1892-ben Elizabeth Pennel amerikai újságírónő azért kerekezett el Berlintől Budapestig velocipédjén, hogy demonstrálja: a nők is képesek komoly sportteljesítményekre. A férfiak uralta polgári társadalom pukkasztásának és figyelmeztetésnek szánt teljesítmény a szeptember 4-én nyíló bringatörténeti kiállítás egyik részének kiindulópontja lett: itt a nők jogainak fokozatos kiterjesztésén és a női divat változásain keresztül mutatják be a női emancipáció és a kerékpározás kapcsolatát.
2010. szeptember 4-én nyílik és november 14-ig látható a kerékpározás kultúrtörténetéről szóló kiállítás a BTM Kiscelli Múzeumban, ahol a tömegtermékké válás történetét éppúgy megtekinthetjük, mint a biciklinek és a biciklizésnek a nőmozgalom előretörésében játszott szerepét, de a kortárs hazai kerékpáros-körök favorit-témáival is foglalkozik az anyag, hiszen a Critical Mass történetét is feldolgozza.
Aki kerékpárra termett és aki nem, egya
Aki kerékpárra termett és aki nem, egyaránt élvezheti a kirándulást a kétkerékvilágba - csak november 14-ig kell ellátogatnia a Kiscelli Múzeumba, de ha szeptember 4-én megy, Závada Pállal, Both Gabival és Darvas Kristóffal is összefuthat a megnyitón.
A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma 2010 őszén a budapesti kerékpár(ozás) kultúrtörténetét bemutató kiállítást rendez. Budapesten is egyre többen szállnak kerékpárra a bringa közlekedési és környezetvédelmi előnyeit élvezve. Az utóbbi évtizedekben elviselhetetlenül megnőtt autóforgalomra reagálva egyre több civil csoport alakult, amelyek a kerékpárral való közlekedés feltételeinek javítása mellett lobbyznak, s kialakult egy sajátos budapesti kerékpáros szubkultúra is. A kérdés aktualitását és jelentségét mutatja, hogy 2008-ban Budapesten rendezték meg a világon a legnagyobb tömeget mozgósító kerékpáros felvonulást, a Critical Mass-t. A városvezetés már nem hagyhatta figyelmen kívül e sajátos társadalmi csoport igényeit, így ha lassan is, de elindult a főváros kerékpáros közlekedésének infrastrukturális fejlesztése.
A kiállításunk célja, hogy grafikák, fotók, útmutatókönyvek, plakátok, kisnyomtatványok, szabályrendeletek, filmhíradó-részletek, valamint antik és jelenleg is használatban lévő kerékpárok segítségével mutassa be a kérdéskör eddig kevésbé ismert aspektusait a 19. század második felétől napjainkig. A szervezők szerint a téma történetiségének kidolgozása és bemutatása sokban segíti az aktuális problémák megértését, s így a kiállítás bekapcsolódhat a kétkerekes közlekedésről szóló civil diskurzusba.
A kiállítás három témakör köré csoportosítva mutatja be a nagyvárosi kerékpározás kultúrtörténetét: Az első egység a „vasparipának” a polgári társadalom egyik szórakozási eszközeként történt budapesti megjelenését, meghonosodását mutatja be. Korabeli újságcikkek, fotók és könyvek segítségével szemléltetik az első velocipédek fővárosi fogadtatását, majd fokozatos tömegtermékké válását, aminek köszönhetően egyre szélesebb társadalmi rétegek engedhették meg maguknak, hogy kerékpáron járjanak munkába, bevásárolni vagy kirándulni. Kiemelten foglalkozik a kiállítás a korabeli gyártókkal, a biciklis viselkedési szabályok, rendeletek fejlődéstörténetével és a kerékpár, mint munkaeszköz megjelenésével.
A kiállítás másik egysége a női emancipáció és a kerékpározás összefüggéseit láttatja a 19. század végén és a 20. század elején. A kiindulópont egy újsághír: 1892-ben az amerikai újságírónő, Elizabeth Pennel Berlintől egészen Budapestig kerekezett velocipédjén, ezzel is demonstrálva a férfiak uralta polgári társadalom számára, hogy a nők is képesek komoly sportteljesítményekre. A kiállítás ezen része elsősorban a nők jogainak fokozatos kiterjesztésén és a női divat változásain keresztül mutatja be a női emancipáció és a kerékpározás kapcsolódási pontjait.
A kiállítás aktuális kérdéseket, valamint a kerékpáros sportot feldolgozó részének a Kiscelli Múzeum kriptája ad helyszínt. A különböző gyorsasági és ügyességi kerékpáros sportágak mellett itt mutatják be Európa legrégibb épített kerékpárpályája, az 1896-ban épült Millenáris Velodrom történetét. A kriptában kapnak helyet ugyanakkor a kerékpáros divatot és szubkultúrát, valamint ennek reprezentációs színtereit (futár szubkultúra, romkocsmák, közterek stb.), s végül a kerékpáros közlekedés tömegmozgalommá válásának főbb elemeit (pl. a Magyar Kerékpáros Klub akciói, Critical Mass kerékpáros felvonulás) bemutató fotók és tárgyak.
Az archív fotók, plakátok, könyvek mellett jórészt magángyűjtőktől származó kerékpárok – mintegy 100 darab, melyek közül jó néhány egészen különleges – láthatók. Számos múzeumpedagógiai program és rendezvény is kíséri a kiállítást: már a megnyitó napján 10 órától várják a látogatókat a kiállításhoz kapcsolódó programokkal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése