzek fürdőjének is becézett Sárosfürdő felé.(Ez úgy volt a szűzeké, ahogy a franzstadti Liliom utca a liliomoké. Nevével némiképp dacolt az a tapasztalati alapon nyugvó vélekedés ishogy rendszeres látogatása elősegíti a bőséges gyermekáldást.)
Portyázó hegymenetben Ágaival?Vigyázz, mine lépsz. 1877. "A ráczfürdő megetti kapaszkodón emelkedtünk a város fölé. Az útszéli szerelem piszkos fészkei közt vitt útunk.Elfogódva nyitottunk az egyikbe, honnan messzehangzó pörölés rut zaja hangzott felénk.A gazdasszony sikkasztáson érte rajt egyik rabszolgálóját,egy derék , barna leányt, ki törte a német szót s így kétszerte súlyos poziczióban volt pergő, mérges nyelvű asszpnyával szemben, ki mikor fölismerte a biztost, húsos öklével nagyot ütött keblére s önérzettel
kiáltá,hogy ő adót fizet, hogy ő >> becsületes<< kerítőné s nem tűri, hogy megcsalják.A leány vastag rézkrajczárosokkal számolt be s az összegben tizenhat kajczárnak lelte híját.(...) a gyalázat sikátorai csak nem értek véget.Minden ablakból hajoltak ki e boldogtalanok, léha kaczérsággalbugygyantva ki olcsó kecseiket a keskenyre szabott fűzővállból(...) Egymást érik itt a szerelem és bor kocsmái. A kettőt együtt mérni tilalmas és ez képezi a vállakozók fájdalmas panaszát. Mit ér a szerelem bor nélkül, mit ér a bor szerelem nélkül?"
Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán 1.rész
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán 2.rész
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (4. rész)
Read more: http://tabananno.blogspot.com/2012/02/saly-noemi-furdok-kurvak-taban-elso.html#ixzz1mtP6DIUy
Ilyen, vagy más sorrendben , de fürdeni, maszíroztatni, jóllakni, berúgni, megdugni egy asszonyi állatot:egész napos, vonzó program.(Női oldalról nézve a fürdés éppúgy egyszerre bágyaszt el és üdít jótékonyan, mint egy kiadós ölelkezés, továbbá mindkettő kedvet csinál a másikhoz.)
Ágai Adolf így emlékszik vissza a Rác fürdő 19. század közepi hangulatára:" Teremtő Isten! Milyen víg , zajos fürdő is volt ez az én gyerekkoromban! És milyen ronda! És milyen párák és illatok terjengtek arra körül! A hévíznek zápszaga összeelegyedett a konyhán sistergő és rotyogó ételek zsír-gőzével, amelybe még a nyers vérszag is belevegyült. Állat és ember vére.Ott ölték előttünk a malaczot, csibét, bárányt: s ott csorgatta életnedvét , boldog renyheségben hasmánt fekve a kőpadlón amegköpöéyözött vendég, míg alsó végtagjait egy operatőrnrk nyugtatta a térdén, a ki a bőr és köröm túltengéseinek vetett gátat az ő éles szerszámaival. Emitt borotválták az apát, amott vastag üstökét nyírták a gyereknek , mialatt a szorgalmas pinczér, a sánta Xaverl, hordta körül a kolbászt, gulyásost, sört és bor.A lépcső gádoráhozámasztott asztalkán a >>Mariandl<< szerencsejáték, amolyan primitív roulette járta s mellette egy kancsal , aprószemű, duzzadt képű, ömleteg némber ült, aki szünet nélkül tépegette az ölébe hanyatlott hárfát, fogatlan szájának hamiskás mosolygásával énekevén egy dalt...
Illusztráció Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre c. könyvéből
Ottó Pirch porosz vezérkari kapitány szerint 1831-ben "a Rudas-fürdő medencéjét egy fapalánk választja el középen, hogy ilyképen a férfiakat és nőket egymástól elkülönítse, Ennek a berendezésnek azonban nem nagy a tekintélye. Férfiakat, asszonyokat , gyermekeket láthatunk a legalsóbb néposztályból együtt fürdeni. Az asszonyokon alig van valami, a férfiakon és a leányokon egészen 13-14 éves korukig semmi. Egymás hátán vihog , énekel, paskol a nép a meleg vízben és azután órálon keresztül - egyesek egész napon át-ott hever meztelenen a meleg kőpadlón a bpltozat sötét sarkaiban" . A módosabb vendég nyittathatott magának külön fürdőt : ezt az árszabás-táblázatok szerint egy ,két vagy három személy vehette igénybe egyszerre..
