Tavalyi megemlékezés a Tabán festőjéről a 168 órában:
Zórád 99
Zórád Ernő egyszerűen besorolhatatlan.
Annyi évvel halála után is keressük a helyét. Tehetséges képregényrajzoló, vagy korszakos jelentőségű festő? Korhely vándorpiktor, aki levetett, múlt századi szerepekben tetszelgett, bárzongorák és konyakok mellett, vagy az utolsó lovag, aki Mikszáth és Krúdy világát mentette át a huszadik század képzőművészetébe?
Lelkes rajongótábora van, urnasírján mindig friss a virág, kalózkazettáit (egyiken magyar nótákat énekel, másikon Zerkovácokat dúdol saját kíséretével) szorgos kezek másolják, rajzos emlékiratát antikváriumok polcáról kapkodják el a zórádiánusok. De a művészettörténet ma sem igen akar tudomást venni róla. Képei másolatokban terjednek, az eredetiek meg romlanak, kallódnak szerteszét.
Magam (nincs miért tagadnom) a lelkes Zórád-hívők közé tartozom. Jelentős festőnek, grafikusnak tartom, aki talán nem mindig bánt elég körültekintően a tehetségével, de talentumból annyi jutott neki, hogy volt miből tékozolnia.
És alkotott sok-sok maradandót is. A Toldi-sorozata például minden lapjában remekmű, a visszaálmodott tabáni képek is azok, mint ahogy régi nagyjainkról készített, szürreális-valóságos elemeket vegyítő portrésorozata is az. Túlságosan harsány, túlságosan szélsőséges a szerep, amelyet játszott, meglehet, ettől nem látjuk még tisztán művészi értékeit.
Talán születésének századik évfordulója meghozza ezt is. Mindenesetre – ahogy egy Zórád Ernőhöz illik – az ünnepségsorozat már a 99. születésnapon megkezdődött, az Aranytíz Galéria tárlatával. És vannak mindenféle szép tervek a jövőre nézve is.
Ütött az órád, Zórád! (Bocs.) Eddig a cikk.
-----------------------------------------------------
Kovalovszky Dániel felvétele
Lelkes rajongótábora van, urnasírján mindig friss a virág, kalózkazettáit (egyiken magyar nótákat énekel, másikon Zerkovácokat dúdol saját kíséretével) szorgos kezek másolják, rajzos emlékiratát antikváriumok polcáról kapkodják el a zórádiánusok. De a művészettörténet ma sem igen akar tudomást venni róla. Képei másolatokban terjednek, az eredetiek meg romlanak, kallódnak szerteszét.
Magam (nincs miért tagadnom) a lelkes Zórád-hívők közé tartozom. Jelentős festőnek, grafikusnak tartom, aki talán nem mindig bánt elég körültekintően a tehetségével, de talentumból annyi jutott neki, hogy volt miből tékozolnia.
És alkotott sok-sok maradandót is. A Toldi-sorozata például minden lapjában remekmű, a visszaálmodott tabáni képek is azok, mint ahogy régi nagyjainkról készített, szürreális-valóságos elemeket vegyítő portrésorozata is az. Túlságosan harsány, túlságosan szélsőséges a szerep, amelyet játszott, meglehet, ettől nem látjuk még tisztán művészi értékeit.
Talán születésének századik évfordulója meghozza ezt is. Mindenesetre – ahogy egy Zórád Ernőhöz illik – az ünnepségsorozat már a 99. születésnapon megkezdődött, az Aranytíz Galéria tárlatával. És vannak mindenféle szép tervek a jövőre nézve is.
Ütött az órád, Zórád! (Bocs.) Eddig a cikk.
-----------------------------------------------------
Blogunk is beszámolt a tavalyi Aranytíz Galéria-beli emlékkiállításról.
Idén a 100 éves évfotduló kapcsán információink szerint több helyen is lesz kiállítás.
1./ A család szervezésében Balassagyarmaton , Zórád Ernő szülőhelyén lesz megemlékezés és tárlat.
2./ Vecsey András önkörmányzati képviselő úr (Tabán egykor és ma c. könyv írója ) szíves tájékoztatása szerint Ernő bácsi egykori lakóhelyén Bp.-en a Csap utca 1-ben lesz megemlékezés és emléktábla avatás .
A képviselő úr kiállítást is tervez és konferenciát a Tabán Múzeumban
Eddig 25 Zórád Ernő festményt ajánlottak fel magánszemélyek a kiállításra
Akinek Zórád festmény van birtokában és a kiállításon szerepeltetné,
( korlátozott számban és témában ) kérem jelentkezzen, hogy igényét
Vecsey úr felé továbbíthassuk (kassius@citromail.hu)