BUDAPESTI EMBEREK SZLENGBEN ELBESZÉLVE

A budapesti ember

Csoportunk szavainak fő jellemvonása az, hogy a nagyváros nyomorát tükrözi. A nyomort és a velejáró könnyű megélhetési módokat. Ezért is kerülhettek nagy számban az éjszakai életre vonatkozó szavak ebbe a csoportba, hiszen az éjszakai élet sem egyéb, mint a nehéz megélhetési viszonyoknak egy könnyebb oldalról való enyhítése, az éjszakai link sem egyéb, mint nyomorgó kis csirkefogó, aki csak ebben az életben tud úgy-ahogy érvényesülni.

Ha az utca nyomorát nézzük, elénk tűnik a csikkszedő, csikkgyűjtő, csikk-kutató, aki pillanatfelvétel-lel veszi fel az elhullajtott cigarettavégeket. Itt szaladgál a hónaljkereskedő, aki hónaljüzlet-eket ajánl egy kapu alatt igyekezve elsózni azt az áruját, ami rendes üzletben feleáron kapható. Itt ténfereg a mandoletti, a digós, a régebben szerepelt nedgrassza, az éjjel szaladgáló kucséber, édességeket, haszontalanságokat eladni akaró kisember. Az utca lánya, mint sarkangyal jelenik meg. A komoly foglalkozásúakat sem kíméli a szavak, elnevezések kitalálója, és így az utca munkásai közül az utcaseprőt déligyümölcs-kereskedő-nek és citrompofozó-nak nevezi el, a sétatéri székek díjának pénzbeszedőjét buhvaldnéni-nek és az utcai illemhelyek tisztántartóit helyesnéni-nek.

A lóverseny is rányomja képét a főváros link-jeire. Kávéházakban ül és adja tippjeit a lómondó és a lapokba ír a lóember, kik valamennyien az emberek könnyelműségéből, játékszenvedélyéből élnek.

Külön fejezetben szólunk a budapesti csibészvilágról. Itt is inkább a nyomor az, ami szembetűnik, csak másodrendű velejáró a bűnözés. Legrégibb képviselője ennek az osztálynak a donaujéger, ki a Duna-parton halászott a vízhordta fatönkökre, és kihalászta a vízben úszó hullákat is, jutalmat remélve ezért a hatóságoktól. A nyomort jellemzi a lakásnélküli barlanglakó, aki a Gellért-hegy barlangjaiban húzta meg magát annak idején. A későbbi lakásnélküli csővári vagy csöves, mert ő megelégszik a beépítésre váró vízvezetékcsövek nyújtotta szállással. A végtelen nyomor szülötte a turullovas, aki még az életét is kockára teszi egy kis jövedelemért. És e nyomornak vámszedője, ugyancsak a pesti utca jellegzetes típusa a csaló, tolvaj róbertbácsi és konyhája.

A polgárokat nem veszi szájára a fattyúnyelv. Ilyenekkel csak elvétve, nagy ritkán találozunk, akkor is a múltban kell kereskednünk. Óbudának polgáraira emlékezik gyűjtésünk, mikor braunhakszlerek-ről, gajszbürger-ekről, hergalaufener-ekről beszél. Pesti polgárra csak egy szóval találkoztunk a stadtjágel-lel az 1780 körüli időkből.

1. Budapesti emberek

A NEMZET BÁRÓI

a nemzet bárója Kávéházi ingyenélő. [Ilyen tipikus alak volt a múlt század közepén Bizay, aki aláírása után -- úgy volt olvasható, hogy B. Zay -- kapta a báró titulust. Bizay volt a nemzet bárója -- mert a nemzet tartotta el -- és figurája után nyerte a többi ingyenélő ezt a nevet.]

csacsener Érdekből csodálkozó, aki meggyőződés nélkül dicsér, általában kávéházi figura, aki a pénzes ismerősök asztala körül legyeskedik.

csikkgyűjtő, csikk-kutató, csikkszedő Utcán eldobott szivarkavéget gyűjtő ember, aki ezek felhasználásával cigarettát tölt (és esetleg azt eladja).

Duna-partizán Budapesti Duna-parti korzón előforduló férfi, aki a sétáló nőket zaklatja.

éjszakai tanár A fővárosi éjjeli élet beavatottja.

eszpresszólovag Eszpresszókban lebzselő, léha férfi.

fiákeres Kétfogatú lovas bérkocsi kocsisa.