Egy élénk fantáziájú utazó az 1860-as évek elején azzal a históriával igyekszik vonzóvá tenni Pest-Budát honfitársai előtt A Vie Parisienne hasábjain, mely szerint épp békésen dagonyázott a Rudas " fűszeres füstök illatárjában úszó" privát kabinjában, amidőn egy rejtekajtón át szikrázó szemekkel rárontott egy mentébe és piros bársonyruhába öltözött, dúsan felékszerezett tündér, kalapban, s"Tiéd vagyok ,nemes francia" kiáltással a karjaiba omlott. (Tudakolnám. illő tisztelettel:milyen nyelven kiáltott?)
Arra azonban kétségtelen adta van , hogy még 1908-ban is a legteljesebb természetességgel tették fül a kérdést némely fürdőpénztáraknál: Mit, oder ohne?Vele, vagy nélüle? Szatmáry Sándor szerint aztán "nagyot néznek azon a jámboron aki tényleg fürödni akar".
Illusztráció Császtvay Tünde :Éjjeli lepkevadászat c könyvéből
Ha a pasasér ohne volt kénytelen kádba csobbanni, s a huszáros démon is késlekedett a berontással,végső megoldásként föl lehetett sétálni a hegyi utcákon, illetve le a parton a Gellért elődje a Szüzek fürdőjének is becézett Sárosfürdő felé.(Ez úgy volt a szűzeké, ahogy a franzstadti Liliom utca a liliomoké. Nevével némiképp dacolt az a tapasztalati alapon nyugvó vélekedés ishogy rendszeres látogatása elősegíti a bőséges gyermekáldást.)
Illusztráció Császtvay Tünde :Éjjeli lepkevadászat c könyvéből
Portyázó hegymenetben Ágaival?Vigyázz, mine lépsz. 1877. "A ráczfürdő megetti kapaszkodón emelkedtünk a város fölé. Az útszéli szerelem piszkos fészkei közt vitt útunk.Elfogódva nyitottunk az egyikbe, honnan messzehangzó pörölés rut zaja hangzott felénk.A gazdasszony sikkasztáson érte rajt egyik rabszolgálóját,egy derék , barna leányt, ki törte a német szót s így kétszerte súlyos poziczióban volt pergő, mérges nyelvű asszpnyával szemben, ki mikor fölismerte a biztost, húsos öklével nagyot ütött keblére s önérzettel
kiáltá,hogy ő adót fizet, hogy ő >> becsületes<< kerítőné s nem tűri, hogy megcsalják.A leány vastag rézkrajczárosokkal számolt be s az összegben tizenhat kajczárnak lelte híját.(...) a gyalázat sikátorai csak nem értek véget.Minden ablakból hajoltak ki e boldogtalanok, léha kaczérsággalbugygyantva ki olcsó kecseiket a keskenyre szabott fűzővállból(...) Egymást érik itt a szerelem és bor kocsmái. A kettőt együtt mérni tilalmas és ez képezi a vállakozók fájdalmas panaszát. Mit ér a szerelem bor nélkül, mit ér a bor szerelem nélkül?"
Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán 1.rész
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán 2.rész
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)
Read more: http://tabananno.blogspot.com/2012/02/saly-noemi-furdok-kurvak-taban-elso.html#ixzz1mtP6DIUy
2012. február 15., szerda
ZÓRÁD ERNŐ EMLÉKTÁBLA A CSAP UTCA 1-BEN
Cikk a szoborlap.hu-n:
Zórád Ernő festő emléktábláját a születésének 100. évfordulója alkalmából állította egykori lakóhelyén a Budavár önkormányzata. A kőbe ágyazott térhatású bronz domborművet Vecsey Ádám fémrestaurátor, a Budapesti Történeti Múzeum osztályvezetője készítette a festő Hadnagy utcát ábrázoló képe alapján.
Nekem nagyon tetszik az alkotás, csak azt sajnálom hogy elég magasra helyezték, ezért nem élvezhető a kisméretű részletgazdag dombormű.
_zorad_erno_emlektabla_budapest_vecsey_adam_2011_2.jpg)
A képek védettek, a szoborlap.hu tulajdonát képezik
Felirat az emléktáblán:
Zórád Ernő festő emléktábláját a születésének 100. évfordulója alkalmából állította egykori lakóhelyén a Budavár önkormányzata. A kőbe ágyazott térhatású bronz domborművet Vecsey Ádám fémrestaurátor, a Budapesti Történeti Múzeum osztályvezetője készítette a festő Hadnagy utcát ábrázoló képe alapján.
