TABÁNI HÍREK, ESEMÉNYEK

ZÓRÁD ERNÓ 100 ÉVES


Tavalyi megemlékezés a Tabán festőjéről a 168 órában:

Zórád 99

Zórád Ernő egyszerűen besorolhatatlan.

Annyi évvel halála után is keressük a helyét. Tehetséges képregényrajzoló, vagy korszakos jelentőségű festő? Korhely vándorpiktor, aki levetett, múlt századi szerepekben tetszelgett, bárzongorák és konyakok mellett, vagy az utolsó lovag, aki Mikszáth és Krúdy világát mentette át a huszadik század képzőművészetébe?

Kovalovszky Dániel felvétele

Lelkes rajongótábora van, urnasírján mindig friss a virág, kalózkazettáit (egyiken magyar nótákat énekel, másikon Zerkovácokat dúdol saját kíséretével) szorgos kezek másolják, rajzos emlékiratát antikváriumok polcáról kapkodják el a zórádiánusok. De a művészettörténet ma sem igen akar tudomást venni róla. Képei másolatokban terjednek, az eredetiek meg romlanak, kallódnak szerteszét.

Magam (nincs miért tagadnom) a lelkes Zórád-hívők közé tartozom. Jelentős festőnek, grafikusnak tartom, aki talán nem mindig bánt elég körültekintően a tehetségével, de talentumból annyi jutott neki, hogy volt miből tékozolnia.

És alkotott sok-sok maradandót is. A Toldi-sorozata például minden lapjában remekmű, a visszaálmodott tabáni képek is azok, mint ahogy régi nagyjainkról készített, szürreális-valóságos elemeket vegyítő portrésorozata is az. Túlságosan harsány, túlságosan szélsőséges a szerep, amelyet játszott, meglehet, ettől nem látjuk még tisztán művészi értékeit.

Talán születésének századik évfordulója meghozza ezt is. Mindenesetre – ahogy egy Zórád Ernőhöz illik – az ünnepségsorozat már a 99. születésnapon megkezdődött, az Aranytíz Galéria tárlatával. És vannak mindenféle szép tervek a jövőre nézve is.

Ütött az órád, Zórád! (Bocs.) Eddig a cikk.
-----------------------------------------------------

Blogunk is beszámolt a tavalyi  Aranytíz Galéria-beli emlékkiállításról. 

Idén a 100 éves évfotduló kapcsán információink szerint több helyen is lesz kiállítás. 

 1./ A család szervezésében Balassagyarmaton , Zórád Ernő szülőhelyén lesz megemlékezés és tárlat.

  2./ Vecsey András önkörmányzati képviselő úr (Tabán egykor és ma c. könyv írója ) szíves tájékoztatása szerint Ernő bácsi egykori lakóhelyén Bp.-en a Csap utca 1-ben lesz megemlékezés és emléktábla avatás .

    A képviselő úr kiállítást is tervez és konferenciát a Tabán Múzeumban 

Eddig 25 Zórád Ernő festményt ajánlottak fel magánszemélyek a kiállításra 

  Akinek Zórád festmény van birtokában és a kiállításon szerepeltetné,

  ( korlátozott számban és témában ) kérem jelentkezzen, hogy igényét

            Vecsey úr felé továbbíthassuk (kassius@citromail.hu)

                   

  

SZÜRETI VERS 1866-BÓL

Egy évvel a kiegyezés előtt jelent meg a Vasárnapi Újság 1866 november 11-i
számában Fejes István szüreti verse némi politikai felhanggal. Íme:


Szüreti köszöntés.                     


F el pohárra, folyjon a bor,
Öntsük a szivet vele;
Ha nem öntjük, lehull róla
A remény zöld levele.
Fel pohárra, fel pohárra,
Örvényt fúrjon a bor árja —
És a gondot és keservet
A fenéken fojtsa el.
Fel pohárra, fel Dohárra,
Habot vessen a bor árja,
É» a kedvet lenn a szívből
Mind a színig hozza fel.
Fel pohárra, habzik a bor,
Lakjuk el a gond  torát;
Uj időre, uj reményre
Csapjuk össze a pohárt.
Fel pohárra! nincs igazság,
Csak a borban mai napság;
Ám azért is hát kocezintsunk
És vegyük be a mi — szent.
Fel pohárra, fel pohárra,
Lelket ád a lángbor árja
És a csüggedés ködéből
Verőfényes napra kelt.
Fel pohárra, itt a lángbor, —
Zord az ég, ez melegít;
Zord időben meg ne fagyjon
Keblünkben az égi hit.
Fel pohárra, fel pohárra,
Van a búnak is ha t á r a;
Kél még víg nap bús egünkön,
Kél még víg nap, igazán, —
Fel pohárra, fel pohárra,
S szemünk villanó sugara
Hadd mutassa e világnak.
Hogy élünk még e hazán!
Fel pohárra! a ki búsul,
Mája nő, míg szíve fogy, —
És haj majd reg a tettre,
Akkor ő már összerogy.
Fel pohárra, vért az érbe,
Mert a férfiak kezére
A szabadság istenének
Egykor még szüksége lesz . . .
Fel pohárra, fel pohárra.
Derül még reg a hazára,
És az önkény és a pártharcz
Mindörökre éjbe vesz!


