A második Ad hoc korszak
Az elveszített első világháború, majd a trianoni békediktátum következményei miatt, Budapest vezetése legközelebb csak 1930-ban állított fel egy ad hoc bizottságot a Tabán problémáinak előkészítésére. A törvényhatósági bizottság kezdetben nem sokat tett az ügy előremozdítása érdekében. Cselekedetük hamar kimerült, a dr. Schuler Dezső jegyezte, „Adatok a Tabán történetéhez és rendezéséhez című könyv” megjelentetésében, amelynek legfőbb megállapítása szinte csak annyi volt, hogy „a kisajátítások és a bontások következtében az 1838-ban még 762 házzal büszkélkedő Tabán, 1931-re már csak 460 házas ingatlanállománnyal rendelkezett, amelyből 261 épület számított többszintesnek.”
Warga László első skiccei a Tabán új villanegyedéről (Fotó: Művészet)
Tetézte a hivatal inkompetenciáját, hogy a városvezetés először nem az új, s egyben szélesebb Attila körút megépítésével szerette volna a munkálatokat elkezdeni, hanem a Gellérthegy északi oldalába szánt, úgynevezett Tranzverzális (ma Hegyalja) közúttal; amelynek dőlésszögét 3-5 százalékban, szintjét pedig a Sánc utca sarkától 4 méterrel lejjebb állapították meg. Pár hónapos fejvakarást követően a bizottság nagy nehezen rájött, hogy az addig érvényben lévő Warga-féle szabályozási tervben sohasem szerepelt a közgyűlés által megálmodott új nyomvonal, így 1933. május 6-án az önkormányzat tagjai (a bizottsággal karöltve) nemcsak, hogy elvetették a régi beépítési tervet, hanem egyben arra is megkérték a mérnököt, hogy az újabb logisztikai elvárások/kihívások alapján tervezze át „mesterművét.” Az új Warga-féle terv azonban ismételten nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mivel az építész a fő hangsúlyt a Tabán pesti oldalán képezte ki, így a kritikusok szerint a reorganizáció alá bevont kerület Lánchíd és Krisztinaváros felé eső területei elnagyoltak, leendő forgalma pedig „egyirányúak” lettek. Az egyre sürgetőbbé vált közlekedési korridor kiépítése miatt, az új terveket gyorsan a polgármesteri hivatal III-as ügyosztályával készítették el.
Warga László első, 1909-es, illetve második, 1933-as tabáni beépítési javaslata (Fotó: Vasárnapi Újság, Művészet)
A hivatali testület által elkészített mű - hiába is volt komplettebb a Warga László jegyezte elképzeléseknél-, csak arra volt jó, hogy végre elkezdhették a Tranzverzális út nyomvonalának kiásását, valamint az útjában álló 15 ház lebontását. (Az akkor érvényben lévő lakásbérleti szabályrendelet alapján ráadásul a gellérthegyi ingatlanok 45 lakóját csak újabb pénzáldozatok árán tudta elköltöztetni az önkormányzat.) A viszonylag hamar elvetett, és csak részlegesen megvalósított III-as ügyosztály terve egyébként arra törekedett, hogy a három gyűjtő utat (Tranzverzális út, Attila körút, Alkotás út) minél rövidebb és minél hamarabb kivezesse a Tabán területéről. Szóba került egy autósztráda megépítése is, ám pár száz méteres hosszban ennek nem látták értelemét-, ugyanis Krisztinavároson kívül ezt a munkát el kellett volna végezni a villanegyednek szánt Naphegy irányába is, amely az ottani telkek rosszabb értékesítését vonta volna maga után.
A főváros III-as ügyosztálya által készített 1933-as tabáni városrendezési terv, illetve az 1937-ben átadott közpark (Fotó: Falanszter.blog.hu, Fszek.hu)
A 30 méter széles új Attila körutat a Hadnagy utca és a Szent Demeter templom közötti sávtól a Bethlen-udvarig akarták elvezetni, hogy a közeli Palota (ma Dózsa György) térből egy deltoid alakú közlekedési csomópontot hozhassanak létre. A Gellérthegy oldalában teraszos megoldással több közparkot és árnyas ligetet képzeltek el. Az id. Francsek Imretervezte támfal mellett, egy alul alagútban, felül pedig már bevágásos módszerrel, egy második budapesti siklót kívánt megépíttetni a főváros; amelynek megvalósítását egyébként már 1898-ban engedélyezte a kormány. (Míg az 1891-ben kérelmezett, víztúlsúllyal működő közlekedési eszköz befogadó-épületeit Miller Ede Vince és Novák Ferenc építészek, a vasúti szerelvényt Marks G. Croydon angol mérnök tervezte meg, addig a kivitelezéssel Dőri Antal vállalkozót bízta meg a közgyűlés. Mint tudjuk, Budapest második siklója nem valósult meg.) Dr. Kozma Jenő indítványozására az önkormányzat 1933. december 15-én így kénytelen volt kihirdetni 25 ezer Pengős díjazás mellett a Tabán negyedik, ám csak most először nyilvánossá tett tervpályázatát.
Forrás: falanszter.blog.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése