Lássuk mit tart érdemesnek közölni velünk a Sulinet a híd építéséről:
Az 1896-os esztendőben Ferencz József egy új híd megépítését rendelte el. A nemzetközinek kiírt pályázatra összesen 43 terv érkezett be, de egyiket sem fogadták el kivitelezésre.
A terveket végül Czekelius Albert és Kherndl Antal készítette el, s a hidat az 1898-ban meggyilkolt Erzsébet királynéról nevezték el, s budai oldalánál szobrot is emeltek emlékének.
Az eredeti - eklektikus stílusban épült - hidat 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották, és a híd olyan súlyosan rongálódott meg, hogy helyreállítása költségesebb lett volna egy új híd építésénél. Az eredeti híd keresztmetszete két 3,5 m széles járda, és 11 m széles, eredetileg fakocka-burkolatú úttestből állt, a két szélén, közvetlenül a járda mellett villamosvágányokkal. Építése 1897-ben kezdődött meg. A Gellérthegy lábánál fakadó hőforrások az építkezés során megolvasztották a lánckamrák bitumenes szigetelését, aminek következtében a budai pillér 1902 májusában 33 mm-t csúszott a Duna irányába.
Miután ezt tehermentesítették, gondoskodtak a függőleges terhelésről, és az építéskor elhelyezték a villamos alsóvezetékes vágányait is, de a közlekedés csak tíz évvel később, 1914. augusztus 14-én indulhatott meg.
Az első Erzsébet híd képei
A hídfőben még ma is láthatók a beépített, de még csonkán végződő vágányok az úttest szélén. Az Erzsébet híd a város és az ország egyik büszkesége lett, ám a második világháború sajnálatos módon nem kímélte meg, mert a visszavonuló német csapatok a Dunába robbantották. Ezzel az átkelési lehetőség majdnem két évtizedre megszűnt, mert az Erzsébet híd volt az utolsó a helyreállított hidak sorában. A Dunába lógó roncsokat természetesen hamar kiemelték a vízből, de a pesti oldalon álló pilont nem bontották el (a másik oldalon ledőlt), hanem stabilizálták.
A felrobbantott híd majd 20 évig állt csonka mementőként
Egészen 1960-ig állt ott, míg folytak a viták, hogy vajon érdemes-e régi formájában újraépíteni, vagy inkább egy teljesen újat kellene tervezni. Végül az utóbbit választották. Felkérték az Uvaterv Hídirodájának akkori vezetőjét, Sávoly Pált, akinek vezetésével elkészült egy egyszerűbb, de korszerűbb kábelhíd terve.
A megújulás képei
A híd acélszerkezetét a Ganz-MÁVAG gyártotta, a speciális kábel a Magyar Kábelművekben készült. Az alépítményi munkákat és az acél- szerkezet szerelésének kiszolgálását a Hídépítő Vállalat végezte. Még gondolkoztak ugyan a híd budai hídfőjének északabbra helyezéséről, de aztán az eredeti nyomvonal megtartása mellett döntöttek. Az új útpálya 18 m széles, 2x2 forgalmi sáv lett, aminek közepére helyezték a villamossíneket.
Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak, amin a villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom csak a 2x3 forgalmi sávon bonyolódik. A híd lehajtójának rekonstrukcióját az elmúlt évben végezték el, s felújítottak a mintegy 333 méter hosszúságú és 2900 négyzetméter felületi közúti felüljárórendszert, ami három irányba vezeti el a híd forgalmát. Megújult még a híd, a lehajtó rámpa, valamint a Hegyalja út alsó szakaszán lévő forgalmi csomópont és a lehajtókhoz csatlakozó Döbrentei téri úthálózat is, mert az Attila út főforgalmi szerepet tölt be az I. kerület közlekedésében, és a '60-as években történt felújítás óta ez már igen szükségesnek bizonyult.
A jelen
A főnixmadárként megújult Erzsébet -híd ma is Budapest büszkesége, betöltötte kilencvenedik életévét ( a régi és az új együtt) és remélhetőleg még sokáig lesz a város egyik jelképe.
kassius
Az első Erzsébet híd képei
 |
| Címlapfotó a korabeli LIFE magazinból |
A hídfőben még ma is láthatók a beépített, de még csonkán végződő vágányok az úttest szélén. Az Erzsébet híd a város és az ország egyik büszkesége lett, ám a második világháború sajnálatos módon nem kímélte meg, mert a visszavonuló német csapatok a Dunába robbantották. Ezzel az átkelési lehetőség majdnem két évtizedre megszűnt, mert az Erzsébet híd volt az utolsó a helyreállított hidak sorában. A Dunába lógó roncsokat természetesen hamar kiemelték a vízből, de a pesti oldalon álló pilont nem bontották el (a másik oldalon ledőlt), hanem stabilizálták.
A felrobbantott híd majd 20 évig állt csonka mementőként
Egészen 1960-ig állt ott, míg folytak a viták, hogy vajon érdemes-e régi formájában újraépíteni, vagy inkább egy teljesen újat kellene tervezni. Végül az utóbbit választották. Felkérték az Uvaterv Hídirodájának akkori vezetőjét, Sávoly Pált, akinek vezetésével elkészült egy egyszerűbb, de korszerűbb kábelhíd terve.
A megújulás képei
A híd acélszerkezetét a Ganz-MÁVAG gyártotta, a speciális kábel a Magyar Kábelművekben készült. Az alépítményi munkákat és az acél- szerkezet szerelésének kiszolgálását a Hídépítő Vállalat végezte. Még gondolkoztak ugyan a híd budai hídfőjének északabbra helyezéséről, de aztán az eredeti nyomvonal megtartása mellett döntöttek. Az új útpálya 18 m széles, 2x2 forgalmi sáv lett, aminek közepére helyezték a villamossíneket.
Az újjáépített hidat 1964. november 20-án adták át a forgalomnak, amin a villamosok 1972. december 31-ig közlekedtek. Akkor a vágányokat felszedték, és azóta a közúti forgalom csak a 2x3 forgalmi sávon bonyolódik. A híd lehajtójának rekonstrukcióját az elmúlt évben végezték el, s felújítottak a mintegy 333 méter hosszúságú és 2900 négyzetméter felületi közúti felüljárórendszert, ami három irányba vezeti el a híd forgalmát. Megújult még a híd, a lehajtó rámpa, valamint a Hegyalja út alsó szakaszán lévő forgalmi csomópont és a lehajtókhoz csatlakozó Döbrentei téri úthálózat is, mert az Attila út főforgalmi szerepet tölt be az I. kerület közlekedésében, és a '60-as években történt felújítás óta ez már igen szükségesnek bizonyult.
A jelen
A főnixmadárként megújult Erzsébet -híd ma is Budapest büszkesége, betöltötte kilencvenedik életévét ( a régi és az új együtt) és remélhetőleg még sokáig lesz a város egyik jelképe.
kassius
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése