Osztálytabló

.................a kép balszélén középen hosszú hajjal anyám

HADNAGY UTCA 37

TABÁNI ŐSZ NÉMI NOSZTALGIÁVAL

MIVEL UTAZTAK NAGYSZÜLEINK?

A BUDAPESTI BUSZTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN:

1914. március 31-én a főváros nemzetközi pályázatot írt ki, egyrészt 80 autóbusz szállítására, felmondta a bérleti szerződést a Székesfővárosi Közlekedési Vállalattal (SZKV) is, és saját kezelésébe vette a közlekedést, ez lett később a Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat. 1915. február 16-án autóbusz-próbaüzem létesült. A típuskiválasztó kísérlet 1915. március 1-én reggel 7 órakor indult egy emeletes, akkumulátoros, és egy egyszintes, benzinmotoros autóbusszal.

A forgalmat 1917. április 10-én gumi- és üzemanyaghiány miatt meg kellett szüntetni.Az újraindulásra több mint négy évet várni kellett: a forgalmat 1921. szeptember 24-én indították be a régi 1-es vonalon négy autóbusszal.

1924. október 24-én Budán új autóbuszvonal is létesült, 3-as jelzéssel, itt már csak benzinmotoros autóbuszokat üzemeltettek.

1925-ben bevezették az utasszámlálást a forgalom nagyságának napszakonkénti megállapítására.

1926-ban egy új, háromtengelyes, nyergesvontató-szerű Laurin-Klement autóbuszt vettek bérbe. Ez volt az első fúvott abroncsú haszongépkocsi Budapesten.

1926 őszén egy Büssing, egy Associated Equipment Company, egy DAAG, egy Rába, egy Renault, egy Daimler-Benz, egy Fross-Büssing, és két Tolling-Stevens gyártmányú benzinüzemű próbakocsi állt forgalomba.

1926. decembertől a Blaha Lujza téren - kísérletképpen - forgalomirányító jelzőlámpa segítette az áthaladást. A SZAÜ 1929 októberében már 29 autóbusszal rendelkezett, egy hónappal később pedig utolsó omnibuszvonala is megszűnt.

1930. november 15-én megnyílt a Szent Domonkos (később Récsei) garázs.

Még ebben az évben Dél-Budán is építkezésbe kezdtek.

.......................................Térképes átszállójegy a 30-as évekből

1937-ben az összes autóbusz oldalát kékre, tetejüket először fehérre, majd szürkére festették.

Tekintettel a hálózat rendkívül nagy kiterjedésére, az igen gyakori útvonal- és viszonylatváltozásokra, csak a legfontosabb eseményeket említettük. A pénz értékének igen nagy változásai miatt az utazási árakat is csak tájékoztatás gyanánt említjük (1915-ben egy vonaljegy 14 fillér, 1924-ben 4000 korona, 1931-ben 30 fillér, 1943-ban 60 fillér)

Bővebben:

---az autóbusz Budapesten(Nagy Zsolt Levente írása)

---emeletes buszok Budapesten (vonalhálózat.lap.hu)

---a bp-i autóbuszközlekedés kronológiája

TABÁN TÉLEN,TÉVEDÉSSEL

A varoskepp.blog.hu oldalon találtam ezt a gyönyörű fotót az alábbi felirattal:

"Bal oldalt a szerb templom, jobb oldalt a Rác fürdő, középen a fedetlen Ördög árok, valamikor a harmincas években, télen."

A bal oldal o.k.,a jobb oldal is,még a téllel sincs gond, az Ördög-árokkal ellenben némi baj van,de kezdjük az elején.

Még a harmincas évekre való utalás is helytálló,bár nem mindegy,hogy 1933 előtt,vagy után,ugyanis 33-34-ben bontották le a régi tabáni házakat.A Rác fürdő előtti nagy sík terepet és az ültetett fenyőket nézve 1937 táján ,vagy az után készülhetett a felvétel,az új utcalámpák és a járda is mintha ezt igazolná.Igen ,az a járda melyet a kép aláírőja Ördög-ároknak nézett.Szegény pedig csak nedvesen csillog a kétoldalt gondosan felstócolt hóbuckák között.

..................................A tabáni szerb templom meg a járda,akit ördögnek néztek

Tovább ragozva a problémát: az Ördög-árok a Lenkei Ákos féle Tabán Atlasz tanúsága szerint nem a szerb templom tövében sietett a Döbrentei tér felé ,hanem attól jobbra jó pár háznyira. Különben is az árkot az 1876-os nagy árvíz után beboltozták,igy akkor már jó ötven éve csatornaként működött.A többi stimmel.

.................................A Tabán 1875 előtti térképrészletén a tavolság jól látszik

kassius

PELLENGÉR VAGY LÁMPAOSZLOP?

A blog jobboldalán van egy kép a tabáni "pellengérről"

Szégyenoszlop a Fehér Sas téren,vagy csak piaci lámpa tartója?!

Eldőlt a kérdés:

Stumpf András cikke( heti válasz 8. évfolyam 21. szám, 2008.05.22)

(részlet)

-Szép, szép a tabáni domboldal parkja déli verőfényben, de ahogy Saly Noémi idegenvezetésével a gyepen sétálunk, azt kívánjuk, bárcsak százötven évvel ezelőtt lépkednénk ugyanitt, szabadnapját töltő pesti polgárként.

Ha ősz lenne, sült gesztenyét vennénk a Döbrentei téri piacon, majd indulnánk tovább, fel, a Hadnagy utcán, betérve a Gellért-hegy oldalában valamely fenyőgally díszítette házba. A gallyról tudnánk, hogy épp bormérés van aznap a háznál: annak idején szőlő borított itt mindent, a Gellért-hegyet, a Nap-hegyet is, s mivel HACCP rendszerről akkoriban nemigen hallottak még, a gazdáknak joguk volt árulni saját borukat. Amikor aztán a filoxéra az 1880-as években elpusztította a szőlőket, máshonnan hozatták a bort, s a Tabán boros jellege egy darabig még megmaradhatott, ahogy falusias látképe is, egészen az 1930-as évekig, amikor a városrészt szinte teljes egészében lebontották. A Hadnagy utca emlékét sem őrzi semmi, s ha nem irodalom- és Budapesttörténész "házigazdánkkal" sétálnánk itt, sosem tudnánk meg, hogy a Hegyalja út alatt futó kis ösvény helyén nyüzsgő élet volt egykor. De Saly Noémi szerencsére minden fűszálat ismer.

Az átépítés alatt lévő - mintha bombatalálat érte volna - Rác fürdőtől gyaloglunk a Nap-hegy irányába a parkon át, Saly pedig mindig tudja, hogy a fű, amelyet taposunk, melyik egykori utca helyén nő. Balra tőlünk épp a nagy tabáni rockkoncertek régi színpada. "Remélem, lebontják.

A helyi legendárium szerint az alapjába van bebetonozva a híres "tabáni pellengér", amely valójában egy köztéri olajlámpás oszlopa volt, az 1700-as évektől jellegzetes műtárgya a Tabánnak" - így Saly.

Amúgy, ahogy a tősgyökeres tabániak általában, ő sem szereti az itteni koncerteket. "Hangosak, és utánuk fél évig tele van a domboldal törött sörösüveggel" - mondja. A Krisztina tér felől érkező "tabáni sztráda", a volt Árok utca mellett kis focipálya - a Ketrec -, fölötte fehér kőkereszt áll, rajta márványtábla, amelyet díszes rézgombok tartanának, ha többségüket aprópénzre nem váltotta volna már a MÉH-ben napjaink barbárjainak egyike.

.....................................Saly Noémi irodalomtörténész kedvenc eperfája....

Erről a keresztről nevezték el az egykori Kereszt teret, amely a Tabán egyik főtere volt. Remek vendéglők, kiskocsmák voltak itt akkoriban: a legjobb halat köztudomásúlag az Albeckerben lehetett enni, a "libás Huber" pedig arról kapta a nevét, hogy ilyentájt, május környékén páratlan "idei libával" várta a vendégeket. Az Arany Kakasról vagy az Arany Kacsáról még utcát is neveztek el, s idegenvezetőnk rögtön mutatja is a fűben, hol futottak ezek annak idején. Neki térkép e táj - de szülőhazája is. Teszünk még néhány lépést észak felé, balra: felettünk '56-os emlékmű magasodik. "Túl azon, hogy ronda, értelmetlen is. A Tabánt közvetlenül nem érintette ötvenhat." Nem sokkal később már egy élő emlékmű előtt állunk. Göcsörtös fa, körülötte papírcetlik "védett" felirattal. Hivatalos tábla sehol, egy buzgó lokálpatrióta akciója lehet a papírlapokra írt szűkszavú tájékoztatás.