Nekem nagyon tetszik az alkotás, csak azt sajnálom hogy elég magasra helyezték, ezért nem élvezhető a kisméretű részletgazdag dombormű.
_zorad_erno_emlektabla_budapest_vecsey_adam_2011_2.jpg)
A képek védettek, a szoborlap.hu tulajdonát képezik
Felirat az emléktáblán:
Zórád Ernő grafikus, a
képregény hazai megteremtője,
számos könyv illusztrátora, a
Tabán festő krónikása e hátban
élt 1921-1927 között. Kerületünk
múltjának egy darabját képei,
SALY NOÉMI:FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (2.RÉSZ)
Rudas gyógyfürdő Budapesten a szt Gellérthegy alján. A székesfőváros tulajdona. természetes 25-32 °Reaumur meleg ásványvíz kő- és kádfürdők;ásványvíz gőzfürdő;télen.nyáron használható uszoda. Köszvény és csúz, bőr-és csontbetegségek; bújasenyv, gyomor - és bélhurut eseteiben feltünő eredmény érhető el a kő- és gőzfürdő használata által.Az uszoda kitűnően alkalmazható gyógycélból-kiállott heveny és idült betegségek után az üdülés gyógyítására. Bővebb felvilágosítással szolgál a Rudasfürdő igazgatósága Budapesten.
A Rudas körül 16 forrás táplálja a fürdőt, a palackozót és az ivócsarnokot.Van köztük Diana, Hygeia, és Juventus, aztán jön a történelem, Attila, Árpád, Gül Baba,Kara Musztafa, Kimizsi, Rákóczi, ilyenek. Vedd hozzájuk még a Rác fürdő alattiakat: a Nagy-forrást, a Kis-forrást, a kéneset meg az ártézit, melynek 50 fokos vize egyenest a Dunába folyik, a szennyvízcsatornává regulázott Ördögárok torkolatánál leizzadnak a halak. A Gellértnél levő nyolcnak nem tudom, van-e neve. Úgy tizennyolc nillió éve itt bugyog az egész galeri. Miattuk volt a Tabán régi neve Alhévíz- szemben a Császár - és Lukács fürdő környéki Felhévízzel-, az én utcámé pedig Alhévíz útsza. "A hatalmas Attila király .. székét közel a Dunához ,a meleg hévizekhez(supra calidas aquas) állította fel, és megparancsolta, hogy az itt található régi épületeket újítsák fel és erős fallal vegyék körül, amely hely ma magyar nyelven Buduvárnak neveztetik..", meséli Anonymus(És állítólag egy rab római építész emelt volna itten egy pompás fürdőpalotát.)
A Gellért helyén Szt Erzsébet ápolt kórházában bélpoklosokat. 1432-ben egy francia utazó
" nagyon meleg fürdőket" emleget a királyi palota mellett. Mátyás korában voltak "királyi fürdők" és közfürdők, s megint csak - vagy még mindíg?-kórház. A török korban úgyszintén. Utána is . Most is. A mai királyi fürdőben , a Gellértben vagy három éve nem jártam.A Rácban soha. A Rudasban tavaly. Nincs már nagymama, aki előtt bizonyítani kéne: nem félek.
A Rudasban tanultam meg úszni, opálos derngés , zöld falak, csövek rozsdái, párák, csusszanások a nedves kövön ,selymes, picit büdi víz, s az a pillanat, amikor a zöld selyempólyába gabalyodva elvesztettem az egyensúlyomat, a pedofil halál zöld nyelve a számban, csak föl kellett volna egyenesednem, de ki tudja azt ilyenkor, öt évesen, fuldokolva, mi az, hogy fölegyenesedni, aztán kiemelt egy bácsi, mint egy macskakölyköt, zöld voltam, hánytam , sírtam , a felnőttek sopánkodtak, nagymama sóhajtva hazavitt, de aztán mentünk megint, úgy csináltam, mintha nem félnék.
Különben a Rudasban nem is a víztől féltem igazán. Egészen más, bonyolultabb és mélyebb dolgoktól. A test leplezetlensége. A kövér nénik az öltözőben, ahogy hurkás combjaikról lesöndörgetik a harisnyát, ahogy lóg a mellük. És a bácsik a medencében, szőrös , rémisztő hasukkal. Van valami a fürdőnadrágjukban, és vaksin hadonászva , szuszogva úsznak. Egy dolog volt biztos. én nem tartozom ehhez a fajhoz. Kis vakond vagyok. Az akkoriban már kiderült, hogyha az emeber lánynak született, azt nem lehet visszacsinálni(ami önmagában is képtelen hülyeség és méltánytalanság), de hogy ráadásul még ilyen néninek kelljen lenni- hát inkább a zöld vízihalál, gondoltam elszántan. Szóval a testtől való iszonyodás az kellően megalapozódott a Rudas öltözőjének nedves fapadjai között. És nem csak a többiekétől: a sajátomtól is. Minek a fej működtetéséhez ekkora cugehőr?
