1909-ben egy havas decemberi éjszakán- a Csend ucca 1 sz házban az Athenaum Nyomda kottaszedő nyomdászának családjába 10. gyermekként egy kislány született , akit Stefi névre kereszteltek a tabáni templomban...(Készült ez a blog anyám és nagyapám emlékére...)


2012. június 18., hétfő

TABÁNI PANTHEON: SILBERSPITZ FRANCISKA



Egy igazi tabáni mese. A Döbrentei utca korcsmárosának legkisebb leánya az 1910-es évek bontásra ítélt Tabánjából elindul a színészi, majd filmszínészi  karrier, a világhír felé.
      Gundel Imre -Harmath Judit "A vendéglátás emlékei"c.könyvében Fischer Árpád Tabán-kutató a tabáni kocsmatérképen  jelzi, hol volt a múlt század elején Silberspitz Lipót korcsmája. Bródy Sándor, aki a közeli Rudas szállóban lakott, gyakran tért be egy-egy kupica pálinkára. Innen indult el a nyughatatlan vérű leány szerencsét próbálni
Gaál Franciska
1903. Budapest – 1972. New York


A húszas évek színházi üdvöskéjét, a harmincas évek nemzetközi filmcsillagát tisztelhetjük e művésznév alatt.
       Többkerekesgyerekesszerepes Fruska –ezt a címet  Karinthy Frigyes adományozta. Művésznevét maga választotta – Gál Gyula tanárának tiszteletére –, miután az kirúgta a Színészakadémiáról, ahová hébe-hóba bejárt  a temperamentumát féken tartani képtelen bakfis.




    


















 Az eredetit – Silberspitz Franciska – szüleitől örökölte. Ő volt az utolsó a sok gyerek között. Hogy hány testvér is volt összesen, nehéz megállapítani, a születési évkönyvekben nyolc olyan baba neve szerepel, akiknek ugyanaz az anyja és az apja, Franciska azonban a tizenharmadiknak festi le magát egyik nyilatkozatában. Igaz, születése idejét is meglehetősen szabadon kezeli, kezdetben egy évvel öregbíti magát, hogy bekerülhessen a színtanodába, aztán kettőt hozzáad, majd tovább halad előre, mígnem kerek 10 esztendővel fiatalabb nem lesz a háború végére.
 A metamorfózisoknak azonban ezzel még koránt sincs vége...


         Ő a húszas évek egyik legnépszerűbb lírai szubrettje (ez a szerepkör saját fejlesztése), és üde naivája, a korábbi mesterkéltséget laza könnyedséggel, közvetlenséggel felváltó, érzelemgazdagsággal és játékossággal feltöltő gatyás gyerkőcök és fifikás lánykák specialistája, a színházak rekordere, a közönség bálványa. Mindezt ráadásul kifejezetten előnytelen fizikai adottságai dacára éri el, hiszen már miniatűr méretei miatt is meg kell szenvednie. És büszkén vállalja azt is, hogy nincs hangja, de énekel, nem tud táncolni, de táncol, és egyáltalán, nem is színésznő ő – csak játszik. A lehetetlent is eljátssza. Például, hogy beszél németül és angolul...
        Schöpflin Aladár, Szomory és Kosztolányi Dezső dicsérik versengve, a nevét versikékbe faragókról nem is beszélve. Szinte nincs olyan Színházi Élet, amelyben nem látható vagy nem pletykálnak róla.
     Még Blaha Lujzától is kap dícséretet:
    "...1925 nyarán, a Margitszigeten laktunk az urammal (Lestyán Sándor). Ott nyaralt Blaha Lujza is, az unokájával, Gittával. Este volt s a felsőszigeti teraszon jazz-bandre táncoltunk tündéries világításnál. Akkor ment haza esti sétájáról a nemzet csalogánya és hirtelen megállt a Kisszálloda felé vezető úton, hogy a táncolókat nézze. Egy szál virág volt a kezében, harmatos, illatos piros rózsa. Csak állt ott, álldogált, meghatottan, jóságos tekintettel és én abbahagytam a táncot, faképnél hagytam a táncosomat és a jazz-band-et és hozzá rohantam, mint egy ismeretlen hódolója a sok közül, hogy megcsókoljam a kezét.
- Na kis aranyos, hát mégis rászántad magad, hogy hozzám gyere, - mondta Ő nagyon kedvesen. 
- Tudom ám, hogy ki vagy, Te kis nagy művésznő, add ide az arcod, had csókoljalak meg... Őszintén bevallom, erre nem számítottam, hogy Blaha Lujza is tud rólam, hogy ismer engem, Ő, aki ebben az időben bizony már sokat betegeskedett és nemigen járt színházba!...
Eddigi pályámon tőle kaptam a legszebb, legragyogóbb elismerést, a fenti szavakban, no meg azt az égő piros rózsát, melyet most is őrzök, örök kegyelettel..." (Forrás: Blaha emlékalbum 1926 - Gaál Franciska)
      Aztán hirtelen dobja a színpadot, és felcsap filmsztárnak. Igen, ilyen egyszerűen. (Az igazsághoz tartozik, hogy megkísérelte ezt már pályája elején is, ám némán, a némafilm korszakában ez sikertelen volt.)
    
   A harmincas években fényes filmcsillagként tündököl többnyire nehéz sorsból vidáman kievickélő hősnőivel Európa -és Amerika-szerte. Hitler és Sztálin egyaránt rajong filmjeiért, de származása miatt 1934-ben még is el kell hagynia Németországot.
A német nyelvű filmsikerek utána valódi hollywoodi sztárság küszöbére ér – egyetlenként a magyar színésznők között a hangosfilm elterjedése óta. Két év alatt három amerikai film főszerepét játssza el! Képes elhitetni, hogy hollywoodi díva. Még magasabb is lesz három centivel!

      Aztán vissza Magyarországra – és egyszeriben mindennek vége lesz. Brutálisan, katasztrofálisan. Három hónapot akar itthon tölteni – de már nem tud a pokol elől elmenekülni.A tabáni mese itt tragikusra fordul. Az életét megmentő fedezékben kénytelen tudomásul venni édesanyja és több testvére elpusztítását.
       • megmenekülés eufóriájában diadalútra indul Oroszországba – de keserű szájízzel tér vissza.
       • közönség és a szakma rajongó szeretetét a szörnyűnek tapasztalt közállapotok élménye kontrázza.
            Csakhogy már ő sem a régi. Újrakezdő küszködését megszakítva, inkább visszafordul Amerikába – ám túl későn. Hat év után ott már senki sem várja. Korábban megkötött szerződései lejártak, neki ígért szerepeiben mások aratnak dicsőséget.
És itthon sem kell többé senkinek. Mintha sohasem is lett volna. Pedig itt volt, itt csillogott, táncolt és énekelt, sírt és nevetett.
Nézzék ezeket a képeket! Mintha ma is élne…




A tabáni mesének lassan vége. Régi kapcsolatait felelevenítve játszik a Broadway-n, néhány darabban fellép. A külhoni magyarok számára rendezett esteken játszik, de jobbára az elfeledett sztárok életét éli. Tanít Erwin Piscator, a nagy színházi szakember színiiskolájában. Férje Dajkovich Ferenc halála után teljes magányban, elhagyatottan, visszavonultan él. Köszvény gyötri, és a szegények kórházába kerül New Yorkban, itt is hal meg. Tévedésből 1956-ban megjelentetnek róla egy nekrológot, "Lehullott egy csillag" címmel, amelyet számos amerikai napilap átvesz. Magyarországon az 1971-1972-es szerkesztésű Filmlexikonban, a halálozási événél fel is tüntetik ezt a dátumot, és visszavonult életvitelének köszönhetően, amikor valóban meghal, 1973. január 2-án, már nem volt miről írni, a búcsúszavakat elmondták tizenhét évvel azelőtt..."
Sírja New Yorkban található.

A tabáni mesék vége nem mindíg vidám.




 Köszönet dr.Geréb Annának,
 a Gaál Franciska hagyaték kezelőjének


kassius




Forrás:-Theáter-online 
           - dr Geréb Anna
            -szinészkönyvtár.hu
Video.- You tube

Foto-: -blogxfree
           -wikipedia
           -http://belasatrizesdomundo.blogspot.hu
           -Theater online

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése