KITELEPÍTETTEK EMLÉKMŰVE?

minálunk.hu 2010 05.31 s.á.

Ez év őszére elkészül a Szarvas térre az Attila út és a Krisztina krt. által határolt zöld területre a Kitelepítettek emlékműve. Az alkotás az 1950-1953 között kényszerlakhelyekre és kényszermunkatáborokba elhurcoltaknak állít emléket. A Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesülete kezdeményezését támogatva, annak tartalmát minden kitelepített emlékére kiterjesztve, a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése úgy döntött, hogy köztéri művészeti alkotással kíván emlékeztetni azon magyar állampolgárok sorsára, akiket 1950 és 1953 között a magyar állam családostól kényszerlakhelyre száműzött, és a nyilvánosságtól elzárt munkatáborokban fegyencként dolgoztatott. A kitelepítettek emlékműve elhelyezéséhez, a kezdeményezők kérésére, az I. kerület Önkormányzata a Szarvas tér északi részén jelölt ki területet. A Fővárosi Önkormányzat költségviselésével megvalósítandó emlékmű tervezésére a főváros megbízásából a Budapest Galéria nyílt titkos pályázatot írt ki. A pályázati útmutatás az emlékmű karakterére, anyagára és a választott technológiákra vonatkozóan semmiféle megkötést nem tett, javasolta viszont ezek korszerűségét, a kiírást követő konzultáción pedig a kezdeményezők a „szenvedés”, a „kiszolgáltatottság” és a „reménytelenség” fogalmakat ajánlották átgondolásra a művészi megfogalmazáshoz. A februárban elbírált pályázat nyertes alkotói Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán. A terv koncepciója a kitelepítettek elzárására, reménytelen sorsuk érzékeltetésére, és általában a kitelepítések tényének máig érvényes elhallgatására épül. A kompozíció a kitelepített családok szállásául szolgáló, a pusztában magányosan álló juhhodályok, marhaistállók arányait imitáló faldarab, amely a kiszolgáltatott családok szenvedéseinek emlékét a „falbazárt” műkő figurák csoportjába foglalva rejti. A Losonczi Áron által felfedezett üvegbeton elemekből készülő falba épített figurális műkő foltjának legnagyobb kiterjedése kb. 180 x 400 cm. A látványt valójában a falat átvilágító fény hozza létre, direkt napsütésben és esti kivilágításban jól látható, szórt fény, borult idő esetén csak közelről sejthető. S.Á. Már a pályázat kiírásakor felmerültek olyan vélemények, -ezeket magam is osztom, mindenféle él nélkül -miszerint a leendő emlékmű nem kötődik a Tabánhoz , hasonlóan az oda nem illő 56-os emlékműhöz, pusztán a nagy zöldterület csábítja az illetékeseket emlékművek állítására. Vagy beleértsük a Tabánból 1933-ban kitelepített ezreket és a városrész llebontását is? Ha mégsem, ,akkor felmerül a kérdés , nekik mikor lesz emlékművük, pl. Lámpás Rudinak, aki éjjel lekísérte a vendéget a kivilágított Döbrentei térig, vagy a Mélypince híres vendéglősének ,a művészek nagy pártolójának , Poldi bácsinak? Szoborterv a Tabánba: LÁMPÁS RUDI