Aztán persze elkezdte nézni az ember a férfiakat, mármint nem a szőrös hasú bácsikat, hanem azokat a sudárakat, a hosszú combúakat,( azoknak is volt valami a fürdőgatyájukban, de már lehetett tudni, korántsem volt érdektelen.). És elkezdte belátni: bármilyen képtelenségnek ttűnik is, az érdeklődés olykor kölcsönös, hiába látszik a saját test reménytelenül rémesnek, soknak, túl ilyennek, nem eléggé amolyannak,:vannak ilyen izlésficamos pasik, akiknek pont ez kell, átmenetileg, vagy tartósabban, de pont ez. Sőt az idő előrehaladtával az ember saját magán is megfigyelhet izlésficamokat: amikor kis fejét életében előszr hajtaja hálásan és kimerülten egy pocakra- igenis pocakra, szőrökkel , hah!-, határozottan megrendül. Helyezkedik a fejével , s mivel az előznények során olyasmiket is elkövetett, amiket katolikus budai úrilány neveltetése folytán mindenképp elítélendőnek kell tartania, a pilledt férfiúról a tabáni égre fordítva tekintetét ezt gondolja némi önelégültséggel: jaj istenem , de nagy kurva vagyok. Holott nem. Sajnos . Nem sajnos. Nem tudom. Ezt is muszáj volt tudnod, hogy megérts. Minden nő életében vannak titkos pillanatok, amikor arról álmodozik, jó lenne kurvának lenni. Azzal a megszorítással persze, hogy válogathat a pasik között. Miközben a lényeg éppen az, hogy akkor aztán végképp nem válogathat. Megszűnik a test fölötti önrendelkezés joga: a pénz vagy a strici veszi át a hatalmat. Noch zum plusz nézd meg a pasikat, amint főtt kolbászt falnak a hentesnél, ecetes paprikával, mustárt tunkolnak, zsömlecafatokat tömnek a szájukba.
Jó rendben. Nézd meg őket "chez" Gundel , ám emeljenek halkést és halk pezsgőspoharat-Mágnás Elzát, a századelő leghíresebb luxuskurváját egy bőröndben szedték ki a Dunából , nesze neked halkés. Viszont, mint elmezavarból vagy mértéktelen alkoholfogyasztásból fakadt baráti elbeszélésből tudjuk, minden férfi életében is vannak titkos pillanatok, amikor igen szívesen fizetne is akár - bármennyit azért, hogy egy nő megtegye neki azt , amit senkitől, de senkitől nem mer kérni ( a hülyéje, pedig hát mibe tartana?) illetve megdöglik azért a kurváért a szomszédban ( azért kurva , mert szigorúan csak a pasijával hajlandó lefeküdni), akitől nem ment el az a szemét, még langyos az ágy , kócos a haj csatakos az öl, becsöngetni. rárontani szó nélkül kardélre hányni. Ilyesmik. És ezekre általában nincs megoldás. Ha csak nem egy profi, tényleg.
Ezt meg nekem fontos tudnom, hogy majd mindent értsek. Na , most mindenesetre szimatolj be velem ezekbe a pállott szappanosszagú tabáni kanálisokba.
Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán (1.rész)
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán (2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)
A Rudas körül 16 forrás táplálja a fürdőt, a palackozót és az ivócsarnokot.Van köztük Diana, Hygeia, és Juventus, aztán jön a történelem, Attila, Árpád, Gül Baba,Kara Musztafa, Kimizsi, Rákóczi, ilyenek. Vedd hozzájuk még a Rác fürdő alattiakat: a Nagy-forrást, a Kis-forrást, a kéneset meg az ártézit, melynek 50 fokos vize egyenest a Dunába folyik, a szennyvízcsatornává regulázott Ördögárok torkolatánál leizzadnak a halak. A Gellértnél levő nyolcnak nem tudom, van-e neve. Úgy tizennyolc nillió éve itt bugyog az egész galeri. Miattuk volt a Tabán régi neve Alhévíz- szemben a Császár - és Lukács fürdő környéki Felhévízzel-, az én utcámé pedig Alhévíz útsza. "A hatalmas Attila király .. székét közel a Dunához ,a meleg hévizekhez(supra calidas aquas) állította fel, és megparancsolta, hogy az itt található régi épületeket újítsák fel és erős fallal vegyék körül, amely hely ma magyar nyelven Buduvárnak neveztetik..", meséli Anonymus(És állítólag egy rab római építész emelt volna itten egy pompás fürdőpalotát.)
