SZÁMOLÓCÉDULA ANNO (1900-1933)

Reklám a kézben - mondhatni a kicsiny, hosszúkás, képes papírszeletre, a gépi pénztárblokk elődjére: a számolócédulára, a hatékony reklámhordozóra.

"Azért született a világra, hogy mosolygó színes arcával mindenkit meghódítson, akinek csak a keze ügyébe kerül, vagy akinek a pillantása reá esik, de örökösen csak a hátát mutogatja, a hátát, amin ott van a számla, amit fizetni kell..."

(Reklámélet, 1938.)

A számolócédula a 19. század utolsó harmadában jelent meg. Virágkorát a századforduló idején élte.Gyártók és kereskedők nyomatták ezerszámra cégük, vagy árujuk reklámozására, melyet összekapcsoltak a számlaadással.

Használatuk nem csak az elegáns fővárosi üzletekre korlátozódott: közkézen forogtakvidéki boltokban és számoltak rajtuk kávéházak, vendéglők pincérei is.A számolócédulákat az előlapot díszítő reklámgrafika sokfélesége jellemzi. Ábrázolnak gyárakat,üzleteket és megszámlálhatatlanul sok árucikket, melyek hol bájosan-kedvesen, hol vidáman, sokhumorral, hol harsogóan, olykor kihívóan hívták fel magukra a figyelmet. Az egykori vevőket szlogenek, rímes sorok szólították meg. Stílusuk a kor ízléséhez igazodott, fénykorukban a szecesszióhoz kapcsolódtak. A művészi kivitelt a megrendelő anyagi ereje és igényessége határozta meg. A névtelen grafikák sorából kiemelkednek azok az ábrázolások, melyeket neves művészek, Berényi Róbert, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza és mások alkottak. A már rendkívül népszerű és nívós utcai plakátok megjelentek a számolócédulákon is, felhasználásuk fokozta az emlékeztető hatást.

Az önállósult reklámgrafika különböző irányzatai a számolócédulákon is békésen megfértek egymás mellett. Versenytársai ugyan megszaporodtak a reklám és a számlaadás területén, mégis megélték a második világháborút is. Leginkább a kisebb üzletekben, ahol az eladó és a vevő kapcsolata még erős volt.A számolócédulákkal a gyermekszíveket célozták meg és meg is hódították. Az egy-egy árucikket reklámozó és variációk már a buzgón gyűjtő apróságok örömére készültek. Javarészüket ők mentették meg az utókor számára. Hajdan volt "kincseik" alapozták meg a Magyar Kereskedelmi és Vendég-látóipari Múzeum többezres számolócédula-gyűjteményét.

Nagy Anikó dr

Online számolócédula kiállításunk-mely a Vaterán(korunk internetes Ecseri-piaca) jelenleg eladásra felkínált számolócédulákra épült,

ITT TEKINTHETŐ MEG!!!