Fejes István.

LE CORBUSIER TABÁN RAJZA

Részlet a Várnegyed c. Bp., I. krületi újságból:

Sokan kerestek felüdülést ( 2010) július 2-án a Tabáni Múzeum hûvösében, a késve érkezõknek már nem jutott ülõhely. Az est nyitó akkordjaként különleges aktusra került sor, hiszen Francois Laquiziere, a budapesti Francia Intézet igazgatója egy tabáni házat ábrázoló, eredeti Le Corbusier rajzot adományozott a gyûjteménynek. Az igazgató úr magyar nyelven köszöntötte a közönséget, majd franciára váltva elmondta,hogy nagy örömmel fedezte fel magának e „kissé elrejtett” múzeumot. Bár Le Corbusier-t sok francia magáénak vallja, a 20. század egyik legnagyobb építésze azonban Svájcban született. A modern építészet mestere korábban hagyományos architektúrával foglalkozott.

1911-ben készítettrajzának legnagyobb értéke, hogy a rajta látható budai házról ez az egyetlen emlék. 

Francois Laquiziere rövid beszédét követõenJankóné Pajor Ildikó, a múzeum vezetõje, a rendezvény háziasszonya megköszönte az értékes képet, majd mindketten aláírták az ajándékozási okmányt.

Egyetlen szépséghiba a dologban -és ezt az átadó nem tudhatta-,hogy a rajz
                                  nem a Holdvilág utca 14-et,
 , a lebontott Tabán egyik legismerteb és legtöbbet fotózott ,festett, rajzolt házát ábrázolja, ahogy az átadási okmányon szerepel, hanem egy mindmáig nem azonosított másik tabáni épületet. 
Könnyen meggyőződhetünk erről  saját szemünkkel, ha az előző cikk Holdvilág utca 14-ről készült felvételeit a rajzzal összehasonlítjuk.De ez lényegtelen apróság. Ami igazán érdekes a dologban, hogy a híres építésznek  egész Budapestben  csak a már akkor is bontásra szánt városrész tetszett egyedül, olyannyira, hogy rajzon is megörökítette.

A LEGISMERTEBB TABÁNI UTCA VOLT: HOLDVILÁG UTCA

1933 nyarán véglegesen eldőlt ,hogy még abban az évben megkezdődik Budapest legromantikusabb városrésze , a bohém Tabán bontása. Már Széchenyi István felvetette a gondolatot ,hogy a városrészt zöldövezetté kellene átalakítani.A századforduló után hol villanagyedet , hol fürdőkomplexumot álmodtak a domboldalra.A 20-as évek végére a házak nagy többségét a főváros kisajátította, felvásárolta és 1933 nyarán valamennyi bérlőnek felmondtak és megkezdődött a bontás.. A grandiózus tervekből végül nem lett semmi,közbeszólt a világháború.  A Tabán mai állapotában leginkább Széchenyi elvárásának felel meg, de folyik a harc a kincset érő hatalmas belvárosi területért, egyenlőre tervek ,érvek és ellenérvek formájában ,gondoljunk csak a borpiknik tervezet és a helyi lakosok  konfrontációjára. Ezalatt az önkormányzat oda nem illő emlékművekkel  rondítja el a környéket. Közben újjáépült nem is akármilyen minősegben a Rác Fürdő, felépült az Oxygén sportcentrum, de a terület legnagyobb része továbbra is kutyafuttató,alkalmi koncertstadion. Egy biztos , soha többé nem lesz írók ,újságírók, művészek kedélyes találkozóhelye , hangulatos kiskocsmák, kerthelyiségek negyede, vigalmi negyed .Hogy mi lesz ,az még a jövő titka. Hogy mit vesztett Budapest a megyar Grinzing  eltüntetésével,csak halványan érzékelteti
egyetlen utcájának felidézése a fotók erejével.

Holdvilág utca 27
-szer....