1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2009. szeptember 20., vasárnap

GELLÉRTHEGYI BOSZORKÁNYOK

A Gellérthegyi boszorkányhistóriák, Buda híres hegye, mint a boszorkányok tanyája, szinte az egész ország mondáiban és hagyományában közismert. A néprajzban, a középkori boszorkányperek feljegyzéseiben számos 0helyen előfordul ennek említése, mint a boszorkányok gyülekezőhelye. Ha megnézzük a 17. Századi török hódoltság alatt a korabeli Buda utcarajzait, bizony nem a mai Tabánnal és a mai bel-Budával találkozunk.

Boszorkányhistóriák, Buda híres hegye, mint a boszorkányok tanyája, szinte az egész ország mondáiban és hagyományában közismert. A néprajzban, a középkori boszorkányperek feljegyzéseiben számos 0helyen előfordul ennek említése, mint a boszorkányok gyülekezőhelye. Ha megnézzük a 17. Századi török hódoltság alatt a korabeli Buda utcarajzait, bizony nem a mai Tabánnal és a mai bel-Budával találkozunk.

A titokzatos "boszorkányok" megjelenése
A boszorkányok feltehetőleg nem voltak mások, mint a bokrok, beugrók, bozótok közé bújt egyszerű, vagy hírhedt prostituáltak. Mivel a katolikus szentről elnevezett hegyen már akkor
megtalálható volt a mai sziklakápolna őse, bizony, hogy a papok nem nézték jó szemmel a parázna magatartást, sőt lehet, hogy nekik is kapóra jött a környék rossz hírbe keverése. A boszorkák valószínű a csúnyább, nincstelenebb prostituáltakból és koldusokból álló alsó iskolázatlan népréteg lehetett.

Boszorkák képességei

A boszorkák különleges képességű asszonyok. Ezt a helyi prostituáltakról nyilván nem lehetett elmondani, róluk inkább az álságos erkölcsök és a néphiedelem találta ki a boszorkányság vádját. Egyes források szerint a boszorkányok azért kapják különös képességeiket egyenesen az ördögtől, hogy minél hatékonyabban terjesszék a rontást. Az ördöggel való cimborálás pedig egyszerű vád és főbejáró vétség volt, és igen kevés kellett hozzá, hogy valakit máglyára vessenek.

Van Szegeden boszorkány?
Rósa Dániel boszorkánykapitány és társai ellen folyt per Szegeden. A vádlottak közül kettő már az ítélethirdetés előtt meghalt. Tizenkettőt elevenen égettek meg, egy nőnek pedig a lefejezett holttestét vetették a máglyára. A vizsgálatok ugyanis "nyilvánvaló" módon bebizonyították az ördöggel kötött szövetséget, az ördöggel való fajtalankodást és az Istentagadást.

Kínzások kora

Idézet korabeli jogi iratokból, mai magyarra fordítva: Gyakori kínvallatás volt a hüvelykszorító és a bokaszorító, ám szokták a vádlottat létrára feszíteni és erőszakkal kinyújtóztatni és végtagjai izületeit kihúzni. Szokták izzó vassal, vagy lánggal a mellek alatti részt lassan égetni, szokták az ujjak hegyét a körmök alatt hegyes vassal megszúrni, a lekopaszított fejtetőre az agy fölött hideg vizet csepegtetni, vagy a testre forró szurkot csepegtetni.
A boszorkányperek perirataiban gyakran szerepelt nem csak a szemmel verés, vagy az, hogy az ördöggel fajtalankodott a vádlott, hanem természetesen az is, hogy a boszorkányok szombatján seprűnyélen repült a Gellérthegyre. A bűbájos italok keverése, a megkötés és a csábítás is napirendi bűnvád volt.

HARMONET/2005ápr.19 Tóth József

Lányi Sarolta:

Gellérthegyi boszorkány

Gellérthegyre éjszakán
Álom lába fölviszen,
Vár a hold, a kósza lány,
Búmat néki fölviszem.

Fényes arcát elfedem
Fellegével búmnak
És a fák a zord hegyen
Feketébe fúlnak.

Lent nehéz víz hömpölyög
És a lámpák őrzenek.
Méláznak a víz fölött,
Mint magányos őrszemek.

Állok fent a hegyfokon
Én: élő alázat,
Házak hátát számolom
S nem lelem a házad.

Gellérthegyről hajnalon
Ébredésem lök le.
Lent már vár a fájdalom
És kisér örökre.

Nyugat 1912.5.szám


Boszorkányokról bővebben:Muray Eszter BOSZORKÁNYSÁG

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés küldése