A Gellért helyén Szt Erzsébet ápolt kórházában bélpoklosokat. 1432-ben egy francia utazó
" nagyon meleg fürdőket" emleget a királyi palota mellett. Mátyás korában voltak "királyi fürdők" és közfürdők, s megint csak - vagy még mindíg?-kórház. A török korban úgyszintén. Utána is . Most is. A mai királyi fürdőben , a Gellértben vagy három éve nem jártam.A Rácban soha. A Rudasban tavaly. Nincs már nagymama, aki előtt bizonyítani kéne: nem félek.
A Rudasban tanultam meg úszni, opálos derngés , zöld falak, csövek rozsdái, párák, csusszanások a nedves kövön ,selymes, picit büdi víz, s az a pillanat, amikor a zöld selyempólyába gabalyodva elvesztettem az egyensúlyomat, a pedofil halál zöld nyelve a számban, csak föl kellett volna egyenesednem, de ki tudja azt ilyenkor, öt évesen, fuldokolva, mi az, hogy fölegyenesedni, aztán kiemelt egy bácsi, mint egy macskakölyköt, zöld voltam, hánytam , sírtam , a felnőttek sopánkodtak, nagymama sóhajtva hazavitt, de aztán mentünk megint, úgy csináltam, mintha nem félnék.
Különben a Rudasban nem is a víztől féltem igazán. Egészen más, bonyolultabb és mélyebb dolgoktól. A test leplezetlensége. A kövér nénik az öltözőben, ahogy hurkás combjaikról lesöndörgetik a harisnyát, ahogy lóg a mellük. És a bácsik a medencében, szőrös , rémisztő hasukkal. Van valami a fürdőnadrágjukban, és vaksin hadonászva , szuszogva úsznak. Egy dolog volt biztos. én nem tartozom ehhez a fajhoz. Kis vakond vagyok. Az akkoriban már kiderült, hogyha az emeber lánynak született, azt nem lehet visszacsinálni(ami önmagában is képtelen hülyeség és méltánytalanság), de hogy ráadásul még ilyen néninek kelljen lenni- hát inkább a zöld vízihalál, gondoltam elszántan. Szóval a testtől való iszonyodás az kellően megalapozódott a Rudas öltözőjének nedves fapadjai között. És nem csak a többiekétől: a sajátomtól is. Minek a fej működtetéséhez ekkora cugehőr?
Aztán persze elkezdte nézni az ember a férfiakat, mármint nem a szőrös hasú bácsikat, hanem azokat a sudárakat, a hosszú combúakat,( azoknak is volt valami a fürdőgatyájukban, de már lehetett tudni, korántsem volt érdektelen.). És elkezdte belátni: bármilyen képtelenségnek ttűnik is, az érdeklődés olykor kölcsönös, hiába látszik a saját test reménytelenül rémesnek, soknak, túl ilyennek, nem eléggé amolyannak,:vannak ilyen izlésficamos pasik, akiknek pont ez kell, átmenetileg, vagy tartósabban, de pont ez. Sőt az idő előrehaladtával az ember saját magán is megfigyelhet izlésficamokat: amikor kis fejét életében előszr hajtaja hálásan és kimerülten egy pocakra- igenis pocakra, szőrökkel , hah!-, határozottan megrendül. Helyezkedik a fejével , s mivel az előznények során olyasmiket is elkövetett, amiket katolikus budai úrilány neveltetése folytán mindenképp elítélendőnek kell tartania, a pilledt férfiúról a tabáni égre fordítva tekintetét ezt gondolja némi önelégültséggel: jaj istenem , de nagy kurva vagyok. Holott nem. Sajnos . Nem sajnos. Nem tudom. Ezt is muszáj volt tudnod, hogy megérts. Minden nő életében vannak titkos pillanatok, amikor arról álmodozik, jó lenne kurvának lenni. Azzal a megszorítással persze, hogy válogathat a pasik között. Miközben a lényeg éppen az, hogy akkor aztán végképp nem válogathat. Megszűnik a test fölötti önrendelkezés joga: a pénz vagy a strici veszi át a hatalmat. Noch zum plusz nézd meg a pasikat, amint főtt kolbászt falnak a hentesnél, ecetes paprikával, mustárt tunkolnak, zsömlecafatokat tömnek a szájukba.
Jó rendben. Nézd meg őket "chez" Gundel , ám emeljenek halkést és halk pezsgőspoharat-Mágnás Elzát, a századelő leghíresebb luxuskurváját egy bőröndben szedték ki a Dunából , nesze neked halkés. Viszont, mint elmezavarból vagy mértéktelen alkoholfogyasztásból fakadt baráti elbeszélésből tudjuk, minden férfi életében is vannak titkos pillanatok, amikor igen szívesen fizetne is akár - bármennyit azért, hogy egy nő megtegye neki azt , amit senkitől, de senkitől nem mer kérni ( a hülyéje, pedig hát mibe tartana?) illetve megdöglik azért a kurváért a szomszédban ( azért kurva , mert szigorúan csak a pasijával hajlandó lefeküdni), akitől nem ment el az a szemét, még langyos az ágy , kócos a haj csatakos az öl, becsöngetni. rárontani szó nélkül kardélre hányni. Ilyesmik. És ezekre általában nincs megoldás. Ha csak nem egy profi, tényleg.
Ezt meg nekem fontos tudnom, hogy majd mindent értsek. Na , most mindenesetre szimatolj be velem ezekbe a pállott szappanosszagú tabáni kanálisokba.
Saly Noémi: Fürdők, kurvák, Tabán (1.rész)
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán (2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)
2012. február 14., kedd
SALY NOÉMI: FÜRDŐK, KURVÁK, TABÁN (ELSŐ RÉSZ)
Kedves Olvasó!
Az elkövetkezendőben egy olyan írást tárunk eléd , mely egy kis példányszámú kiadványban 2003-ban jelent meg, de nagyobb nyilvánosságra lenne érdemes. Kis gyöngyszem , mint a múzeológus asszony minden írása a Tabánról. Nem mintha jelen blog a nagy nyilvánosságot képviselné , bár szó ami szó , a nézettsége , vagy jobban mondva olvasottsága felfelé ível, le is kopogom gyorsan. Meg is szenvedtem érte, mert sikítós gépírónő módjára négy ujjal gépeltem be többek közt ezt az írást is , nem csak amúgy digitálisan másolva, beszkennelve . Mit meg nem tesz az ember, ha gyöngyszemet talál!
Saly Noémi: Fürdők, kurvák,Tabán
Első rész
Rácz fürdő ,Budapest.A természetes meleg ásványvízforrásokkal bővelkedő gyógyfürdőegész éven át nyitva van. A fürdőintézetben levő összes fürdőmedencéktermészetes 35° R.foku ásványvízzel töltetnek meg, amelyek kitünő eredménnyel használtatnak mindenféle csúzos és köszvényes bántalmaknál,idült székrekedés, vesebaj, hólyghurut, bénulás és női bajok ellen, egyszóval mindazon betegségeknél, mellyeknél a természetes meleg és kéntartalmú fürdők javallva vannak…Tiszta és olcsó lakószobák állanaka fürdőző vendégek rendelkezésére. Vendéglő, hol igen jól és jutányosan lehet étkezni ,a fürdőintézetben van. Ugy a lakószobák, mint a vendéglő a fürdőhelyiségekkel fedett folyosókkal vannak összekötve, miáltal minden meghülés ki van zárva. (1911)
Ha az ember a Tabánban él-no, várjunk, ma már az is magyarázatra szorul, hogy a Tabán nem a hegyoldal, ahová ki kell menni sörözni és szemetelni, mert nekik játszik ott a rakendroll-banda.
Próbálkozzunk máshonnan. Előlről.