FLASZTERHŐS

flaszterhős Utcán nőkkel szemben tolakodó ficsúr.

flaszterkomikus Ripacs.

flaszterkoptató Fővárosi csavargó, léha alak, munka nélküli ficsúr.

fogdmeg 1. Kocsmákban alkalmazott kidobó ember. 2. Boltokba becsalogató ember.

hóhem Fölényes, okos, ravasz alak. [Jid. chóchem bölcs'.] Maga itt adja a hóchemet és tutira vesz engem (Kőváry: Zenebona 14).

hóhemkodik Nagyzol, fontoskodik.

hónaljkereskedő Kapu alatt, utcán titkon áruló, áruját a hóna alatt cipelő zugkereskedő, csaló.

hónaljüzlet Kapu alatti zugüzlet.

igazgató úr Kávéházban lebzselő munkanélküli. [Akinek nem volt címe, foglalkozása, rangja, azt a pincér egyéb híján így szólította.] Vendég apincérhez: -- Józsi, ezentúl ne hívjonigazgató úrnak, mert már van állásom, kineveztek adótisztnek.

kávéházi-konrád A háború mozzanatait fontoskodva, tudálékosan, bennfentesen, jólértesülve magyarázgató kávéházi mindentudó. [Conrad von Hötzendorf osztrák-magyar vezérkari főnök neve után.]

kávéházi-makszi Háborús árdrágító. [< maximálás.]

Kerstingerné Gyümölcsös kofa 1860 körül. [A Károly körút és Dob utca sarkán volt a Vademberhez címzett gyarmatárubolt, melynek tulajdonosa Kerstinger volt. Ez előtt a bolt előtt árult évtizedeken át egy kofa, akit a néphumor nevezett el Kerstingernének.]

kaszinóta Óbudai kaszinó tagja.

kisztihandpali Hajbókoló, hízelgő alak.

Kockás báró Podmaniczky Frigyes báró volt országgyűlési képviselő neve 1910 előtt. [Állandóan kockás szövetből készült ruhákban járt.]

leibfiákeres Állandó, megszokott bérkocsis.

lejmista Potyázó, kéregető személy. [Ném. leimen 'lépre csal, becsap'.]

lóember 1. Újság sportrovatának munkatársa. 2. Kávéházban, borbélynál stb. lóversenytippeket adó személy.

lokálpatrióta tréf Mulatók, lokálok törzsvendége.

lómester, lótanár Lóverseny-szakértő.

lómondó Lóversenyen tippet adó személy, aki a nyertesektől borravaló-részesedést kunyerál.

loviszakértő Kávéházi lóversenyszakértő. [lovi 'lóverseny'.]

lövöm a csikket Igényt tartok a cigarettavégre.

mandoletti Utcai nyalánkságot árusító olasz árus. [Ol. mandoletti 'mandulácska'.]

mautner Hajléktalan, szabadban alvó ember. [Ld. a hotelmautner alatt.]

mester A mindent jobban tudók gúnyneve.

művészlink Finom modort erőltető kétes alak.

nehézpapnövendék tréf Nehezen kezelhető alak. [A jid. sverebóher magyarítása.]

nimand(r)ovics, nimolier, nimolista, nyimolista Pénztelen alak. [< nímand 'senkiházi, jelentéktelen alak'.]

orbán Bolond, eszelős. [Egy Orbán nevű bolondról.]

pesti Fővárosi, minden hájjal megkent alak.

pillanatfölvétel(ező) Cigarettavég-szedő és -szedés a pesti utcán. [Fényképész műszóból, mert sietve hajolt le egy-egy cigarettavégért.]

Puellaklasszika Éjjeli mulatóhelyek egyik ismert alkalmazottja 1900 után. [Lat. puella classica 'klasszikus leány', mert az élő nyelveken kívül latinul és görögül is tudott.]

Róbert bácsi Az 1920-as években a forgalmasabb tereken magángyűjtésből ételt osztogató ismert figura, ki egyéb emberbaráti ténykedést is folytatott, természetesen a saját hasznára. Neve FeinsilberRóbert volt.

róbertbácsi konyhája Rossz vendéglő.

sarkangyal Utcasarkon álldogáló utcai nő. [< arkangyal.]

stimfliszedő Utcán cigarettavégeket gyűjtő. [Argó stimfli 'cigarettavég'.]

stimflizik Cigarettavéget szed.

tigris 1. Hotelszolga. 2. A Kossuth Lajos utcai Nemzeti Casino inasa. [Csíkos ruhájáról.]

törzsfőnök Fővárosi kerületi politikus, városatya.

turfpoloska Lóversenyre járó személy. [Élősdi, ott akar keresni.]

turullovas Öngyilkosjelölt, aki a Ferenc Józsefhíd turul madarára mászik fel, hogy onnan öngyilkossági szándékkal leugorjék a Dunába.