Pedig mennyivel többet érdemes tudni erről a törökszederről! Nem csak azért, mert ez nem a falusi udvarokban megszokott, kínai eredetű eperfa, hanem a perzsa származék, amelyet a fügével és a törökmogyoróval együtt a törökök honosítottak meg itt. Történelmi vonatkozása is van. "Állítólag 1686-ban, a török kiűzésének örömére ültették a helyiek." Régen egy nagy udvar végében állt, s amikor a mögötte álló házat az 1920-as években bontani kezdték, aggodalmas újságcikk jelent meg a budai sajtóban: vajon mi lesz a fával? De túlélt mindent, még a két éve, augusztus 20-án pusztító vihart is. "Kijöttem másnap megnézni őt, és végigbőgtem az utat: egy romhalmaz volt a völgy. Ez a vén jószág viszont konokul gubbasztott, ága se görbült." Ez már csak azért is szerencse, mert Saly Noémi megint főzhet majd be finom eperlekvárt, amelyhez erről a fáról szokott szüretelni. Idén jó termés várható - csak úgy sorjáznak a gallyakon az "eperfiókák".-

Én hiszek Saly Noémi irodalomtörténésznek,tabánkutatónak,kávéházi tudornak a pel-

lengér ügyében,érdekes lenne a történet,ahogyan ezt kiderítette.Talán " kékharis"

is innen vette az infót.Oszlopunk ártalan,minden szégyen nélkül állhatna elénk,ha nem lenne bebetonozva.

ÉV VÉGÉRE ÁTADJÁK AZ *****+ HOTEL BAGLIONIT

Nézze meg mi épül 8 milliárdért a Tabánban! - Sok képpel

Az év végéig megnyílik a Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa, s ismét látogatható lesz a luxusszállóval egybeépített műemlékgyógyfürdő, a Rác. Tíz év, 8 milliárd forint, koncepciók, elképzelések, érvek és ellenérvek csatái; mondhatni a szokásos üzletmenet, amely eredményeként visszakaphat Budapest egy patinás épületet. A végeredmény, a már látható jegyek alapján impozáns; modern megoldások, amelyek között fel-fel bukkannak a múltból megőrzött emlékek….

A Magyar Építő Zrt. az eredetileg tervezett nyári időponthoz képest kis késéssel, de várhatóan október végéig befejezi a munkálatokat az épületegyüttesen. A belsőépítészek folyamatosan veszik át a terepet, s várhatóan 2009 végre, de legkésőbb 2010 januárjára megnyílik a Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa – közölte az Ecoline.hu érdeklődésére Valkó Csaba, az ingatlant fejlesztő Rác Beruházó Kft. egyik tulajdonosa.

A Gellért-hegy gyógyvizét hasznosító műemlékfürdő, s az új öt csillagos, 67 szobás luxushotel igazi csemege lesz a különleges létesítmények iránt érdeklődőknek. Lehet majd szeretni vagy szidni a Tabán szegletében újjáéledő létesítményt – ahogy szoktuk -, az azonban biztos; unalmas nem lesz. (Klikkeljen a képre és tekintse meg a létesítményről képgalériánkat.)

Lesz? Nem lesz? Mi lesz?

Ybl Miklós, amikor a II. Szulejmán által építtetett török fürdő fejlesztésére megbízást kapott olyan helyet álmodott, amely „dísz csín, kényelem és célszerűség tekintetében mintának vehető s amilyennel a főváros egyetlen hasonló intézete sem mérkőzhetik”. Nos, az 1900-as évek derekán ez közel sem volt jellemző az épületre.

A fürdő a második világháborúban súlyosan megrongálódott, s csak 1965-ben nyitották meg újra. A létesítmény fejlesztéséről az ezredfordulón döntöttek, amikor elkészült a terület rendezési terve. A Fővárosi Közgyűlés 2002 májusában adta hozzájárulását a szállodaépítést is tartalmazó fürdőrekonstrukcióhoz. A fürdőt bezárták, a régészeti feltárás megkezdődött, majd az építkezést 2005. májusában indította el a generálkivitelező Magyar Építő Zrt.

Tervek, tulajdonosok, üzemeltetők, engedélyek

A terv megvalósítására létrehoztak egy projekttársaságot, a Rác Nosztalgia Kft-t, amelynek 25 százalékban a Fővárosi Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló Budapesti Gyógyfürdő és Hévizei (BGYH) Zrt. (a fürdőt korábban üzemeltető cég) a tulajdonosa, a fennmaradó 75 százalék a két magánszemély (Valkó Csaba, Prekuta Bálint) által birtokolt Rác Beruházó Kft-é.

A beruházás összköltségét induláskor 5 milliárd forintra becsülték. A ráfordítás azonban várhatóan eléri majd 8 milliárdot. Ebből 6014 milliót hitelből finanszíroznak, 1303 millió a saját erő, 750 millió forintot pedig 2005-ben támogatás formájában kaptak meg.

Nemcsak a költségvetés módosult azonban időközben. A ház megnyitását eredetileg 2005-re tervezték, az üzemeltető a Kempinski lett volna, a terveket pedig Kaszab Ákos építész készítette volna. A régészeti feltárások, illetve az engedélyezési eljárások csúsztak, a partnerek közötti ellentétek miatt pedig koncepcióváltásra került sor.

Az olasz Baglioni dinasztiával, illetve az új tervezővel, a Budapesti Építészműhely építészével, Dévényi Tamással 2007 elején állapodtak meg. Az olasz partnerek hazai bemutatkozásakor még bíztak abban, hogy bő egy év elegendő lesz a munkálatok befejezéséhez, ennek azonban közel háromszorosa kellett, hogy a finishez érjenek.

Régi-új Rác fürdő

A megújjuló Rác fürdő 3 különböző élmény kínál majd.

Az eredeti török környezetben hagyományos török fürdőkultúra bemutatása mellett a monarchia-kori rész teljesen megegyezik majd az YBL által megálmodott létesítménnyel: két óriási kupolás medencetér, közte exkluzív pihenőtér, és a hosszú zuhanyfolyosó, amelyeket az eredeti formájukban állítanak helyre.

Az emeleti „XXI századi” medencetér egy panorámás medence, illetve egy szauna szint lesz. Kialakítanak továbbá egy VIP rész, amely csak a „bérletesek” részére lesz fenntartva.

Külön területen, két szinten helyet kap továbbá egy day-spa részleg, ahol 100 különböző arc- és testkezelést lehet igénybe venni. Ennek üzemeltetése a francia Thalgohoz kerül. A cég, amely a világon az első között valósította meg azt a filozófiát, hogy a szépészeti beavatkozások akkor a leghatékonyabbak, ha belül és kívül egyszerre történnek, jelenleg csak termékeivel (étrendkiegészítők, kozmetikumok, gépek) van jelen Magyarországon.

Szobák, lakosztályok, árak; öt csillag fölött

A hotelben minden a mai világról szól; egyszerű vonalvezetésű, letisztult formák dominálnak majd. A belsőépítészeti tervezéssel a milánói Studio A-t bízták meg.
A legkisebb szobák 34 négyzetméteresek, de a 67 egység harmada lakosztály kategóriájú, az elnöki lakosztály pedig 200 négyzetméter, 300 négyzetméteres saját terasszal.

A szolgáltatások az olasz szállodaipari tradíciókat követő Baglioni-brandbe illeszkednek: egyedi hangulat, különleges programok, személyre szabott szolgáltatások dominálnak majd. (A magánvállalkozás Olasz- és Franciaország mellett az Egyesült Királyságban működtet házakat. A Travel & Leisure Magazin és a Harris Interactive közvéleménykutató cég "World's Best Awards" felmérése a bolognai Grand Hotel Baglionit az idén a legjobb európai hotelként minősítette.)

A Baglioni Hotel & Rácz Thermal Spa árai a luxusszolgáltatásokhoz igazodnak majd; a standard szoba ára a 200 eurótól kezdődik, míg az elnöki lakosztály ennek jócskán többszöröse lesz. (Csak összehasonlításként a Four Season brandhez tartozó Gresham Palotában az árak 250 eurónál kezdődnek, a budapesti Kempinskiben 129 euró fölött lehet egy kétágyas szobában megszállni.)

Egy láb még hiányzik

A fejlesztésnek része lenne a Gellért-hegyre tervezett sikló is, amely a Hegyalja út másik oldaláról, a hegy alatt indulna, és az Orom utcánál bukkanna a felszínre, majd a Citadellánál végződne. Alsó végállomását gyalogosalagút kötné össze a fürdő előtt kialakításra kerülő buszparkolóval.

Ennek megépítéséhez az építési engedélyt megkapták, ha jogerőre emelkedne egy év alatt megépülhetne a sikló, amelynek ötlete már több mint száz éve, többek között Széchenyi fejében is felmerült. Valkó Csaba azonban egyelőre nem kívánt a jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra lesz meg ez a kiegészítő beruházás. (A létesítmény látványterveit a képre klikkelve megtekintheti.)

Megtérülés 17 év alatt

A szálloda a fejlesztők és az üzemeltető tervei szerint 55-60 százalékos éves kihasználtsággal működik majd. Így a beruházás 17 év alatt térülhet meg.

A mérce igen magas, különösen az idei drasztikusan visszaeső turistaforgalom mellett. Valkó Csaba azonban e tekintetben is optomista. Ez elsődlegesen az épületek egyediségéből, a szolgáltatások sokszínűségéből fakad, miszerint ilyen színvonalú fürdő-szálló épületegyüttes nemcsak Budapesten, de megítélése szerint Magyarországon sem található.

Arra a kérdésre, hogy a sikló elkészülte miként befolyásolná a megtérülést a fejlesztő úgy válaszolt; biztos abban, hogy pozitívan, bár a két projektet üzletileg teljesen elkülönítik egymástól.

Németh Teréz Katalin
Ecoline