Volt egyszer , hol nem volt, volt Buda kellős közepén egy csudálatos kis városnegyed. Volt benne minden. Folyam és patak;kacskaringós hegyi utcácskák a korhelyeknek és kopogósra taposott parti út a hajóvontatólovak patája alá;tímárműhelyek és kádárműhelyek és kovácsműhelyek;rác hajósgazdák és sváb szőlősgazdák és görög borkereskedő és zsidó kocsmárosok és magyar írók ésés cigánymuzsikusok;szatócs és borbély és mézeskalácsos;tehénkék és kecskék és kutyák ;a meredek lépcsők mentén és a lehetetlen alaprajzú udvarokban lombos gesztenyefák és orgonabokrok és mogyoró és festőeper (murus tinctoria), melyek elődeit még a törökök ültették, hát így valahogy. És volt benne számos kolerajárvány , árvíz, tűzvész, háború, melyet ha lakói nem is, maga a városrész rendre túlélt. Azt az egyet nem élte túl,, hogy a budapesti városatyák elkezdtek hipermodern fürdőnegyedet álmodni a helyére , s addig-addig álmodoztak, mígnem az Erzsébet –híd építésének ürügyén-1898-től a század elejéig szétverték a hídfő környékét és a Gellérthegy alatti partszakaszt , majd 1933ban csákány alá került vagy hétszáz kisebb-nagyobb ház, a bölcsöde az óvodák, az elemi iskolák, az inasiskola, a Fehér Sas téri polgári, több tucat kiskocsma, vendéglő, kávémérés és kupleráj. Aztán mindenféle panamák miatt nem kezdtek építkezni , aztán jött a háború a többit tudjuk, gyere ki a hegyoldalba.
 |
| Egy vén tabáni eperfa, no meg a szerző |
Ezt muszáj tudnod, hogy megértsd:ha az ember a Tabánban, a harmincnégy ház egyikében él(összesen negyven van, de a többi hat a Szent Katalin-templom, az Orvostörténeti Múzeum, a Várkert kioszk, a ronda Nestlé-panel, a Rác fürdő meg a Rudas.), szóval ha ennek a nagy zöldellő sebhelynek a peremén él valaki , az nem olyan, mint a Veres Pálné utcában lakni vagy a Kresz Géza utcában vagy akármelyikben. Itt állandóan pereg valami sercegős, régi film, ha nem egyenest ködfátyol-kép mutogatás folyik, szivarfüst és áttetsző leplek gyöngyházfényű gomolygása valami obskúrus, hajópadlós térben, melynek küszöbére teleholdkor rávetül a szerb templom keresztjének nyurga árnya. Itt nem mehetsz el úgy egy gőzölgő csatornanyílás mellett , hogy meg ne csapja az orrodat a kénes meleg víz, holmi odvas patkánybüdösség és egy száz esztendőkkel ezelőtt elcsusszant szagosszappan-emlék rémisztő kevercse. Mocorog, dünnyög , dorombol a domboldal akkor is , ha gilisztázó rigók után leselkedsz nyári napkeltében, akkor is, ha ródlin visítasz a hátán. Füledet földre szorítva kihallgathatod, miként zörögnek bendőjében emésztetlen kövek, koponyák, lőszerek, hördülnek tüdejében a Mélypince rejtekeiben rekedt férfinóták es a még mélyebbre temetkezett asszonyi jajok , lüktetnek artériáiban a forró források aritmiás áramai.
 |
| A Mélypince |
Vagy átölelheted a teniszpálya mögötti nagy tölgy derekát, kigombolt kabáttal, mint egy Krúdy-hősnő, lehetőleg ősszel, amikor sárgán peregnek a levelek, az opálos derengésben hallod , ahogy pattognak a labdák a ponyvabálna belsejében , a volt Árok utca mentén eldübörög a tizennyolcas villamos , a volt Arany Kacsa utcán herregve kergetőzik két rottweiler, te pedig tapadsz a kéreghez ilyenkor már nem kell hangyáktól tartanod, piszkos lesz a pólód, az arcod, nem baj , nyalintsd meg futólag ezt a kis hűvös , fényes mézgacseppet, ami nyilván az érintésedtől csordult ki belőle, sósabb, mint édes , osonj tovább, picit reszketni fog a lábad. Ezeket muszáj tudnod, hogy megérts.
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán( 2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)
Saly Noémi : Fürdők, kurvák, Tabán( 2.rész)
Saly Noémi :Fürdők, kurvák, Tabán (3. rész)
2012. február 12., vasárnap
VIRÁG BENEDEK: A POÉTA ÉS MÚSA
Oh Músa! mondj olly verseket,
Mellyek csudálást érdemelnek.
Add, hogy füleljen a Duna,
Add, hogy megálljon énekemre;
Vagy visszafordítván magát,
Nagy zaj között follyon fejéhez.
Legyek hatalmas Orfeus,
S ugráljon erdő, kő szavamra.
Képzem: ha majd mind a Duna
Fejéhez indúl nagy zajongva;
Mind a Kelenföldnek hegye
Egy-két magyart jár potrohával:
Sok megcsudál, és engemet
Mint nagy poétát felmagasztal.
MÚSA
Minek csudáltatnád magad?
Elég, ha meg fognak szeretni.
Mellyek csudálást érdemelnek.
Add, hogy füleljen a Duna,
Add, hogy megálljon énekemre;
Vagy visszafordítván magát,
Nagy zaj között follyon fejéhez.
Legyek hatalmas Orfeus,
S ugráljon erdő, kő szavamra.
Képzem: ha majd mind a Duna
Fejéhez indúl nagy zajongva;
Mind a Kelenföldnek hegye
Egy-két magyart jár potrohával:
Sok megcsudál, és engemet
Mint nagy poétát felmagasztal.
MÚSA
Minek csudáltatnád magad?
Elég, ha meg fognak szeretni.
TABÁNI PLATÁN
Az Urbanusta blognak köszönhetően ismerkedhetünk meg egy platánfával ,-akár személyesen is- amely még ismerte a XX,. század hajnalának Budapestjét, átvészelte a Tabán többszöri átalakítását, lebontását, látta a z 1945-ös ostromot,felrobbanni, majd újjáépülni az Erzsébet-hidat és így tovább egészen a 91-e taxisssztrájkig és napjainkig.
Egy fa százéves története: a díszlet fotóról fotóra változik, csak a platán marad az Erzsébet híd lábánál
A fenti két képet Sadia fedezte fel a Fortepanon: az Erzsébet híd budai hídfőjénél készült mindkettő úgy 25 év eltéréssel. Talán az egyetlen közös pont rajtuk a platán, mely túlélte a világháborút, a régi híd lerombolását, romjainak eltakarítását és az új megépültét. De vajon még mit? Lássuk!
Ilyen az új híd 1903-ban (forrás: Wikipedia). Talán már ezen is rajta van csemeteként:
Ez a húszas évek végén készült, itt már egész biztos ott a lombja a többi közt:
Ezen a harmincas években készült képen is az ő törzse látszik:
A negyvenes évek elején már kivehető későbbi alakja (a legnagyobbik az):
A háború utáni képen (valamikor 1950 körül) visszametszve:
Azután az újjá épült (villamosos) híd mellett éjjel-nappal valamikor a hetvenes évek elején (időpont-azonosításért kösz BDZSH-nak!).
Na és mi a helyzet ma? Ezt a képet idén nyáron készítette Polgár Ádám (negyven fényképből, így varázsolva üressé a hidat):
Gyönyörű és hatalmas lombja van. Remélem most is megvan. Aki arra jár fényképezze le!
Egy-egy sok évtizedes vagy évszázados fa legalább olyan meghatározó eleme a városképnek, mint az épületek, mégis kevesebb figyelmet kapnak. Akinek van kedve, nyomozzon utána egy-egy városi fa történetének például a Fortepanon (ahonnan a fenti fotók is származnak, ahol nincs külön jelölve) vagy csak küldje el tippjét azUrbanistának. Kösz!
Egy fa százéves története: a díszlet fotóról fotóra változik, csak a platán marad az Erzsébet híd lábánál
A fenti két képet Sadia fedezte fel a Fortepanon: az Erzsébet híd budai hídfőjénél készült mindkettő úgy 25 év eltéréssel. Talán az egyetlen közös pont rajtuk a platán, mely túlélte a világháborút, a régi híd lerombolását, romjainak eltakarítását és az új megépültét. De vajon még mit? Lássuk!
Ilyen az új híd 1903-ban (forrás: Wikipedia). Talán már ezen is rajta van csemeteként:
Ez a húszas évek végén készült, itt már egész biztos ott a lombja a többi közt:
Ezen a harmincas években készült képen is az ő törzse látszik:
A negyvenes évek elején már kivehető későbbi alakja (a legnagyobbik az):
A háború utáni képen (valamikor 1950 körül) visszametszve:
Azután az újjá épült (villamosos) híd mellett éjjel-nappal valamikor a hetvenes évek elején (időpont-azonosításért kösz BDZSH-nak!).
Na és mi a helyzet ma? Ezt a képet idén nyáron készítette Polgár Ádám (negyven fényképből, így varázsolva üressé a hidat):
Gyönyörű és hatalmas lombja van. Remélem most is megvan. Aki arra jár fényképezze le!
Egy-egy sok évtizedes vagy évszázados fa legalább olyan meghatározó eleme a városképnek, mint az épületek, mégis kevesebb figyelmet kapnak. Akinek van kedve, nyomozzon utána egy-egy városi fa történetének például a Fortepanon (ahonnan a fenti fotók is származnak, ahol nincs külön jelölve) vagy csak küldje el tippjét azUrbanistának. Kösz!
Forrás:urbanista blog
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)