 Budapesti polgár

barnalábú, braunhakszlerAz óbudai svábok gúnyneve. [Ném. braun 'barna' + ném. Hax'n 'lábak', mert barna lábszártekercset viseltek.]

gajszbürger Budai polgár gúnyneve. [Ném. Geiss 'kecske', az óbudai Kecskehegy régi neve + ném. Bürger 'polgár'.]

gelbhakszler Az óbudai svábok gúnyneve a XVIII. században. [Ném. gelb 'sárga' + ném. Hax'n 'láb': sárgalábú, mert a mezei, kerti munkán az óbudai hegyek márgájától sárga letta lábuk.]

hergelaufene Jövevény neve az óbudai svábok nyelvhasználatában. [Ném. her gelaufen 'ideszalad'.]

spiszbürger Budai polgár gúnyneve. [ném. Spiessbürger 'nyárspolgár'.]

stadtjágel Pesti városi polgár 1780 körül. [ném. Stadtjäger 'városi vadász', mert a városban járt-kelt, csörtetett.]

3. A budapesti csibész

alvilági jassz Gyilkosságra is kapható csibész.

angyalföldi (vagány) Fővárosi csibész, kéteshírű alak.

barlanglakó Lakásnélküli csavargó. [A városkörnyéki dombok barlangjaiban húzták meg magukat részben lakáshiány, részben a rendőrségi razziák miatt.]

csibészer, csibézer Fővárosi csibész.

csikágói Kültelki csibész.

csirkás(z), csirkész Csavargó, naplopó suhanc. Közismert dolog, hogy a német Handel-fangerszó a mindenkibe belekötő embert (...) jelentette. A "Handel"-ből "Hendl", csirke lett, a kötekedőből csirkefogó, jassznyelven "csirkás". (Vidor: Kalandozás... 92).

csőlakó, csővári Állástalan naplopó. [A közmű-építkezésekhez lerakott nagyméretű csövekben húzódott meg.]

donaujéger Igy írja le Kiss József a Gellértalja Louisjait, akiknek -- bécsi dialektus szerint -- nálunk is Strizzi = strici a neve emberemlékezet óta. E csúnya fajtát 100--150 év előtt másképen hívták. A Gellértalja férfilakói voltak az u. n. Donaujägerek, akik a dunamenti kunyhójukból lesték az akkor szabályozatlan Duna árját s abból fát, szénát, gazdátlan csónakot, emberi hullát húzogattak ki. Ez a rapszodikus tevékenység volt a bevallott foglalkozásuk; ettől eltekintve a tabáni prostituáltakból éltek. (Siklóssy: A régi Budapesterkölcse II, 84). [Ném. Donau 'Duna' + Jäger 'vadász'.]

drégejsi Drégely utcai csibész. [A ném. -ische képzős Drégelyische-ből.]

ferencvárosi (jassz), francstetler (jassz) 1. Kéteshírű. 2. Ferencvárosi csibész. [Ném. Franzstädtler 'ua.'.]

hallersi Haller utcai csibész. [A ném. -ische képzős Hallerische-ből.]

hóhemfiú, hóhemgyerek Minden rosszban járatos, minden hájjal megkent gyerek. [hóhem 'okos, ravasz'.]

hóhemipsze A pesti tolvajvilág ismerője, aki nem tolvaj, de azért nagyon ismeri a tolvajvilágot.

hóhemvagány Csibész. Stramm a mi dolgunk, hamburgi lányok, Nem lógnak utánunk hóhem vagányok (Bródy: A női szépség albuma 90).

járásbíró Csavargó, munkanélküli. [Jól bírja a járást, nincs más dolga, csavarog.]

járdakoptató Pesti utcai csavargó.

járdataposó 1. Pesti csavargó. 2. Utcainő.

jassz Budapesti csirkefogó, csavargó. [? Lengyel jasz 'előkelő, hatalmas, úr'.]

jasszalak, jasszgyerek, jasszfiú, jasszlegény Budapesti csibész.

jasszkáli Csibészleány. [Argó káli 'lány'.]

jassznő Idősebb csibészlány. A Sándor-kávéház-Alacsony piszkos kis lebuj, a VI. kerületi jásszok, jássznők, Alfonzok és zsebtolvajok találkozóhelye (Detektiv: 2/51 (1920. december 22.): 10).

jasszos Csibészes, pesti csavargó modorú.

jasszoskodik Csibészesen viselkedik, henceg, kikezd valakivel.

kistéri Csibészgyerekek a Mikszáth Kálmán tér környékéről. [Régi neve Kis-tér volt.]

menő Csavargó.

micisapka Pesti jasszok apacs mintára viselt sapkája. [Ném. Mütze 'sapka'.]

micisapkás Fővárosi kétes alak. [A micisapkát eredetileg a pesti jasszok viselték.]

molnárista Molnár utcai csibész. Akkoriban (1890 táján) a környéken három csapat létezett, akik egymás ellen háborút folytattak: 1. a Molnáristák (a Molnár-utcából és környékéről regrutálódott fiúk), 2. Vámházisták (a Vámház környékéről való csibészek)... 3. A Múzeumisták (a Múzeum és környékéről) (Horváth E. --HorváthM.: Írások Budapestről 65).

múzeumista A Nemzeti Múzeum környékén lakó csibészgyerek.

tripoliszi Angyalföld külső részéből való csibész.

vámházista Vámház téri csibész.

zrínyista, zrinyiszt Naplopó, dologkerülő. [Valószínűleg a mai Astoria helyén volt kétes hírű Zrínyi kávéház látogatóiról.]

4. Budapesti foglalkozások

bosnyák Utcai bazárárus 1918 előtt. [Piros fezes, bő bugyogós bosnyák volt.]

bőrfejű Budapesti tűzoltó. [Kemény bőrből készült csákójuk volt.]

bugacsek, bugó Csősz, őr. [< buger 'paraszt'.]

buhvaldnéni A budapesti Duna-korzón és sétatereken elhelyezett nyilvános padok, székek használati díját beszedő asszony. [A székeken, padokon kis vastáblácska hirdette a gyártó és fenntartó céget: "Buchwald Sándor vasbútorgyáros (bejegyezve 1894 X 15)". Eredetileg ez a cég állíttatta fel a székeket és a város csak később vette kezelésbe.]

citrompofozó, déligyümölcs-kereskedő Utcaseprő [A lócitrom-ról.]

cupi, cupringer(né) Cselédközvetítő. [Ném. Zubringer 'ua.'.]

cupringeráj, cupringerlokál Cselédközvetítő üzlethelyiség.

digós Déligyümölcsöt, keleti nyalánkságokat árusítóolasz. [digó 'olasz'.]

doppelbeamter Két hivatalt viselő óbudai hajógyári tisztviselő. [Ném. doppel 'kettős' + ném Beamter 'hivatalnok'. Az óbudai hajógyár és a volt koronauradalom tisztviselői voltak 1850 körül a kettős hivatalnokok.]

feketehuszár Fegyveres gyári őr (1953).

fügefaleveles Kávémérő nénike 1914 előtt [Célzás a fügéből készült pótkávéra, amivel az olcsó kávémérők a kávét hígították.]

gázember tréf A Gázművek pénzbeszedője. [gáz 'kellemetlenség, baj' + gazember.]

gáztámadás tréf Pénzbeszedés gázfogyasztásért.

guberáló A szemétből válogató (az értékesíthető anyagokat foglalkozásszerűen gyűjti).

handlé Budapesti ószeres. [Ném. Handler'kereskedő'.]

házmejszi tréf Házfelügyelő. [Ném. Hausmeister 'ua.'.]

helyesnéni tréf Nyilvános vécé felügyelője. [Szójáték az illemhely-ből].

josztmici Gépírónő. [1900 körül az első Budapestre került írógépek Yost gyártmányúak voltak + akkor gyakori női név volta Mici.]

KUCSÉBER

kucséber Vendéglőket járó árus, aki számokra sorshúzást csinált, és a nyertes kapott valamilyen apróságot, déligyümölcsöt, cukorkát, esetleg olcsó babát, legyezőt stb. [Ném Gottscheer 'házaló'.]

mandoletti Nyalánkságokat árusító olasz utcai árus. [Ol. mandoletti 'mandulácska'].

MILIMÁRI

milimári Pesti tejárus asszony. [Ném Milch 'tej' + ném. Mári (környékbeli sváb falvakból hordták a tejet, ahol gyakori név volt).]

nedgrassza Régi bosnyák törökmézes. [A bosnyák hibás ejtésében a négy krajcár torzult el.]

ószeress tréf Ószeres. [A budapesti házalók Ószeres! kiáltással jelentkeznek, s ezt tréf. úgy értelmezték, hogy Ó, szeress!]

RIPKAHUSZÁR

ripkahuszár Fővárosi javadalmi őr. [RipkaFerenc főpolgármestersége idején (1925--1932) szervezték meg a javadalmiőrséget és ekkor kaptak egyenruhát.]

TARGONCÁS TRÓGER

tauszki Szállító munkás, tróger. [Tauszki Miksa bútorszállító cég egykori alkalmazottai után].

VÖRÖSSIPKÁS

vörössipkás tréf Budapesti hordár [Vörös sipkája után + az 1848-as vörössipkás honvédek neve után].

Forrás: Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály:A régi Budapest a fattyúnyelvben 

            Ágay Adolf :Utazás Pestről Budapestre