BARLANGLAKÁSOK A GELLÉRTHEGY ALATT 1866-BAN

Barlanglakások a Gellért hegye körül. (Vasárnapi Újság 1866 deczember 30)

A természettudósok azt beszélik, hogy az emberek eleinte fák és kiálló sziklák alatt s barlangokban laktak; csak később vezette őket testi elpuhulás és lelki müvelődés mesterséges lakok készítésére. Utazóktól azt halljuk, hogy Déli Oroszország kietlen vidékein, Örményország hideg fennsikjain, és az észak-amerikai jeges tenger szomoru mellékén az emberek máig is földbe vájt lakásokban: lebujokban élnek. Természetes

következtetés  ebből, hogy a barlangokat lakásra oly emberek használják, kiket vagy végtelen hátra

maradottság, vagy a természet mostohasága ösztönöz erre. Tegyük hozzá még az ^elvetemült tu

nyaságot, és mondjuk rá, hogy: ugy van. De engedjük meg azt is, hogy a lakássá alkalmazott

barlang mégis csak több a czigány ponyvájánál, a pásztor-ember nádkunyhójánál, a várostromló katona földbe vájt odvánál, a szorultlégü nagyvárosi pinczelakásnál s ugy erkölcsi, mint egészségi tekintetben végtelenül felette áll annak az irtózatos spelunkának, melyben párisi és londoni szorgalmas munkások az éjet töltik.

A közép-Duna mentén nagy számmal ta'álni sziklaüregeket.  Itt maga a természet nyitott effélét, ott az épitéshez való kövek kiásott helye kínálkozik menhelyül, másutt e két tényező közremüködése folytán keletkezett az ingyen szállás. Sajátságos hatást tesz az emberre ily földalatti falvak tetején járni, hol a hegyoldalból alacsony kémények nyulnak ki, és mesterséges, olykor művészileg nyaktörő utak vezetnek az alvilágba. Különösen Promentorban számos ily fold alatti üreg van, miket a Vasárnapi . Ujság már régebben ismertetett, melyek közül egy, majdnem negyed óra járásnyira vezet a hegy gyomrába, s oly tágas

hogy négy-lovas kocsi megfordulhat benne.

E barlangot borkereskedők szabályozták, hatalmas oszlopokkal látták el, merész ivü bejárókat alkalmaztak a külön ágakba, a tetőt megszilárdították, a talajt kiegyengették, s most ezer meg ezer akó számra tartják benne ama tüzitalt, melyből magok a budai hegyek többet teremnek évenkint 200,000 akónál. Kisebbszerü barlangokat lakásul használnak. A többnyire széles bejárót megszükitették, szabá

lyosabbra vették, és ajtóféllel s ajtóval ellátták. Ha a természet konyhát, kamarát, ólat is készen nyujtott, annál jobb; ha nem, akkor vájnak effélét, mint a hinduk és egyiptomiak. Elvétve ablakot is találunk e lakásokon, hanem azok nem igen dicsekedhetnek  nagy terjedelemmel; egy négyszög rőfnyinél  ritkán nagyobbak, s ha a bennlakóknak több világosságra van szükségök, ott az ajtó.

A lakások belsején minden esetben van egy egy kis igazítás. Némelyiket négyszögre vették, a tetőt kissé boltozatosán hagyva, s a falat vakitó fehérre meszelte a szorgalmas háziasszony. Deszkapadlózat fényűzés volna itt, s bútornak is elég egy faszinű asztal,pár naturalista szék, egy láda, egy tenyérnyi tükör, egy szent kép, és egy gyarlón  összetákolt nyoszolya, magasra tornyosodé ágy

bélivel. Ez ujkori troglodytok többnyire favágók, kőfejtők, napszámosok, a munka és nyomor népe; de vannak köztök tisztességes vinczellér családok is, melyeket inkább a szőlőhegy közelléte s czélszerűség, mint végszükség ösztönzött e választásra. Fölösleges mondanunk, hogy e barlanglakások kőzül kettő  sem hasonlit egymáshoz. Váltózatosak, mint magasztos épitészök: a természet.

 Az, a melyiket ezuttal képben bemutatunk, a Szent-Gellért hegy déli oldalán van és tisztességes lakhelyet képez épületekkel, kerítéssel, udvarral, fával az udvaron, és könnyen kielégithet  emberek  nemcsak lakályosnak találhatják, hanem még vonzerőt is fedezhetnek föl ama kettős kilátásban, mely a 700 láb magas szikláról, elől a dunamenti termékeny  rónára s a promontorvidéki  hegyekre, pár lépéssel oldalt pedig a Rákoson épült „ifju óriásra" nyilik.( az épülő Pestre. megj. kassius)