WERKLIDAL ŐSZI HANGULATBAN

VÉGIG A HADNAGY UTCÁN

FESTMÉNYEK A TABÁNRÓL

.....................................Turmayer Sándor:Tabán

..........................Batthyány Gyula:Szerelmesek a Tabánban

............................................Nagy Béláné:Tabán

...........................Simon Gy.János:Kereszt tér a Tabánban

....................................Farkas Lőrinc: Tabán

..................................Szabó Vladimir:Tabáni séta

.............Ismeretlen festő P.A. jelzéssel:Tabán,Kőmúves lépcső

......................................Scheiber Hugó: Tabán

.....................................Pap Géza :Tabáni részlet

.........................................Szigeti Jenő:Tabán

...........................Molnár C.Pál:Kereszt tér a Tabánban

...............................Molnár C. Pál:Tabáni utcarészlet

Volt egyszer egy ALBECKER vendéglő

......Az ALBECKER épülete a Kereszt tér 4. szám alatt.Háttérben a budai vár

A Tabán szívében ,a Kereszt téren volt a tabáni kisvendéglők egyik reprezentánsa,a messze földön híres "ALBECKER" ,a 4-es számú házban.Zórád Ernő visszaemlékezései szerint remek bort mértek,pl sashegyit ,vagy a szikrai kadart .Minden vendéglőnek meg volt a saját ételspecialitása,itt a halételekhez értettek a legjobban.Megtévesztő neve ellenére a tulajdonos nem sváb volt,hanem arab származású ,eredetileg Al-beckr -nek hívták.

...................................Vidám társaság a vendéglő bejáratánál

A hely hírnevét mutatja,hogy Mátéka Béla "Filléres budapesti útikalauza"négy vendéglőt tart a környéken említésre méltónak,höztük az ALBECKER-t.

A vendéglő speciális szolgáltatása volt,hogy az átmulatott éjszaka

után tántorgó léptekkel hazainduló vendéget égő lámpással kísérték hazáig.

A tabáni kisvendéglők hírnevét a helyi borok , az ínycsiklandő ételek ,az olcsó árak

alapozták meg.

...................................................................A kerthelyiség

.................................................a söntéspult

Idézet az mfor Mesél a műlt c cikksorozatából:

Remek sajtokat is kínáltak a görbe utcákban szerénykedő vendéglők. Különösen népszerű volt a szerb hagyományból származó köményes és borsos, amelyet kis szeletekre vágva kínáltak a jóféle nedűk mellé. Ugyancsak örömmel eszegették eleink a házi disznótorosokat: akadt hely, ahol hetente kétszer is öltek, mert a „népek” olyan tempóban ettek, hogy a ritkább utánpótlás már kikezdte volna a firma jó hírét. Mámoros tollal írt irodalmi művek szólnak a zsírban pirosló hurkákról, a foszlós kenyérről, a kalácsokról, az apróra vágott gyümölcsökkel rakott süteményekről, az esztendős befőttekről, a déltájban vagy estefelé az egész Tabánt belengő nyálcsorgató illatokról.

..........................Iparosok javítják a duhaj vendégek által leamortizált székeket

S bár való, akkoriban még nem dívott a cigizők elkülönítése, e miatt mégsem jutott eszébe tiltakozni senkinek. Sőt, egyesek szerint volt valami izgató abban, ahogy a főtt házi debreceni és a tulajdonos által saját kezűleg reszelt és almával vegyített torma illata, a sörök és borok kipárolgása összekeveredett a havannák kékes füstjével.

................................A "hazakísérünk" szolgáltatás nyújtója ,a Lámpás Rudi

Mai ésszel pedig szinte felfoghatatlan, micsoda földöntúli gyönyört jelenthetett egy, a macskaköveken zörgő konflison tele hassal hazatérni egy olyan helységben, amely gyakorlatilag egy generáció szeme láttára lett közepes méretű településből világváros. Őszintén sajnálhatjuk, hogy eleink lebontották a Tabánt."

További képek az ALBECKER-ről: ITT

SZINDBÁD HAZATÉR A "TABÁNI KAKAS"-BA

Avagy egy mai tabáni vendéglő tesztelése:

Dal a túrós csuszáról és a kakaspörköltről

A késő tavaszi szél egy langy meleg esti fuvallata hazafutta Szindbádunkat, haza a kispörköltek és fröccsök világába. A Tabáni kakas – a cégér még a régi – állapította meg az öreg hajós – de a berendezés bizony új, afféle jellegtelen, semmilyen, de sebaj. Az étlap ugyanis már vidámabb, s az árak sem elvetemültek. A két pincérlányka pedig édesen csivitel, jön megy – igyekszik a vendég kedvében járni.

Kezdjük hát egy nyírségi húsgombóc levessel (690 HUF) amely jókora tálban érkezik és meglehetősen zletes, mondhatnánk úgy is, finom.

Kérhettünk volna persze konyakos fácán erőlevest fürjtojással (750 HUF) is, de most a gyomrunk valami egyszerűbbre volt beállítva.

Közben, itt jegyezzük meg, kitanulmányoztuk a Bortársaság jegyezte borlapot is, és elégedetten állapítjuk meg, hogy nemcsak sok finomság halmozódott itt fel, de kimérve is lehet bort kérni. Mi persze egy palack Irsai Olivért hozatunk ki, minek azt aprózni.

Még egy unicummal is megerősítjük a lelkünket, mert a következő problémával kell szembenéznünk.

Együnk e egy lazacsteaket roston, grillezett zöldséggel (1.800 HUF). Vagy ne együnk? Rövid ideig még játszik egy süllő egészben sütve vajas-rozmaringos burgonyával. De aztán győz bennünk a Szindbád.

Tudjuk, a név kötelez és a többi. Ezért aztánegy kakaspörkölt következik, túrós csuszával. (1.600HUF), ráadásul egy zónát kérünk. Kedes pincérlánykánk ránk hunyorít azzal, hogy „megpróbálom elintézni”. Később egy elég tisztességes méretű adaggal jelenik meg, és bájos fejecskéjét rázva erősíti meg, hogy bizony ez egy kisadag.Kicsi, de tökéletes. A pörkölt isteni, ahogy csak egy középkorú, vanília illatú szép úrihölgy tudná elkészíteni a régi sparheltjén. A túrós csuszáról meg ódákat tudnánk zengeni, ha nem lenne vele tele a szánk.

Akadnak, akik azt hiszik, hogy a túrós csusza egy egyszerűen elkészíthető, már már primitív étel. Az ilyen balgaságok terjesztőit vessük meg és ne engedjük a közelünkbe.

A túrós csusza olyan, mint egy népdal. Évszázadok bölcsessége kristályosodik ki benne, ízei, zamatai fölidézik a legszebb pillanatokat. Itt a Tabáni kakasban mindenképpen.

- Mi hát a tanulság, - kérdezték a vacsora végén asztaltársai Szindbádot?

- Csak annyi – felelte -, hogy gyöjjünk néha haza, s együnk egy jót a mi Tabáni kakasunkban.

S ezzel kihörpintette Irsai Olivérje maradékait.

Tabáni kakas, Budapest, I., Budapest, Attila út 27

(http://kocsmologia.blogspot.com/) 2009 április 29

SZÁMOLÓCÉDULA ANNO (1900-1933)

Reklám a kézben - mondhatni a kicsiny, hosszúkás, képes papírszeletre, a gépi pénztárblokk elődjére: a számolócédulára, a hatékony reklámhordozóra.

"Azért született a világra, hogy mosolygó színes arcával mindenkit meghódítson, akinek csak a keze ügyébe kerül, vagy akinek a pillantása reá esik, de örökösen csak a hátát mutogatja, a hátát, amin ott van a számla, amit fizetni kell..."

(Reklámélet, 1938.)

A számolócédula a 19. század utolsó harmadában jelent meg. Virágkorát a századforduló idején élte.Gyártók és kereskedők nyomatták ezerszámra cégük, vagy árujuk reklámozására, melyet összekapcsoltak a számlaadással.

Használatuk nem csak az elegáns fővárosi üzletekre korlátozódott: közkézen forogtakvidéki boltokban és számoltak rajtuk kávéházak, vendéglők pincérei is.A számolócédulákat az előlapot díszítő reklámgrafika sokfélesége jellemzi. Ábrázolnak gyárakat,üzleteket és megszámlálhatatlanul sok árucikket, melyek hol bájosan-kedvesen, hol vidáman, sokhumorral, hol harsogóan, olykor kihívóan hívták fel magukra a figyelmet. Az egykori vevőket szlogenek, rímes sorok szólították meg. Stílusuk a kor ízléséhez igazodott, fénykorukban a szecesszióhoz kapcsolódtak. A művészi kivitelt a megrendelő anyagi ereje és igényessége határozta meg. A névtelen grafikák sorából kiemelkednek azok az ábrázolások, melyeket neves művészek, Berényi Róbert, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza és mások alkottak. A már rendkívül népszerű és nívós utcai plakátok megjelentek a számolócédulákon is, felhasználásuk fokozta az emlékeztető hatást.

Az önállósult reklámgrafika különböző irányzatai a számolócédulákon is békésen megfértek egymás mellett. Versenytársai ugyan megszaporodtak a reklám és a számlaadás területén, mégis megélték a második világháborút is. Leginkább a kisebb üzletekben, ahol az eladó és a vevő kapcsolata még erős volt.A számolócédulákkal a gyermekszíveket célozták meg és meg is hódították. Az egy-egy árucikket reklámozó és variációk már a buzgón gyűjtő apróságok örömére készültek. Javarészüket ők mentették meg az utókor számára. Hajdan volt "kincseik" alapozták meg a Magyar Kereskedelmi és Vendég-látóipari Múzeum többezres számolócédula-gyűjteményét.

Nagy Anikó dr

Online számolócédula kiállításunk-mely a Vaterán(korunk internetes Ecseri-piaca) jelenleg eladásra felkínált számolócédulákra épült,

ITT TEKINTHETŐ MEG!!!