LÁMPÁS RUDI MUNKÁBAN

Osztálytabló

.................a kép balszélén középen hosszú hajjal anyám

HADNAGY UTCA 37

TABÁNI ŐSZ NÉMI NOSZTALGIÁVAL

MIVEL UTAZTAK NAGYSZÜLEINK?

A BUDAPESTI BUSZTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN:

1914. március 31-én a főváros nemzetközi pályázatot írt ki, egyrészt 80 autóbusz szállítására, felmondta a bérleti szerződést a Székesfővárosi Közlekedési Vállalattal (SZKV) is, és saját kezelésébe vette a közlekedést, ez lett később a Budapest Fővárosi Közlekedési Vállalat. 1915. február 16-án autóbusz-próbaüzem létesült. A típuskiválasztó kísérlet 1915. március 1-én reggel 7 órakor indult egy emeletes, akkumulátoros, és egy egyszintes, benzinmotoros autóbusszal.

A forgalmat 1917. április 10-én gumi- és üzemanyaghiány miatt meg kellett szüntetni.Az újraindulásra több mint négy évet várni kellett: a forgalmat 1921. szeptember 24-én indították be a régi 1-es vonalon négy autóbusszal.

1924. október 24-én Budán új autóbuszvonal is létesült, 3-as jelzéssel, itt már csak benzinmotoros autóbuszokat üzemeltettek.

1925-ben bevezették az utasszámlálást a forgalom nagyságának napszakonkénti megállapítására.

1926-ban egy új, háromtengelyes, nyergesvontató-szerű Laurin-Klement autóbuszt vettek bérbe. Ez volt az első fúvott abroncsú haszongépkocsi Budapesten.

1926 őszén egy Büssing, egy Associated Equipment Company, egy DAAG, egy Rába, egy Renault, egy Daimler-Benz, egy Fross-Büssing, és két Tolling-Stevens gyártmányú benzinüzemű próbakocsi állt forgalomba.

1926. decembertől a Blaha Lujza téren - kísérletképpen - forgalomirányító jelzőlámpa segítette az áthaladást. A SZAÜ 1929 októberében már 29 autóbusszal rendelkezett, egy hónappal később pedig utolsó omnibuszvonala is megszűnt.

1930. november 15-én megnyílt a Szent Domonkos (később Récsei) garázs.

Még ebben az évben Dél-Budán is építkezésbe kezdtek.

.......................................Térképes átszállójegy a 30-as évekből

1937-ben az összes autóbusz oldalát kékre, tetejüket először fehérre, majd szürkére festették.

Tekintettel a hálózat rendkívül nagy kiterjedésére, az igen gyakori útvonal- és viszonylatváltozásokra, csak a legfontosabb eseményeket említettük. A pénz értékének igen nagy változásai miatt az utazási árakat is csak tájékoztatás gyanánt említjük (1915-ben egy vonaljegy 14 fillér, 1924-ben 4000 korona, 1931-ben 30 fillér, 1943-ban 60 fillér)

Bővebben:

---az autóbusz Budapesten(Nagy Zsolt Levente írása)

---emeletes buszok Budapesten (vonalhálózat.lap.hu)

---a bp-i autóbuszközlekedés kronológiája

TABÁN TÉLEN,TÉVEDÉSSEL

A varoskepp.blog.hu oldalon találtam ezt a gyönyörű fotót az alábbi felirattal:

"Bal oldalt a szerb templom, jobb oldalt a Rác fürdő, középen a fedetlen Ördög árok, valamikor a harmincas években, télen."

A bal oldal o.k.,a jobb oldal is,még a téllel sincs gond, az Ördög-árokkal ellenben némi baj van,de kezdjük az elején.

Még a harmincas évekre való utalás is helytálló,bár nem mindegy,hogy 1933 előtt,vagy után,ugyanis 33-34-ben bontották le a régi tabáni házakat.A Rác fürdő előtti nagy sík terepet és az ültetett fenyőket nézve 1937 táján ,vagy az után készülhetett a felvétel,az új utcalámpák és a járda is mintha ezt igazolná.Igen ,az a járda melyet a kép aláírőja Ördög-ároknak nézett.Szegény pedig csak nedvesen csillog a kétoldalt gondosan felstócolt hóbuckák között.

..................................A tabáni szerb templom meg a járda,akit ördögnek néztek

Tovább ragozva a problémát: az Ördög-árok a Lenkei Ákos féle Tabán Atlasz tanúsága szerint nem a szerb templom tövében sietett a Döbrentei tér felé ,hanem attól jobbra jó pár háznyira. Különben is az árkot az 1876-os nagy árvíz után beboltozták,igy akkor már jó ötven éve csatornaként működött.A többi stimmel.

.................................A Tabán 1875 előtti térképrészletén a tavolság jól látszik

kassius

PELLENGÉR VAGY LÁMPAOSZLOP?

A blog jobboldalán van egy kép a tabáni "pellengérről"

Szégyenoszlop a Fehér Sas téren,vagy csak piaci lámpa tartója?!

Eldőlt a kérdés:

Stumpf András cikke( heti válasz 8. évfolyam 21. szám, 2008.05.22)

(részlet)

-Szép, szép a tabáni domboldal parkja déli verőfényben, de ahogy Saly Noémi idegenvezetésével a gyepen sétálunk, azt kívánjuk, bárcsak százötven évvel ezelőtt lépkednénk ugyanitt, szabadnapját töltő pesti polgárként.

Ha ősz lenne, sült gesztenyét vennénk a Döbrentei téri piacon, majd indulnánk tovább, fel, a Hadnagy utcán, betérve a Gellért-hegy oldalában valamely fenyőgally díszítette házba. A gallyról tudnánk, hogy épp bormérés van aznap a háznál: annak idején szőlő borított itt mindent, a Gellért-hegyet, a Nap-hegyet is, s mivel HACCP rendszerről akkoriban nemigen hallottak még, a gazdáknak joguk volt árulni saját borukat. Amikor aztán a filoxéra az 1880-as években elpusztította a szőlőket, máshonnan hozatták a bort, s a Tabán boros jellege egy darabig még megmaradhatott, ahogy falusias látképe is, egészen az 1930-as évekig, amikor a városrészt szinte teljes egészében lebontották. A Hadnagy utca emlékét sem őrzi semmi, s ha nem irodalom- és Budapesttörténész "házigazdánkkal" sétálnánk itt, sosem tudnánk meg, hogy a Hegyalja út alatt futó kis ösvény helyén nyüzsgő élet volt egykor. De Saly Noémi szerencsére minden fűszálat ismer.

Az átépítés alatt lévő - mintha bombatalálat érte volna - Rác fürdőtől gyaloglunk a Nap-hegy irányába a parkon át, Saly pedig mindig tudja, hogy a fű, amelyet taposunk, melyik egykori utca helyén nő. Balra tőlünk épp a nagy tabáni rockkoncertek régi színpada. "Remélem, lebontják.

A helyi legendárium szerint az alapjába van bebetonozva a híres "tabáni pellengér", amely valójában egy köztéri olajlámpás oszlopa volt, az 1700-as évektől jellegzetes műtárgya a Tabánnak" - így Saly.

Amúgy, ahogy a tősgyökeres tabániak általában, ő sem szereti az itteni koncerteket. "Hangosak, és utánuk fél évig tele van a domboldal törött sörösüveggel" - mondja. A Krisztina tér felől érkező "tabáni sztráda", a volt Árok utca mellett kis focipálya - a Ketrec -, fölötte fehér kőkereszt áll, rajta márványtábla, amelyet díszes rézgombok tartanának, ha többségüket aprópénzre nem váltotta volna már a MÉH-ben napjaink barbárjainak egyike.

.....................................Saly Noémi irodalomtörténész kedvenc eperfája....

Erről a keresztről nevezték el az egykori Kereszt teret, amely a Tabán egyik főtere volt. Remek vendéglők, kiskocsmák voltak itt akkoriban: a legjobb halat köztudomásúlag az Albeckerben lehetett enni, a "libás Huber" pedig arról kapta a nevét, hogy ilyentájt, május környékén páratlan "idei libával" várta a vendégeket. Az Arany Kakasról vagy az Arany Kacsáról még utcát is neveztek el, s idegenvezetőnk rögtön mutatja is a fűben, hol futottak ezek annak idején. Neki térkép e táj - de szülőhazája is. Teszünk még néhány lépést észak felé, balra: felettünk '56-os emlékmű magasodik. "Túl azon, hogy ronda, értelmetlen is. A Tabánt közvetlenül nem érintette ötvenhat." Nem sokkal később már egy élő emlékmű előtt állunk. Göcsörtös fa, körülötte papírcetlik "védett" felirattal. Hivatalos tábla sehol, egy buzgó lokálpatrióta akciója lehet a papírlapokra írt szűkszavú tájékoztatás.

Pedig mennyivel többet érdemes tudni erről a törökszederről! Nem csak azért, mert ez nem a falusi udvarokban megszokott, kínai eredetű eperfa, hanem a perzsa származék, amelyet a fügével és a törökmogyoróval együtt a törökök honosítottak meg itt. Történelmi vonatkozása is van. "Állítólag 1686-ban, a török kiűzésének örömére ültették a helyiek." Régen egy nagy udvar végében állt, s amikor a mögötte álló házat az 1920-as években bontani kezdték, aggodalmas újságcikk jelent meg a budai sajtóban: vajon mi lesz a fával? De túlélt mindent, még a két éve, augusztus 20-án pusztító vihart is. "Kijöttem másnap megnézni őt, és végigbőgtem az utat: egy romhalmaz volt a völgy. Ez a vén jószág viszont konokul gubbasztott, ága se görbült." Ez már csak azért is szerencse, mert Saly Noémi megint főzhet majd be finom eperlekvárt, amelyhez erről a fáról szokott szüretelni. Idén jó termés várható - csak úgy sorjáznak a gallyakon az "eperfiókák".-

Én hiszek Saly Noémi irodalomtörténésznek,tabánkutatónak,kávéházi tudornak a pel-

lengér ügyében,érdekes lenne a történet,ahogyan ezt kiderítette.Talán " kékharis"

is innen vette az infót.Oszlopunk ártalan,minden szégyen nélkül állhatna elénk,ha nem lenne bebetonozva.